7. lengyelország
7.4 A kurrikulumfejlesztések és az alapkompetenciák
Az új alaptanterv iskolai megvalósítása a tanórai munka megváltoztatását várja el a tanároktól, új módszerekkel és hatásokkal, a diákok aktivizálásával, kiemelve a diá-kok közti interakció fontosságát. A diádiá-koktól az önálló próbálkozást és a nem tipikus problémák megoldását várja el, épp ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet az ezt támo-gató módszertan elsajátítására a tanárképzés során. A tanárok az alaptantervi reform-ról készült hatásvizsgálat alapján különböző mértékben tették magukévá az új alap-tanterv filozófiáját és különböző mértékben, illetve ütemben építik be az alapalap-tanterv változásait mindennapi munkájukba (choińska-mika – sitek 2015).
A következőkben kiemelünk néhány olyan kompetenciaterületet, amelynek fejlesz-téséhez többféle támogatási formát is rendelt az oktatásirányítás.
idegennyelvi kompetencia
A lengyel diákok az általános iskola első osztályától kezdik tanulni az első idegen nyel-vet, mely leggyakrabban az angol. Az alsó-középiskola első osztályától indul a máso-dik választott idegen nyelv tanulása, bár általában nagyon alacsony óraszámban. Az iskolaváltások során lehetőség van a korábban tanult idegennyelv folytatására vagy
egy új választott idegen nyelv elkezdésére az alapoktól. ez valamilyen szinten akadá-lyozza is a hatékony és eredményes nyelvtanulást, mert a valóságban előfordulhat, hogy az addig tanult idegen nyelv nem választható az új iskolában. 2010-ben a köz-oktatásban tanuló diákok 86%-a tanult angol nyelvet és 31%-a németet, míg a többi nyelv aránya nem éri el az öt százalékot (ore 2011). Az alaptanterv 2014-es módosí-tásakor megjelent az óvoda feladatai között az ingyenes élő idegennyelv oktatásának biztosítása.
állampolgári kompetenciák fejlesztése
A demokratikus értékek tanítása a rendszerváltás óta részét képezik a lengyel oktatás-nak, ennek hatékonyságát támasztják alá az állampolgári nevelést vizsgáló nemzet-közi vizsgálatok is (ciVeD 1999, iccs 2009) (Veugelers – de groot – stolk 2017).
A szociális és állampolgári kompetenciák és a demokráciatudat fejlesztése hangsúlyos elemként jelenik meg az alaptantervben. Az ezek fejlesztésére irányuló tevékenységek az iskolák életében több helyen is megjelennek, bár sokszor nem feltétlenül érik el a szándékot céljukat. például az alsó-középiskola során a diákok három éven keresz-tül tanulják a társadalomismeret tantárgyat, amelyet a 2008-as alaptantervvel vezettek be. Azonban a gyakorlatban a tantárgy keretein belül sokszor csupán ismeret átadás zajlik az állam, a gazdaság és az európai unió működéséről, a választási rendszerről.
A szociális kompetenciák fejlesztését és az iskolák helyi közösségbe való beintegrá-lását az alsó-középiskolákban több oktatási projekt segíti, amelyek közül a diákoknak a három év során legalább egybe be kell kapcsolódniuk. Az iskolák nevelési program-jának része a diákönkormányzatok bevonása az iskola életének szervezésébe. ennek megvalósulása azonban iskolafüggő, és a diákönkormányzat sokszor csak formálisan működik. Abban, hogy az előbb említett programok elérjék a tervezett nevelő hatásu-kat, az iskolákban gyakran hiányzik a megfelelő tudás és szándék. ennek biztosítására minisztériumi intézmények az országos és helyi szintű civil szervezetek bevonásával sokszínű képzés- és programkínálatot, munkaterveket fejlesztettek ki.
Az állampolgársági nevelési központ (centrum edukacji obywatelskiej) az egyik legnagyobb oktatási területen működő civil szervezet, amely több mint húsz éve tö-rekszik a diákok fejlesztésére, iskolai és iskolán kívüli programok szervezésével.
Az alapítvány célja az állampolgársági és társas kompetenciák fejlesztése. ennek ér-dekében törekszik az iskolákban egymás iránti tisztelet elősegítésére, és a diákok természetes érdeklődésének felkeltésére, belső motiváció kialakítására a tanulásra és az aktív polgári munkára.
ennek érdekében jelenleg húsz különböző nevelési programot szerveznek iskolák-kal együttműködve. A különböző programjaikon, képzéseiken, online kurzusaikon, konferenciáikon évente több tízezer igazgató és tanár vesz részt. Az alapítvány törek-szik arra, hogy megjelenjen a kisebb településeken, elmaradottabb régiókban is.
