A helyszíni vizsgáló módszerek jellemzői

A helyszíni halottvizsgálatok során vizsgáltuk a holttestet és annak környezetét. A holttesten és annak környezetében és a cselekmény feltételezett helyein a környezet objektumai közül azokat vizsgáltuk, amelyek a cselekmény elkövetésével kapcsolatba hozhatók voltak és bűnügyi orvosi szempontból jelentőséggel bírtak. A feltételezett nyomok és a cselekmény szempontjából releváns objektumok (személy vagy tárgy) közötti kapcsolat hiteles megállapítására krimináltechnikai módszerek kerültek alkalmazásra melyeket a helyszínen a szemlebizottság alkalmazott.

A helyszínen az elhunytak személyazonossága, életkora, személyi adatai minden esetben arcképes személyazonosságot igazoló okmányok alapján került megállapításra, melyek közül a vizsgált elhunyt személyek neme, életkora, a halálozás helye és annak jellege került feldolgozásra. Előbbi adatok helyszíni szemle során a bűnügyi orvosi vélemények felzetében kerültek rögzítésre.

Az előzményi adatok felvételének módszere a helyszíni adatgyűjtés volt, mely hivatalos és nem hivatalos személyek szóbeli meghallgatását és a helyszíni szemle során a holttest közeli és távoli környezetében észlelt releváns elváltozások felkutatását jelentette. Minden általunk vizsgált haláleset helyszínén a felkutatásra került előzményi adatok a következők voltak: az elhunyt feltalálási helyének jellege; ki, mikor és milyen módon, ill. állapotban észlelte a holttestet; az elhunytat mikor és ki látta (beszélt, teremtett egyéb módon kapcsolatot) utoljára életben; ki és mikor állapította meg a

40

halált; ki és milyen minőségben volt a szemle előtt a helyszínen, ill. azt milyen mértékben változtatta. A dolgozatban feldolgozásra került további rögzített sajátosságok voltak a korábbi öngyilkossági szándék hangoztatása, a korábbi öngyilkossági kísérlet megléte, búcsúlevél vagy búcsúüzenet jelenléte, az öngyilkosság feltételezhető oka, kórelőzményi adatok, gyógyszerszedési adatok. Előbbi adatok helyszíni szemle során a bűnügyi orvosi vélemények előzményi részében kerültek rögzítésre.

A holttestet a helyszínen az igazságügyi orvostan szakmai szabályai és a módszertani levelekben foglalt szakmai ajánlások szerint vizsgáltuk. A helyszíni halottvizsgálatok során vizsgált sajátosságok a bűnügyi orvosi vélemények leleti részében kerültek rögzítésre. A halottvizsgálatok során minden esetben vizsgálatra és rögzítésre került sajátosságok az alábbiak voltak:

Az elhunyt személy feltalálási testhelyzetének és helyének leírása. Az elhunyt személy testhossza mely mérőléccel lett mérve és cm-ben lett megadva. Az elhunyt személy ruházatát és annak elváltozásait réteges vetkőztetés módszerével állapítottuk meg. A holttest külvizsgálata során annak fejlettsége, tápláltsága, bőrének színe. A holttest bőrének tapintás alapján érzékelt hőmérséklete (testmeleg, langymeleg, hűvös, hideg). A hullafoltok szemrevételezés módszerével megállapított színe (fakó, kp.

szederjes, élénk szederjes stb.), elhelyezkedése (feltalálási testhelyzethez történő megfeleltethetősége), kiterjedése (nem alakult ki, kezdetleges, összefüggő, teljes). A hullafoltok elnyomhatóságát azok megjelenési helyein lévő területekre ujjbeggyel és körömmel történő rányomás alapján vizsgáltuk (teljes, részleges, nem elnyomható), a hullafoltok vándorlását a holttest mozgatása során vizsgáltuk (teljes, részleges, nem vándorol). A hullamerevséget a holttest fizikális vizsgálata alapján detektáltuk, jellemeztük azok kiterjedtségét (nem alakult ki, kezdetleges, közepes, teljes, oldódó, oldódott), erősségét (könnyen leküzdhető, kp. nehezen leküzdhető, nehezen leküzdhető), vizsgáltuk továbbá azok betörés utáni újrafejlődését (csaknem teljes, kismértékű, nem alakul ki újra). Egyéb hullajelenségek, különös ismertetőjelek is a külvizsgálat során kerültek vizsgálatra. A külsérelmi nyomok külön részben kerültek rögzítésre, olyan módszerrel mely biztosítja azt, hogy csupán a leírás alapján azok elhelyezkedését, jellegét, keletkezésének idejét utólagosan is lehessen értékelni.

