HARMADIK SZAKASZ
1. A hordarész , vagy a nagyobb rekeszizom (Pars costalis, seu musculús major diaphragmatis) A
rekesznek azon része nyeri ezen nevet, mely a bordáktól, vészi eredetét, és innen az inas részbe terjed. Húsos vé
gekkel kezdődik a hat alsó bordacsontnak, és poroznak belső lapjától, hol a haránt hasizommal határos 5 ezen kívül még két fejjel a kardnyáj lyánytól is. Eképp ter
jed el amelcsonttúl a I2-dik hordáig mindkét oldalon.
Ezen utolsótól némely inas szalag ereszkedik le a bor-A r e k e s z . . , , 155;
156 A r e k e s z i z o m
psisz-, és négyszegletű ágyékizmok elölt az első ágyék*.
gerinez haránt nyójlványához, melytől hasonlóképp izomrostok erednek, Ezen résznek minden izomrostjai az inas köze.pponüiozmcnnck ügy , hogy azok, melyek a nhelcsonttúl jönnek hót felé, a valamivel alacsonyak
ban fekvők harántan, az alsók pedig fölfelé fulviák.
! 2.) A z ágy éhrész, Vagy a kissebb rekeszizom (Pars lupihalis , seuM. minor diaphragmatis) az ágyék
ié rinczektűl kezdődik. Ennek h a t, az az egyik egyik’
oldalon három szára (Crura) van. A külső szár (Crus e;Kternuin) legrövidebb , és legszélsőbb , az első ágyéjk- germez testének oldalrészétől,, és haránt nyújtva nyá
lu l kezdődik, .aztán fölfelé ak inas középpont hátsó szó- 1 éhöz mcn. A , másik, vagy is a középső szár (Crus
;medium) a második, vagy harmadik ágyékgcrincz ol
dallapjától származik, és hasonlóképp a. középpont fe
le terjed. A harmadik, az .az a legbelsőbb szár (Crus inlornum) belöl fekszik, leghosszabb , és a johb oldalon .a harmadik, vagy negyedik ágyékgerincz testétől, a hal oldalon pedig a harmadik vagy második ágyékge- lhjcz testétől igen inasán ered. A két helső szárak föl
felé hágnuk,, valamennyire egymástól eltávozván ma- ■ gok közt hasadékol hagynak, mely fü g g eres iáinak .(Hiatus aorticus) neveztetik. Erre a két szárak egymás
hoz közelebb lépnek, a hasudékot fólu.1 hcrckesztik, és Iegymáson keresztül vágnak. Aztán ismét eltávoznak ngymástnl, és egy második .hasádékot, a barzsinglikat (koraim n ■>■ >op]iagruin) liagyják magok közi „végre egye- sailvtn .i/ i/muiiak inas részében mennek .által.
3) Az inas középpont, vagy a Helmonl Ilikre (Centrum tendineum, s. speGulumhíelmontii); Az izonir ,^ a k ezen bunyós része erős, inas', fényes rosLok fonala jaibnl áll, melyek részint sokszorosan átvágnak egy*
ttnason. Ezen ívképű rísz mel felé hegyesen -végződik■>
hét oldalról pedig két szárakra szakad , melyek kö-?
tzül a jobb valamivel szélesebb j és hosszúbb „ mint a bal.
A rekeszen három;'nagy nyílások találtatnak, me
lyeken által a m el- és hasüregbe több részek ki - és belépnek.
a. ) A ftiggeres tá t (Hiatus aorticus) a belső szárak állal készítetik, és hosszig basadékként hátulS fekszik fi gerinczek felé. A íiiggér bocsájtatik ezen likon által a inelüregből a hasüregbe, és viszont azon által fut á tápcső a hasüregből a raelüregbe.
b. ) A barzsinglik (Foramen oesophageum). Ezen középső szárak által készítetett melöl és hátul hegyes és hosszú lik az döbbeni hasadék fölött fekszik, és a hárzsingot, meg a. holygideget bocsájtja' a melúrcg-' bői a hasüregbe által. «.
c. ) A négyoldalú lik (foramen qnadrilaterum) az inas középponton jobbi’ffll nyugszik; idomja négyszegletű,
csak inas rostoktól'kör)nyeltetik, és a szívhöz siető föl-;, bdgóürös eret bocsájtpa dlt^l.
