5. németország
5.6 igazságos, méltányos oktatás, esély mindenkinek
A német közoktatás jelentős kritikákat kapott korai szelekciós rendszere miatt, azaz, hogy a társadalom marginális rétegei számára (migránsok, szegények) nem biztosít kellő esélyt a felzárkózásra. A szegregáció erősen érvényesül, a gimnáziumokban csak csekély számban található migráns gyerek vagy szegény családból származó diák. Az oktatás egyik zsákutcáját jelezte a hauptschule, amely nem tudta betölteni feladatát, nem juttatta tanulóit iskolai végzettséghez.
A hauptschule reformja
A hauptschule intézményét az utóbbi időkben alakították át. rendkívül heterogén, gyűjtőmeder jellegű iskolatípus, a társadalmi csoportok közül a nem vagy kevéssé is-kolázott, leginkább a migránsszülők gyermekei járnak ide. egyes tartományokban a kilencedik évet megtoldották még egy tanévvel és egy iskolai záróvizsgával. A sze-rencsésebb tanulók átkerülnek a duális képzésbe és ott szereznek szakképzettséget.
A hauptschule problémájára a pisA-vizsgálat hívta fel a figyelmet. bár a 2009-es mérés javuló eredményekről számolt be, és akár pozitívnak is tekinthető, hogy a mun-kás- és migráns gyerekek lemaradása már „csak” közepes, a szakemberek felhívták arra is a figyelmet, hogy 100 pisA-pontban mérhető a különbség két diák teljesítmé-nye között ugyanazon iskolatípusban, eltérő szociális hátérrel. A német iskolarend-szer így továbbra is szelektivitás jellemezte, nem volt képes a szociális különbségeket érdemben csökkenteni (merkelbach 2011).A tartományok többsége a strukturális átalakításban vélte megtalálni a megoldást, több tagállam megszüntette vagy átalakí-totta a haupt schule-t (például bajorország 10 osztályos, középfokú végzettséget adó középiskolává). ebben a reformfolyamatban sajátos hatást gyakoroltak az új tartomá-nyok, eltérő oktatási rendszerükkel. A régi tartományok reformjaira hatással volt az integrált iskolatípusok népszerűsége, a gemeinschaftschule, a gesamtschule (berlin-ben, Hamburgban jelenleg stadtteilschule, azaz „városrésziskola” néven nevezik gyűj-tőfogalomként).
ennél a pontnál kiemelendő az oktatási jelentések prioritásaként is megjelenő cél-kitűzés: a munkaerőpiac ellátásának optimalizálása. két veszélyforrást lát fenyege-tőnek a német oktatáspolitika: az alacsony iskolázottságot (hauptschule), valamint a szakmai végzettség nélküli iskolai végzettséget, ami a munkaerőpiaci elhelyezkedést (főként vendégmunkás, migráns gyerekek) nehezíti. másrészt a túlzottan magas is -kolai végzettség is anomáliát okozhat (cél a felsőfokú végzettség növelése, de reális kérdésként jelenik meg a szakmunkaerő hiánya). A támogató programok a magasabb iskolai végzettség irányába terelik a fiatalokat, ám javítani kell a tájékoztatást (pálya-választásról), erősíteni a munka és az iskola világának kapcsolatát, a duális képzést – különös tekintettel az elöregedő társadalomra.
Az általános iskola reformja: a gesamtschule
A német oktatási gyakorlat iskolai kísérletnek nevezi azokat a próbaszakaszban lévő kísérleti modelleket, amelyek egy vagy néhány iskolában, az iskolai felügyeletét ellátó felettes szervek (kultuszminisztérium, oktatási minisztérium) hozzájárulásával és fel-ügyeletével, egy új szervezeti formának vagy oktatási módszernek a kipróbálását vég-zik. Az iskolai kísérletek során a kiválasztott iskolákban (modellschule) az új iskolai programokat ellenőrzik, és reflektálnak rájuk. Az újítást csak abban az esetben vezet-hetik be tartományi (regionális) szinten, ha az eredmények a változtatást igazolják.
ilyen módon kerülhetett sor a hetvenes években a – hosszú pedagógiai múlttal rendel-kező – gesamtschule60 (általános/komprehenzív/befogadó iskola) modelljének beveze-tésére.
több német tartományban is folyik iskolakísérlet, köztük kiemelendő a bielefeldi laboriskola, vagy a Hamburghoz (korábban berlinhez) kötődő pedagógia kísérletek.
A gesamtschule-iskolareform fő célja, hogy későbbi iskolatípusokra megfelelően előkészítse a gyereket, ennek érdekében 6 évfolyamos alsó tagozatot szervez. ezzel a né -met oktatás hármas tagoltságát igyekszik megtörni, és a 6+6/7 éves általános képzési modellt tűzi ki célul. sokat kritizált pontja a német oktatásnak, hogy a diákokat túl korán kényszerít választásra. A kísérleti iskolák kedvezőbbnek találják, ha 12 éves korig (az újabb integrált iskolák esetében 16 vagy 18 éves korig) közös iskolában biztosítják az általános képzést, amely a kilencedik osztálytól, differenciált kimenettel ad lehető-séget a különböző végzettségek megszerzésre. főként a német értelmiség találja a tár-sadalmi integráció hatékonyabb eszközének ezt a modellt, mert úgy gondolja, hogy ezen iskolák a szociális érzékenységet, az esélyek egyenlőségét, az igazságosságot, a multikulturalitást, a toleranciát képesek erősíteni (Diederich – tenorth 1997).
