a szénügyek kormánybiztosa . 2247
5. Hatósági ármegállapítás, összeírás és megváltás.'2) 2251
1. §•
Az 1917. évi szeptember hó 14. napján 3.382/917. M. E.
szám alatt kiadott (a Budapesti Közlönynek 1917. évi szeptember hó 15. napján megjelent 213. számában kihirdetett) rendelet1) 24.
és 25. §-a odamódosul, hogy a rendelet 24. §-ában említett nyilvános étkezőhelyiségeket (vendéglők, korcsmák, italmérő- vagy elárusító- helyek, kávéházak, cukrászdák és hasonlók), ha a rájuk hatályban álló jogszabályban rövidebb záróra nincs megállapítva, valamint a 25. §-ában említett szórakozóhelyeket (színházak, kabarék, mozgó- fényképhelyiségek, kerti mulatóhelyek és hasonlók), továbbá az összes mulatóhelyeket (orfeumok, dalcsarnok, varieté, táncterem, tánciskola és hasonlók), felolvasó, hangverseny és más efféle nyil
vános termeket és helyiségeket, végül egyesületeknek (egyletek, társaskörök, kaszinók, klubbk és hasonlók) mindazon helyiségeit, amelyek a tagok vagy vendégek összejövetelére vagy befogadására szolgálnak, további intézkedésig esti 11 óra helyett éjjeli 12 óráig szabad nyitva tartani. Megfelelően módosul a 24. §. utolsó be
kezdésének a magánlakásokra vonatkozó rendelkezése is.
Minden egyéb vonatkozásban az idézett 3.382/1917. M. E.
számú rendelet érintetlenül marad.
2. §■
E rendelet 1918. évi április hó 15-én lép életbe.
Budapesten, 1918. évi április hó 5-én.
V á z s o n y i J e n ő s. k.
a szénügy eh kormánybiztosa.
5. Hatósági ármegállapítás, összeírás és megváltás.'2) 2251.
A k e r e s k e d e le m ü g y i m . k ir. m in iszte r 1918. é v i 27.353. szá m ú r e n d e le te ,
a világitó kőolaj forgalmának szabályozásáról.
A m. kir. minisztérium által a nyersásványolaj, ásvány- olajtermékek, a benzol, továbbá a kátrány forgalmának újabb
>) Lásd a 5453. o.
a) Lásd : III. 3. és X, (hadiszolgáltatások) alatt is.
6774 2251. 27.353/1918. K. M. az.
szabályozása tárgyában kiadott 3.044/1916. M. E. számú rendelet
ben1) (1. a Budapesti Közlöny 1916. évi szeptember hó 28-ikán megjelent 220. számában) nyert felhatalmazás alapján a követ
kezőket rendelem:
1. §•
A kereskedelmi vállalatok (ideértve a szövetkezeteket, is) bir
tokában meglévő és utóbb hozzá jövő világitó kőolajkészletek a jelen rendelet erejénél fogva zár alá vétetnek.
2. §.
A zár alá vételnek az a hatálya, hogy az 1. §-ban megjelölt vállalatoknak a világitó kőolajat csakis annak a törvényhatóságnak első tisztviselője, vagy ez utóbbi által felhatalmazott hatóság enge
délyével szabad kiszolgáltatni, amelynek területén a készletek vannak.
Engedély csakis közérdekű célokra, továbbá a mezőgazda- sági, bányászati és ipari (háziipari) üzemek folytatásához nél
külözhetetlenül szükséges világító kőolaj kiszolgáltatására adható.
A hatóság, a rendelkezésre álló vitágító kőolaj figyelembe
vételével megállapíthatja azt a sorrendet, amelyben az előbbi be
kezdésben említett szükségletek kielégítést nyernek.
3. §.
Az üzemben lévő ásványolaj finomítók birtokában vagy őri
zetében levő világító kőolajra a jeleit rendelet rendelkezései nem vonatkoznak. E tekintetben csupán a 3.044/1916. M. E. számú rendelet rendelkezései irányadók.
