„Van-e haladás a magyar tudományos életben, érezhető-e a szocialista kultúrfor-radalom hatása a magyar tudományban?” – kérdezte Révai József az MDP II.
kongresszusán (és nyomában tette fel a kérdést Pach zsigmond Pál a TTI munká-járól 1951-ben írott beszámolójában).42 Volt-e haladás a történettudományban az első ötéves terv, az állandóan módosított, soha be nem fejezett tudományos terv időszakában? – kérdezhetjük mi ma. Hiszen, bár a súlyponti munkaközösségek közül néhány valóban elvégezte munkáját, kötetei megjelentek, de veszi-e ezeket
39 Javaslat a történettudomány második ötéves tervének alapvető célkitűzéseire AL. II. o. 227. d. 3.
40 Az MTA Történettudományi Intézetének második ötéves terve; Jegyzőkönyv a TTI 1955. május 31-én tartott osztályvezetői értekezletről. AL. II. o. 227. d. 1. MTA TTI előzetes második ötéves tervének javaslata. (Sándor Vilmos h. igazgató h. küldi 1955. dec. 8-án.) AL. II. o. 227. d. 2.
41 A történettudomány 1956. évi tervéhez. AL. II. o. 223. d. 3.
42 Pach zsigmond Pál: Beszámoló az MTA TTI munkájáról (1951) AL. II. o. 225. d. 3.
k ö v é r g y ör g y
38
még kézbe valaki? Többségükre már a Kádár-korszakban saját szerzőik sem szíve-sen hivatkoztak. S mi lett az előbb öt-, majd hatkötetesre tervezett egyetemi tan-könyvek sorsa? Ahogy fentebb idéztük, az I-II. rész (fél)kötetek kéziratai 1954-re elkészültek, rota sokszorosítással jegyzetként hasznosításra is kerültek.43 Még mindig „kézirat gyanánt”, de a Tankönyvkiadó már nyomdai formátumban hozta ki 1957-ben az első három félkötetet (majd 1961-ben újra átdolgozva, s további kiadások is készültek legközelebb 1965-ben).44 A negyedik kötet egy része (szin-tén rota előzmények után) jegyzetként 1968-ban, az egész könyv alakban csak 1972-ben hagyta el a nyomdát (bár a kultúrtörténeti fejezet még ekkor sem készült el). Az 1918−19-et tárgyaló V. kötet 1980-ban került napvilágra.45 A történettudo-mány első ötéves terve „gerinceként”, mi tagadás, csonka és töredezett. A debre-ceni egyetemen már a hatvanas évek végén nem ebből szigorlatoztunk.
Mégis vajon eldönthető-e, hogy ebben a korszakban születtek-e a kor szak-mai színvonalán álló, netán máig maradandó értékű művek? Egyáltalán tudunk ilyen gazdaságtörténeti példát? Vajon a korszak tervgazdasági erőfeszítései segí-tették vagy éppen hátráltatták az értékes művek megszületését? A munkaközös-ségek révén folyó, egy ember teljesítőképességét messze meghaladó mértékű kon-centrált anyaggyűjtés vagy a közös robotmunka perifériáján kibontakozó egyéni teljesítmény hozott-e létre maradandó műveket? Vagy a kvalitásos, képzett kutató bármely időszakban megteremti, kiharcolja a színvonalas alkotás feltételeit?
Amikor két olyan könyvet említek példaként, amelyre akár ma is úttörő műként tudok hivatkozni, nyilván szubjektív az ítéletem. Lehet, hogy mások más tanulmányokat említenének. Szűcs Jenő és Szabad György monográfiája még-sem nélkülözhető az ötvenes évek gazdaságtörténeti historiográfiájából, s ráa-dásul mutatnak is közös vonásokat.46 Mindketten viszonylag szuverén módon
43 Magyarország története 1954. Az I. rész 1. és 2. félköteteinek vitáit 1954. június 11−12-én, illetve július 1−3-án rendezték. A vitákról a Századokban Makkai László számolt be (Makkai 1954: 636−650), ám a vita részletes jegyzőkönyve a Történettudományi Intézet Értesítőjében látott napvilágot H. Balázs éva szerkesztésében (H. Balázs 1954: 187−231). A vitán részt vevő Bácskai Vera emlékezete szerint
„az úgynevezett magyarok körülbelüli történetének” nevezték egymás közt a megszületett terméket (Bácskai Vera szíves közlése). A II. rész 1. félkötetének vitája 1954 novemberében zajlott, a róla szóló jegyzőkönyv szintén H. Balázs éva szerkesztésében a Történettudományi Intézet Értesítőjében talál-ható (H. Balázs 1955: 203−220).