A program előnyeinek tekinthető, hogy a szülők és a diákok több időt nyernek a döntéshez, a későbbi iskolatípus megválasztásához. A 12 évfolyamos iskolákban pedig az iskolán belül van differenciált lehetőség a különböző kimenetek megválasztá-sára. A matematika és az idegennyelv-oktatás már az alsó tagozatban megalapozódik, az egyéni tanulásformák támogatásával, a személyre szabott oktatással nagyobb esélyt biztosítanak a tanulóknak. Az osztályteremben egyszerre több tanár és tanulást segítő személy támogatja a foglalkozást. Az általános iskolák számos reformpedagógiai mód-szert alkalmaznak: szívesen merítenek a Waldorf-pedagógiából, a jéna-planból, hasz-nálják az epochális oktatást, a projektmunkát, a heti tervezést és a csapatmunkát is.
Az új típusú általános iskolában az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerme-kei jelentős műveltségi többlethez jutnak, ezt igazolták a pisA-eredmények is. A mig-ráns tanulók és a speciális nevelési igényű tanulók segítséget kapnak a sikeres társadal-mi integrációhoz.
60 gesamtschule vagy gemeinschaftschule: általános vagy közösségi iskola, komprehenzív iskolatípus, általában 1–6. vagy 1–8. osztályig.
Az új hamburgi iskolai reform 2010-ben indult. A hamburgi „városrész iskolák”
néven ismert gesamtschulék egyike, az Albert schweitzer schule (Ass), jó példája annak, hogyan lehet a társadalmi igényeket kielégítve, a reformpedagógia gyermek-központú szemléletét, személyre szabott oktatást egy iskola falain belül megvalósíta-ni. Az iskolában a 9. osztálytól két irányba lehet orientálódni (de már az ötödik év-folyamtól folyamatos a differenciálás), ezek a i. (gimnázium) és a ii. a (reáliskola), és van egy köztes csoport is az átmenet folyamatos biztosítására. A matematikát a diá-kok 1–4. osztályig epochálisan tanulják, 5.-től osztályszinten, de biztosítva az egyéni támogatást, a differenciálást. 9.-ben a hauptschule záróvizsgát készítik elő, 10.-ben a realschule-végzettséget, 12.-ben a gimnáziumi érettségit. jó gyakorlat az egész napos iskola keretén belül a szaktanári segítség mellett „diák segít diáknak” elnevezé-sű kezdeményezés. minden évben részt vehetnek a diákok a matematikai olimpián, a kenguru versenyen. Alkalmazzák a felfedezve tanulást, az egyéni tanulási formá-kat, a csoportmunkát. Az Ass gesamtsschule a 2014-15-ös tanévtől bevezette az egész napos (nyitott) iskolai programot.
A sokszínű szabadidős tevékenység az egyéni érdeklődési területeket igyekszik le-fedni és értelmes rekreációs folyamatokat beépíteni az iskolai életbe. A programok aktívan bevonják a szülőket is. egyik izgalmas ajánlat, hogy az iskola menzájának (büféjének) a munkájába a szülők önkéntesen bekapcsolódhatnak (kéthetente két óra jut), amely jó alkalom arra, hogy a szülők az iskolai közösséget jobban megismerhessék. A menzán szívesen látják a gyerekekkel együtt ebédelő szülőket, nagyszü -lőket is. Az intézmény honlapja: http://www.albert-schweitzer-schule.hamburg.de (utolsó megtekintés: 2018. január 15.).
Az iskolai innováció jó példája
Az iskola örökbefogadási program, a schuladoption, eredetileg norvég kezdeménye-zés, amit először 2007-ben próbáltak ki (Winkel – grossmann – gosch 2016).
„A hallgatók iskolát csinálnak” program keretében egy flensburg környéki iskolát örökbe fogadnak, azaz átvesznek minden feladatot az iskolában, miközben a tan-testület egy egyhetes intenzív továbbképzésre megy. Az mA-s tanárképzésben lévő hallgatók 10 hetes bevezető szemináriumon felkészülnek a feladatra, ami számukra professzionális kompetenciafejlesztést biztosít, a megvalósítást pedig tudományos igényű reflexiós szeminárium követi. Három szinten folyik az innováció: 1. az iskolai tantestület (továbbképzés és a hallgatóktól kapott impulzusok alapján); 2. a hallgatók szakmai kompetenciái; 3. a felsőoktatás (két oktató kíséri figyelemmel a projektet a képzés fejlesztésnek, tökéletesítésnek céljából). A programra az iskolák pályáznak, általában két okból: vagy motiváltak (innovatívak) vagy kiégtek és fejlődni szeret-nének. Az eddigi három sikeres projekt pozitív visszajelzései nagy figyelmet kaptak a médiától is, kifejezetten jó volt a szülői és a hallgatói reflexió is. kisebb kételyek, kritikák elsősorban az oktatók részéről fogalmazódtak meg.
