Importált adatok alapján részben automatikusan generált adatok létrehozása

Az importált térképek többféle adatot tartalmazhatnak, melyekből a térinformatikai rendszerben újabb attribútumok generálhatók. Ezen módszert a topográfiai térképek szintvonalértékeinek hozzárendelésén keresztül mutatjuk be.

Elsőként a megfelelően előkészítetett vektoros (pl. dwg formátumú) térkép importálása kell megtörténjen. A megfelelő előkészítés jelen esetben azt jelenti, hogy az eredeti térképből csak a szintvonalak kerüljenek egy külön fájlba (lásd erről a 6.2.1. fejezetben). Az importálás kezdőlépését (View → Add Theme… parancs használatát) lásd részletesen a Térinformatikai alkalmazások 11.2. fejezetében. Arra ügyeljünk, hogy a szintvonalakat vonalként (Line) importáljuk! Ne zavarjon bennünket össze, hogy ugyanaz az angol kifejezés más környezetben egészen mást jelent: a Line az AutoCAD-ben a vonalszegmens vonaltípust jeleni (melyet, mint volt róla szó, kerülni kell a digitalizálás során), míg az ArcView-ban általában a vonal objektumtípust. A folyamat célja a vektoros állomány shape (shp) formátumba konvertálása. Ezt követően az Open Theme Table (téma adattábla megnyitás) parancs kiválasztásával megjelenik a vektoros állomány adattáblája, melynek alapértelmezett adatai a következők (7.1. ábra):

1. Shape: a shape fájl objektumtípusa (lehet Point – pont, PolyLine – vonal és Polygon – poligon, vagyis terület).

2. Entity (entitás): az az objektumtípus, amelyből az adott elem készült (jelen esetben az AutoCAD-ben a vonallánc zárásásával keletkezik a poligon).

3. Layer (fólia): az objektum fóliája az eredeti vektoros fájlban.

4. Elevation (magasság): a tengerszintfeletti magasság alapértelmezett értéke 0, a valós érték meghatározása a következő lépésben fog megtörténni.

5. Thickness (vastagság): vonalvastagság értéke, amelyet ha nem definiáljuk külön, 0 az értéke. A későbbi feldolgozások miatt – amennyiben a vonalvastagságnak lesz jelentősége – célszerű az alapértelmezett 0 érték.

6. Color (szín): az objektum színe (kóddal jelölve).

7.1. ábra: A szintvonalak eredeti adattáblája

A Table → Start Editing (táblázat → szerkesztés megkezdése) parancsot kiválasztva az adattábla szerkeszthetővé válik (ezt jelzi az oszlopok fejléce betűinek normál betűtípusúvá válása, vagyis

„kiegyenesedése”). A felesleges oszlopok törlése nem okvetlenül szükséges, de ajánlott a jobb áttekinthetőség érdekében. Először kattintsunk a törlendő oszlop fejlécére, a kijelölés sikerét a fejléc sötétszürke háttéren fehér betűtípusúvá válása jelzi (mint pl. a 7.2. ábra Elevation nevű oszlopa esetén látható). A törlés az Edit → Delete Field (törlés → oszlop törlése) parancs kiadásával történik meg. Bármely oszlop törölhető, kivéve az objektum típusát leíró (Shape). Ügyeljük arra, hogy a nem visszavonható, így inkább kevesebbet töröljünk, mintsem utólag hiányozzon valami szükséges adat! Digitális domborzatmodell készítése esetén mindenképpen szükséges a Layer oszlop megtartására, hiszen az eredeti vektoros fájlban a szintvonalak értéküknek megfelelően kerültek a fóliákra. Az Elevation oszlop megtartása is célszerű, mivel a következő lépésben ide kerülnek a szintvonalértékek (7.2. ábra).

7.2. ábra: A szintvonalak módosított adattáblája (csak a felesleges oszlopok törlésével)

A következő lépés a szintvonalak magasságértékének meghatározása. Megfelelően előkészített vektoros állomány esetén (lásd 6.2.1. fejezet) esetén ez viszonylag egyszerű és gyors művelet. Az ajánlott módszer szerint az importált vektoros fájlban a fólia (Layer) neve jelenti a szintvonal értékét, ez megtalálható a shape adattáblájában (Layer oszlop). Itt azonban ez szövegként jelenik meg (ezt jelzi, hogy balra zárt – mint pl. a Microsoft Excel esetében is), ezt kell számmá konvertálni. Azonban a művelet csak akkor lehet sikeres, ha a Layer oszlopban számokon és tizedespontokon – mivel az angol területi beállítás érvényes – kívül nincs más karakter. Viszont amennyiben a fólia nevében szerepelt aláhúzás (vagy esetleg más karakter) a tizedespont jelölésére (mint ahogyan az a vektorizálás során ajánlott, erről részletesebben lásd a 6.2.1 fejezetben), azt a konvertálás előtt ki kell cserélni pontra. Ez automatikusan, kötegelve (azaz egyszerre) az ArcView-ban nem lehetséges, csak az adattábla megnyitásával, egyesével történő átírással (lásd a Térinformatikai alkalmazások 11.4. fejezet). Lényegesen gyorsabb, ha a shape-hez tartozó dbf (database – adatbázis) kiterjesztésű fájl megnyitjuk valamely táblázatkezelésre alkalmas szoftverben (pl. Microsoft Excel) és ott kicseréljük. Ügyeljünk arra, hogy minden karakter ki legyen cserélve, különben a további lépések nem lehetségesek.