Ezen Idea kon kiviül'a szárak közt több nyílások ta
láltatnak , melyeken kcrcszLűl más részek halnak. A ‘ külső, és középső szárf közt t. i. mindenik oldalon egy kis nyílás állal a nngy;r cgyiiltérzideg*, aztán jobb ol
dalon a ozöktelen vérér .,-a balon a Kdczoktelen vérér ugyan ezen nyílásokon hatnál V amelüregbe. A középső és bel
ső szár közt mindkét oldalon a belrészideg Fát alá, melyek átmenetele még' sem mindenkor állandó,
92. §. A r e k e s z é'l e t t u d o m á n y o s íe- - k i n t e t e .
, A rekesz a tö rzsö k ‘két üregeit választja meg egy
mástól ; fölül a szívet, és lüdőköl ápolja , alól pedig a májat a gyomrot a lép e' t tartván,, ezeknek- szalagul szol-;
gál. Több részek helye zeljcikel úgy az ürös érét, a függérét, a tápcsőét, és > barzsingét bizonyossá tészi-. A- lvhelést elősegíti, még «pedig, kétféle képpen.*- a bele—
helés alatt alá ereszkedik» amcliireget tágítja, a tüdők .kiterjedését megengedi, ij&hdt mívclőleg munkálódik; a
v. a r e k e s z . 157
kilehelés alatt ellenben a tüdőkre szenvedőleg mun- kálódik, a mennyiben a hasizmoktól fölszorítatván, a
í
melürcget szűkíti, és a tudókét nyomja. — A rekesz egyszersmind a has hclrószetre is múnkálódik, a májat és lépet mozgásai állal szünet nélkül gyengéden réz- . zen ti, a gyomrot nyomkodván az emésztést segíti elő.
— Végre az altost minden kiürítéseire is van
befolyása.-H A T O D I K S Z A K A S Z . j
A H Á T I Z MA I .
Ide mind azon izmok számiitatnak, melyek a nyak- 1 szirMul kezdvén a gi rmc/oszlop mentében egész a far-- esik'}; terjednek. I’/en ti'rlnn w 'mos izmok-fekszenek, mi l\«k kiiluiiiliiiiUj Imink íimi i*> okát visznek végbe. So
kan közülök arra szolgálnak, hogy a fejet hát felé hajtsak. mások a he-, vagy IcilehelcshÖz tartoznak,' némelyek a, hátgerinczet készek kinyújtani. Mivel mind ezen izmok külömbözÓ sorban egymás mellett és fölött fekszenek, tehát a knlömbözó’ rétegek szerint a mint fekszenek, őket leírni, lcgalka Imatosabb lészen.
95. § • M is Ő /*'" g l & gm
A haton a lefejtett, bőr a L k t azonnal két izmok vétetnek észre: A csuklyás, vagy bwgyheszegolclalú izom (M. cucullaris seu trapezius), ez a |h á t fölső részén találta- tik a n\ ak-zirt, a laposont, a nyafek.- és hátgerinezek közt, hc/dodik a k .Iső nyakszirtguir'l j^túl és a nyakszirtfül- so félkoros hosszá tú l, úgy mir |{cjen nyak- és hálcsigo- ,
junak orjátúl. Az izom mind ^ ezen helyeken inas, és az i-mliu-u orjuki.n .innak r é s z e i két oldalrúl öszve- ütődnek; az izomrostok széles W ezdctöktül kifelé az az a tapcsonl felé folynak, és itt £ jobban Öszvetorlódnak:
a folsok le - , az alsók fölfelébe a középsők pedig ha-. mennrek > mindannyin t^pedig a lapcsont
tővissé-■ ^.szvejővén, az egész lapcsy^ jut tövis mentében ennek
158 A h á t J
fölső száléhoz ragaszkodnak egész a vállcsúcsigí‘végre csakugyan a külcsnalc vállcsú esi részénél végződnek. — Ezen izom külÖmbféleképp múnkálódik: midőn fölső része húzódik ö szv 'eh a égyszersmind a lapcsontok meg vannak feszítve, a fejet kéntetik hátfelé: vagy a fej lévén megfeszülve, a lapcsontokat vonják föl. Ha kö
zépső része húzódik Öszve , akor a lapcsonlok ha
ránt irányba vonatnak hát fe lé ; az izom alsó részének öszvehúzodása által Végre a lapcsontok lefelé irántát-
nak. ■ ■ . ' ' ..