44 Magyarország története 1957. Az előbbi még Kossuth-címerrel az impresszumban, az utóbbi már a Kádár-korszak címerével. A „ideiglenes” jellegre utalás a II. 1. kötet szerkesztői előszavában: „Tan-könyvünk jelenlegi szövege ideiglenesnek tekintendő” (1957: 5).
45 Az egyetemi tankönyv-narratívák koncepciójának alakulásáról: Romsics 2011: 458–465.
46 A bevezető említi, hogy a munka eredete arra vezethető vissza, hogy „1950-ben megbízást kapott arra, hogy a készülő Egyetemi Tankönyv első kötetéhez a céhek történetéről előtanulmányt készítsen”
(Szűcs 1955). Szűcs ugyanakkor az 1950. őszi munkaközösségi kimutatás szerint nem volt a közép-kori munkaközösség tagja, viszont egyetemi hallgatóként ott találjuk a nevét az 1867−1945 biblio-gráfiai munkaközösségben (Pál Sándorné: Kimutatás a Történettudományi Intézetben dolgozó
39
a m a g y a r t ört é n e t t u d o m á n y e l s ő ö t é v e s t e rv e
kapcsolódtak a hatalmas és új forrásanyagot megmozgató munkálatokhoz. Sza-bad 1950-ben szerezte meg történelem–levéltár szakos diplomáját, s előbb az OL, majd az ELTE munkatársa lett, Szűcs kezdeti debreceni egyetemi évek után végül Pesten szintén történelem−levéltár szakot végzett, és 1952-től lett az OL alkalma-zottja, s csak 1960-ban került az MTA Történettudományi Intézetbe. Meghatározó volt számukra a forrásközeliség. Egyikük város-, másikuk uradalomtörténetet írt, de mindketten kerülték a makroszint általánosságait. Már csak azért sem tudta bedarálni őket a kollektivista tudományos nagyüzem gépezete, mert saját mun-kájuk számára minden bizonnyal jókor jött az 1953-as új szakasz szabadabb lég-köre. A szó szigorú értelmében nem „tervmunkát” alkottak, az „előtanulmányok”
egyéni, jól körülhatárolt első nagy művük kidolgozásához is csak prológust jelen-tettek. S az sem elhanyagolható tényező, hogy műveik még 1956 előtt elkészültek.
Úgy tűnik, a vitathatatlan és szívós tehetség is csak akkor tud érvényesülni, ha
„megőrizzük az egyén szabadságát saját szféráján belül”, s ha „a közösségi szektor, amelyben az állam minden eszközt ellenőriz”, nem haladja meg „az egész rend-szer bizonyos hányadát”.47
FORRÁSOK
Akadémiai Levéltár (AL)
Magyar Tudományos Tanács Titkársága (MTT Titk.) II. osztály (II. o.)
munkaközösségi tagokról [1950. nov. 11.] AL. II. o. 225. d. 2.). Az egyetemi tankönyv szerkesztői elő-szava is említi a „tankönyv számára készített előtanulmányok” között Szűcs Jenő munkáját: Magyar-országi céhek a 15. század közepétől. Magyarország története I. 1. 1957: 6. Szabad bevezetőjének egy lábjegyzetében annyit árul el a mű geneziséről, hogy megemlíti, miszerint az S. Sándor Pál által szer-kesztett parasztságtörténeti kötetbe írt résztanulmányaiban már használta az uradalomnak az ötve-nes évekből származó jegyzőkönyveit. (Az 1955 októberében megvédett kandidátusi disszertáció két opponenseként Pach zsigmond Pálnak és Szabó Istvánnak mond köszönetet. A könyv lektoraként csak az utóbbinak. [Szabad 1957: 6–7].) Az imént idézett 1950. őszi névsorban az első helyen a 19.
századi agrár-munkaközösségnél Szabad György mint OL tisztviselő jelent meg. Ebben számunkra csak annyi meglepő, hogy S. Sándor Pál neve nem itt, hanem a főiskolai tankönyv munkaközösségé-nél bukkan fel (Pach zsigmond Pál társaságában, aki szintén nem szerepel a Bank-és hitelügyi mun-kaközösségnél!) Pál Sándorné (1950. nov. 11.) AL. II. o. 225. d. 2.