4. §.
Aki a jelen rendeletet, vagy az annak alapján tett hatósági rendelkezéseket megszegi, vagy megszegésüknél bármely módon közreműködik, kihágást követ el és a 3.044/1916. M. E. számú rendelet 16., §-a alapján büntetendő.
2) Lásd a 3062. o.
2252. 17.200/1918. K. M. a*. d77£
5‘ §•
A jelen rendelet annak közzététele napján1) lép életbe és ér
vénye folyó évi augusztus hó 31-én szűnik meg.
Területi hatálya tekintetében a 3.044/1916. M. E. számú rendelet 17. §-ának Il-ík bekezdése irányadó.
Budapesten, 1918. évi április hő 13-án.
S z teré n y i J ó z s e f s. k.
k e r e s k e d e l e m ü g y i m . k i r . m i n i s z t e r .
2252.
A k e r e s k e d e le m ü g y i m . kir. m in iszte r 1918. é v i 17.200. s z á m ú k ö z le m é n y e ,
a katonai célra alkalmas jó minőségű barna marhafelsőbőr áráról.
A m. kir. minisztérium 2.210/1917. M. E. számú rendeleté
hez2) csatolt jegyzék 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján közzéteszem, hogy a katonai célra szükséges jó minőségű felső
bőr termelésének fokozása érdekében oly barna marhafelsőbőrökre, amelyeknek vastagsága 1* *5 — 2*5 mm., és amelyeket a 449/1916. M. E.
számú rendelet3) alapján működő borminősítő bizottságok az elő
állító gyárban »Átv. B.« vagy »Átv. B. II.« bélyeggel látnak el, a fenti rendelettel megállapított áraknál 50 fillérrel magasabb árat engedélyezek az esetben, ha az árú 1918. évi május hó végéig leszállítás alá kerül.
Budapesten, 1918. évi március hó 8-án.
S ztev én y i J ó z s e f s. k.
k e r e s k e d e l e m ü g y i m . k i r . m i n i s z t e r.
J) Kihirdettetett a ^Budapesti Közlönyében 1918. évi április hó 19-én.
a) Lásd a 5517. o.
*) Lásd a 2319. o.
6 7 7 6 2253. 24.699/1918. K. M. »z.
2253.
A k e r e s k e d e le m ü g y i m . kir. m in iszte r 1918. é v i 24.699. szá m ú r e n d e le te ,
a bőr- és textilügyekre vonatkozó beadványokról.
A m. kir. minisztérium 1.120/1918. M. E. számú rendeleté
ben1) részemre megadott felhatalmazás alapján 21.546/1918. VI. C.
számú rendeletemmel dr. Maly Ferenc ministeri tanácsost a bőr
és textilügyek miniszteri meghatalmazottjává neveztem ki, s reá ru
háztam az összes vonatkozó ügyek kormányhatósági intézését, amelyeknek gyors és egységes kezelése végett a különböző központok és bizottságok közreműködését is igénybe veszem.
E végből az anyagkiutalás (engedélyezés vagy felmentés) iránti kérvényeket és megkereséseket ezentúl nem a kereskedelemügyi miniszterhez, hanem a következő címekre kell beadni, és pedig:
Ruházati célokra szükséges szövetek, fehérneműek, kötött árúk, papirosszövetek, kész ruházati cikkek és kellékek (bélés) ügyében a Népruházati Bizottság textilosztályához (V., Aulich-u. 5.).
Lábbeliek és lábbelihez szükséges kellékek (bélés, cérna, fo
nal stb.), továbbá lábbeli célokra szolgáló készbőrök ügyében a Népruházati Bizottság bőrorsztályához (V., Aulich-u. 5.).
Nyersbőrök és bőrgyártási segédanyagok ügyében a Borköz
ponthoz (V., Nádor-u. Í2.).
Bőrből és egyéb anyagokból készült gépszíjak ügyében a
>Gépszijelosztó Bizottsághoz (V., Nádor-u. 12.).
