Hídfők és környezetük - az asszimmetria szerepe
„Az egyes rendszerek funciójuk szerinti - ivóvíz, élelmiszer, közlekedés, oktatás, energia - szétválasztása helyett inkább holisztikusan kell tekintenünk azokra. Ahelyett, hogy a red-szerekhez való hozzáférésre és azok elosztására koncentrálnánk, városainknak dinamikus-, hálózati-, önszervező rendszerekre van szüksége melyek fi gyelembe veszik a komplex köl-csönhatásokat. Egyszóval annak érdekében, hogy egy fenntartható jövőbeli társadalomról gondoskodjunk, a fejlődő technológiák alkalmazásával egy olyan neurológiai rendszert kell a városok számára létrehoznunk amely fenntartja közigazgatási, energiaellátási-, közlekedé-si-, mukaerőpiaci- és közegészségügyi hálózatainak stabilitását.” 8
Komplex és fenntartható városi hálózatok - hidak és hídfők/Nanpu Bridge, Sanghai, China9 Az előzőekben leírt információs technológiai analógia mentén a városi hálózati kommu-nikációs protokolban a hídfők - úgy mint „HÁLÓZATI CSATOLÓK” - kiemelkedő szerepet töltenek be.
Az felhasznált analógiánál maradva a hídfők tulajdonképpen nem mások, mint kommu-nikációs portok. Ezeken a portokon keresztül kapcsolódnak a „hálózati hidak” a város hálózati rendszereihez. Mindez ennek következtében ráírányítja a fi gyelmet magukra a hídfőkre, ahol a tulajdonképpeni kapcsolat létrejön - mind formális, mind pedig infor-mális értelemben véve.
8 “Rather than separate systems by function - water, food, waste, transport, education, energy - we must consider them holistically.
Instead of focusing only on access and distribution systems, our cities need dynamic, networked, self-regulating systems that take into account complex interactions. In short, to ensure a sustainable future society, we must deploy evolving technologies to create a nervous system for cities that maintains the stability of their government, energy, mobility, work, and public health networks.”
City Science Methodology, MIT Media Lab initiative
forrás: http://cities.media.mit.edu/about/city-science-methodology
A „HÍDFŐ” francia, középkori eredetű katonai illetve stratégiai kifejezés [tête de pont], eredetileg egy olyan erődítményt jelentett, melyet egy híd bejáratához emeltek, és ahonnan a hidat ellenséges támadás esetén védeni lehetett:
„A hídfő egy, a katonai szakterminológiában használt kifejezés, mely egy olyan - jól kiépí-tett - stratégiai védőpontot jelent, melynek feladata a katonai csapatok folyami átkelésének, partraszállásának biztosítása. Egyes esetekben olyan, folyóhoz nem kapcsolódó, katonailag megerősített területekre is alkalmazzák ezt a kifejezést, ahonnan támadást lehet indítani és tovább lehet terjeszkedni.” 10
Amellett, hogy eredetét tekintve itt ismét a hadászatot és a katonai stratégiát kell meg-említeni [mely ismételten aláhúzni látszik a hidak kiemelkedően fontos szerepét], lát-nunk kell, hogy a fogalom azóta szélesebb körben és az általános szóhasználatban is elterjedt. Mondhatjuk, hogy ma már ezt a megjelölést használjuk többek közt a köz-nyelvben vagy például a közlekedési termino-lógiákban is [pl. Margit híd budai hídfő…]
azoknak a helyeknek a megjelölésére, ahol a hidak „megvetik lábukat” és rákapcsolód-nak a város infrastrukturális hálózataira.
A hídfők e tekintetben egyaránt tekinthetőek hardver-portnak illetve hálózati portnak [NETWORK PORT]11 is - azaz olyan „logikai kapcsolódási pontoknak”, amelyek egy háló-zati kommunikációs csatorna végpontjai.
Akár csak a kommunikációs por-tok, úgy a hídfők is sokfélék - függően az adott hálózatra való csatlakozás és a kommunikáció típusától.
Kommunikációs portok12
10) forrás: Wikipedia, https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%ADdfő
11) “When referring to a network or to the Internet, a software or network port is a location where information is sent.
