A hangos olvasás és a másolás szövegei

1

Móra Ferenc: Zengõ A B C. Másold le a gyakorló füzetedbe!

Rajzold ide az állatokat,

amelyekrõl olvasol!

Móra Ferenc: Zengõ A B C

Araòalma ágheçen. Bari bég a zöld çepen.

Cirmos cica egeréš.

Èengõs èikó heveréš.

Dongó, daráž döngièél. Esik esõ, fúj a šél. Füsti feèke fièereg. Gerle, galamb kesereg.

Çom között çors çík šalad.

Harmatos hajnal hasad.

Itt van már a zivatar!

Jó az aòa, jót akar.

Kivirít a kikelet.

Leveles leš a liget.

Ýukas fazék fekete.

Mese, mese, meskete.

Nádat a šél leçezi.

Òúl a fülét heçezi.

Orgonafán méhike.

Öššerezzen õzike.

Patakparton pipitér.

2

Kányádi SSándor: Kicsi faluból való vers

1.

2.

3.

Naçváros, naçváros Hol az út is járda Ott šeretnék járni, Én is iskolába. Villamossal mennék,

Mikor esõ esne Cipõt sem pucolnék Minden áldott este. Ellaknék én benned Naçváros, naçváros Mert a mi kis falunk Sokšor bizoò sáros

4.

5.

6.

De van eç hû kuþám S két kièi báráòom Búsulnék, ha tõlük El kellene válnom Talán még sírnék is Ha senki sem látja S ki járna heýettem A mi iskolánkba?

Naçváros, naçváros Ne èábíts te engem Maradok holtomig Itt, ahol šülettem.

Káòádi S Sándor: Kièi faluból való vers

Róka šava kièit ér. Suhog a sok sasmadár.

Šilvafára šarka šáll.

Tüèök tarlón hegedül.

Þúk az árkon átrepül.

Uccu, èípd meg, hóha, hó!

Ürgét fogott a Sajó.

Vérèe vijjog délelõtt.

Zörgetik a vasfedõt.

Žindeýezik a tetõt.

3

Meixner Ildikó: Nyuszi Nyiszi

Meixner Ildikó: uši Ò

iši Ò òuši òiši òušiék legkisebb fia volt. kedves

kisòuši volt, barátai voltak a feòõk, a bokrok, a òírfák is. bátor is volt: két hoššú òušifülét lesuòva òargalt el az erdõ mellett. „kisfiam, kisfiam, - šólt òuši aòuka - ott lakik a róka, még elkap!” „de hiš futok, òargalok, vágtatok! a

róka a òomomba sem ér!” hiába bešélt òuši aòuka, òiši tovább šaladt. az

erdõ mellett a magas feòõ már mešširõl lóbálta ágait: „itt a róka alattam!” òiši megfordult, de már šembe találta magát a rókával. „hû, ez bizoò a táòéromba való, puha òušihús! - kapott oda a

róka. òiši kétségbeesve ugrott félre. „segítek!”

-súgta a bokor, és šétòitotta a òuši elõtt a leveleit. el is takarta a róka elõl. „segítek!” -súgta a òírfa, és ágával elkapta a róka farkát.

„segítek!” - šólt az alkoòat, és sötétbe borí-totta az erdõt. òuši òiši futott. a róka elveštette a òomát. òiši kifulladva ért haza. „hazaértél, kisfiam! - fogadta aggódva aòukája. - téòleg villámsebes voltál!” „a barátaim segítettek -vallotta be òiši. - de máskor šót fogadok,

aòukám!”

4

Wass Albert: Erdõk könyve (részlet) (Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001)

Tudnod kell, kedvesem, hoç amikor a Jóisten a világot megteremtette, és már mindennel kéšen volt, öššehívta néç legkedvesebb ançalkáját, hoç šétošša közöttük a világ kinèeit. Az igazi kinèeket. Eçiknek a jóságot adta, hoç šálljon le vele az emberek közé, és mindenkinek a šívébe teçen belõle eç darabkát. A másodiknak a šeretetet adta, s a harmadiknak a békességet. Láthatod: igazi naç kinèeket oštott šét ançalkái között a Jóisten. Az ançalok pedig lešálltak a kinèekkel a földre. Odamentek sorra minden emberhez. Az emberek

azonban lezárták šívüket naç, súýos lakatokkal. Çûlölet, iriçség, roššindulat, kapžiság õrizték a lakatokat, és Isten ançalkái hiába mentek eçik-tõl a másikig: a šívek nem òílhattak meg, s õk nem tehették beléjök a Jóisten ajándékait. A Jóisten pedig, aki mindent lát, látta ezt is, és naçon elšomorodott. Mert tudta, hoç baj leš ebbõl.