Szerszám céljaira szükséges' bőrök (fény- és huzóbőrök), to
vábbá műszaki bőrök ügyében a Bőrbeszerzési Részvénytársaság
hoz (IV., Dorottya-u. 8.).
Pamutfonalak, ruhavarró cérnák, kötszerszükségletek, csecsemő
kelengyék, pamutszalagok és pamutból készült technikai cikkek ügyében a Pamutközponthoz (V., Arany János-u. 27.).
Lenfonalak, lencérnák (a lábbeli-varrócérnák kivételével), len
szövetek és a nem ruházati célokra szolgáló fehérneműek ügyében a Lenipari Bizottsághoz (IV., Mária Valéria-utca 12.).
Kikészített kender és kenderkóc, kenderből készült árúk (he
2263. 24.699/1918. K. M. sz. 6777 vederek, tömlők, kötelek, zsinegek, hálófonalak stb.) ügyében a Kender- és Jutaipari Bizottsághoz (IV., Mária Valéria-utca 12.).
Zsákok kiutalása, varrása, kölcsönzése és zsákjavításhoz szük
séges cérna ügyében a Zsákbizottsághoz (IV., Párisi-u. 2.).
Gyapjúkiutalás ügyében a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületéhez (V., Zrinyi-u. 1.).
Állati szőrök kiutalása ügyében a Szőrközponthoz (IV., Bécsi
utca 4.).
Textilhulladékok, műgyapjú, tömítések és foltozóanyagok, effiloché és tisztitórongyok ügyében a Textilhulladék Bizottsághoz (IV., Váci-u. 34.).
A felsorolt központok és bizottságok a hozzájuk beérkező ké
relmeket a miniszteri meghatalmazott' utasításai szerint intézik el.
Az alább felsorolt központokat és bizottságokat felhatalmazom arra, hogy a bőr- és textilanyagoknak az eddig érvényben levő kormányrendeletekben előirt szállítási igazolványait 1918. évi ápri
lis hó 15-étől kezdve miniszteri meghatalmazottam ellenőrzése mel
lett kiadhassák. E szállítási igazolványok iránt ezentúl közvetlenül a következő központokhoz kell fordulni:
Gyapjú (1.662/1915. M. E. rendelet1) 1. §-a) szállítási iga
zolványok ügyében a Gyapjúközponthoz (IV., Városház-u. 14.).
Állati szőrök (1.337/1917. M. E. rendelet* 2) 2. §-a) szállítási igazolványa ügyében a Szőrközponthoz (IV., Bécsi-u. 4.).
Kender (4.051/1917. M. E. rendelet3) 9. §-a) szállítási iga
zolványa ügyében a Kenderközponthoz (IV., Deák Ferenc-u. 15.) Lenkóró (3.381/1915. M. E. rendelet4) 10. §-a) szállítási igazolványa ügyében a Lenipari központhoz (V., Wurm-utca 2.)
Zsákok (3.100/1917. M. E. rendelet5) szállítási igazolványa ügyében a Zsákbizottsághoz (IV., Párisi-u. 2.)
Textilhulladék és műgyapju (3.603/1916. M. E. rendelet6) 9.
§-a) szállítási igazolványai ügyében a Textilhúlladék Bizottsághoz (IV., Váci-u. 34.)
*) Lásd az 1206. o.
a) Lásd a 4584. o.
3) Lásd a 6173. o.
4) Lásd az 1709. o.
*) Lásd a 6356. o.
•) Lásd a 4607. o.
6778 2254. 261/1918. M. E. sz.
Pamut és selyemcérna (3.832/1917. M. E. rendelet1) 4. §-a) szállítási igazolványa ügyében a Pamutközponthoz (V., Arany János-utca 27.)
Lencérna (3.832/1917. M. E. rendelet 4. §-a) szállítási igazolványa ügyében a Lenárú központhoz (IV., Mária Valéria- utca 12.)