A fóliák nevének megfelelővé alakítása után következik azok számértékké történő konvertálása. Ehhez elsőként jelöljük ki az az oszlopot, amely a tengerszintfeletti magasság értékét fogja tartalmazni. Ez praktikusan lehet az alapértelmezetten (már létező) Elevation oszlop, vagy új is létrehozható (erről lásd részletesebben a Térinformatikai alkalmazások 11.4. fejezetét). Majd a Field → Calculate… (oszlop → számítás) parancs kiadását követően megjelenik a Field Calculator (oszlop kalkulátor) ablak. Ennek részei (7.3. ábra):

1. Fields (oszlop): Az az oszlop, amely adataiból történik a számítás.

2. Type (típus): Az adatokat tartalmazó oszlop adattípusa, mely lehet Number (szám), String (szöveg) vagy Date (dátum).

3. Request (kívánalom): A lehetséges műveletek listája

A bal alsó részen lévő műveletablak (a fehér, téglalap alakú rész) fölött látható, hogy az eredmények mely oszlopba fognak kerülni. Ez a szürke háttéren fekete színnel látható és ebben a munkafázisban már nem változtatható meg (példánkban az Elevation oszlop). A műveletablakban a kívánt műveletsor jelenik meg, melyhez először válasszuk ki a Fields részből, hogy mely oszlop adatait használjuk: dupla bal kattintás után megjelenik a műveletablakban. Majd a Type részből jelöljük ki az eredeti adattípust (bal kattintás) – ez a műveletablakban nem jelenik meg. Végül a Request részből adjuk meg a kívánt műveletet: dupla bal kattintás után szintén megjelenik a műveletablakban. Jelen példánkban a kiválasztott műveletek a következők (7.3 ábra):

1. Fields (oszlop): Layer – azaz a fólia neve tartalmazza a magasságértéket.

2. Type (típus): String – azaz a fólianév szövegként szerepel (szám nem lehet).

3. Request (kívánalom): AsNumber – ez a szöveget számmá alakító parancs (arra ügyelve, hogy az előzőekben ismertetetteknek megfelelően csak számot és tizedespontot tartalmazhat!

7.3. ábra: A Field Calculator ablak

A művelet eredményeképpen az Elevation oszlopban megjelennek a szintvonalak magasságértékei. A szám adattípust a cellákban a jobbra zárás is jelzi (mint pl. a Microsoft Excel-ben) (7.4. ábra).

7.4. ábra: A szintvonalak módosított adattáblája a magasságértékek feltüntetésével

Amennyiben a Layer oszlopban egyes adatok nem voltak megfelelő formátumúak (azaz nemcsak számot és tizedespontot tartalmaztak) úgy hibaüzenet jelenik meg (7.5. ábra).

7.5. ábra: Konvertálási hibaüzenet

A konverzió ugyan megtörténik, de nem megfelelően: az első hibás sor után nem hajtja végre (7.6. ábra). Így értelemszerűen a további feldolgozás számára alkalmatlan az adattábla, azaz mindenképpen ki kell javítani (a hibás karakterek kicserélésével).

7.6. ábra: A szintvonalak módosított adattáblája a magasságértékek feltüntetésével, hibás kiindulási adatok esetén

Nagyon fontos, hogy a szerkesztés végén megszüntessünk minden kijelölést az Edit → Select None (szerkesztés

→ kiválasztás megszüntetése) paranccsal, mivel amelyik objektum kijelölve marad, az a tematikus térkép készítése fázisában nem kerül ábrázolásra!

A szerkesztés lezárása és az adatok elmentése a Table → Stop Editing (táblázat → szerkesztés lezárása) paranccsal kiadásával történik. Ekkor a felugró Stop Editing (szerkesztés lezárása) ablakban (7.7. ábra) figyelmeztetés jelenik meg, miszerint mentésre kerülnek-e a változások (Save Edits?): értelemszerűen a Yes (igen) választ fogadjuk el, amennyiben megfelelőnek ítéljük a változtatásokat.

7.7. ábra: Az adattábla mentése előtti figyelmeztetés