Igazoltatások a Magyar Tudományos Akadémián

(MTA Könyvtárának Kézirattára, Tanácsköztársasági Iratok. RAL- 647/1919)

1919. augusztus 23-án, Pekár Gyula levelező tag azt indítványozta, hogy az Akadémia egyes osztályai küldjenek ki 5-5 tagú bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy megvizsgálja az Akadémia tagjainak a Tanácsköztársaság idején tanúsított ’actív vagy passív’ magatartását, meg kell tudni, hogy „vajjon nincsenek-e olyan tagok, a kik nemzetközi szempontból méltatlanok az Akadémia tagságára?”



A III. oszt. ülése 1919. augusztus 26-án

Báró Harkányi Béla l. tagra vonatkozólag, mivel a Tanácsköztársaságtól egyetemi tanári kinevezést kapott, szükségesnek tartják a vizsgálatot.

Bizottsági tagok: Elnök. dr. Horváth Géza, r. t. zoológus, orvos (1847–1937), dr.

Ilosvay Lajos, kémikus egy. tanár (1851–1936), Méhelÿ Lajos, zoológus, biológus, egy. tanár (1862–1953), dr. Istvánffy Gyula botanikus, szőlész, egy. tan. (1860–1930) és dr. Bugarszky István kémikus, egy. tan. (1868–1941).

Felsorolták a jegyzőkönyvben, kinek mit kell a Bizottságnak felrónia:

„Kövesligethy Radó tagnak esetében, főleg a középiskolai tanárképző Intézetnek a Tanácsköztársaság idején elvállalt vezetést, mivel a Bizottság szükségesnek tartja hasonló kérdőív kitöltését, mint amilyen Lenhossék Mihálynak küldendő.”



1919. szept. 2.

Kövesligethy Radó részére a következő kérdéseket állapítja meg a Bizottság.

1. „Mi bírta őt arra, hogy a középiskolai tanárképző intézet vezetését elvállalja és szakítva az elődei által követett hazafias és nemzeti iránnyal a kommunizmus céljait szolgálja.

Kapott-e ezen megbízás elvállalásáért anyagi jutalmat, s ha igen, mekkora volt ez a részére kiutalványozott összeg.

2. Milyen intentió vezette őt akkor, amikor a Szent István Akadémia IV. osztály elnökeként, az osztály megszüntetése céljából lépéseket tett?”

3. Mi vezette akkor, amikor a bölcsészettudományi szervezet 12 tagú bizottsági tagsági helyét elvállalta.”

Báró Harkányi Bélára vonatkozólag a bizottság ezeket a kérdéseket állapítja meg:

„Vállalt-e hivatalt, vagy megbízatást a Tanácsköztársaságtól? Tagja volt-e a Tanácsköztársaság által közvetlenül vagy közvetve létesített politikai, adminisztrációs, vagy tudományos szerveknek vagy Bizottságoknak?”



1919. szept. 16.

Dr. Ilosvay javasolta, hogy a kérdőívek kézbesítővel menjenek ki.

„Kövesligethy Radó tag levelének felolvasása után a Bizottság beható eszmecsere után Ilosvay Lajos indítványára újabb levél küldését tartja szükségessé, melyben arra kérnék fel, hogy a közölt kérdőpontokra határozott választ adjon, mivel a Bizottság az egyetemtől függetlenül kívánja megalkotni véleményét.

Kövesligethy Radó rendes tagnak egyszersmind értésére adandó, hogy abban az esetben, ha a kérdőpontokra határozott választ nem ad, a bizottság a vádpontokat igazaknak fogja tekinteni és ehhez képest eljárni.”



1919. szept. 22-én

Méltóságos Dr. Horváth Géza r. tag úrnak, mint a M. T. Akadémia III. osztálya ötös igazoló bizottsága elnökének.

Igen tisztelt Elnök Úr!

A Magyar Tudományos Akadémia iránti tiszteletből válaszolva:

A III. osztály ötös igazoló bizottságának f. hó 20-án kelt kérdő-levelére kinyilatkoztatom, hogy a non bis in idem elvénél fogva a nevezett bizottságnak nem ismerhetem el más hatáskörét, mint hogy az egyetemi hatóságoknak rólam mondandó ítéletét megvárva erről az összes ülésnek jelentést tegyen.

Ha a Bizottság ennek ellenére maga kíván felettem ítélkezni, intézkedtem, hogy a Bölcsészeti Kar Dékánjánál letett írásbeli deposítiom, amely az összes kérdőpontokra válaszol, és a Bizottságtól nem ismert adatokat is tartalmaz, szabad rendelkezésére legyen.

Hangsúlyozom azonban, hogy a deposítiomra vonatkozólag a discretiot nem kívánom, azt sérelmesnek, sőt sértőnek találnám.