Előbbihez a sérülések fix anatómiai pontokhoz viszonyított elhelyezkedésének rögzítése, a sérülés jellemzőinek (jelleg, pontos méret, sebalakja, sebszél, sebzugok,

41

sebfal, sebalap, sebszegély, sebkörnyezet) pontos leírása volt szükséges.

A véleményi részben összegző, integráló, differenciáló módszerrel történt az előzményi és a leleti részben észleltek értékelése. A halál idejének véleményezése kiemelt jelentőségű, fenti sajátosságok (előzményi adatok hullajelenségek stb.) elemzése alapján történt. Valószínűsítettük a halál módját (természetes vagy erőszakos) és jellegét (természetes, baleseti, önkezű, idegenkezű), nyilatkoztunk a sérülések lehetséges keletkezési mechanizmusáról, idejéről, eszközre jellegzetes voltáról, megragadásra, dulakodásra, védekezésre jellegzetes elváltozások jelenlétéről, fentiek alapján javaslatot tettünk a boncolás jellegét (kórboncolás, hatósági boncolás, igazságügyi boncolás) és az egyéb kiegészítő vizsgálatok (vegyvizsgálat, szövettani vizsgálat, diatóma vizsgálat stb.) szükségességét illetően.

Az egyes öngyilkossági módszerekre speciális jellegzetességek közül az alábbi jellemzők kerültek feldolgozásra:

Az önakasztásos esetekben a holttest feltalálási testhelyzete, az akasztási eszköz és az akasztási barázda jellege, az akasztástól független sérülések előfordulása és jellege. Az akasztási testhelyzeteket alapvetően három csoportra osztottam a feltaláláskor függő testhelyzetre, a feltalálást megelőzően valaki által átvágott akasztási eszköz esetén fellelhető testhelyzetre, a feltalálást megelőzően elszakadt akasztási eszköz esetén fellelhető testhelyzetre. A függő testhelyzeteket további két csoportra osztottam az első csoportba soroltam azokat az eseteket mely esetekben a holttest a talajt nem érintette, a második csoportba azokat ahol a holttest a talajt érintette. Az akasztási barázdát jellegük alapján típusos vagy nem típusos, egyszeres vagy többszörös, zárt (körkörös) vagy nyitott csoportba soroltam. Az akasztási eszközök vizsgálata kiterjedt azok minőségére, jellegére, méreteire. Az akasztási eszközökből képzett hurkot jellege alapján futó vagy álló csoportba soroltam. Az akasztás mellett jelen lévő egyéb sérüléseket, helyük, jellegük és előfordulásuk alapján rendszereztem.

Az önakasztás okozta halálesetek helyszínein minden esetében le lett mérve, a felfüggesztés helyének, a lelógó kötél hosszának, a felfüggesztési pontnak és az alátámasztási pontnak az elhunyt talpsíkjától mért távolsága, az akasztási eszköz és az akasztási barázda átmérője, ill. szélessége és az akasztáshoz segítséget nyújtó eszközök magassága (pl. létra) előbbi méretek mm-ben, ill. cm-ben kerültek rögzítésre. Az előbbi

42

adatokat részletesen jelen dolgozatban nem tüntettem fel, azonban ezen adatok alapján kerültek a feldolgozott sajátosságok értékelésre.

A mérgezés okozta öngyilkossági esetekben a helyszínen észlelt általános sajátosságok mellett, a helyszínen talált objektív adatok (üres buborékfóliák, fecskendők, gyógyszeres fiolák) és felkutatott mérgezést okozó anyagok jellege, mennyisége, kerültek feldolgozásra, melyeket a fellelt méreganyagok hatóanyag és gyógyszercsoport szerinti osztályozásra kerültek.

Az önkezű éles eszközzel közvetített halálesetek vizsgálata során az eszközöket jellegük alapján csoportosítva dolgoztam fel, az általuk okozott sérüléseket három csoportra osztottam (szúrt, metszett, vágott), külön lett vizsgálva az egyes csoportok előfordulásának és kombinálódásának gyakorisága, az érintett testtájék anatómiai helye, a sérüléseket kísérő próbálkozási nyomok gyakorisága.

A lőfegyverek által kivitelezett öngyilkosságok vizsgálata során a létrehozott sérüléseket két csoportra osztva vizsgáltam így feldolgozva a bemeneti és kimeneti sérülések előfordulását és a valószínűsített lőcsatorna elhelyezkedését. Az elkövetési eszközöket marok- és hosszú csövű fegyverekre osztottam és vizsgáltam azok előfordulási gyakoriságát és típusát.

Az önkezű elektromos áram okozta sérülések kapcsán az áramjegyek előfordulásának gyakoriságát, a helyszínen a holttesten észlelt áramjegynek megfelelő külső sérüléseket a helyszínen észlelt elektromos áramütés létrehozására alkalmas eszközzel összefüggésben vizsgáltam.