Az Alkotmánybíróság 104/2007. (XII. 13.) AB
határozata
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyuló in dít vány tár gyá ban – dr. Bi ha ri Mi hály és dr. Hol ló And rás al kot mány bí rók kü lön vé le mé nyé vel – meg hoz ta a kö vet ke zõ
határozatot:
1. Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy a bün te tõ el já rás ról szóló 1998. évi XIX. tör vény 245. § (4) be kez dé -sé nek „[...], a tár gya lás ról való ki ve ze té se vagy ki uta sí tá sa ese tén a rend za va rás nap ján tar tott tár gya lás be fe je zé sé ig õri zet be ve he ti” szö veg ré sze alkot mány elle nes, ezért azt a ha tá ro zat köz zé té te lé nek nap já val meg sem mi sí ti.
A bün te tõ el já rás ról szóló 1998. évi XIX. tör vény 245. § (4) be kez dé se a kö vet ke zõ szö veg gel ma rad ha tály ban:
„(4) A bí ró ság a rend za va rót vagy azt, aki a tár gya lás sza bály sze rû me ne tét za var ja, rend bír ság gal sújt hat ja.”
2. Az Alkot mány bíró ság a bün te tõ el já rás ról szóló 1998. évi XIX. tör vény 245. § (4) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá -nyuló in dít ványt egye bek ben el uta sít ja.
Az Alkot mány bíró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
INDOKOLÁS I.
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz in dít vány ér ke zett a bün te tõ el já rás ról szóló 1998. évi XIX. tör vény (a továb biak -ban: Be.) 245. § (4) be kez dé se alkot mány elle nességének utó la gos meg ál la pí tá sa és meg sem mi sí té se tár gyá ban.
Az in dít vá nyo zó for ma i lag a 245. § (4) be kez dé sé nek egé szét tá mad ta, de ér ve lé sét lé nye gé ben a tár gya lás rend jét za va ró sze mély õri zet be vé te lé nek le he tõ sé gé re vo nat ko zó szö veg rész alkot mány elle nességére ala pí tot ta. Ál lás
-pont ja sze rint a tá ma dott ren del ke zés alkot mány elle nes, mert sér ti az Alkot mány 2. § (1) be kez dé sét és az Alkot mány 8. § (1)–(2) be kez dé sé re fi gye lem mel az 55. § (1) be kez dé sét. Rész le tes in do ko lá sá ban ki fej tet te, hogy a tár -gya lá si rend za va rás cí mén al kal maz ha tó õri zet be vé tel szük ség te le nül és arány ta la nul kor lá toz za a sze mé lyi sza bad ság hoz való alap jo got. Ezen kí vül a jog al ko tó nem ha -tá roz ta meg azo kat a kri té ri u mo kat sem, me lyek alap ján a rend za va rás ese té re fenn tar tott esz kö zök – köz tük az õri zet be vé tel – kö zött a bí ró ság nak vá lasz ta nia kell, ami pe -dig a jog biz ton ság el vét sér ti.
II.
Az Alkot mány bíró ság a kö vet ke zõ jog sza bá lyi ren del -ke zé se -ket vizs gál ta:
1. Az Alkot mány ren del ke zé sei:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„8. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri az em ber sért he tet len és el ide ge nít he tet len alap ve tõ jo ga it, ezek tisz te -let ben tar tá sa és vé del me az ál lam el sõ ren dû kö te les sé ge.
(2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azon ban nem kor lá -toz hat ja.”
„55. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban min den ki nek joga van a sza bad ság ra és a sze mé lyi biz ton ság ra, sen kit sem le het sza bad sá gá tól más ként, mint a tör vény ben meg ha tá ro -zott okok ból és a tör vény ben meg ha tá ro -zott el já rás alap ján meg fosz ta ni.”
2. A Be. érin tett ren del ke zé sei:
„245. § (...)
(2) Azt, aki a tár gya lás rend jét za var ja, a ta nács el nö ke rend re uta sít ja, is mé telt vagy sú lyos rend za va rás ese tén a tár gya lás ról ki uta sít hat ja, ille tõ leg ki ve zet tet he ti. A ta nács el nö ke ugyan így jár el az zal szem ben, aki a tár gya lás sza -bály sze rû me ne tét za var ja.
(3) A ta nács el nö ke ren del kez het úgy, hogy a rend za va -ró vagy az, aki a tár gya lás sza bály sze rû me ne tét za var ja, a tár gya ló te rem be azon a tár gya lá si na pon nem tér het vissza.
(4) A bí ró ság a rend za va rót vagy azt, aki a tár gya lás sza bály sze rû me ne tét za var ja, rend bír ság gal sújt hat ja, a tár gya lás ról való ki ve ze té se vagy ki uta sí tá sa ese tén a rend za -va rás nap ján tar tott tár gya lás be fe je zé sé ig õri zet be ve he ti.
(...)”
III.
Az in dít vány rész ben meg ala po zott.