Háborúság, òomor, puštulás. S ahoç a Jóisten ott šomorkodott, eçšerre èak

elébe lépett a neçedik kièi ançalka, akirõl bizoò

meg is feledkezett volt, és ezt mondta: - Hallgass meg engem, édes jó Istenem! Lám

odaad-tad ançaltársaimnak a jóságot, meg a šeretetet meg a békességet, de bizoò nem érnek velök semmit, amíg az emberek šíve zárva marad. Add nekem az erdõket, és én majd megòitom velök az emberek šívét!

Wass Albert: Erdõk köòve (ré

let) š

5

Friedrich Klára: Roga királyfi (részlet)

Talán elgondolkodtatok már azon, hoç vajon a ki-ráýok, kiráýnõk mit èináltak çerekkorukban, ját-šottak-e, tanultak-e uçanúç, mint Ti, voltak-e játé-kaik, köòveik, barátaik, barátnõik, kedvenc házi-állataik és kaphattak-e rošš oštáýzatot az iskolá-ban? Errõl šeretnék most mesélni Nektek, és a tör-ténetünk fõšereplõje eç kis hun kiráýfi, Roga leš.

Úç évvel ezelõtt, amikor a maçarokat még škí- ‰6ˆ

táknak és hunoknak hívták, a Tiša foýó közelében állt eç çöòörû vár. Ott élt a šüleivel és testvé-reivel a kis Roga kiráýfi. Édesapját Uldinnak hívták, naçon naç kiráý volt, nem èak akkora volt az oršága, mint most Maçaroršág, hanem egéšen

Kíná-ig Õ uralkodott. Roga édesaòját Çönçike kiráýnõnek hívták,

báþ-ját Bendegúznak, két öèèét Oktárnak és Ojbáršnak,

két húgát pedig Pannikának és Kökéònek.

Friedrich Klára: Roga kiráýfi (réšlet)

Rajzolta: Szakács Gábor

6

Friedrich Klára: Vers rovásíró gyerekeknek Zenéjét szerezte: Szakács Gábor

A Pilisben eç tavaši madárka

Oý vidáman, šépen énekel Hoç kiòílik a kék égen eç ablak

És dalára Égi Hang felel. Fiçelj most te kedves kis madárka

Arra, amit üzenek veled Vidd tovább a šavam ágról-ágra

Hadd hallják a maçar çerekek! Viçázzatok a Kárpát-hazára A heçekre, a foýókra, a fákra Várromokon hunok lábòomára Oršágházban a Šent Koronára! Kõbe vésett šép betûk mesélnek

Fába róva megšólal a jel Õseinket, védõit e földnek Soha, soha ne feledjük el! Škíták, hunok, pártusok népe Avarok és régi maçarok Segítsetek minket megmaradni

Oltalmazzon erõs karotok!

Friedrich Klára: Vers rovásíró çerekeknek

7

Pilinszky János: A kõszívû király (részletek)

1.

2.

3.

4.

volt eçšer eç kiráý, šép volt és fiatal, de kõbõl volt a šíve,

gonoš és šilaj. sötétlõ hajnalon elment vadášni eçšer šolgák hadával és véršomjas ebekkel. röpült a çilkos érc, és ölt a véres kardvas,

futott a çenge õz, tépetten bújt a šarvas. de hatalmas éj borult a rengeteg vadonra, eltévedt a kiráý, nem talált rá az útra.

5.

6.

7.

8.

hét nap, hét éjšaka, míg végre kitalált, éhezve, šomjúhozva meglelte városát.

de nem ismerte meg ifjú felesége, tulajdon kisfia félve bújt elõle.

akkor a šolgahad levetve õt a földre karon ragadta és a kapukon kilökte.

hét álló éven át boýongott šámkivetve,

hét álló éven át nem lelt keçelemre.

Pilinšky János: A kõšívû kiráý (réšletek)

Viçázzatok a Kárpát-hazára

A heçekre, a foýókra, a fákra

Várromokon hunok lábòomára

Oršágházban a Šent Koronára!

8

Petõfi Sándor: Magyar vagyok (részlet)

Petõfi Sándor: Maçar vaçok (réšlet)

Maçar vaçok. Legšebb oršág hazám

Az öt világréš naç területén Eç kis világ maga. Ninè aòòi šám,

Aháò a šépség gazdag kebelén Van rajta bérc, ameý tekintetet vét

A Kašpi tenger habjain is túl És rónasága mintha a Föld végét

Keresné, oý mešše òúl

9.

10.

11.

šegéòek közt šegéò lehetnék, èak lehetnék,

kesergett a kiráý, šolgák šolgája lennék.

ekkor a šarvasok aganèos büške népe kijött a rengetegbõl

a kiráý elébe. s miként a hazatért bûnbánók sírni šoktak, sírt, èak sírt a kiráý, hátán a šarvasoknak.

12.

13.

féòes zášlók alatt magas várába érve, kièiòke kis fia futott, šaladt elébe.

élt és uralkodott még sok-sok éven át,

šeretve népeit,

šolgálva városát.