migráns diákok nyelvi felzárkóztatása
A migrációs háttérrel rendelkező gyerekek és fiatalok nyelvi felzárkóztatása kiemelt fontosságot kapott az utóbbi években. Az interkulturális nevelés korábbi kezdeménye-zései a családon belüli idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését szorgalmazták, arra biz-tatták a külföldieket (főként törököket), hogy beszéljenek otthon is németül. ám a szü-lők nyelvi hibái gyakran többet ártottak hosszú távon, mint használtak. A migránsok esetében tehát fontos, hogy a családban a saját anyanyelvüket használják, az intézmé-nyek pedig vállalják a német mint idegen nyelv (DAf) tanítását. Az iskolai teljesítmé-nyek mérési eredményei is beavatkozást sürgettek. 2007-ben született meg a nemzeti integrációs terv,61 2013-ban pedig egy, az iskola és a szülők közötti együttműködésről szóló partneri egyezmény62 aláírására került sor a kmk és a migrációs hátterű embe-reket képviselő szervezetek között és egy ajánlás is megszületett az interkulturális isko-lai oktatás és nevelésről.63 2014-ben a tanárképzésben is kiemelt szemponttá vált az interkulturális nevelés. A nyelvi támogató programoknak négy formája létezik.
1. német előkészítő kurzusok
Alapjuk a sismik-kérdőív (migráns gyerekek nyelvi viselkedése, nyelvi érdeklődése a gyermekintézményekben), amellyel az utolsó előtti óvodai évben mérik fel a gyere-kek nyelvi kompetenciáját. Az emelt óraszámú képzés azokat a gyeregyere-keket célozza meg, akik alig beszélnek németül (és szüleik sem vagy csak kevéssé) (ulich – mayr 2011).
2. német támogató osztályok
A német támogató osztályokat a törzsosztállyal párhuzamosan szervezik azoknak a diá-koknak, akiknek a nyelvtudása nagyon csekély. Az osztályban a tanulók száma 12 lehet, általában két évig működik a támogató osztály, amely tantárgy-specifikusan, az igé-nyeknek megfelelően, differenciáltan ad nyelvi segítséget a tanuláshoz. Az integrációs órákat biztosító támogató osztállyal a tanulók gettósodását és izolációját kívánják meggátolni.
61 nemzeti integrációs terv „Die bundesregierung (2007): Der nationale integrationsplan. neue Wege – neue chancen.” url: https://www.bundesregierung.de/resource/blob/975226/441038/acdb01cb90 b28205d452c83d2fde84a2/20070830nationalerintegrationsplandata.pdf?download=1 (utolsó meg -tekintés: 2018.12.29.).
62 partneri egyezmény „kultusministerkonferenz (2013): gemeinsame erklärung der kultus minister-konferenz und der organisationen von menschen mit migrationshintergrund zur Bildungs- und erzie-hungspartnerschaft von schule und eltern” url: https://www.kmk.org/fileadmin/Dateien/
veroeffentlichungen_beschluesse/2013/2013_10_10-bildungs-und-erziehungspartnerschaft.pdf (utolsó megtekintés: 2018.12.29.).
63 interkulturális iskolai oktatás és nevelésről „sacher, W. (2013): elternarbeit als erziehungs- und bildungspartnerschaft. teil 3: interkulturelle elternarbeit. schulmanagement, 6. sz. 35–37.” url:
https://www.oldenbourg-klick.de/zeitschriften/schulmanagement/2014-1/elternarbeit-als-erziehungs-und-bildungspartnerschaft (utolsó megtekintés: 2018.12.29).
3. német nyelvet támogató kurzusok
német nyelvet támogató kurzus segíti azokat a nem német anyanyelvű diákokat, akik a németet mint idegen nyelvet tanulják. Heti 4–5 alkalommal részesülhetnek kiegészí-tő foglalkozásokban az általános iskolában az órarendi németórán kívül. A középisko-lában (áltaközépisko-lában) csak ezeket az órákat veszik igénybe, felmentést kapva az órarendi német alól.
4. átmeneti osztályok
átmeneti osztályt biztosítanak azoknak a tanulóknak, akiknek intenzív nyelvi segít-ségre van szükségük ahhoz, hogy az eredeti osztályba visszatérhessenek. (általában olyan külföldiek kerülnek ide, akik a szüleik hirtelen munkahelyváltozása miatt válta-nak országot, nyelvet.)
külön rendelkezés írja elő (több tartományban), hogy az olyan osztályokban, ahol a tanulóknak több mint 50%-a migráns, a létszám nem lehet 25 fő felett. Az oktatási intézmények (óvodák, iskolák) gyakran szerveznek az édesanyák számára is nyelvtan-folyamot. A nyelvi képzés támogatása differenciált csoportban, órákkal, megfelelő tankönyvekkel, multimédiás csomagokkal, kulturális programokkal, változatos mód-szerekkel kiemelt program keretében történik szövetségi szinten a sikeres integráció segítése érdekében.64