A network port is a number that identifi es one side of a connection between two computers.” - NETWORK PORT (Infocommunication defi nition) forrás: Techopedia
12) kép forrása: http://jaced.com/2014/01/13/computer-hardware-ports/
Ahogyan az ICT technológiákban, úgy a hidak esetében is többféle típusa létezik a pro-tokoloknak - mindazonáltal a hidak kialakításának szempontjából ezeknek meghatá-rozó szerepük van/azaz „A HÍD MINT INFORMÁCIÓS CSATORNA” csatlakozása a város építészeti- és infrastruktúrájához a hídfőkön keresztül sok tekintetben meghatározza magát a hidat is. Ez persze nem feltétlenül jelent formai vagy szerekezeti determinációt (bár akár azt is eredményezhet), hanem leginkább a hídra mint városszerkezeti és inf-rastrukturális elemre vonatkozik.
Hogy mit is érthetünk ez alatt, azt legjobban talán az úgynevezett
„palacknyak eff ektussal” [BOTTLENECK EFFECT] lehet szemléltetni:
A bottleneck eff ekt vagy palacknyak hatás „egy olyan jelenségre utal, ahol egy teljes rendszer teljesítményét vagy kapacitását egyetlen vagy kis számú komponens vagy erőforrás korlátozza” illetve hatá-rozza meg.13
Az ICT terminológiákban a Szűk keresztmetszet” v. bottleneck kifejezésnek több változata is ismert, melyek tovább értelmezhetik a hidfők városi rendszerekben betöltött szerepeit:
• Internet szűk keresztmetszet - amikor a magas használat lassítja a teljesítményt az in-terneten egy bizonyos ponton
• Von Neumann szűk keresztmetszet - a processzor és a memória közötti áteresztőképes-ség határa
• Szűk keresztmetszet (szoftver) - olyan szoftverkomponens, amely jelentősen befolyásol-ja az alkalmazások teljesítményét
• Szűk keresztmetszet (hálózat) - a kommunikációs hálózatokban a max-min igazságos-ság mellett
Chesapeake Bay Bridge, 2013.14
13) …”In engineering, it refers to a phenomenon where the performance or capacity of an entire system is limited by a single or small number of components or resources”…
BOTTLENECK / [computing] / forrás: Wikipedia
Könnyen belátható, hogy a rendszerek leggyengébb elemei minden rendszer kapaciátá-sát alapvetően befolyásolják - és ezek alól a hidak, mint infrastrukturális városszerkeze-ti elemek sem képeznek kivételt. A hídfők korlátozott (információ)áteresztő képessége nagyban meghatározzák maguknak a hidaknak a kapacitását és ez által természetesen a városi hálózati rendszerekben betöltött szerepüket is.
A következőkben a hídfők, mint „kommunikációs portok” illetve „logikai csatolók” vá-rosszerkezetben betöltött szerepének elemzése látható három tipikus budapesti híd [Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd] példáján.
A budapesti Margit híd városszerkezeti elemző diagramm ábrája - melyen jól látható a hídfők jellegzetesen budapesti városszerkezeti morfológiája / az egyébként zárt városi szövet illetve a szintén zárt térfalak a hídfők környezetében felszakadnak, teret adva az infrastrukturális csomópontoknak / ugyanakkor a hídfőket körülvevő városi szövet egyértelműen beszorítja és korlátozza azok működését.
A Lánchíd esetében is egyértelműen megfi gyelhető az előzőekben már említett morfológiai jelenség - azzal a különbséggel, hogy a budai oldalon a hídfő már-már extrém módon sűrű-síti be az infrastruktúrák kapcsolódását. Ennek elsődleges oka, hogy közvetlenül nekivezet a Vár hegy oldalának, ahol egész egyszerűen fi zikailag nincs hely a megfelelő kapcsolatok ki-alakulására. A pesti oldalon a hídfő ráadásul több toruzlást is eredményez a rendszerekben, melyek jól megfi gyelhetőek, mivel a híd vonalában nincs a hálózatnak direkt vonalú csat-lakozása, ezért a kapcsolatok tulajdonképpen csak áttételesen és indirekt módon jöhetnek létre.