A legszélesebb hátizom (M. latissimus dorsi) fö
lül az őt valamennyire fedő csuklyással határos, és a főikar, az ágyékgérinczek, meg a keresztcsont közt helyeztetik. Kezdődik az alsó hat vagy hét melgerincz,, valamennyi ágyékgerinez, és keresztcsont tövisnynjtvá- nyaitúlúgy a csípcsönt taréjjánakhátsó részétől; kezdeté- tűl nagy darabra inas marad,és bőnyéje befelé részint a föl
hágó ferde hasizom bőnyéjének hátsó lemezzével, részint a hátsó alsó fiirészizom inas,kiterjedésével' egyesül. Ezen . bőnyétől aztán az izomrostok fö l- és kifelé erednek, és egymáshoz közelednek. Az izom fölső része a. lap
csont alsó szeglete fölött mén c l; alsó része pedig, mely az utolsó bordákot fe d e z in é g y foghatókat/készít, me
lyek, a lehágó ferde hasizom alsó fogzatjái közé''vétet
nek y és a négy alsó bordákhoz feszülnek."Ez utáií va
lamennyi izom-rostok jobban jobban ösZvcjŐnnek , az izom vastagabb de keskenyebb lessz, fölfelé hág, és a nagyobb görgetegizom inával sejtszövet által egye
sülő innal a fölkar kissebb gumójának tövissénél, hol égy takonyerszény találtatik, végződik. — A fölkart hát és lefelé húzni , az ő foglalatossága. A kar meg lé
vén feszülve, a torzsököt egy kévéssé oldal felé fordít
ja ; a beléhelést elősegíti, és a lapcsontot a bordákhoz
nyomni képes. > ,
i j! m a i. 159
94. §. M d s o d i b r é t eg.
Ez az első réteg alatt helyeztetik. Izmai agerincz- oszlopot ferdo irányban hagyják el, Hozzája fölülről kezdvén következendő izmok számítatnak.
A. fe j szíjizma (M. splenius capitis) egy széles , és vékony izom, mely a tarkónak hát, és oldalsó részén fekszik. Az üt fölső melgerincz és a három alsó nyak
gerincz tövisnyújtványaitúl kezdődik; erre fölhágl.íban kifelé ered, és két részre oszlik. A nagyobb rész a csecs- nyájtvány mellett a nyakszirtcsont félkörös hosszához kapaszkodik; a kissebb rész, a nyal szíj izma (Sple
nius colli) neve alattaz első , és második nynkgerincz ha
ránt nyújtványához fon*. —* A fejet és nyakat húzzák mindketten hát felé.
A lót a - v, c süll&lépű izm ai (M. rhomboidei) a lapcsóntok , és tsigolyák közt fekszenek. Két ilyen iz
mok vannak: a fölső (Rhomboideus superior) kissebb, és keskenyebb, és a két alsó nyakgerincz tövisnyújt- ványaitúl kezdődik; az alsó (Rhomboideus inferior) szélesebb, s nagyobb, és az öt fölső melgerincz tö- visnyújtványaitúl ered. Mind a két izomnak, rostjai ki- és lefelé ereszkednek, és a lapcsont alapjához forr
unk. — Ezek a lapcsontot húzzák hát, és fölfölé.
A hdtsó fölső fűrész-izom (M. serratus posticua superior) a kótaképük alatt fekszik; és a hatodik meg hetedik nyakgerincz, és a három fölső melgerincz or~
í'útúl kezdődik. IIo>.szii bőnyéje lefelé terjed, hússá válik, és három fogzatokkal a második egész negye
dik hordához no. A bordákot emelvén föl, a bele- helésre szolgál.
A hátsó alsó fürészizom (M. serratus posticua inferior) a legszélesebb hátizom bőnyéje alatt fekszik.) Kezdődik a kél legalsóbb melgerincz, és a három vagy r négy fölső ágyékgeriuez orjáitúl. Széles bőnyéje ezen izomnak kívül a lég szélesebb hátizom bönyéjével,
> belől
'fgf' A h á t
b elö l'a fölhágó ferde hasizom hőnyijének hátsó lcmcz- zével oly erősen öszvefügg, hogy őket egymásLól meg
választani igen nehéz., Erre a bőnye ferdén mén fölfelé, vékony és széles izommá lessz, mely négy fogzatok—
kai a négy alsó hordához feszül. — Ö ezen négy bor- dákot húzza le, s egyszersmind a kilehelést segíLi.