Ruházati cikkek, ruhák, mindennemű szövetek, bőr és cipő (3.584/1917. M. E. rendelet/) 1. §-a) szállítási igazolványa ügyé-' ben a Népruházati Bizottsághoz (V., Aulich-utca 5.)
Nyers marha-és lóbőr (2.042/1916. M. E. rendelet3) 3. §-a), nyers borjubőr (3.353/1916. M. E. rendelet4) 1. §-a), gépszíjak, gépszíjbőrök, kötő- és varrószíjak, tölgy- és fenyőcser (1.351/1917.
M. E. rendelet5) 7. §-a) és gubacs (1.352/1917. M. E. rendelet6) 8. §-a) szállítási igazolványai ügyében a Borközponthoz (V., Nádor- utca 12.)
Budapesten, 1918. évi március hó 30-án.
S z te r é n y i J ó z s e f s. k.
k e r e s k e d e l e m ü g y i m . k i r . m i n i s z t e r .
2254.
A m . kir. m in is z té r iu m 1918. é v i 261. M . E. szá m ú r e n d e le te ,
a burgonya szesztermelésre való felhasználásának eltiltásáról.
A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes in
tézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a követke-, zőket rendeli:
1. §.
A m. kir. minisztérium az 1917. évi szeptember hó 7-ik nap
ján 3.310/1917. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet2) 8. §-ának részben, és az ennek alapján burgonyának szesztermelésre való fel- használására adott összes engedélyeknek egészen való] hatályon
Lásd a 6226. o.
*) Lásd az 5447. o.
3) Lásd a 3099. o.
4) Lásd a 3103. o.
6) Lásd a 4268. o.
*) Lásd a 4276. o.
7) Lásd a 5536. o.
kívül helyezés^ mellett, az 1917. évi termésű burgonyának mező- gazdasági szezfőszdékben szeszé leendő feldolgozását ezennel eltiltja, és az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. mi
nisztert felhatalmazza, hogy ezeket a burgonyakészleteket is a 3.310/1917. M. E. számú rendeletnek megfelelően a közellátás cél
jaira igénybe vegye.
2. §.
Az 1. §-ban említett rendelkezés nem érinti az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. miniszternek ahhoz való jo
gát, hogy az emberi élelmezésre alkalmatlanná vált burgonyakész
leteket, illetve ezeknek ilyen célra fel nem használható részét a mezőgazdasági szeszfőzdéknek szesztermelés céljaira átengedhesse.
3. §.
Ez a rendelet 1918. évi február 7. napján lép életbe, hatá- rozmányainak megszegéseire és területi hatályára nézve a 3.310.
1917. M. E. számú rendelet 19— 24. és 26. §-ai tekintendők irány
adóknak.
Budapesten, 1918. évi január hó 21-én.
D r . W ek er le Sándrn' s. k.
m. k i r , m i n i s z t e r e l n ö k .
2255. 613/1918. M. É. sz. 6779
2255.
A m . k ir. m in iszté r iu m 1918. é v i 613. M . E. szá m ú r e n d e le te ,
a celluloset és papirt gyártó, feldolgozó és forgalombahozó iparokat érintő rendelkezésekről.
A magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló kivé
teles intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a i következőket rendeli:
1. §.
A kereskedelemügyi miniszter a cellulose, a félanyag (fából készített papíranyag, rongyanyag) és a papir gyártását, feldolgozá
sát és forgalombahozatalát rendelettel szabályozhatja. Erre a célra ilyen cikkek gyártásával, feldolgozásával és forgalombahozatalával foglalkozó vállalatok kényszertársulását is elrendelheti, és a társu
6780 2256. 688/1918. K. M. sz.
latok szervezetét és hatáskörét, a tagoknak jogait és kötelezett
ségeit, ideértve a társulattal és a többi tagokkal szemben teljesí
tendő fizetési és megtérítési kötelezettséget is szabályozhatja.
2. §.
