fl MflJOM-DEV,
157 hordja a sok aranyat, míg fel nem veri a pénz a
gazdáját. Palotát építtet magának, kertet hozzá és úgy megszaporodott a vagyona, hogy nem volt párja a községben.
Üldögél egy nap a boltjában és simogatja a majmát. Egyszerre csak megszólal a majom :
— A kezedre jártam eddig gazdám, nincs ná- ladnál gazdagabb a környéken. Még csak egy tenni
valód marad és akkor engedhetsz engem is vi
lággá.
Megrémült a boltos, hogy íme ember módjára beszél az a majom. Nézi, hogy merre van az ajtó.
— Ne félj, — bátorítja a majom — nem lesz éntőlem bántódásod. Idefigyelj és majd megtudod hogy ki-, miféle vagyok én.
Leül a boltos, a majom pedig elkezdi :
— E gy dzsinnek (szellemnek) vagyok én az ivadéka és amint megláttam egyszer a szegénysé
gedet, megsajnáltalak és megkedveltelek. Nem mertem a közeledbe jönni, mert féltem, hogy visz- szarettenáz tőlem és egyre csak vártam az alka
lomra. Megtudtam aztán, hogy hatvan párát adott volt az anyád a szomszédjának. A nyomában jár
tam azóta a szomszédotoknak. Utána mentem Csi-
mmácsinba és én voltam az oka, hogy- megfelejtke
zett arról a hatvan páráról. Majom-ábrázatot öl
töttem és eladattam magam neki. Hogy mi min
dent cselekedtem azóta, azt te magad tudod a leg
jobban. Még csak azt az egyet szeretném, hogy megházasodnál. Van egy ország, annak egy keres
kedője, annak meg egy lánya. Hozzáfogható szépet nem egyhamar fogsz találni. Szeretném, ha ezt a lányt elvennéd.
158
Húzódozik az emberünk, de a nagy biztatásra megembereli magát, Másnap már útra is kél ház- tűznézni és addig jár-kél, addig vándorol, míg megérkezik abba az idegen városba. Megkeresi a kereskedőt, benyit a boltjába és Allah parancsa szerint megkéri a lánya kezét.
— Jól van, — mondja a kereskedő — de tizen
ötezer arany a jegypénz. H a kifizetheted, odaadom a lányomat.
Előveszi a legény a tizenötezer aranyat és hi
vatják az imámot, hogy megtörténjék az eljegyzés.
Megállapodnak a lakodalomban és aztán vissza^
megy a legény a maga boltjába. Már várja a ma
jom és kérdezi a legénytől, hogy megegyeztek-e I
— Meg, — mondja — az eljegyzés is megtör
tént.
Rövidesen hozzálátnak a lakodalomhoz is és az eszem-iszom után azt mondja a majom :
— Jó szívvel szolgáltalak eddig, gazdaggá tet
telek és feleséghez juttattalak. Most már nyugod
tan és bőségben élhetsz mindhalálodig. E gy kéré
sem volna csak hozzád, ha megteszed, akkor visz- szafizetted vele a jóságomat.
— Nagyon szívesen, — mondja a legény —- kinek tenném meg, ha nem neked.
íg y szólal meg a majom :
— E gy szekrényke van a feleséged szobáját bán, rézzel van kiveretezve. Mikor bemész a szo
bába, kinyitod azt a szekrényt és egy vasládikót találsz benne. Kinyitod a ládikót, abban meg egy csészét találsz, a csészére egy kígyó van ráteker
gőzve. A csészében egy kakas van, és ha le is ve
szed a csésze fedelét, ne félj, nem fog az a kígyó
bántani. Kapd ki n. csészéből azt a kakast, vágd le a fejét, a csészét pedig törd szét darabokra.
Akkor aztán szóba állhatsz a feleségeddel és ne
kem is beteljesedik a kívánságom.
Nem sokat gondolkozik a legény, hanem fogja magát és amint vége a lakodalomnak, bemegy a menyasszonyához és mielőtt letakarná az .arcáról1 a fátyolt, kinyitja a szekrényt, kiveszi belőle a vas- ládikót, kinyitja, előveszi belőle a csészét, le
veszi a fedelét, megöli a kakast és széttöri a csészét
Rémülten kiált egyet a menyasszonya :
— Mit csináltál te szerencsétlen ? Megölted a talizmánomat, most majd a k ragadnak el tőled.
Csak egy pillanat és amint ketté hasad a föld, egy szörnyeteg törtet elő a mélyből, megragadja a lányt és a föld alá sülyed el vele.
A j, de megrémült a szegény fiatal ember. A lig hogy csak odafuthatott a kereskedőhöz és elhebeg
hette neki, hogy mi történt a lányával.
—- Oh ja j! — kiált fel a kereskedő — k ragadták el a lányomat, mit tegyek, mihez kezd
jek ?
Ragad egy botot és kiveri a legényt a házából.-Indul a szegény ifjú hazafelé és gondolja,, hogy majd csak segít a majom a baján. Hazaér a boltjába, hát se majom, se portéka, se vagyon a házban. Most eszmélt csak rá a legény, hogy a majom műve volt az egész és hogy csak azért szol
gálta oly nagy hűséggel, hogy azt a talizmánt pusztíttassa el vele.
— Nincsen e helyen többé maradásom — só
159"
160
hajtja a legény — és vagy a feleségemet találom ismét meg, vagy én is belepusztulok.
Azzal veszi a botját és indul világgá.
Keveset megy, sokat megy, hegyen megy, völ
gyön megy, éhen megy, szomjan megy, míg he
gyek közé téved egy nap. Amint letelepszik a földre, hogy megpihenjen, két kígyót pillant, meg, egy fehéret, meg egy feketét, halálra viaskodnak egymással. E gy követ kap fel a legény és megöli vele a fekete kígyót. Mi történik erre ? Egyet ráz
kódik az a fehér kígyó és legott emberré válto
zik át.
— Megszabadítottál az ellenségemtől — mondja a kígyólegény. — Szólj, mi a kívánságod !
Amint feleszmél a legény, a majom jut ismét az eszébe és így szól a társához :
— Mondd meg elébb, hogy ki vagy, aztán én is megmondom a magamét.
Elmondja a kígyó, hogy ő a k padisá-jának a fia, az a fekete kígyó pedig az apja
jenek volt a fia. Haragosai voltak egymásnak, irigy szemmel nézett rá a pajtása. Véletlenül ösz- szekerültek e helyen, a feketelelkű rátámadt és meg akarta ölni, de a legény jóvoltából ő pusztult el. Aztán a mi legényünk beszélte el a sorsát és hogy nem nyugszik addig, míg rá nem talál a fe
leségére.
A dzsinnek padisájának a fia ismerte azt a majmot, és így szólt a megmentőjéhez :
— Ha akarod, eljuttatlak én arra a helyre, ahova a feleségedet vitték. Messze van az a hely nagyon. Ráültetlek egy dzsinnre és ha bajba ta
lálsz kerülni, akkor is melletted leszek én.
161