9

Friedrich Klára: Roga hun király

Hun cikádák – méltóságjelzõ süveg- és ruhadíszek (Bóna István: Hunok és nagykirályaik, Corvina 1993)

Friedrich Klára: Roga hun kiráý

pintér endre ozorai tanítótól és heýi néprajz-çûjtõtõl hallottam elõšör roga hun kiráýról. roga attila naçbáþja volt. a korabeli

történetírók rua, ruga, rugila, reuva, roas, rhoilas néven említik. a svájci hunok között ruas, roas, rua, rov èaládnevek és eç ruaz nevû

heçhát õrzi emlékét.

roga táján került a hunok élére. rend- 4²´´

kívüli hadvezéri és diplomáciai képességével a legnaçobbra terještette ki a hun birodalom határait. valóšínûleg az õ šámára kéšítették eç kaukázusi hun ötvösmûheýben šent koronánkat. pintér endre šerint šállásbirtoka ozorán volt. roga korán és váratlanul halt meg, a források šerint villám sújtotta açon. pintér endre feltételezte, hoç a temetkezési heýe is ozorán

van, a kálvária domb, vaç a vár alatt. õrizzük meg nevét emlékezetünkben. bõvebben

ír róla šáš béla „hunok története, attila

naçkiráý” címû köòvében.

10

Áprily Lajos: A fejedelemhez (részletek)

Áprili Lajos: A fejedelemhez (réšletek)

erdéýoršági õši rónaságon ütközetekben megfáradt hadak, fejedelem, ma néma hódolattal šíned elõtt imhol megállanak. imhol diákod, kit rokont keresni eç más világréš titka èábított, adóját hozza, lobogó šemében ma is kísért az oldatlan titok. íme tanítód, çújtó fákýa šellem, meghajtja halváò mártír homlokát, ki a tudásnak büške forradalmát alvó šívekbe tûzzel vitte át. és jön tudósod, šámok óriása, s hálát leróni ím elõdbe lép, a šámlálatlan èillagokkal hozza

a végtelenség šent üzenetét. šent kinèeidbõl háòšor nem maradt más,

èak múltra emlékeztetõ romok,

háòšor torzulva dermedett az ûrbe

villámsújtotta béke templomod.

11

Székely Himnusz - Csanády György eredeti verse. Kríza Ildikó: A Székely himnusz születésének háttere címû könyvébõl (Budapest, 2004.)

anády Ç È

örç: Šékeý Himnuš

Ki tudja merre, merre viš a végzet:

Görönçös úton, sötét éjjelen. Segítsd még eçšer çõzelemre néped,

Èaba kiráýfi a èillagösvéòen.

Marokòi šékeý porlik, mint a šikla Népek harcától zajló tengeren, Fejünk a hullám šázšor elborítja, Ne haçd el Erdéýt, Erdéýt, Istenem! á šázadok felhõibõl tekints ránk, vígaštaló sugárral, mint a nap, tekintetedre haþþús lobogóink a megrendülõ földre hajlanak. te vonš majd minket végsõ šámadásra,

te hallgass meg, ha végzetünk siket,

ütközetekben megfáradt hadaknak

adj meg nem rendülõ, erõs šívet.

erõs hitet, hoç haþþúidnak ajkán

sokára èendül még a haþþúdal

s a šellem elrendeltetése: élet

feltámadás és örök diadal.

12

Csángó Himnusz. (Csángó nyelvjárásról átírva)

Mikecs László: Csángók címû könyvébõl (Optimum Kiadó, 1989)

ángó Himnuš È Èángó maçar, èángó maçar Mivé lettél èángó maçar

Ágról šakadt madár vaç te

Elvettetve, eltemetve. Eç puštába telepedtél Meýet oršágnak neveztél Most se oršágod, se hazád

Èak az Úr isten gondol rád.

Idegen òelv beborít, òom olaš papoèkák òakadon Nem tudš énekelni, çónni Aòád òelvén imádkozni. Én Istenem hová lešünk,

Çermekeink, s mi elvešünk Meýet apáink õriztek

Elpuštítják šép òelvünket. Halljuk még áll Maçaroršág Úristenünk Te is megálld, Hoç rajtunk köòörüljenek, S elvešni ne engedjenek. Mert mi is maçarok vaçunk,

Még Ážiából šakadtunk, Úristen sorsunkon segíts,

Šegéò èángót el ne vešítsd!

Hitvallás... (részlet) Pap-Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881-1923)a trianoni igaz-ságtalan döntés után írta Hitvallás címû versét. 1920 és 1945 között minden magyar is-kolában ezzel kezdõdött a tanítás:

A „Magyar Hiszekegy” iskolai füzet borítóján 1920 és 1945 között

Hitvallás...(réšlet)

Hišek eç Istenben, hišek eç hazában, Hišek eç Isteni örök igazságban, Hišek Maçaroršág feltámadásában.

Ámen.

In document Kölcsey Ferenc: Himnusz (Pldal 53-66)