1992-ben jelent meg az a kormányrendelet,36 mely szerint a gyógyító-megelőző ellá-tást – ha gyógyintézeti vizsgálat vagy gyógykezelés nem szükséges37 – a választott háziorvosok biztosítják a betegek részére . Az orvosválasztás a kiválasztott házi -orvosnál való jelentkezéssel történt meg .
Az orvosválasztásnak a betegbiztosítási igazolvány volt az eszköze, mely egyben a háziorvosi szolgálat és a társadalombiztosítás közötti elszámolásnak is az alapját képezte, illetve a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatására való jogosultsá-got is igazolta a tulajdonosa részére . Az erre vonatkozó miniszteri rendelet szerint38 az országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság köteles volt az igazolványt min-den állampolgárhoz eljuttatni legkésőbb 1992. április 15-ig. akinek joga volt a társa-dalombiztosítás egészségügyi szolgáltatását igénybe venni, az a szolgáltatás igény-bevétele előtt köteles volt az igazolványát érvényesíttetni. az érvényesíttetés alól
35 sokan a „családorvos” megnevezést szerették volna használni, de az alapellátásban megmaradt a gyermekorvos is, tehát más-más orvos látta el ugyanazon család tagjait. Célszerűbb volt tehát a „háziorvos” és a „házi gyermekorvos” elnevezéseket alkalmazni .
36 a Kormány 55/1992. (iii. 21.) Korm. rendelete az egészségügyről szóló 1972. évi ii. törvény végre-hajtásáról rendelkező 16/1972. (iv. 29.) MT rendelet módosításáról.
37 ld. erről: a népjóléti miniszter 27/1992. (iX. 26.) nM rendelete a betegek beutalásának szakmai rendjéről. eszerint a háziorvos, ha az egészségügyi alapellátás szolgáltatásait meghaladó vizsgálat vagy kezelés szükséges, szakorvosi konzíliumot kérhet . szükség esetén a beteget járóbeteg-szakel-látásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe utalhatja be. Mentőszállítást is kérhet. ld. még: a népjó-léti miniszter 1/1993. (i. 22.) nM rendelete a szanatóriumi beutalás rendjéről. eszerint a krónikus beteg szanatóriumi ellátását a háziorvos a szakorvosnál beutalási javaslattal kezdeményezheti .
38 A kormány 54/1992 . (iii . 21 .) korm . rendelete a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásá-nak igénybevételére jogosító igazolványról .
azonban mentesültek többek között a nyugdíjas vagy a rendszeres szociális jára-dékban részesülő személyek. az érvényes igazolványt közokiratnak minősítette a jogszabály .
Az orvosválasztás úgy történt, hogy a jelentkezéskor a háziorvos az igazolvány-ról leválasztotta az „orvosszelvény”-t és az „ellenőrző szelvény”-t. az ellenőrző szelvényt az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz küldte be, az orvosszel -vényt pedig megőrizte.39
a háziorvosok működésének feltételeiről és kötelezettségeiről a népjóléti minisz-ter külön rendeletben rendelkezett .40 előírta, hogy a háziorvos köteles ellátni a hozzá bejelentkezett biztosítottakat, továbbá minden olyan hozzá forduló személyt, akik orvosi ellátást igényelnek heveny41 vagy krónikus betegségük42 miatt . A halottvizsgálat is a háziorvosnak lett a feladata. előírta azt is, hogy a háziorvosnak feladatai ellátá-sához ápolót kell igénybe venni . szükség esetén pedig ügyeletet is kell tartania, melynek lehetséges formáit a rendelet részletesen szabályozta . (készenléti szolgálat, összevont hétvégi ügyeleti szolgálat, központi ügyeleti szolgálat, sürgősségi orvosi szolgálat .)
a jogszabály szerint háziorvos az 1999. évtől már csak olyan orvos lehetett, aki háziorvosi szakképesítéssel rendelkezett . Addig azonban megengedte – a házi gyer-mekorvos kivételével –, hogy akik például korábban körzeti orvosok vagy üzemor-vosok voltak, azok is háziorvosként folytathassák a működésüket.
Úgy tűnik, a szakképzettségi követelmény érvényesítése nem kis nehézséget jelentett . erre utal, hogy 1993ban a háziorvossá válás feltételeit egy újabb rendelet je -lentősen módosította.43 ez a háziorvosi szakorvosi szakképesítés helyett – immár határidő nélkül – az általános orvostani szakképesítést is elfogadta. Továbbá lehetővé tette, hogy a huszonöt éve már folyamatosan körzeti orvosi (háziorvosi) feladato-kat ellátó személyek határidő nélkül továbbfoglalkoztathatóak legyenek. Ugyanez a módosítás felhatalmazta a minisztert arra, hogy az illető orvost a képesítési köve-telmények alól mentesítse, ellátási érdekre való hivatkozással . Például olyan esetben, ha az orvos háziorvosi feladatok ellátására állami vagy helyi önkormányzati
költség-39 a körzetek természetesen módosulhattak a háziorvos-választást követően. az így előálló helyzetet a Kormány rendelettel rendezte: a Kormány 8/1993. (i. 13.) Korm. rendelete az egészségügyről szóló 1972. évi ii. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (iv. 29.) MT rendelet módosításáról.