E két fnrészizmdk közt némely vékony bőnyé,t le
het találni; mély az alatta fekvő hosszé hátizmokat fedezi; és a fölsőbb izmok bó'nyéje folytatásainak láL- szatik lenni.
95. §, H a r m a d i k r é t e g .
A második réteg levétele után e következik, mely ft gerinczoszlop tnenLében alolrul fölfélé futó izmokból áll.
A kereszt ágy é hízom , és a leghosszúbb hátizom (M. sacrolnvnbalis, et longissimus dorsi) a gerinczosz
lop mellett fekszik, alól egy húsos hasból- áll, mely fölfelé raenvén, kétfelé hasad, és a fölül említett ne
veket nyeri. Azon rész, mely oldalt fekszik kifelé1, ke- resztágyékizommak; a másik befelé a geriuczoszlop tövisnyújtványai mellett fekvő pedig leghosszabb hát- izomnak neveztetik- A közös izomhas a keresztcsont hátsó lapjától, az ágyékgerinczek tövisnyújtványai LÓI, és a csípcsont gumójától inasan, az ágyékgerinczek haránt és fölső ferde nynjtványaitól pedig egyébb más rosLokkal kezdődik. Erre az. ágyékgerinczek mellett mén fölfelé, húsosabbá lessz, és egy hüvelyben vejte- t.ik. Ennek hátsó része a fölhágó ferde hasizom hátsó lemezzébűl, és a legszélesebb háLizöm, 'meg a hátsó fürészizonf bőnyéjéböl tétetik öszve , és az ágyékgerin
czek,smeg a keresztcsont tövisnyúj tváuyaihoz tapad; mel-.
ső része pedig a fölhágó ferde hasizom inelső lemezzé- böl áll, és az ágy ék csigolyák haránt nyójlványaihoz feszül. A 12-dik borda táján szakad ezen izom1 a két említett részekre, a.) A keresztdgyél'izom
(Sacrolum-i zma(Sacrolum-i . ’161
' 11
fcalis) kifelé fekszik, a bordák külső lapján fut föl
felé, és mennél íölebb búg, annál .keskenyebb lessz-, a m onnan van, hogy fölhágtában mindenikbordának nyalábokat hagy bálra. Ezen nyalábok'.két fajúk: a hátsók vagy külsők, mind a 12. bordának alsó szó
iéihoz ragadnak, a tizenharmadik nyalábbal pedig a he
tedik nyakgerincz haránt nyűjLyányához mén az izom.
E zek, az alsókat kivévón, mindannyin inasak. A mel- so vagy belső nyalábok, melyek tízen vannak . a bor
dák fölső szélekül erednek; fölfelé ihenvén , a külső nyalábokkal egyesülnek, és tulajdonképp ugyanannyi apró magokban álló izmokat készéinek, melyek csak a külső nyalábokkal függnek öszve , és nem a kereszt- ágyékiZomhoz, banem a lehágó tarkizomhoz kell hogy számítassanak, mellyel az izom fölülről is öszveköle- tik, b.'j A leghosszabb hátizom (M. longissimus dor
si) a bátgerincz mellett fekszik, és fölhágtában két sor nyalábokra válván, hasonlóképp keskenyedik. A külső sor a 12-dik hordától fogva egész a 3-d.ik bordáigezek-r nek alsó szóiéihoz kapaszkodik: a belső pedig vala
mennyi mclgerincz haránt nyújtványaihoz tapad. — Ezen közös izomnak munkálódása kettős, részint a bor
dákot hüzrin l e , kilehelő izomként, szolgál; részint a mel felé görnyedt bálgerinczet egyenesíti k i , a mi fő
képp a leghosszúbb bátizomtúl függ.
