Milyen tehát a magyar mikrotörténelem? Kicsi, sárga, savanyú – de a miénk.
Bizonyos értelemben fő, hogy egyáltalán létezik. és nem is csak egy variánsban:
lényegében minden változat, amely másutt feltűnt, megfigyelhető a magyar törté-netírásban is. Hogy ez a jelenség részleteiben miként értékelendő, az egyes emlí-tett munkák milyen szintet ütnek meg, az csak a minták és a magyar történetírás említett termékeinek alapos összevetéséből állapítható meg. Ennek elvégzésére itt nincs tér: ehelyett egy tavaly ilyenkor megjelent kötetre utalok, amely elsősorban ezt az összehasonlítást próbálta elvégezni (Papp–Szijártó 2010).
Benda Gyula azt szokta mondani, hogy az volt a fő baj a társadalomtudomá-nyos történelem magyar recepciójával, hogy amikor a franciák átálltak más diva-tokra, akkor a legtöbb francia nagyvárosnak már elkészült az ár- és bértörténete, a magyar történetírás viszont úgy „gyógyult ki” a társadalomtudományos törté-netírás kvantitatív paradigmájából, hogy egyedül Sopronról készült el egy szeriá-lis történeti monográfia. Ehhez képest a mikrotörténelem divatja már több figye-lemre méltó magyar munkát hagyott maga után egyfelől, másfelől nem biztos, hogy a mikrotörténelem csillaga már végképpen leáldozott az emlékezet és a tér története, a posztkoloniális és a globális történetírás, a nem emberi történelem (mint a klímatörténet vagy az állati történelem) divatjai miatt.2
Ugyanis a fél lábbal a társadalomtörténet, fél lábbal a kultúrtörténet térfelén álló mikrotörténelem egy behatárolt kutatási tárgy vizsgálata során képes lehet ezek megközelítésmódját egyszerre alkalmazni, képes egyszersmind a társada-lomtörténet magyarázataival szolgálni és a kultúrtörténet jelentéseit megragadni egy korlátozott vizsgálat keretében: bemutatni a történeti cselekvő tapasztalatait, s azt is, hogyan látta ő a saját világát, milyen jelentést tulajdonított a vele történt dolgoknak. De ez nem zárja ki azt, hogy retrospektív analízissel a mikrotörténész
2 Nem szándékom általában a magyar történetírás jelenlegi állapotának korszerűségét bizonygatni.
Már csak azért sem tehetném ezt, mert – mint mindenki tudja – naponta kétszer még az álló óra is éppen a pontos időt mutatja.
109
a m i k r o t ört é n e l e m m a g y a r or s z á g on
egyes mélyben meghúzódó történeti struktúrákra is utaljon, hosszú életű menta-litásra hivatkozzon, globális folyamatokra – sok mindenre, ami hiányzott a kor-társak saját értelmezéseiből. Csak egy igen körülhatárolt tárgy történeti vizsgá-lata során kerülhet sor minderre együtt, a múlt komplexitását csak mikroszinten lehet leképezni, azon a szinten, ahol nemcsak a történeti cselekvők élték az éle-tüket, hanem maguk az olvasók is, amely szinten tehát a legkönnyebben befo-gadható számukra az olvasott narratíva. Ha a történész más szinten próbálkozik, vagy a múlt komplexitását veszíti el, vagy az olvasóit.
HIVATKOzOTT IRODALOM
Benda Gyula (2008): Zsellérből polgár. Keszthely társadalma, 1740–1849. L’Harmattan, Budapest.
Chartier, Roger (2000): Szöveg, szimbólumok és franciaság. A szimbolikus antropológia használata a történetírásban. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Mód-szertani írások és esettanulmányok. Replika Kör, Budapest. 73–87.
Darnton, Robert (1984): Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Darnton, Robert (2004): Egyik este. BUKSz 16/3. 282–287.
Davis, Natalie zemon (1999): Martin Guerre visszatérése. Osiris, Budapest.
Erdélyi Gabriella (2005): Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és kora újkor határán. MTA Történettudományi Intézet, Budapest.
Dobrossy István et al. (szerk. 2003): Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának elő-adásai. Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület – Borsod-Abaúj-zemplén Megyei Levéltár, Miskolc.
Englund, Peter (2003): The Battle that Shook Europe. Poltava and the Birth of the Russian Empire. I. B. Tauris, London – New york. (Első kiadás: 1992.)
Für Lajos (2000): A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történeti pillanat megragadására.
