Nézzük először a legalapvetőbb kérdéseket. Ahhoz, hogy az üzleti vezetőkkel megértessük a szolgáltatásorientált architektúra kiépítésének fontosságát, hasznos, ha az alábbi kérdésekre meggyőző válaszokkal készülünk:
1. Mi a SOA?
2. Miért van a vállalatoknak szüksége a SOA-ra?
3. Milyen előnyökkel jár a vállalkozásoknak a SOA megvalósítása?
4. Miről maradnak le azok, akik nem implementálják a SOA-t?
5. Miben más a SOA, mint az eddigi megközelítések?
Az alábbi szakaszokban megkísérelünk kimerítő válaszokat adni az elhangzott kérdésekre. Válaszaink nem előírásszerűek, inkább az informatikában és az üzleti szférában jelenleg elterjedt nézőpontokat próbálják összefoglalni. A könyv későbbi részeiben még részletesen kitérünk pár kérdésre, például egy SOA projekt elindításához szükséges feltételek vizsgálatára (lásd 4. fejezet), és ismertetjük a szolgáltatások modellezésének egy formális megközelítését is (lásd 5. fejezet).
2.1. Mi a SOA?
Az 1. fejezet kellő mennyiségű szakmai és üzleti szempontú szolgáltatásorientált architektúra definíciót ismertetett. Összefoglalva, üzleti szempontból a SOA nem más, mint olyan üzleti, folyamatirányítási, szervezeti, vezetési és technikai módszerek összessége, amelyek lehetővé teszik az agilis, üzletvezérelt informatikai környezet versenyképes kihasználását. Azáltal, hogy az üzleti folyamatokat és az alattuk lévő informatikai infrastruktúrát komponensekként kezeli, melyek igény szerint újrafelhasználhatók és kombinálhatók, a SOA biztosítja a változó üzleti prioritások követéséhez szükséges rugalmasságot. Mondhatjuk úgy is, hogy a SOA a térkép, ami a versenyképes előnyhöz vezető úton navigál minket.
2.2. Miért van a vállalatoknak szüksége a SOA-ra?
A SOA és a webszolgáltatások kettőssének mágikus csengése sokak számára a minden üzleti problémát megoldó arany utat ígéri. Jogosak a kételyek az ehhez hasonló kijelentések hallatán, mivel biztos, hogy nem létezik az összes problémára általános megoldás. Sok olyan üzleti kérdés van, amit egyszerűen nem oldhat meg egy konkrét informatikai architektúra, vagy egy döntéshozatalra vonatkozó elmélet. Amíg az emberek részei a rendszernek, hibák lesznek. Mindezek ellenére egy SOA-hoz hasonló alap architektúrával az alábbi problémákra találunk megoldásokat:
• Az informatika ígéreteinek régen várt kihasználása az üzlet felgyorsítására
• Az informatikára és egyéb befektetésekre fordított költségek igazolása
• A nem szakmabeliek pontos felvilágosítása az informatika mibenlétéről, annak részleteiről és értékeiről Azok a projektek, amelyek egy adott vállalatra vonatkozóan vizsgálják a SOA és a hozzá kapcsolódó technológiák bevezetésének lehetőségét (lásd 5. fejezet), segítenek
• megállapítani a vállalkozás erősségeit,
• kidolgozni egy kiszervezési stratégiát,
• elkészíteni egy olyan tervet, amely csökkenti a vállalkozás és a kereskedelmi partnerek közötti informatikai infrastruktúra bonyolultságát, beleértve a költségeket is.
Technikai szemszögből vizsgálva azonnal látszik, hogy a fenti ígéreteket hogyan tudja megvalósítani a SOA. A webszolgáltatások lehetővé teszik a nem kompatibilis számítógépes rendszerek közötti zökkenőmentes kommunikációt, mindezt a korábbi technikai bonyodalmak nélkül, alacsony karbantartási költségek mellett. A SOA segíti az üzleti agilitást a vállalat meglévő informatikai eszközeinek és integrált folyamatainak újrafelhasználásával. Utolsó pontként megemlítendő, hogy a SOA megkönnyíti az üzleti eszközök és a szolgáltatások, valamint az informatikai eszközök és a szolgáltatások közötti közvetlenebb, mérhető kapcsolatok kiépítését.