A kereskedelemügyi miniszter a papirellátás biztosítására szolgáló azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyekre őt az eddig kiadott rendeletek és a jelen rendelet felhatalmazzák, általa kiküldendő vagy létesítendő szervre ruházhatja, amely a reá ruhá
zott hatáskörben más közhatóságokkal közvetlenül érintkezhetik.
3. §.
A kereskedelemügyi miniszter közérdekből, amennyiben az az 1. §-ban meghatározott célra szükségesnek mutatkozik, rende
lettel akként intézkedhetik, hogy a jelen rendelet hatálya alá tar
tozó ipari vállalatok által cellulose félanyag vagy papír szállítása iránt vállalt kötelezettségek hatályukat vesztik.
4. §.
A kereskedelemügyi miniszter a jelén rendelet alapján kibo
csátott rendelkezéseinek megszegésére nézve az 1916 : IV. t.-c.
6. §-a értelmében rendelkezhetik.
5. §.
Ez a rendelet kihirdetésének napján1) lép életbe.
Budapesten, 1918. évi március hó 11-én.
D r . W e k e r le S á n d o r s. k.
m . k i r . m i n i s z t e r e l n ö k .
2256.
A k e r e s k e d e le m ü g y i m . kir. m in iszte r 1918. é v i 688. szá m ú r e n d e le te ,
a cellulose forgalmának és feldolgozásának szabályozásáról.
A m. kir. minisztérium 1917. évi december hó 3í-én kelt 4.980/1917. M. E. számú rendelete1) alapján (megjelent a Budapesti
*) Kihirdettetett a Budapesti Közlönyben 1918. évi március hó 14-én.
*) Lásd az 6028. o.
2256. 688/1918. K. M. sz. 6 781
Közlöny 1918. évi január hó 5-iki számában) a következőket rendelem:
1. §.
A meglevő és ezután előállított cellulose-készletek a jelen rendelet erejénél fogva zár alá vétetnek és azokkal a tulajdonos csak a jelen rendelet határozmányai szerint rendelkezhetik.
A cellulose előállításával foglalkozó vállalatok kötelesek a raktáron levő cellulose-készleteiket első ízben 1918. évi január hó 15-ik napján az akkor meglevő állapot szerint, az ezután termelt készleteket pedig minden hó 1-én és 15-én a kereskedelemügyi minisztérium ipari-műszaki ügyosztályánál (I., Lánchid-utca 1 — 3.) ajánlott levélben bejelenteni.
2. §.
A zár alá vételnek az a hatálya, hogy a zár alá vett cellu- loset csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével szabad el
idegeníteni, feldolgozni vagy egyébként felhasználni. Az erre irá
nyuló kérelmeket, a mennyiség és a minőség feltüntetése mellett, a kereskedelemügyi minisztérium ipari-műszaki ügyosztályánál kell előterjeszteni.
Az 1918. évi január 20-ig a kereskedelemügyi miniszter kü
lön engedélye nélkül is szabad feldolgozni azokat a cellulose- mennyiségeket, amelyekre a készlet birtokosának üzeme zavartalan folytatásához szüksége van.
3. §.
Az 1918. évi január hó 15-étől kezdve celluloset nem postai polgári forgalomban, közforgalmú vasúton fuvarozásra feladni, avagy hajón vagy gépkocsin szállítani vagy szállíttatni csak a kereske
delemügyi miniszter írásbeli szállítási engedélyével (szállítási iga
zolvánnyal) szabad.
A szállítási engedélyt (szállítási igazolványt) a kereskedelemügyi ' mjnisztertől kell kérni. A szállítási engedélyt (szállítási igazolványt) a fuvarlevélhez hozzá kell fűzni, és az árút felvevő állomásnak annak jeléül, hogy az engedély szállításra már használtatott és újból fel nem használható, keletbélyegzővel le kell bélyegeznie.
6782 2257. 12.731/1918. ...
4. §•
Aki a jelen rendeletet megszegi vagy kijátsza, kihágást követ el és a 4.980/1917. M. E. számú rendelet 7. §-a szerint büntetendő.