47 Az idézet Hayek egyik gondolatmenetének a parafrázisa (Hayek 1991: 93).
k ö v é r g y ör g y
40
HIVATKOzOTT IRODALOM
Andics Erzsébet (1948): Elnöki székfoglaló a Magyar Történelmi Társulat 1949. március 27-i közgyűlésén. Századok 82/1−4. 1−18.
Az ötéves tudományos terv. Tájékoztató a terv fő vonásairól. Akadémiai Értesítő (Aé), 1951.
szeptember, 440-445.
Berend Iván – Ránki György (1955): Magyarország gyáripara 1900−1914. Szikra, Budapest.
Berend T. Iván (1964): Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor 1948−1950. KJK, Budapest.
Berend T. Iván (1997): A történelem – ahogy megéltem. Kulturtrade, Budapest.
Elekes Lajos (1953): A magyar történettudomány helyzetének és feladatainak kérdéséhez a kongresszus tanulságai nyomán. Századok 87/4. 621−647.
Elekes Lajos – Lederer Emma – Székely György (1957): Magyarország története I. 1.
Tankönyvkiadó, Budapest.
Hayek, Friedrich A. (1991): Út a szolgaságba. Mezei György Iván (ford.). KJK, Budapest.
H. Balázs éva (1954): Beszámoló az egyetemi tankönyvek vitáiról. I. MTA Történettudo-mányi Intézet Értesítője 5/10−12. 187−231.
H. Balázs éva (1955): Beszámoló az egyetemi tankönyvek vitáiról. II. MTA Történettudo-mányi Intézet Értesítője 6. 1−6. 203−220.
H. Balázs éva – Makkai László (szerk. 1957): Magyarország története I. 2. Tankönyvkiadó, Budapest.
Huszár Tibor (1995): A hatalom rejtett dimenziói. Magyar Tudományos Tanács, 1948−1949.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kónya Sándor (1998): A Magyar Tudományos Tanács (1948−1949). MTA Könyvtárának Közleményei, Budapest.
Kornai János (1990): A gazdasági vezetés túlzott központosítása. Kritikai elemzés könnyű-ipari tapasztalatok alapján. 2. kiadás (első kiadás: 1957). KJK, Budapest.
Lederer Emma (1952): Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Közoktatásügyi Kiadó, Budapest.
Magyarország története (1954): Egyetemi tankönyv I. 1. −1526; I. 2. 1526−1790; II. 1.
1790−1849; II. 1. 1849−1867. Akadémiai Kiadó, Budapest
Makkai László (1954): A „Magyarország története” c. egyetemi tankönyv első kötetének vitája. Századok 88/4. 636−650.
Pach zsigmond Pál (1948): Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyar-országon. Századok 82/1−4. 19−60.
Pach zsigmond Pál − Sándor Pál (szerk. 1956): Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon, 1867−1918. Szikra, Budapest.
Péteri György (1998): Academia and State Socialism. Essays on the Political History of Academic Life in Post-1945 Hungary and Eastern Europe. Boulder Colorado, Atlantic
Research and Publications.
Romsics Ignác (2011): Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században – nemzet-közi kitekintéssel. Osiris, Budapest.
S. Sándor Pál (szerk. 1951): Parasztságunk a Habsburg-önkényuralom korszakában 1849−1867. Művelt Nép, Budapest.
41
a m a g y a r t ört é n e t t u d o m á n y e l s ő ö t é v e s t e rv e
Sándor Vilmos (1954): Nagyipari fejlődés Magyarországon, 1867−1900. Szikra, Budapest.
Spira György (szerk. 1952): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711−1790. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szabad György (1957): A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szamuely László (vál. és szerk. 1986): A magyar közgazdasági gondolat fejlődése, 1954−1978.
A szocialista gazdaság kutatásának kutatása. KJK, Budapest.
Székely György (szerk. 1953): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szűcs Jenő (1955): Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Művelt Nép, Budapest.
k ö v é r g y ör g y
42
In: Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról Szerk.: Erős VIlmos – Takács Ádám. Budapest, 2012, ELTE Eötvös Kiadó. /Tálentum 13./ 43–56.