2.3. Milyen előnyökkel jár a vállalkozásoknak a SOA megvalósítása?
Arra a kérdésre, hogy milyen előnyökhöz jutnak a vállalatok egy SOA implementációval, az alábbi általános válaszok adhatók:
• Pénzt, időt és erőfeszítést spórolhatunk a „komponensek” újrafelhasználásának és a SOA rugalmasságának köszönhetően.
• Csökken az IT részlegre nehezedő nyomás a rugalmasabb megoldások és a rövidebb üzembe helyezési idő révén.
• Egyértelműen igazolja az informatikai beruházások szükségességét azáltal, hogy szorosabbá teszi az informatika és az üzleti szolgáltatások kapcsolatát.
• Megvilágítja az üzleti vezetők előtt az informatika szerepét és értékét.
• A szolgáltatások inkrementális fejlesztését és bővítését támogatja, kiküszöbölve ezáltal a nem megalapozott költségbecsléseket, és a klasszikus 6-6 választ: „A projekt 6 hónap alatt készül el, az ára 6 számjegyű lesz”.
• Megkülönböztető üzleti és versenyképes értéket nyújt, közvetlenül meghatározza, hogy az informatika hogyan szolgálja a versenyelőnyt.
Nem egy technológiával kapcsolatban tettek már hasonló kijelentéseket. A SOA-nál azonban más a helyzet:
számos üzleti vezető, elemző és szakértő ért egyet abban, hogy a SOA a gyakorlatban is megállja a helyét. A 10.
fejezet, amely SOA esettanulmányokról szól, több valós projektből vett példával támasztja alá az előbb felsorolt állításokat.
2.4. Miről maradnak le azok, akik nem implementálják a SOA-t?
A SOA-alapú üzletvezérelt informatikai megoldások azt ígérik, hogy egyszerűsítik és felgyorsítják az üzleti tranzakciókat. Az így kapott rugalmasság és agilitás által a vállalatok hatékonyabban tudják az alábbiakhoz hasonló üzleti helyzeteket kezelni:
• Osztályok, vállalaton belüli, vagy vállalatok közötti egyesülések
• Felvásárlás
• Vagyonátruházás
• Termékek és szolgáltatások kibővítése
• Üzletipartner-, ügyfél- vagy szolgáltatóváltozások
• Földrajzi terjeszkedés
• Növekvő piaci részesedés
2.5. Miben más a SOA, mint az eddigi megközelítések?
A SOA alapötlete nem új keletű. Több rendszer is született a SOA-hoz hasonló elvek mentén az elmúlt tíz évben, de ezek legtöbbször saját célú, drága fejlesztések voltak. A SOA jellegű megoldások sikeresen kielégítették egy vagy több részleg igényét, teljes nagyvállalatra, esetleg más vállalatokra és partnerekre történő kiterjesztésük azonban messze meghaladta skálázhatóságuk határát.
Mi változott azóta?
A korábbi SOA-alapú megoldások sikeresnek bizonyultak, még a magas költségek ellenére is gazdasági értékkel és funkcionális rugalmassággal gyarapították a vállalatokat. Ügyes szervezés mellett könnyen össze lehet rakni a SOA alapjait egy vagy akár több vállalatra kiterjedően is. A szoftverértékesítők egész partnerközösségeket próbáltak kialakítani alkalmazáskínálataik alapján. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a felkínált alkalmazásokhoz jól meghatározott és platformfüggetlen szabványokat használnak fel. A „SOA” kifejezés azoknak az új technológiáknak köszönhetően jött divatba, amelyek felgyorsítják és költséghatékonyabbá teszik a SOA-alapú megoldásokat.
Az új technológiák webszolgáltatásokra építenek. A webszolgáltatások teszik lehetővé a beszállítók és a szoftverprogramok közötti zárt korlátok lebontását. Ennek fontosságát jól szemléltetik a legnagyobb szoftvergyártók (BEA, IBM, Oracle, SAP, Microsoft) hardver- és szoftverszabványosításra irányuló kísérletei, biztosítva az információk és adatok megosztását.
2.6. Az üzleti és alkalmazáskomponensek újragondolása
Amint azt korábban említettük, a SOA ígéreteit valóra váltó alapelv a komponensek újrafelhasználhatósága. A komponensek azok a diszkrét üzleti folyamatok és szolgáltatások, amelyek együtt az üzletet alkotják. A SOA biztosítja ezeknek a komponenseknek a folyamatos újrafelhasználhatóságát. Tekinthetjük úgy is, hogy a komponensek mozaikdarabkák, amiket újra és újra át tudunk rendezni. A SOA-t követő vállalatok problémamentesen tudják kiépíteni, beüzemelni, integrálni és összecsatolni a különböző alkalmazásokat és a heterogén rendszereket, platformokat.
