A szófajtörténet azzal foglalkozik, hogy megvizsgálja: egy bizonyos szó-faj mikor és hogyan keletkezett, hogyan változtak az új szószó-faj szerepei (funkciói), az új szófajok belépése által milyen átalakulások történtek egy adott nyelv szófaji rendszerében, milyen szabályok szerint történik a kelet-kezés és az átalakulás. E folyamatban szerepe lehet a szófajváltásnak, a szóösszetételnek, a képzőknek, esetenként a szótársulásoknak is. A szófaj-váltás alapját a lexéma (szótárazott egység a nyelv szintjén) és a szóelőfor-dulás (a beszéd szintjén megjelenő szó) különbsége adja: az aktuális nyelv-használatban egy lexémának olyan új jelentése jön létre, amelynek gramma-tikai jelentése eltér a szó kiinduló jelentéséhez tartozó grammagramma-tikai jelentés-től, s ez által megváltozik a szó szintaktikai viselkedése, módosul a bővíthe-tősége és a toldalékolhatósága.
„A határozószó olyan – korlátozottan toldalékolható – ragos vagy ragta-lan (esetenként jellel ellátott) névszó, névmás, igenév, ill. névszók, névmás-ok és egyéb szabad morfémák kapcsolata, amely lexikalizálódott (azaz:
melynek morfológiai felépítettsége többé-kevésbé elhomályosodott vagy jelentése „tömbösült‖), és ebben az alakban, egyéb viszonyító elem nélkül tölt be határozói szerepet a mondatban (MÁTAI 2011: 69). A lexikalizálódás a határozószó esetében általában ragszilárdulás útján megy végbe. Ez a fo-lyamat lassú, és minden egyes nyelvtörténeti korszakban megtaláljuk a hatá-rozószóvá válás különböző lépcsőfokain álló elemeket, melyek az alaki (morfematikai) és/vagy a jelentésbeli átalakulás példáit mutatják (vö.
MÁTAI 2011: 144–5). A következő elemzésben a jelentésbeli átalakulást („tömbösödést‖) vizsgálom, azt a folyamatot, amelyet MÁTAI MÁRIA így jellemez: „egyes esetekben alakilag ugyan világosan tagolódik a szó, de ehhez nem társul megfelelő jelentéstagolódás, azaz a szóalak jelentéstanilag többé-kevésbé elszigetelődött alkotóelemeitől (hátra, újonnan ‘ismét‘ stb.)‖
(i.m. 145). A MÁTAI által ajánlott példák egyikén bemutatva: A hátra kerül a hátizsák, a derékra pedig a kulacs mondatban a hátra mint ragos főnév szerepel, a Hátra maradt még két vizsgázó mondatban viszont mint határo-zószó: ‘vissza‘. E rövid tanulmány elemző részében megpróbálom bemutat-ni, hogy ez a bizonyos „tömbösödés‖ a mai nyelvhasználatban a korábbi fogalmi tartalom elhalványulását, sőt eltűnését is jelenti (grammatikalizáció a jelentés szintjén), továbbá, hogy a határozószóvá válás nemcsak „tömbö-södést‖ jelent, hanem szintaktikai választást is: a ragos főnév adott igéhez kötött korlátozott (egy adott ige/igecsoport által előírt) kapcsolódása eltűnik, a határozószóvá vált lexéma az új jelentéssel tágabb igei körben is megje-lenhet.