Osiris, Budapest.
Ginzburg, Carlo (1991): A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Európa, Budapest.
Histoire (1988): Histoire et sciences sociales. Un tournant critique? Annales E. S. C. 43/2.
291–293.
Histoire (1989): Histoire et sciences sociales. tentons l’expérience. Annales E. S. C. 44/6.
1317–1323.
K. Horváth zsolt (1993): Az ötök jele. Nyom, nyomozás, értelemképzés a microstoria látószögéből. In: K. Horváth zsolt – Lugosi András – Sohajda Ferenc (szerk.): Lép-tékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Hermész Kör – Osiris, Budapest. 94–119.
Kő András – Nagy J. Lambert (2001): Kossuth tér, 1956. Teleki László Alapítvány, Budapest.
s z i j á rt ó m . i s t vá n
110
Lepetit, Bernard (1995): építészet, földrajz, történelem. A lépték használatai. Aetas 10/4.
142–157.
Levi, Giovanni (1986): I pericoli di geertzismo. Quaderni Storici 20. 269–277.
Levi, Giovanni (2001): Egy falusi ördögűző és a hatalom. Osiris, Budapest.
Loriga, Sabina (2010): Le petit X. De la biographie a l’histoire. Seuil, Paris.
Lugosi András (2001): A tünetektől az interpretációig. Esszé egy homeopata jellegű törté-netírói gyakorlatról: a mikrotörténelemről. Szociológiai Figyelő 2. folyam 5/1–2. 24–42.
Mátay Mónika (2006): Törvényszéki játszmák: válás Debrecenben, 1793–1848. Csokonai, Debrecen.
Medick, Hans (1996): Weben und Überleben in Laichingen 1650–1900. Lokalgeschichte als Allgemeine Geschichte. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.
Nagy–Csere Áron (2011): Lesállás történeti olvasatban. Gyakorlati útmutató történészek-nek megoldókulccsal. Sic itur ad astra 25/62. 257–264.
Papp Gábor – Szijártó M. István (szerk. 2010): Mikrotörténelem másodfokon. L’Harmattan, Budapest.
Papp Kálmán (1988–1989): Az ottfelejtett ember. Szivárvány 9–10. 26. 24–46., 27. 30–73., 28. 31–38.
Revel, Jacques (1996): Jeux d’échelles. La micro-analyse à l’expérience. Textes rassamblés et présentés par Jacques Revel. Seuil – Gallimard, Paris.
Schama, Simon (1992): Dead certainties. (Unwarranted speculations). Vintage Books, New york. (Első kiadása: New york, 1991.)
Schlumbohm, Jürgen (1994): Lebensläufe, Familien, Höfe. Die Bauern und Heuerleute des osnabrückischen Kirchspiels Belm in proto-industrieller Zeit, 1650–1860. Vandenhoeck
& Ruprecht, Göttingen.
Shapiro, James (2005): 1599. A Year in the Life of William Shakespeare. Faber and Faber, London.
Shifflett, Crandell (1995): Könyvismertetés a Gary W. Gallagher (szerk.): The Fredricks-burg Campaign: Decision on the Rappahannock, Chapel Hill – London, 1995. című könyvről, http://www.h-net.org/reviews/showrev.php?id=174 [2012. 03. 01.]
Stewart, George R. (1959): Pickett’s Charge. A microhistory of the final attack at Gettysburg, July 3, 1863. Houghton Mifflin, Boston.
Szijártó M. István (2011): Tapasztalatok, cselekvő egyének, felelősség. Oroszország mikro-történelmének tanulságai. Balaton Akadémia, Keszthely.
Szilágyi Márton (2001): Lisznyai Kálmán. Egy 19. századi írói életpálya társadalomtörté-neti tanulságai. Argumentum, Budapest.
Szilágyi Márton (2007): Határpontok. Ráció, Budapest.
Szilágyi Márton (2009): Az irodalomtörténeti biográfiák hasznáról és használatáról. Egy készülő Csokonai-biográfia mikrotörténeti alapjai. Sic itur ad astra 20/59. 19–47.
zamoyski, Adam (2008): 1812. Napóleon végzetes oroszországi hadjárata. Park, Budapest.
111
a m i k r o t ört é n e l e m m a g y a r or s z á g on
In: Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról Szerk.: Erős VIlmos – Takács Ádám. Budapest, 2012, ELTE Eötvös Kiadó. /Tálentum 13./ 112–133.