törvények-ről írott könyvek, melyek az egész világnak kezei között forognak, teljesek: bátran elmondhatják, hogy Ferdinánd országlása Magyarországra nézve a könyhullatásoknak és
') Roeles, Zsigmondról szólván, úgymond: Nem hagyott más örököst, hanem csak épen egy Erzsébet nevü leányt örökösül maga után a maga országaiban (Magyar- és Csehországokban), kit Albert vett magának feleségül.
vérontásoknak kimeríthetetlen kútfeje lett, — mind e mai napig summázzuk ezt a könyet, hogy Magyarország igaz-gatásának természetét egészen eleibe tegyük.
Uladislaus Mátyás követője idejében esett, hogy Ver-bőczi, egyik az ország négy itélőmesterei közül, az or-szágnak minden törvényes szokásait abba a könyvbe ösz-szeszedte, melyet az ország rendei, s a király megegye-zések, és az állandó szokás szentté tették: Magyarország megszokott törvényeinek neveztetett az, és mivel hogy az iró három részekbe osztotta, Tripartitum nevezete alatt ismeretes. Ha azután megesett, hogy ezen szokások kö-zül némelyek meggyengültek: a rendek öszvecsatolták ma-gokat nagy szorgalmatossággal, hogy azt uj törvények által helyreállítsák, melyet ők magok csinálnak vala, és a király, a fejedelem, a berezeg, minemű volt Szent-Imre, és a gubernátorok, minemüek voltanak Hunyady és Szi-lágyi, megszokták vala erősíteni. Erre nézve szükséges lészen, hogy az ország végezéseihez is hozzá nyuljunk, hogy azokból czélunk igazságát egész erejében szem eleibe tegyük.
A nemesség kAlftnfts szabadságairól.
A Magyarország törvénye, vagy a Tripartitum, mely-ről fellebb szólánk, az első része 9. titulussában ezeket mondja : A nemesség szabadságai sokak, az első es, hogy a nemes embert senki kérésére meg nem lehet fogni, mi-nekelőtte a törvény rendes folyásán arra nem Ítéltetik. A második, hogy a nemes ember se maga személyében, se javaiban meg nem bántódhatik még a fejedelemtől ís, a
törvény rendes utján kivill. A harmadik ez, hogy a ne-mes ember a maga jószága minden jövedelmivel szabado-san élhessen, mindenféle adózás vagy akármely névvel
ne-133
peshető rovástól, vagy tehertől szabados lévén. A negye-dik , Ao^y ha valamelyik a mi királyaink, vagy fejedel-meink közül valamit akarna a nemes szabadság ellen, mely az András király decretumában ki van téve: (mely-nek megtartására megesküdni a király köteles, mi(mely-nekelőtte megkoronáztatnék) a uemes embereknek örökösön hatal-mok lészen annak szabadosan ellentállani, senki sem vá-dolhatván őket hüségtelenséggel, vagy valami pártütésnek nemével.
A felső hatalom jussáról, mely igen régi szokással megállapittatolt és az ország végezéseivel megerősíttetett:
A hadinditás és frigykötés hatalmáról.
Uladislaus 5-ik decretuma i-ső articul. azt mondja, hogy ha az ország valami szorgos szükségbe volna, és nagy veszedelembe forogna, ő felsége el nem kerülhetvén az országgyűlése összehivattatását, ha ebben a gyűlésben igér-tetnék valamely segedelem, az ország szükségére: szükséges az, hogy a pap uraknak, ország zászlósurainak, és az ország más nemeseinek közönséges megegyezésekből légyen.
A törvényszerzés hatalmáról.
A törvény 1-sö részében a 4-ik titulusban ugy ta-láljuk A nemes emberek részesülés által a koronának tagjai. (A mely megegyez azzal, a mi ugyanazon törvé-nyes könyv 2-ik szakaszának 3-ik titulusában olvastatik.) Az igazság gyakorlásának, és a törvények szerzésének jussa a korondhoz tartozik, (a mely világosabban
megma-gyaráztatik azon helyen ezek által a szók által.) A
feje-delem a maga tulajdon tetszésiből, vagy hatalmából sem-mi törvényt nem csinálhat, hanem szükség, hogy a népet
összehívja, és 6 cat megkérdi, hogy ez, ea^y amaz ren-delés nekie tetszeni fog-e? ha a nép azt felelendő hogy helybenhagyja, az o(ya« rendelés törvénnyé válik. A népet nem kell itt a köznépért tenni, hanem a szónak bévelt, és az igazgatásnak rendében megszokott értelme szerént a nemességért. Ennek a népnek egyik része szol-gaság alá vettetett, a mint fellebb megmondatott, a más része vitézkedőnek, avagy nemes embereknek nevezetek alá foglaltatik. Ezek tesznek végezéseket, csinálnak tör-vényt, parancsolnak sat. a többek pedig engedelmeskednek.
A tisztek választásáról.
Minden ember tudja, hogy Magyarországban a kirá-lyok mindenkor a nemesek gyülekezetétől választatnak, ez-által esik a nádorispány választása is, ez okon szól igy a koronázás előtt az 1608-dik esztendőben Íratott 3-dik articulus: A mi a nádorispány hivatalát illeti, a rendek ugy végezték, hogy ö felsége az ország rendei eleibe négy arra alkalmatos személyeket fog tenni, kik közül a rendek egyet kiválasztanak, minekutána a mennyei kegyel-met elébb segítségül hívták. Ő felsége az uj palatínus vá-lasztására diétát hirdessen, és ha ö felsége nem akarná cselekedni, az orszdgbirájának az a hatalma lészen; ezen végezésnek ereje mellett ugyanezt kell mondani a többi tisztekről is: mivel hogy az a hatalom, melylyel ők felru-háztattak, a királyé, és a nemességgé együtt, az az, a koronáé, a mint azt megmutatja a Mátyás 6. decretumá-nak 60. articul., mely decretum igy szól: Végeztetett, hogy 6 felségének a tanácscsal, és a pap urak tetszésekből kell sat. kinevezni a főispánokat, és ezeknek helyébe viceispd-nokat.
135 A fóltélöszékröl.
A bevett törvénykönyvnek 2-ik részében a 39.
titu-lusban azt olvassuk :
O- felsége tartozik a palatínus előtt megfelelni azoknak, a kik az országbéliek közül ő felsége ellen panaszolnak, vagy perelnek.Ugyanazon törvény 6.
artic. a palatínus hivatalára nézve azt mondja
Ha vala-ha megesnék, hogy a király és az ország rendei között visszavonás támadna, a palatínus köteles lészen hivatala szerént magát közbenjárónak tenni, és minden igyekezetét arra intézni, hogy a két részek között az egyességet fel-állítsa.A 9. arliculusban e vagyon Ha valaki a palatínus székére megnyerettetik, abban a mivel vádoltatik, ó felsége el nem engedheti azt a büntetést, a melyre ítéltetett volt.