A kéthasú, és öleld tarhizom (Biventer cervicis, et complexus) Ezen két izmot egyik a másiktól csak ritkán lehet elválasztani, és lígy látszik , hogy jobb őket
••CMue \i mit. V nyakszirtcsouttó.1 ennek .fölső félkörös hosszátül kezdődik mind a kettő, innét leereszkedik, és a hátgevmezek haránt nyújtványaihoz tapad a hai’- madiktul fogva egész a hetedikig. — Mind a két izom
a lejut húzza hátfelé.
A tarlócsecsizom (ül. Irachelomasloidcns) az ólelő mellett fekszik tőle kifele, és a legliosszübb Hátizom
mal , meg más tarkizmokkal fonódik öszve. A három 162
első; melgerincz és hetedik nyakcsigolya haránt nyújt- ványaitúl ered, aztán hiísos hassá változván , végre- a csecsnyújtvány hátsó részéhöz forr. — Mind a két ol
dali izom a fejet vonja hát felé, magában egyik azt
oldal felé fordítja.
-A lap csont szeglet emelintu ; (M. levator anguli scapulae) ezen a nyak oldalán fekvő izom négy fejjel a négy fölső nyakgerincz haránt nyújtványaittíl kezdő
dik. A fejek mindannyin égy hosszú izomhasba egye
sülnek* mely a lapcsont fölső szegle téhöz tapad* — Tidztje á lapcsontot fölfelé húzni. .
A Haránt tarhizom (M. transversalis cervicis) a tarkócsecsizom mellett kívül fekszik, mely tűi csakugyan részint fedeztetik is ; külső oldala mellett pedig a leg
hosszúbb hálizom fölső vége f u t, mellyel rostok állal függ öszve. Kezdődik az öt fölső melgerincz haránt nyúj lyányai túl, úgy a nyakgerinczek ferde nyújtványai’- tú l is a hetediktől kezdvén egész a negyedikig, Végződik pedig valamennyi nyakgerincá haránt nyxíjtványain, — Ez a nyakat hajtja a maga oldala felé.
A lehágó tarhizom (M. cervicalis descendens) az ötödik , és hatodik nyakgerincz haránt tiyúj[ványaiul kezdődik, és a második egész negyedik , vagy a harma
dik egész hatodik'hordának fölső szelőhöz 'tapad. A ha
ránt tarkizom mellett fekszik kívülről.. Mind a két ol
dali együtt a nyakat egyoncsíti k i, az egyik azt a ma
ga oldala felé húzza. ■ ~ ; !■ - '
■ A leghosszúbb hátizom, és az orjak közt több iz
mok fekszenek, melyek orjizm ohiah (spinales)nevez
tetnek, mivel főképp ezen nyújtványokkal vannak ösz- vekötve, és hárman vannak.
A hát orjizma (M. spinalis dorsi) a melgerinczek orjai mellett fekszik. Az első, és második ágyékcsi
golya és ‘a tizenkettedik egész tizedik melgerincz orjnjtúl keskeny inakkal kezdődik, a kilenczedik melgerincz őr
i t *
i z ma i . 163
jíin mén el, és aztán a nyolczadik egész második mcl- m'incz orjához fogódzik vékony inak által.
" A hát félorjas izm a (M. semispinalis dorsi) az
"döbbeni alatt fekszik , és a leghosszabb hátizom- által fedeztetik majd egészen. A tizedik egész ötödik melgc- rinez ■ haránt nyújt vány átül ered, ezen eredetek egy izomhasba egyesülnek, mely ismét inakba Hasad, me
lyek az öt fölső melgerincz, és a két alsó nyakgerincz orjailioz ragadnak.
A tarló oj-jas izm a (M. spinalis cervicis) a nya
kon fekszik, és a négy Vagy Irat fölső melgerincz haránt nyújtványaitúl ered; az inak fölfelé hágnak, egy izom- hassá lesznek, mely ismét inakba szakad, ezek pedig a hatódik egész második nyakgerincz orjaihoz nőnek.
— A luirom orjas izmoknak foglalatossága okban á l l, hogy a hátgerinczet hátul feszítsék. ki; egy oldalon mun- kálódván, azt hát és oldal felé hajtsák.
96. jj. N e g y e d i k r é j e g .
Ez az utolsó: a harmadik alatt helyeztetik, és leginkább a csontokat érinti, ide tartoznak.