132
Induljunk ki az ég igéből. Ennek a jellemzően mediális (történést kifeje-ző) igének az alapjelentése „‘tüzet fogott és bizonyos mértékben, fokig lán-gol‘, illetőleg ‘ilyen folyamat által bizonyos mértékben, vmely fokig meg-semmisül, ill. vmivé válik. → Porig ~; hamuvá, szénné ~;‘‖ (ÉrtSz.). Az ebből képzett tárgyas ige (éget) első jelentésének megadásában is előfordul a szénné eredményhatározó: „tűz segítségével vminek a minőségét megvál-toztatja, ill. vmivé változtat vmit. Gondatlanságból szénné ~te a süteményt‖
(ÉrtSz.). A főbb jelentéseiben konkrét jelentésű két igének megvan már az ÉrtSz.-ban is a szégyennel, szégyenkezéssel kapcsolatos elvont jelentése is:
ég „11. (argó) Szégyenteljes vereségre van kilátása (pl. sportmérkőzésen);
szégyenben marad; csúfosan veszít. ~ a csapatotok‖, illetőleg éget: „9. szé-gyenkezésre, ill. pirulásra késztet vkit, vmit‖ és „10. (argó) … úgy intézi az együttműködés, kül. a játék menetét, hogy az illető ne tudja képességeit kifejteni, ne érvényesüljön, leégjen. ~ik a jobbszélsőt‖. (A jelentésváltozás-hoz vö. a ’fölsül’ párhuzamát: TESz. ég1 a.) A jelentés konkrét példáiban idézett eredményhatározó (szénné) az égés, égetés teljessé válását, végbe-menetét illusztrálja: ami szénné ég, az teljesen, teljes mértékben elég. A konkrét jelentésből származó elvont jelentés folyamata a jelentésváltozás egyik fő iránya (vö. BENKŐ 1974), melyet jelen esetben az égés lángjának piros színe és a szégyentől elpiruló arc színe közötti hasonlóság (elpirulás) felismerése motivál. Az e képzeten alapuló jelentésváltozás valószínűleg univerzális, általános emberi megfigyelést tükröz, vö. angol: roast (3 [VN]
(informal or humorous) to be very angry with sb; to criticize sb strongly – OALD 2000.), orosz: cгорать со стыда ‘ég a szégyentől‘.
2017 elején tűnt fel nekem a következő mondat: „’89-ben megjelentek a rendszerváltó pártok, megjelent Orbán Viktor, az elmúlt 27 évben szép kis
»jellemfejlődésen« ment át, és mára egy uralkodóként funkcionáló, begye-pesedett vénember lett, aki szénné kereste magát‖.1 A szénné keresi magát képzettársítása a szénné ‘teljesen, szégyentelenül túl(ságosan is)‘ határozó-szói jelentését hozza magával. Beütve a netes keresőbe a szénné szót, előjöt-tek a szénné ég konkrét és elvont jelentései. Néhány példa a konkrét jelen-tésre: Csoda: életben maradt a szénné égett fiú ,2 Szénné égett egy idős férfi Gödön,3 Fotókon, ahogy szénné ég egy kamion az M7-esen ,4 Ma pedig ezek után másodszor kiküldtek egy csirkemellet, amin a sajt szénné volt égve...,5 Két Dacia Logan ütközött, négy utas szénné égett6 stb.
133
Példák a szénné ég/éget absztrakt ‘megszégyenül, megszégyenít‘ jelenté-sére: (Szanyi Tibor szénné égett a NOlimpiás aláírásgyűjtő standnál,7 Öröm nézni, ahogy a dúsgazdag srác szénné égeti a pénzéhes lányt!,8 10 másod-perc alatt szénné égette magát Győzike!,9 Tállai András szénné égette ma-gát,10 Bale szénné égett, a Real edzésén!,11 Orbán Viktor miniszterelnök gyakorlatilag szénné égette Kerényi Imre rendezőt a Magyar Krónika ala-kuló szerkesztőségi ülésén,12 Beismerte: szénné égette magát Matteo Renzi,13 Kifizették, csak hagyja abba – szénné égett a színpadon Dj Sehere-zádé,14 A Roast lényege, hogy az áldozatot a Dumaszínház humoristái a közönség előtt „égetik szénné”, azaz ízekre szedik munkásságát, magánélet-ét,15 Égtél már szénné szex után?16 stb.
De a szénné nem csak az ég/éget igével hozatott kapcsolatba. Amint a gondolatindító szénné kereste magát kifejezés is sugallta, más igékkel is alkothat az élő beszédben szerkezetet. Csak néhány példa, szintén az inter-netről: Miért izzasztja szénné egy multi a magyar munkást?,17 Szénné oltják Norbit a kommentelők, mert nem ért a kémiához,18 Fábián Juli szénné izgul-ja magát a színpadon,19 Azt azért rögzítsük, hogy Bayer Zsolt szénné dicsér-te az Indexet,20 Szexisnek szánt nagyon kínos képeken röhögjük ma szénné magunkat,21 Szénné tört a Mini, dögös pickup lett belőle,22 Szénné oltják a túl magabiztos Bendtnert,23 De, ugye, ti nem vagytok azonosak azokkal, akik egy frissen megtért, égő tekintetű fiatalembert iparkodnak szénné alázni, csak mert a miniszterelnök az apja?,24 Az ellenzék szénné pereli a Fidesz-médiát,25 Itt büntetik szénné az autósokat Bp.-en,26 Jake Gyllenhaal szénné
134
gyúrta magát a Southpaw boksz-dráma miatt,27 Szénné tetoválva is szexi az ausztrál színésznő,28 Neked is mosolyt csal majd az arcodra, ahogy Yair Rodriguez szorítósegédjei szénné tisztelik B.J. Penn-t29 stb. (az adatok ki-nyomtatásának ideje: 2017. 02. 03. és 2017. 03. 02.)