Kövesligethy Radó r.t.



Levél dr. Horváth Gézának Budapest, 1919. szept. 24.

Igen tisztelt Tagtárs Úr!

Az ötös bizottság szíves kérdésére van szerencsém válaszolni, hogy a Tanácskormánytól a múlt egyetemi félévben megbízást vállaltam astronómiai előadásokra a budapesti Tud. Egyetemen. Ezzel kapcsolatban kineveztettem a bölcsészettudományi kari bizottságába, végül pedig a közokt. népbiztos május hó 3-án 88226/1919 sz. rendeletével ugyanott a csillagászat rendes tanárának.

Más állásom, vagy megbízatásom a Tanácskormánytól nem volt.

tagtársi tisztelettel



Br. Harkányi Béla Kedves Barátom!

Mível nem kívánom magamat az Akadémia igazoló bizottsága határozata következtében nyilvános megbélyegeztetésnek kitenni, bátor vagyok szíves tudomásodra hozni, hogy az Akadémia levelező tagságáról ezennel lemondok.

Budapest, 1919. november 23-án Baráti üdvözlettel

őszinte híved Harkányi Béla



1919. okt. 2.

A III. osztály ülése

„A múlt ülés jegyzőkönyveinek felolvasása után a bizottság újból vizsgálat tárgyává teszi Kövesligethy Radó rendes tagnak a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartását, s különösen arra való tekintettel, hogy mint a Tanácsköztársaság által a tanárképző Intézet élére kinevezett elnök a tanárképzésben érvényre jutattott nemzetellenes irányt nevével fedezte, s vezető és irányító szerepet játszott.

A bizottság Kövesligethy Radó magatartását elítéli.

A báró Harkányi l. tag levelében közöltekből a bizottság sajnálattal látja, hogy báró Harkányi Béla l. tag a Tanácsköztársaságtól nyert megbízatást és kinevezést nem hárította el magától, további eljárást azonban nem tart szükségesnek.”

A III. Osztály ülésén az ötös Bizottság jelentése egyhangú határozattal elítélte

„1. Kövesligethy Radó rendes tagot, akit a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztossága a középiskolai tanárképző intézet megszüntetésével és egy hasonló jellegű intézmény (Középiskolai Tanítóképző Intézet) elnökének nevezett ki.

Kövesligethy ezt, a nem csekély jövedelemmel egybekötött kinevezést elfogadta és ekként az intézményt nevével fedezte, sőt mi több, a népbiztossághoz saját elhatározásából eredő javaslatokkal járult melyekben az egyetemi oktatás és tanulmányozás régi hazafias elveit halomra döntve, ajtót nyitott annak a dekadens nemzetközi irányzatnak, mely a magyar középiskolai tanárképzést a rövidesen nemzetrontó bolsevizmus melegágyává tette volna, fiatal tanárainkat pedig lelkük mélyéig megfertőzve a magyar haza ellenségeivé tette volna.”



1919. okt. 25.

A III. oszt. azt javasolja, hogy Kövesligethy Radó, Beke Manó, Lendl Adolf töröltessék az akadémikusok sorából. (10 szavazattal 2 ellenében)

Lenhossék Mihállyal, Dégen Árpáddal és Báró Harkányi Bélával kapcsolatban a bizottság sajnálkozását fejezi ki.

Az Igazoló Bizottság negyediknek Kövesligethy Radó tag kizárását hozza javaslatba (10 szavazattal 2 ellenében.)

Az összes ülés a javaslatot 16 szóval 7 ellenében visszavonta és a rosszalás kimondását 12 szóval 11 ellenében elfogadta, úgyhogy a vádlott igazoltnak volt tekinthető.

Szily Kálmán: „Másrészt tekintetbe kell vennünk, hogy kevesen vagyunk, szellemi kiválóságaink közül könnyen senkit sem nélkülözhetünk, és ezért csak a legsúlyosabb esetben szabad valakit, akit az Akadémia tagul megválasztásra méltatott, munkásságáért közösségünkből kizárni”.



1919. nov. 24.

„Kövesligethy rendes tagra vonatkozólag az összes ülés a kizárási indítványt 17 szóval 12 ellenében elveti, de a vádlottnak a kérdéses időben tanúsított magatartásáért 19 szóval 12 ellenében kimondja a rosszalást.”

1919 után Kövesligethy évekig csak nagyon ritkán vett részt az Akadémia ülésein.



1922. május 9-én

Az összgyűlésen Kövesligethy Radót (aki ekkor sem volt jelen) az Akadémia Matematika és Természettudományi Bizottságának tagjává választották.

A hivatalos megrovással véget vetettek Kövesligethy igen aktív és hasznos akadémikusi tevékenységének.