... ■A sokbahasadt orjizom (M. multifidus spinae) az • orjak és haránt nyújványok közt fekszik az egész ge- rinczoszlopon a keresztcsonttól fogva föl egész a már- sodik nyakgerinczig. Míndenik oldalon huszonhat apró izmokból á ll, melyek ezen közönséges nevet nyerték.
Ezen kis izmoknak külső végei a haránt nyójtványoktól erednek , és pedig részint a keresztcsontnak haránt ál- uyi'íjlváuy.ulól, részint az ágyék-r th e l-é s az öt alsó nyakgermezekmk valódi haránt nyújtványaitúl;'bel
ső végeik pedig egymástól sugárként távozván, és több or jakkal kötődvén öszve, föl egész a tengelyig- a keresztcsont orraihoz és valamennyi egyébb gerinezek hasonló m újlváuyailioz feszülnek. A két. végek he- lyezelei olyként vannak elrendelve v hogy a külsők egy gcrincczel, lilább esnek mintsem a belsők , tehát lcmcntökben minden izomnyalábok ferdén futnák le-és.
164 A h á t
t
kifelé. — Mindkét rendbeli izmok együtt a gerinczosz- löp’ot nyújtják ki, az egyik rendbeliek pedig azt kévés
sé oldal felé fordítják.
A bordemelintob (M, levatores costarum) a bor
dák hátsó végeinél fekszenek , és két seregekre osztat
n a k .'1.) A rövidéi. s Mivel minden borda egy ilyennel b ir , tehát eíele izmok öszveségesen tizenkeften vannak.
Az első' az; utolsó nyakgerincz haránt nyiíjtványátiíl kez
dődik, a többiek minden egyébh melgerinczek haránt nyújtványaitúl vészik erede tőket, és lefelé fuLyáná lég közelebb alattok fekvő bordához feszülnek. 2.) A hos
s z ú i csak az -alsó bordákon "találtatnak, és csak hár
man vannak-: a haránt nyújtványoktúl kezdődnek, de nem a legközelebb lévő bordához ereszkednek, hanem annak háta fölött mennek el, és a következőhöz ka
paszkodnak; p. o. az utolsó a tizedik melgerincz haránt nyújtványátúl kezdődik , és a tizenkettedik .bordánál végződik.— Mind a két seregbéli izmok, a bordák hátsó végeit húzzák föl.
A z egyenes hátsó fejizm oh (M. ; .recti capitis po
steriores) a nyakszirtcsont, a fejgyám , és tengely közt helyeztetnek; 1.) az egyenes nagy fe jizo m (Rectus major) a tengely orjátúl kezdődik, fölháglában egy ké
véssé elterjed, és a nyakszirtcsont alsó felkörös hosszá
hoz ragad '•> 2‘) az egyenes his fe jiz o m (Rectus minor) a fejgyám hátsó ivéLül ered, és az öregük mellé feszül.
— Mindketten a fejet húzzák igen liatalmasan hál felé.
A z alsó fe r d e fe jiz o m (M. obliquus capitis infe
rior) a tengely tövisnyújtványáLÚl kezdődik, ki- és föl
felé futván, a fejgyám haránt nyúlványához tapad. —•
JSz a fejet oldal léié kéntetí á g y , hogy, a fejgyám a tengely fognyúj tványa körül fordúl.
A fö lső ferd e fe jiz o m (M. obliquus capitis supe
rior) a fejgyám haránt ny új lyány átíil ered, a nyak- pzirlosoülhoz men, és az egyenes nagy fejizom mellett ezen csapihoz feszül. — Ez a tejet hűt és oldal fele rántja.
izmai. 165
166 A f ö Is ö
■ Az orjközötti izm ok (M. interspinales). A hat al
só nyakgcrinez orjai közt öt apró izmok fekszenek, melyek .egyik orjLiíl a másikhoz.mennek. Olykor efcle izmok az egyébb csigolyák orjai közt is találtatnak.—
Ezek a gerinczoszlopot feszítik ki. 1
A Jiarcínüőzotli izm ok (M. in Lertransversarii) a ' .nyakcsigolyák haránt nyújtványai közt fekszenek, ket
tősen találtatnak mindkét oldalon, úgy , hogy egyik egyik oldalon hat melső és ugyan annyi hátsó ilyeniz
mokat lehessen fölfedezni. A fölső me Igernczeknél hi
báznak, az alsóknál egyesek , úgy az ágyékgerinczeknél is, Ezek a gerinczoszlopot képesek oldal felé hajtani.