A SOA-ban rejlő lehetőségek teljes kihasználása még várat magára. Napjainkban még mindig leginkább saját fejlesztésű kódrészekkel – ha úgy tetszik, „bedrótozott” megoldásokkal – integrálják az alkalmazásokat, ami lassítja, hátráltatja és költségessé teszi a mozaikelemek átrendezését. Mindannyian arra a megoldásra vártunk, ami szabványosítja a komponensek közötti kapcsolatokat úgy, hogy azok mindenhol egyformán jól működjenek, további költséges programozói beavatkozás nélkül.
A különböző üzleti folyamatok által közösen használt komponensek újrahasznosíthatók SOA-n belül, aminek megfelelően egyazon komponens változó felhasználói élményt nyújthat az ügyfeleknek. Egy szoftverrész ezentúl egy olyan szolgáltatásként jelenik meg, ami megfeleltethető tetszőleges üzleti komponensnek. Ezt szemlélteti a 2.3 ábra. Ebben az értelemben a kész szoftver már jobban tükrözi az üzleti szolgáltatásokat.
2.3. ábra - Informatikai komponensekkel együttműködő üzleti komponensek
Annak érdekében, hogy a komponenseket át lehessen szervezni, az informatikai rendszereknek egy sor feltételnek eleget kell tenniük, főképp bizonyos szabványok és szabályok betartása fontos. Ezek közé tartoznak a következők:
• Szabványok: Webszolgáltatások a megvalósításhoz, ipari szabványok az üzleti oldalon; ide sorolhatók például az 5. fejezetben bemutatott ipari szolgáltatásmodellek.
• Közös útiterv: A vállalat sikeres agilis üzletté alakításának forgatókönyve a 4. fejezetben leírtaknak megfelelően.
• Közös információs modell és ipari szemantika: Ez a félreértések elkerülése és a résztvevő felek pontosabb megértése végett szükséges (lásd 5. fejezet).
• Erős irányítási folyamatok: Megakadályozzák, hogy a rendszerek közötti laza csatolás anarchiává fajuljon (lásd 5. fejezet).
• Üzleti átalakulás és nyitottság a változásra: Az üzlet átalakítása nemcsak a rendszer megváltoztatását jelenti, hanem az érintett emberek fejlődését is, üzleti és IT oldalon egyaránt.
2.7. Mikor nem érdemes a SOA-t választani?
Bizonyos esetekben jobb, ha nem a SOA mellett döntünk, mert nem az a megfelelő megoldás. A többi megközelítéshez hasonlóan a SOA-ra is igaz, hogy nem lehet minden problémára ráhúzni. Jason Bloomberg, a ZapThink.com vezető elemzője szerint az alábbi helyzetekben nem érdemes SOA-t használni4:
• Ha egységes informatikai környezettel rendelkezünk. Elméletileg így is lehet igény SOA-ra, amennyiben elérhetővé szeretnénk tenni a szolgáltatásainkat a külső környezet felé.
• Ha elengedhetetlen a valós idejű teljesítmény, például telefonkapcsolóknál vagy egyéb olyan helyzetekben, ahol nanoszekundumos válaszidőt várnak. A hardver és a hálózat folyamatos fejlődésével persze lehet, hogy idővel itt is létjogosultságot szereznek a SOA- alapú megoldások.
• Olyan esetekben, amikor nem fontos a rugalmasság, például mert az üzleti folyamatok közvetlenek, egyszerűek, és feltehetően nem fognak változni. Ha már léteznek optimalizált, jól működő folyamatok, akkor a SOA nem jelent további előnyt a vállalatnak.
• Ha szoros csatolás kell, például egy összekötő komponens vagy alkalmazás esetén.
• Ha a szervezet nem áll készen rá. A SOA tipikusan teljes vállalatot érintő erőfeszítéssel jár, emiatt valószínűleg nem hoz majd közvetlen üzleti előnyt, ha egyetlen üzleti vonalra alkalmazzuk, mint például szabványosított termékek bejegyeztetésére.