5. §.
Jelen rendelet kihirdetésének napján * *) lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországok területére nem terjed ki.
Budapesten, 1918. évi január hó 5-én.
G r ó f S e r é n y i B é la s. i.
kereskedelemügyi m. kir. miniszter.
2 2 5 7 .
A k e r e s k e d e le m ü g y i m . kir. m in iszte r 1918. é v i 12.731. szá m ú r e n d e le te ,
a cellulose és papírgyári szövetség megalakításáról.
A m. kir. minisztériumnak 613/1918. M. E. számú rende
lete 8) alapján elrendelem a cellulose és papir gyártásával foglalkozó vállalatok kényszertársulását. A megalakítandó társulatra az alábbi szabályok irányadók:
1. §.
Cellulose és papírgyári szövetség.
Jelen rendelet erejénél fogva »Cellulose- és papírgyári szö- vetség« cím alatt szövetség alakul.
A szövetség székkelye: Budapest.
A szövetségnek e rendeletnél fogva tagja minden vállalat, amely celluloset, félanyagot (fából készített papíranyagot, rongy
anyagot), mindennemű papirt és papirlemezt, összefoglalva röviden
»szövetségi anyagoknak« nevezve, gyárilag előállít.
Olyan vállalatok, amelyeknek üzeme csak részben foglalkozik a fenti bekezdésben felsorolt cikkek gyártásával, üzemüknek ezen részével tagjai a szövetségnek.
Az ezen §. alá tartozó oly üzemek, amelyek a rendelet életbeléptetése után keletkeznek, üzletük megkezdésével lesznek tagjai a szövetségnek.
*) Kihírdettetett a Budapesti Közlöny-ben 1918. évi január hó 8-án.
*) Lásd a 6779. o.
2257. 12.731/1918. K , M. sz. 6783
Ha a szövetséghez való tartozás kérdésében véleményeltérések merülnek fel, úgy ezekben a vállalatnak és a szövetségnek meg
hallgatása után a kereskedelemügyi miniszter dönt. E döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
2. §.
A szövetség célja.
A szövetség célja a szövetségi anyagok termelésének a keres
kedelemügyi miniszter irányítása szerint való szabályozása.
E végből a szövetség:
1. nyilvántartja a tagok termelési viszonyait, berendezéseit, készleteit, termékeit és árúforgalmát, és e célból a helyszinén a szükséges'felvételeket kiküldöttjei által megejtheti;
2. véleményt ad a kereskedelemügyi miniszternek az idevágó iparágakat érintő kérdésekben ;
3. a közhivatalok és állami üzemek papirszükségletét meg
állapító bizottság összeállítása alapján gondoskodik ezen szükséglet kigyártásáról; a kigyártott cikkek árát a ‘ bizottság és a szövetség meghallgatásával a kereskedelemügyi miniszter állapítja m ég;
4. az előző pontban említett szükséglet fedezése után a keres
kedelemügyi miniszter utasításai szerint vagy jóváhagyásával meg
állapítja az egyes gyárak üzemtervét, és a kigyártandó cikkek minő
ségét és árát, és közreműködik az üzemterv foganatosításához szük
séges nyersanyagok szétosztásában;
5. kiküldöttjei által képviseli a szövetséghez tartozó iparágakat azokban a szervezetekben, amelyek ezeknek az iparágaknak nyers- és segédanyagai ellátására hívatvák; e képviselet részleteit a keres
kedelemügyi miniszter esetről-esetre szabályozza;
6. ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket a körébe tartozó^ iparágak terén a kereskedelemügyi miniszter reá bíz.
3. §.
A szövetség jogi természete.
A szövetség jogi személy. A szövetséget hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben az igazgatóság képviseli. (7. §.)
429
6784 2257. 12.731/1918. K. M. sz.
4. §.
A tagok kötelességei.
A tagok kötelesek az üzemtervhez (2. §. 3.) úgy gyártási, mint egyéb üzleti tevékenységükben alkalmazkodni.