A f a r csík-izomnak, v, a-három szegletül izom
n á l (M. coccygeus seu triangularis) medenezében a he
lye1. A farcsík Lövissclől,kezdődik, az orj kereszt- és gu- niókercszlszálagokboz koezódik, hát felé f u t, lassan- . ként szélesedik, cs a farcikcaonst oldalszéléhöz feszül, egész a keresztcsontnak alsó részéig. — Ezen izom a farcsíkot.húzza mel felé, ha szülés, vagy hólürítéaalatt hát felé kéntetett.
H E T E D I K S Z A R A S Z .
A F Ö L S Ő V É G T A G O K I Z M A I . ' ,
A v á 'l l p e r ec z , é s l a p c s o n t m o z g á -r e n ( l e l t e t e 11 i z m o k, A l a p c s o n t o n i z ni o k he l y e z e t e i n e k Ic'ó z ö n s é g e s
t e k i n t e t e.
Azon izmok, melyek ezen két csontot mozgatják, inár leíratlak, A vállpcrcez a molkulcscsecsizom, a kules- *' a la tti, és a nagy inelizom á lta l, majd kévéssé föl, majd pedig lefelé vonathalik. A lapesonlnak mozgása több féle. O L. i. lapcsontszeglet emelintője által föl-, akó- takópű izmok által hát, egyszersmind a csuklyás izom által majd fyl-, majd lefelé •, mel felé pedig a melső 97. §.
8 d r a l é v ő
nagy fürészizom által vonathatik; végre a kis melizom a lapcsont melső lapját a bordák túl kévéssé elhúzni, a legszélesebb hátizom pedig azt á bordákhoz nyomni
képes. *
A z izmoknak a lapcsonton, lévő közöjiséges he
lyezető következendő : a.) IA lapcsont hátsó lapján a tövisfölötti árokban a csuklyás izomtól befedett tövis*
fölötti izm ot, és annak fölső szegletén a fölfelé haladó lapcsontszeglet emelintőt lehet észre venni; a tövis
alatti árokban pedig á tövisalatti izom, és a fölkarhoz közel a kis görgetegizom találtatik, melyek közül .az elsőnek egy része az utolsó pedig egészen fedetik ak ó - talánosás izom által. Á lapcsont alsó szegletétül a leg
szélesebb hátizomnak egy része által fedett nagy gör- getegjzora kezdődik, a fölkar felé fu t, és fölötte a há
romfejű izomnak- hosszú feje helyeztetik, b.) A lap
csont melső lapját a lapcsontalatti izom tölti k i ; de ez nem kozbevetetlenűl határos a bordákkal, sött miinj a két részek közt a nagy melső .fürészizom mén mellől hátféle a lapcsont alapjához, inelyliöz még a kótaképü izm ok is tapadnak.-, c.) A vállcsúcstúl és a lapcsont 1ö- vissénck egy részétől -a kótáláncsás izom men a lá , a hollorrnyújtványtúl jjedig a kis melizom , a hollorr- karizom, és .a kétfejű izomnak rövid feje, .
98' A f ő i k a r m o z g á s á r a r e n d e l t ^ i z m o k . A h ó n a l y ű r n e k t e k i n t e t e ,
• A fölkar mozgása a jelen lévő szabad ízülés végett igen sokféle: melyet még is következő általános moz
gásokra lelíet szorítni.
1.) A kar m el fe lé h ú za tik, mi a már- leírt nagy v é g t a g o k izmai*. 167
toehzom által történik. •
2.) A kar hát fe lé vonatik a legszélesebb hálózom •'
> által. ■ '
: 3.) A kar jegyenesen fö lfe lé em eltetik'; a mit ... ...