1.1. A ma gyar jog rend szer ben a sze mé lyi sza bad ság -hoz való jog kor lá to zá sá nak szá mos for má ja is mert. Az
Alkot mány bíró ság ed di gi ha tá ro za ta i ban az alap jog kor lá (pl. Van der Leer cont ra Hol lan dia ügy ben ho zott, 1990.
feb ru ár 21i íté let; Was sink cont ra Hol lan dia ügy ben ho zott, 1990. szep tem ber 27i íté let; Qu inn cont ra Francia -ország ügy ben ho zott, 1995. már ci us 22-i íté let; En horn -ben ho zott, 1998. szep tem ber 23-i íté let).
A bün te tõ el já rás ke re té ben al kal ma zott sza bad ság el vo -nás kap csán rá mu ta tott a Bí ró ság arra is, hogy az õri zet szük sé ges sé gé nek ér té ke lé se és a bû nös ség meg ál la pí tá sa kö zött „túl sá go san szo ros” a kap cso lat (pl. Lamy cont ra Bel gi um ügy ben ho zott, 1989. már ci us 30-i íté let) és még a
né hány órás õri zet be vé tel sem te kint he tõ au to ma ti ku san ará nyos nak (Va si le va cont ra Dá nia ügy ben ho zott, 2003.
szep tem ber 25-i íté let). Nem al kal maz ha tó to váb bá az ún.
„en ge det len sé gi õri zet” a ta nú val szem ben, mert erre az 5. cikk egyet len pont ja sem ad iga zo lást [pl. K. cont ra Auszt ria ügy ben szü le tett 16002/90 (13/10/1992) szá mú ha tá ro zat; Ser ves cont ra Fran cia or szág ügy ben ho zott,
3.1. Az Alkot mány bíró ság az Alkot mány 55. § (1) be
-vesz tés sel fe nye ge tett bûn cse lek mé nyek el kö ve té se kor az -rész, illetve az ab ban fog lalt egyes fo gal mak fel vet het nek jog ér tel me zé si kér dé se ket, azon ban a nor ma dif fe ren ci á
ság a gya kor lat ban csak vég sõ eset ben, és ak kor al kal maz -za az õri zet be vé tel s-zank ci ó ját, ha a ki uta sí tás/ki ve ze tés nem ve ze tett ered mény re. Ál lás pon tom sze rint a tisz tes sé -ges el já rás hoz való jog, a tár gya lás za var ta lan sá gá hoz, rend jé hez fû zõ dõ ér dek, valamint a bí ró ság te kin té lyé nek meg õr zé se te szi szük sé ges sé – ese ti mér le ge lés alap ján – a nó to ri us és sú lyos rend za va ró sze mé lyi sza bad sá gá nak a rö vid idõ tar ta mú kor lá to zá sát.
Az igaz ság szol gál ta tás, a tár gya lás rend jé nek fo lya ma -tos, is mét lõ dõ meg za va rá sa ese tén al kal ma zan dó õri zet be vé tel, mint el já rá si szank ció nem arány ta lan az el ér ni kí -vánt cél hoz ké pest. A kor lá to zás szük sé ges és ará nyos a tisz tes sé ges tár gya lás hoz való jog és a vé de ke zés hez való jog vé del me ér de ké ben is.
A ki fej tet tek alap ján a ren del ke zõ rész 1. pont já ban fog -lalt mo za i kos meg sem mi sí tés sel nem ér tek egyet.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
alkot mány bíró
A kü lön vé le mény hez csat la ko zom.
Dr. Hol ló And rás s. k.,
alkot mány bíró
Az Alkotmánybíróság 105/2007. (XII. 13.) AB
határozata
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság ál tal or szá gos nép sza va zás kez de mé nye zé sé re irá nyuló alá írás gyûj tõ ív min ta pél dá nya és az azon sze rep lõ kér dés hi te le sí té se tár gyá ban ho zott ha tá ro zat ellen be nyúj tott ki -fo gás alap ján meg hoz ta a kö vet ke zõ
határozatot:
Az Alkot mány bíró ság az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 114/2007. (IV. 18.) OVB ha tá ro za tát hely ben hagy ja.
Az Alkot mány bíró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
INDOKOLÁS I.
1. A vá lasz tá si el já rás ról szóló 1997. évi C. tör vény (a továb biak ban: Ve.) 130. § (1) be kez dé se alap ján há rom
ki fo gást nyúj tot tak be az Al kot mány bí ró ság hoz az Or szá -gos Vá lasz tá si Bi zott ság (a továb biak ban: OVB) 114/2007. (IV. 18.) OVB ha tá ro za ta ellen, amely ben az OVB ha tá ro za tá nak meg sem mi sí té sét és az OVB új el já -rás ra uta sí tá sát ké rik.
Az OVB a tá ma dott ha tá ro za tá ban hi te le sí tet te annak az or szá gos nép sza va zás kez de mé nye zé sé re irá nyuló alá írás gyûj tõ ív nek a min ta pél dá nyát, ame lyen a kö vet ke zõ kér -dés sze re pelt: „Egyet ért-e Ön az zal, hogy Ma gyar or szá gon ne ve zes sék be a min den ki ál tal kö te le zõ en vá lasz tan dó üz le ti ala pon mû kö dõ több biz to sí tós egész ség biz to sí -tást?”