A programszervezésen és továbbképzéseken túl az alapítvány működésének fontos része a módszertani segédletek, jó gyakorlatok, tankönyvek kidolgozása és terjesz-tése is.
érdemes kiemelni különböző programjaik közül kettőt, amelyek már 15 éves múltra tekintenek vissza. A tanuló iskola (szkoła ucząca się) program célja a tanítási és tanulási kultúra megváltoztatása az adott iskolában. ennek során nagy figyelmet fordítanak a fejlesztő értékelésre és a tanárok közti együttműködésre. A programba eddig körülbelül 3000 lengyel iskola kapcsolódott be.
A másik programot (szkoła z klasą) az alapítvány a gazeta Wyborcza napilappal együttműködve szervezi. A program célja az iskolai innováció és helyi szintű együtt-működés segítése, amelyhez az alapítvány biztosítja a szakmai támogatást. A prog-ram különlegessége, hogy annak szervezése és értékelése is teljesen online történik az első alkalom óta, ami teret biztosít az iskolák közti együttműködésnek is. A beszá-molók, jó gyakorlatok elérhetők a program honlapján, a program megvalósulását ez alapján a nyilvánosság biztosítja.
(forrás: állampolgársági nevelési központ https://glowna.ceo.org.pl/; https://sus.
ceo.org.pl – utolsó megtekintés: 2018. január 15.)
oktatási projektek
Az alaptanterv reformjához kapcsolódóan a 2011/2012-es tanévtől az alsó-középiskola három éve alatt minden diáknak részt kell vennie legalább egy szaktárgyhoz kapcso-lódó vagy azoktól független tanórán kívüli projektben. A projekt mint pedagógiai módszer régóta jelen van lengyelországban, már a xx. század elején megjelent a re-formpedagógiai mozgalmak hatására. A szocializmusban változó intenzitással volt jelen az iskolák mindennapjaiban, majd a rendszerváltás után egyre jobban elterjedt többek közt a már említett kreAtor projekt és az 1999-es reform hatására (okońska-Walkovicz – plebańska – szaliniec 2009). A projektek kötelezővé tétele mögött az a tanítási módszerek megváltoztatásának szándéka állt, valamint a módszer lehetősé-get biztosít a nem tantárgyhoz kötött képességek fejlesztésére. A bevezetéskor kiadott egyik kézikönyv a csoportos tevékenységet, a problémamegoldást és az információk kritikus feldolgozását emelte ki (strzemieczny 2012). A feladat megvalósításában az iskolák önállóságot élveztek, a bevezetéshez kézikönyveket, szakmai útmutatást kap-tak, és fontos módszertani támogatást nyújtottak a civil szervezetek is, mint például az előbb említett állampolgársági nevelés központ, jó gyakorlatok bemutatásával és elterjesztésével.
fókusz a pályaorientáción
Az egész életen át tartó tanulás paradigmájához kapcsolódóan lengyelországban az oktatási prioritások közé került a 2000-es években az iskolai és iskolán kívüli pályaori-entációs tanácsadás fejlesztése és egy olyan információs hálózat kiépítése, amely segíti az egyént döntései meghozásában. A kötelező iskolai pályaorientációs tanácsadást 2003-ban vezették be, ehhez kapcsolódva minden iskolának rendelkeznie kell egy szakirányú végzettségű pályaorientációs szakemberrel. A feladatuk a diákok egyéni és csoportos tanácsadásán túl az iskolai pályaorientációs programok koordinálása és a pedagógu-sok ilyen irányú tevékenységének támogatása. ezen túl országszerte 300 területi karri-erközpont is működik, amelyek célja, hogy ellássák a diákokat megfelelő mennyiségű és minőségű információval a továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban, megismer-jék a helyi munkaerőpiaci lehetőségeket, igényeket (ceDefop 2011).
Lányok a műszaki egyetemre! társadalmi kampány
már több mint 10 évre tekint vissza a fiatal lányokat megcélzó kampány, amelynek célja a sztereotípiák leküzdése és a diáklányok műszaki és természettudományos érdeklődésének fejlesztése. A programot műszaki egyetemek rektori konferenciája és a perspektywy Alapítvány indította, a programsorozat legfőbb eleme egy nyílt nap lá -nyok számára, női előadókkal és kutatókkal. A program eredményeként 2008 és 2013 között a lányok aránya a műszaki egyetemeken és főiskolákon 30,7%-ról 37%-ra nőtt.
(forrás: lányok a műszaki egyetemre! lányok a természettudományba!
http://www.dziewczynynapolitechniki.pl (utolsó megtekintés: 2018. január 15.).