Kötelesek továbbá a tagok a szövetség igazgatóságának az általa feladatai körében kívánt felvilágosításokat megadni, és az ellenőrzésben a szövetséget, illetve ennek kiküldötteit támogatni.
Kötelesek továbbá a tagok a szövetség ügyvitelének reájuk eső költségeihez való hozzájárulási összegeket a szövetségi köz
gyűlés (6. §.) e tárgyú határozatainak megfelelően megfizetni. Az ekképen kivetett és hátralékos járulékok közigazgatási úton hajt
hatók be.
Egyebekben is kötelesek a tagok a szövetséget e rendeletben megállapított céljainak elérésében megfelelően támogatni és minden oly intézkedéstől tartózkodni, amely a szövetség céljainak elérését nehezítené vagy akadályozná.
5. §.
A szövetség szervei.
A szövetség szervei:
a) a közgyűlés, b) az igazgatóság.
6. §.
A közgyűlés.
A közgyűlés az összes szövetségi tagokból áll.
A közgyűlést negyedévenkint legalább egyszer kell egybe
hívni. Az egybehívást ajánlott levelek útján az igazgatóság foga
natosítja olykép, hogy a meghívóknak legalább 8 nappal a köz
gyűlés határnapja előtt kell postára adatniok. A meghívókban fel kell tüntetni a közgyűlés napirendjét.
Az alakuló közgyűlést a kereskedelemügyi miniszter hívja egybe.
A kereskedelemügyi miniszternek vagy legalább 3 tagnak az igazgatóság irányában írásban kifejezett kívánságára a közgyűlést legfeljebb 2 héten belül szintén össze kell hívni. Az ily közgyűlések
i i . 731/1918. K. M. sz. 6785
egybehívására vonatkozólag ugyanazok a szabályok nyernek alkal
mazást, mint a negyedévi közgyűlések tekintetében.
A szabályszerűen egybehívott közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, ennek akadályoztatása esetében pedig helyetteseinek egyike (kor szerinti sorrendben), abban az esetben pedig, ha az elnök helyettesei is akadályozva vannak, az igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag elnököl.
A tagok a közgyűlésen személyesen, jogi személyek pedig igazgatósági tagjuk vagy cégvezetőjük személyében, vagy írásban felhatalmazott más képviselőik által jelenhetnek meg.
Minden tag annyi szavazattal bír, ahány gyára van, de egy tag sem bírhat többel, mint három szavazattal. Gyár alatt ebben a vonatkozásban félgyártmányoknak vagy készgyártmányoknak előállítására szolgáló üzemtelep értendő, egy helyen levő, egymás
sal üzemileg összefüggő gyártelepek együttesen csak egy gyárnak számítanak. A több szavazattal bíró tag arra is jogosítva van, hogy egy-egy szavazatát más-más személy által gyakorolja a köz
gyűlésen.
A közgyűlés összes határozatait a jelenlevők egyszerű szavazat- többségével hozza.
A közgyűlés tárgyai a következők:
1. az igazgatóság jelentésének és számadásának tudomásul
vétele, illetve a számadásoknak jóváhagyása;
2. a szövetségi ügyvitel költségeinek és a költségek felosztá
sának megállapítása ;
3. a tagok által élőterjesztett indítványok felett való határo
zathozatal ;
4. esetleg számvizsgálóknak kiküldése;
5. az igazgatóság megválasztása.
Ha a közgyűlés szabálytalanul volt egybehíva, vagy szabály
talanul folyt le, akkor bármely tagnak a közgyűlés napjától szá
mított 15 nap alatt a kereskedelemügyi miniszterhez benyújtott panaszára a kereskedelemügyi miniszter a közgyűlés határozatait megsemmisítheti.