A 114/2007. (IV. 18.) OVB ha tá ro zat a Ma gyar Köz -löny 51. szá má nak I. kö te té ben 2007. áp ri lis 24-én je len t meg. Az egyik ki fo gást 2007. má jus 2-án, a má sik ki fo gást 2007. má jus 8-án, a har ma di kat pe dig 2007. má jus 9-én 12 óra 35 perc kor nyúj tot ták be az OVBhez. Az Alkot -mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy a ki fo gá so kat a Ve.
130. § (1) be kez dé sé ben elõ írt mó don és ha tár idõn be lül nyúj tot ták be.
Te kin tet tel arra, hogy a ki fo gá sok ugyan azon OVB ha -tá ro zat tör vényességének fe lül vizs gá la -tá ra irá nyul nak, az Alkot mány bíró ság az in dít vá nyo kat egye sí tet te, és egy el -já rás ban bí rál ta el.
2. Mind há rom ki fo gás ki fej ti, hogy az OVB-nek meg kel lett vol na ta gad nia az alá írás gyûj tõ íven sze rep lõ kér dés hi te le sí té sét, mert az nem fe le l meg az or szá gos nép -sza va zás ról és népi kez de mé nye zés rõl szóló 1998. évi III. tör vény (a továb biak ban: Nsztv.) 13. § (1) be kez dé sé -ben meg fo gal ma zott egy ér tel mû sé gi kö ve tel mény nek.
Az in dít vá nyo zók sze rint a „több biz to sí tós” ki fe je zés nem al kal mas arra, hogy a vá lasz tó pol gá rok szá má ra kel lõ pon tos ság gal le ír ja a nem kí vánt szer ve ze ti for má ció lé nye gét. Az egész ség biz to sí tás szer ve ze ti rend szer e ugyan is je len leg is több biz to sí tó ra épül, az Or szá gos Egész ség -biz to sí tá si Pénz tár és igaz ga tá si szer ve i nek do mi nan ci á ja mel lett az egész ség biz to sí tás ban sze re pet kap nak az ön -kén tes köl csö nös egész ség pénzt árak és az üz le ti ala pon mû kö dõ biz to sí tók is. Nem ér tel mez he tõ, hogy a kér dés a tu laj do ni ala pon el kü lö nü lõ biz to sí tók, vagy az azo nos tu -laj do nos ke zé ben lévõ több biz to sí tó ki zá rá sá ra irá nyul, ki zár ja-e a köz tu laj don ban álló re gi o ná li san, vagy szak mai ala pon szer ve zett több biz to sí tós rend szer lét re ho zá sát is.
Vi tat ják az in dít vá nyo zók a kér dés ben sze rep lõ „üz le ti ala pon mû kö dõ” ki fe je zés ér tel mez he tõ sé gét is. Az üz le ti ala pon tör té nõ mû kö dés sok fé le va ri á ci ót rejt ma gá ban.
A vá lasz tó pol gár nem tud ja meg ítél ni, hogy me lyik va ri á ció ellen fog lal ál lást a sza va za tá val. Az egyik indítvá nyozó sze rint az egész ség biz to sí tás biz to sí tá si jel le ge ele -ve „üz le ti ala pon” tör té nõ mû kö dést fel té te lez, non pro fit mû kö dés mel lett is szá mos va gyo ni vi szo nyo kat sza bá lyo -zó szer zõ dé sen ke resz tül tud ja biz to sí ta ni az egész ség ügyi el lá tást.
Az egyik in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a „kö te le zõ en vá lasz tan dó” szö veg rész egy ér tel mû sé ge is vi tat ha tó.
3. Két in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a kér dés az -mány nak és az irány adó tör vényeknek meg fele lõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB ha tá ro zat, ABH 2002, 342, 344.].
Az Alkot mány bíró ság fel ada tát e ha tás kör ben el jár va is al -kot má nyos jog ál lá sá val és ren del te té sé vel össz hang ban
lát ja el [25/1999. (VII. 7.) AB ha tá ro zat, ABH 1999, 251,
-ra és nem az ál lam i fel adat pénz ügyi fe de ze té re, il le tõ leg -vényhozást. [15/2007. (III. 9.) AB ha tá ro zat, ABK 2007.
már ci us, 233.; 32/2007. (VI. 6.) AB ha tá ro zat, MK 2007,
Az Alkot mány bíró ság a ha tá ro zat köz zé té te lét az OVB ha tá ro zat nak a Ma gyar Köz löny ben való köz zé té te lé re te -kin tet tel ren del te el.
Al kot mány bí ró sá gi ügy szám: 516/H/2007.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kiss Lász ló s. k.,
elõ adó alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke, alkot mány bíró
az alá írás ban aka dá lyo zott dr. Pa czo lay Pé ter alkot mány bíró he lyett