Szedjük össze: szénné izzaszt, szénné olt, szénné izgulja magát, szénné dicsér, szénné röhögi magát, szénné törik, szénné aláz, szénné perel, szénné gyúrja magát, szénné tetovál, szénné büntet és továbbiak a Google-keresőből, már hivatkozás nélkül: szénné van adóztatva, szénné fagy, szénné szívat, szénné tuningol, szénné trollkodják, szénné van doppingolva, szénné nyúztátok az agyamat, szénné varrt férfiak stb.
Milyen jelentésváltozások történtek? 1. ég/éget: konkrét → absztrakt (‘megszégyenít‘), 2. szénné ég/szénné éget: konkrét → absztrakt (‘nagyon, teljesen megszégyenít‘). E jelentésében a szénné még megmarad a ‘megszé-gyenül/megszégyenít, kellemetlen helyzetbe kerül/kellemetlen helyzetbe hoz‘ jelentésű igék mellett. E fogalomkörbe tartoznak a szénné további, a megszégyenítést jelző igékkel való kapcsolatai (szénné olt, szénné szívat, szénné aláz). 3. a szénné jelentése egyre inkább csak ‘nagyon, teljesen, túl-zottan meg/szét/agyon/ki stb‘ + ige lesz (szénné izgulja magát, szénné fagy, szénné dicsér, szénné röhögi magát stb.). Történt tehát egy konkrét → absztrakt irányú jelentésváltozás (az ég/éget jelentésváltozásával párhuza-mosan), továbbá egy alkalmazásbeli bővülés is: az egykori eredményhatáro-zó jelentése/alkalmazása a modalitás irányába mozdult el (‘nagyon‘). Mind-eközben eltűnt a konkrét fogalmi jelentés képisége, hasonlóan a névutókhoz (pl. hat óra tájban/körül/magasságában) vagy a perfektiváltságot jelentő igekötőkhöz (meg): a szénné határozószóvá vált. HADROVICS LÁSZLÓ ezt a folyamatot a kedvéért ragos főnév határozószóvá válásával illusztrálja. Idé-zett példái szerint a kedvéért mindaddig ragos főnév marad, amíg személy-hez kapcsolódik, ám amikor a személy helyébe egy nem személyt jelentő szó kerül, az megváltoztatja a jelentést, a ragos főnévből határozószó lesz (HADROVICS 1992: 224–225).
De ennél több is történt: a szénné eredményhatározó ragos főnévként csak az ég/éget igékkel (illetőleg ezek jelentéskörébe tartozó szinonimákkal pl. sül) alkothatott szerkezetet. A fogalmi jelentés eltűnésével párhuzamo-san azonban a szénné határozószó lehetőségei viszont megnőttek, kitágul-tak: számos egyéb igével is szerkezetet hozhat létre. A szófajváltás tehát nem csupán alaki/jelentésbeli változást jelent, hanem az új alakú/jelentésű szó kapcsolódási lehetőségeire is kihatással van.
27 https://filmtrailer.hu/filmhirek/elso-kep-jake-gyllenhaal-szenne-gyurta-magat-a-southpaw-boksz-drama-miatt/
28 http://wellwoman.hu/sztarvilag/szenne-tetovalva-is-szexi-az-ausztral-szineszno
29 http://totaldamage.hu/neked-is-mosolyt-csal-majd-az-arcodra-ahogy-yair-rodriguez-szoritosegedjei-szenne-tisztelik-b-j-penn-t-video/
135 IRODALOM
BENKŐ LORÁND 1974. Szempontok a jelentésfejlődések jellegének, irá-nyának, kronológiájának megállapításához. In: IMRE SAMU– SZATHMÁRI ISTVÁN–SZŰTS LÁSZLÓ szerk., Jelentéstan és stilisztika.
Nyelvtudományi Értekezések 83. Akadémiai Kiadó, Budapest. 92–
97.
HADROVICS LÁSZLÓ 1992. Magyar történeti jelentéstan. Akadémiai Ki-adó, Budapest.
D. MÁTAI MÁRIA 2011. Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó, Budapest.
OALD 2000. Oxford Advanced Learner‘s Dictionary of Current English.
Sixth edition. Oxford University Press.