A költségek összegére és elosztására vonatkozó közgyűlési határozat ellen az a tag, aki ezt magára nézve sérelmesnek tartja, ugyancsak a közgyűléstől számított 15 napon belül panasszal
for-429*
6786 2257. 12.731/1918. K. M. sz.
dúlhat a kereskedelemügyi miniszterhez, aki a közgyűlésnek e tárgyú határozatát megsemmisítheti vagy módosíthatja.
7. §.
Az igazgatóság.
Az igazgatóság legalább 5 és legfeljebb 8 tagból áll, akiket a közgyűlés egy évi időtartamra választ olykép, hogy megbízatásuk a megválasztásukat követő 3-ik évnegyedi közgyűléssel jár le. Ha az igazgatóság létszáma a fent megállapított legkisebb szám alá sülyed, akkor pótválasztást kell megejteni; az időközben megválasz
tott igazgatósági tagok megbízatása csak az igazgatóság megbíza
tásának még hátralevő idejére terjed. A megválasztott igazgatósági tagok jegyzékét fel kell terjeszteni a kereskedelemügyi miniszterhez.
A kereskedelemügyi miniszter a megválasztott igazgatósági tagok sorából kinevezi a szövetség elnökét és esetleg egy vagy több calelnökét.
Az igazgatóság vezeti a szövetség ügyeit és képviseli a szö
vetséget hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben. Érvé
nyes képviselethez az igazgatóság legalább két tagjának együttes eljárása szükséges, akik közül az egyiknek a kereskedelemügyi miniszter által kinevezett elnöknek vagy alelnöknek kell lennie.
Igazgatósági üléseket a szükséghez képest kell tartani. Ezeket az üléseket az elnök vagy valamely alelnök hívja egybe, és köteles ezt 3 napon belül megtenni, ha erre bármely igazgatósági tag fel
szólítja. Az ülés határozatképes, ha az összes igazgatósági tagok meghivattak, és legalább 4 tag személyesen vagy más igazgatósági tag által helyettesítve megjelent. A határozatok á megjelenteknek álta
lános szavazattöbbségével hozatnak.
Jogosítva van az igazgatóság hatáskörének egy részét külö
nösen a folyó ügyek ellátása tekintetében egy kebeléből választandó végrehajtó bizottságra ruházni. Ha végrehajtó bizottságot alakíta
nak, akkor be kell választani az elnököt.
Egyebekben az igazgatóság ügyrendjét önmaga átlapítja meg.
Az igazgatósági tagság tiszteletbeli állás, és az igazgatósági tagok sem fizetésben, sem más járandóságban nem részesülnek, de esetleges készkiadásaik megtérítését igényelhetik.
i
2257. 12.731/1918. K. M. « . 6787
8. § .
A szövetségi közegek és alkalmazottak kötelességei.
A szövetségnek összes közegei, ideértve az alkalmazottakat is, a legteljesebb pártatlansággal és titoktartással kötelesek eljárni.
9. §.
Állami felügyelet.
A szövetség minden vonatkozásban állami felügyelet alatt áll, amelyet a kereskedelemügyi miniszter állandóan egy kirendelt mi
niszteri biztos vagy esetről-esetre kijelölt közegei által gyakorol.
A miniszteri biztost, vagy ha ilyen állandó megbízatással nem ren
deltetett volna ki, a kereskedelemügyi minisztert e végből minden közgyűlésre, igazgatósági és végrehajtó-bizottsági ülésre meg kell hívni, és képviselőjének jogában áll, hogy a végrehajtó-bizottsági és igazgatósági ülések határozatai, valamint a közgyűléseknek a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyását igénylő határozatai ellen felfüggesztő hatályú tiltakozással éljen, amely esetben a határozat
deltetett volna ki, a kereskedelemügyi minisztert e végből minden közgyűlésre, igazgatósági és végrehajtó-bizottsági ülésre meg kell hívni, és képviselőjének jogában áll, hogy a végrehajtó-bizottsági és igazgatósági ülések határozatai, valamint a közgyűléseknek a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyását igénylő határozatai ellen felfüggesztő hatályú tiltakozással éljen, amely esetben a határozat