a.) A kótaláncsás izom , (M. deltoides) mely fölül a vüllxz'úléseá 'feleszik. Ered a Iculcsosont vállcsúcsi vét .gélül, "úgy. a^yállcsúcstól, és a lapcsont tövissének alsó szélétől > mely'helyeken a' csuklyás izommal mindenütt határos, Az izomrostok mindannyin lefelé futnak úgy, hogy a melsőknek a vállíziüés"elÖtt, a középsőknek a
• fö lö tt, a hátsóknak azon túl van helyezetök. Végre va
lamennyin egy közönséges inban kötetnek öszve, mely a .karcsont nagyobb gumójának tövisséhöz feszül. Az izom belső lapja alól csaknem inas. — Az egész lokszá-
■ lagot fedvén, azt erősíti,
(M. coracobrachialis, seu perforatus Casserii) a kétfejű kantom rovulebb Lejével egyoleiuben kezdődik a holl- orruyújlványtúl, hol csakugyan egy takonyerszény is i találtat ik , erre a vállízülés, és a legszélesebb hátizom
\ előtt ereszkedik le', és a belső karizom eredete fölött-
| a kis gumónak érdes hosszához feszül. — Ezen izom a I fölkart nem ősük fölfelé emeli, hanem még mcl felé is
' mozdítja, 1 : '
. .: 9 X ± .tő u isfo lo tti &gQ?^M^.^T)m8liÍPatas\..a lap- csont tövisfólö.LLi árkában fekszik. Az izom külső .lapja
■vékony inas hártyával borítalik, és a csuklyás izom f által van fedve. Kezdődik a mondott árok hátsó részé
ben, kifelé haladtában a kulcscsont, hátsó réssie alatt, ,és a vállcsúcshollor-szálag alatt mén el*.„a tokszálaggal
egyesül, és a nagy gumó mclső reszéhöz ríigad, .,.„(1.) A kétfejű karizom x meíyvől más- helyen.
4. A fölem elt IsarAehúzcitih. ■ A-. fölkar agyammá»
Í
maga nehézsége által is lefelé h ú z , ha t. i. a fölemelő izmok munkálod ás aikat szűntetik t de hogy a kar sebesen lefelé mutasson, azt a nagy melizom, és a legszélesebb hátizom egyesült munkálóddsa viszi vég
be, melyek ellenmunkáló dó izmokként ugyan
azonidő-\ l m foglalatoskodván, a kart közepiráriyhán a mel
fe-,j,(3S A f ö l s ő
lé vezetik, Ezen kivűl még a kar sebes lerántását elő
segítik: V
A nagy görgetegizom, (M. teres maj.or) m( Ív a lapcsont alsó szegletétől, és külső szélétől kezdődik, a legszélesebb hátizom által fedetik, a felkarhoz hág föl, és végre a legszélesebb hátizom inával sejtszövet által egyesülő saját széles inával a kis gumónak tövis
séhöz feszül , h o l. egyszersmind takonyersz;ény. is talál-
tatik. ■
5. ) A lefüggő kar befelé forclítátik. Ezen moz
dulás alatt az alkaron egyszersmind nagy borítás tör
ténik , mellyel ugyan a.felkarnak befelé történő for
dulását is észre lehet venni. Az' ezen mozgásra szol
gáló legnevezetesebb izom a lapesontalatti izom , (M.
subscapularis) mely a lapcsontnak egész melső lapját foglalja el , ezen a lapon kezdődik ő számos húsos ro st-- nyalábokkal főképp ezen csont alapjától; a nyalábok mindannyin öszvejünnek, a hollorrnyújtvány alatt men
nek el, és egy inat készítnek, mely a vállízülés előtt mén e l , a tokszálaggal. egyesül, és a kis gumóhoz fe
szül ; e helyL némely takony erszény fekszik , melynek fenekén egy a tokszálag ■ üregével öszvefiiggő nyílás la- láltatik, A nagy görgetegizom segíti ezen izomnak mun- kálódását elő.
6. ) A lefüggő k a r kifelé fó r d ita tik , Ezen moz
dulásnál egyszersmind az alkaron erős hanyinlás tör
ténik. Eztet eszközük.
a.) A tövis a la tti izom (M. infraspinatus) mely a tövisalatti árkot tölti ki ; külső lapja egész azon helyig, melyen a kótalánosás izommal nem fédetik , bizonyos hártya által borítatik b e , mely a négykeszegoldalú izom inával függ öszve. A mondott ároknak körüleLjétől kez
dődik , föl- és kifelé h alad , izomrostjainak öszvejövése miatt vastagabbá lessz, a Vállízülésen tú l meri el,, hol is alatta egy takonyerszény fekszik, ég végre a nagyobb gumónak középső henyomatjához tapad.
v é g t a g o k i z m a i . 169