A halottvizsgálat jogi háttere

A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról az egészségügyi törvény és kormányrendelet rendelkezik, melyek szerint a halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani, mely minden olyan körülményre kiterjed, amely a halál bekövetkezése tényének, bekövetkezése módjának (természetes módon bekövetkezett vagy nem természetes halál), okának megítéléséhez szükséges.

Rendkívüli halál esetén rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást kell lefolytatni, melynek része a halottszemle és a hatósági boncolás.

19

A halálesetek kivizsgálásának jelenleg hatályos rendszere Magyarországon Törvényi háttér:

 Egészségügyi törvény (1997.évi CLIV.törvény. 216-222.§)

 351/2013.(X.4.) Kormányrendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról

 2013. évi CXXVII. Törvény, az Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról.

 1999.évi XLIII.törvény a temetőkről és temetkezésről

 47/2004.(V.11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről

 1998. évi XIX. törvény - a büntetőeljárásról

 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

 24/2014. (VII. 11.) ORFK utasítás a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról

 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről

 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről

Az Eütv. a halál tényének megállapítására orvoson kívül a mentőtisztet is feljogosítja, halottvizsgálatot azonban csak orvos végezheti, előírja, hogy halálozás esetén halottvizsgálati bizonyítványt és lábcédulát kell kiállítani, és a halottat csak a halál bekövetkezését megállapító orvosi halottvizsgálat után lehet a halálozás helyéről elszállítani, kórboncolás, hamvasztás, eltemetés vagy szövet-szerv kivétel céljából.

A haláleseteket azok módja alapján természetes és nem természetes halálesetekre osztja:

218. § (1) Nem természetes a halál, ha a természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így

a) a halál tekintetében bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy

20 b) rendkívüli halálnak minősül, azaz

ba) a halált baleset okozta, vagy a körülmények arra utalnak, bb) a halált öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak,

bc) a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál természetes okból történő bekövetkeztére,

bd) fogvatartott elhalálozása esetén.” (Eütv.)

A törvény értelmében, amíg az elhunyt személyazonossága megállapításra nem kerül, a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, rendkívüli halál esetén rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást kell lefolytatni, a kormányrendeletben meghatározottak szerint hatósági boncolást kell elrendelni, amennyiben a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a büntetőeljárás szabályai szerint igazságügyi orvosi boncolást kell elrendelni, fenti boncolások célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek tisztázása.

A haláleset bekövetkezése esetén az azt elsőként észlelő személy közvetve, vagy közvetlenül a halottvizsgálat érdekében a halottvizsgálatot végző orvost értesíti (Korm.

rendelet 2. § 2. bekezdés). A halottvizsgálatot végző orvos elsődleges feladata, hogy állapítsa meg a halál tényét, vizsgálja a halál körülményeit, és ezek alapján nyilatkozzon a halál okára és módjára (Korm. rendelet 2. §, 3 bekezdés).

A kormányrendelet részletesen szabályozza, hogy mely orvos köteles a halottvizsgálatot elvégezni. Általában elmondható, hogy a rendkívüli halálesetek jelentős részében a halottvizsgálatot az ügyeletes orvosok végzik, bár a jogszabály alapján azt mentőorvos is köteles elvégezni (3. §). A kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a halottvizsgálatot a hatóság által alkalmazott halottvizsgálati szaktanácsadó végezze, a fentiekben részletezett orvosok akadályoztatása, vagy bűnüldözési szempontból kiemelt ok fennállása esetén.

A Korm. rendelet alapján amennyiben a helyszíni halottvizsgálatot végző bármely orvos nem természetes halálra utaló körülményt észlel, haladéktalanul köteles a hatóságot értesíteni (5.§.), rendkívüli halálesetekben általában a halálozás helye szerint

21

illetékes rendőri szerv jár el és hivatalból közigazgatási hatósági eljárást folytat le, melynek célja a halál okának és körülményeinek megállapítása, vagyis a halál rendkívüliségének vizsgálata és a bűncselekmény kizárása (7.§-8.§). A hatóság abban az esetben, ha a rendkívüli halál törvényi feltételeinek fennállása nem egyértelmű, előzetes vizsgálatot tart, melynek része a hatósági szemle, és az elhunyt személy egészségügyi adatainak a kezelőorvostól való beszerzése, melyhez a hatóság halottvizsgálati szaktanácsadót vehet igénybe. A halottszemlét elsősorban a helyszínen kell elvégezni, de az a boncolás helyszínén is folytatható vagy elvégezhető (12.§). A halottvizsgálati szaktanácsadó feladatait a szemlén a kormányrendelet 13. paragrafusa szabályozza, melyet felhasználva a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. A halottszemle a haláleset helyén vagy a holttest helyén közigazgatási hatósági- vagy büntetőeljárásban, általában a helyszíni szemle részeként történik tartalmi elemeit tekintve a holttest külső vizsgálatát, a holttesten lévő ruházat vizsgálatát, a holttest környezetében és ruházatában található dolgok vizsgálatát és az így fellelhető biológiai anyagmaradványok és/vagy nyomok, illetve releváns tárgyak biztosítását, lefoglalását foglalja magába. Célja a holttest személyazonossága igazolásának (kiderítésének) elősegítése mellett a halál tényének igazolása, a halál bekövetkezési idejének lehető legpontosabb megállapítása, valamint a halál valószínűsíthető okainak véleményezése. A halottvizsgálat kormányrendeletben meghatározott fogalma összetett melynek elemei: a halál tényének és idejének megállapítása, a halottszemle, a kórbonctani vizsgálat, a hatósági és igazságügyi boncolás, valamint ezek eredményének megállapítása.