40 A népjóléti miniszter 6/1992 . (iii . 31 .) nm rendelete a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgá -latról .
41 Hirtelen fellépő tünet, fájdalom, amely rendszerint gyorsan lefolyó betegséggel jár.
42 A krónikus vagy idült melléknév hosszan tartó, lassú lefolyású betegséget vagy egészségi állapotot jelöl . Az akut (heveny) szó ellentéte .
43 a népjóléti miniszter 7/1993. (ii. 19.) nM rendelete a háziorvosi tevékenységgel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról .
vetési szervvel létesítendő közalkalmazotti jogviszonya létrejöttének az akadálya a szakorvosi képesítés hiánya lenne .
a háziorvos vállalhatott területi ellátási kötelezettséget is, de működhetett anélkül is. az első esetben tevékenységét vagy az önkormányzattal fennálló munkaviszony keretében végezte, vagy egészségügyi vállalkozás formájában, vagy magánorvos-ként az önkormányzattal kötött szerződés értelmében. Ha nem vállalt területi ellátási kötelezettséget, szintén egészségügyi vállalkozás formájában vagy magánorvosként, de üzemorvosként is működhetett, feltéve, hogy a bejelentkezett biztosítottak folya-matos háziorvosi ellátását vállalta, és az országos Társadalombiztosítási Főigazgató-sággal volt finanszírozási szerződése.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény szerint44 a területi ellá-tási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat működtetőjével (például az önkormányzattal) az egészségbiztosítási alap kezelője is köteles volt szerződést kötni . egészségügyi vállalkozással vagy magángyakorlatot folytató orvossal szer-ződhetett háziorvosi szolgálat területi ellátási kötelezettség nélküli működtetésére is, sőt az ilyen szerződés megkötése kötelező volt például akkor, ha legalább ötszáz jogosult nyilatkozott, hogy a szolgálat orvosát kívánja háziorvosának választani .45 vállalkozás által működtetett háziorvosi szolgálatnak rendelkeznie kellett felelősség-biztosítással is. a fix összegű pénzellátáson túl a díjazást aszerint kapta a szolgálat működtetője, hogy hogyan alakult a háziorvoshoz bejelentett biztosítottak száma és korösszetétele, illetve, hogy mekkora volt a háziorvos szakmai gyakorlata és milyen a szakképzettsége. a terület települési adottságaitól függően (például tanyás telepü-lés) területi pótlékban is részesedett .
a fix összegű pénzellátást havonta, előre folyósították, a teljesítményarányos támo-gatást (díjat) viszont utólag, a hó végéig leadott biztosítási igazolványok ellenőrző szelvényei, a korcsoportonkénti pontszám, a szakképesítési szorzó és a területi pótlék alapján .46 a területi ellátásra kötelezett háziorvosi szolgálat kiegészítő díjat kapott,
44 1992 . évi lXXXiV . törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993 . évi költség-vetéséről.
45 itt jegyezzük meg, hogy az alap kezelője egyházzal, alapítvánnyal, egészségügyi vállalkozással vagy magángyakorlatot folytató orvossal az állami egészségügyi ellátásban hiányt pótló, vagy abból hatékonysági szempontok miatt kivont szolgáltatások nyújtásának finanszírozására is szerző-dést köthetett . ld .: A kormány 79/1992 . (V . 12 .) korm . rendelete az egészségügy 1992 . évi társa-dalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről.
46 A kormány 79/1992 . (V . 12 .) korm . rendelete az egészségügy 1992 . évi társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről. a szorzatba később úgynevezett degressziós szorzó is be lett építve . ld .: A kormány 52/1993 . (iV . 2 .) korm . rendelete az egészségügy társadalombizto-sítási finanszírozásának egyes kérdéseiről. azt a technikát nevezzük degressziónak az egész-ségügy finanszírozásában, amikor az elszámolt vagy elismert teljesítménnyel csak egy ideig nő
ha az orvosa – indokoltan – hozzá be nem jelentkezett biztosítottakat is ellátott . Az alap kezelője – az ellenőrző hálózat orvosai útján – a nyilvántartásokat ellen őrizhette a háziorvosi szolgálatoknál . így például megvizsgálhatta az úgynevezett ambuláns naplót is, melyben az orvos rögzítette az általa ellátott, de hozzá be nem jelentkezett betegek adatait. a működtetőnek a díjakat a háziorvosi szolgálat céljaira kellett for-dítania .