Globális korpusz

Miért szükséges az „egyetemes forrás”? Az eddigi kutatási eredményekből láthattuk a lelkiismeret fogalmának az orosz, a magyar és az amerikai angol nyelvre jellemző kultúraspecifikus fogalmi metaforáit. Ugyanakkor az eredmények sok azonosságot is felfedtek, ami felveti azt a kérdést, van-e esetleg olyan értelmezése a lelkiismeret fogalmának, mely átível a kultúrákon, és potenciálisan egyetemes, univerzális?

A kérdés azért is merülhet fel, mert a lelkiismeret fogalma absztrakt, az emberi társadalmakhoz, világhoz köthető fogalom. Jelenlétére, értelmezésére minden emberi kultúrában szükség van. Mai világunk azonban globalizált, multikulturális, szinte napi kapcsolatot, párbeszédet feltételez a különböző kultúrák között. Elengedhetetlen tehát, hogy egyes, az emberi társadalmak fontos, meghatározó fogalmai „nemzetközi”

értelmezést kapjanak. Ilyen, véleményem szerint a lelkiismeret fogalma is.

Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kaphassak, keresnem kellett egy olyan nyelvi forrást, mely a világ minden részén egyaránt érvényes, ezáltal egyetemes értéket képvisel.

A forrás egyik fontos jellemzője kellett legyen, hogy a lelkiismeret fogalma mellett tartalmazza a lelkiismereti szabadság fogalmát is, mivel a XXI. századii lelkiismeret fogalom értelmezések elengedhetetlen és szerves részei olyan fogalmak, melyek szorosan kötődnek a fogalomhoz – ilyen a lelkiismereti szabadság és a lelkiismereti fogoly fogalma is. E három fogalmat ma a világ minden részén ugyanúgy kell, hogy értsék ahhoz, hogy a különböző kultúrák közötti folyamatos párbeszéd megtörténhessen, fennmaradhasson és megújulhasson.

A két forrás, melyből e fogalmak vizsgálatánál kiindultam, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az Amnesty International egyes szövegei. A kutatás célja ennél a pontnál a kutatott fogalmak minél naprakészebb, aktuálisabb és univerzálisabb meghatározása volt.

7.7.1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata³⁴ az ENSZ által kibocsátott és nemzetközileg elfogadott nyilatkozat. A világ összes nyelve közül, nagyon nagy azoknak a száma, melyekre le van fordítva (több, mint háromszáz nyelvre). A nyilatkozatot 1948-ban ismertették hivatalosan.

A Nyilatkozat nem törvényerejű, de a kulturák közötti békés párbeszédek során felbecsülhetetlen a szerepe. Olyan, mindenkit megillatő jogokat fogalmaz meg, melyek segítik a társadalmak és különböző kultúrák békés együttélését.

7.7.1.1. Miért fontos ez a forrás?

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata azokat az emberi jogokat fogalmazza meg, melyek az egész világon mindenkit egyaránt megilletnek. Mindez a lelkiismeret fogalmát vizsgálva azért fontos, mert a lelkiismeret egyetemes értelmezéséhez hozzátartozik e jogok ismerete, ápolása és betartása (ahogy az első pont megfogalmazza: „…Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetnünk…; vö. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1. cikk).

Tehát a lelkiismeret fogalmához az egész világon hozzátartoznak azok a jogok (és kötelezettségek), melyek a Nyilatkozatban szerepelnek. Ugyanakkor ahhoz, hogy részletesebben elemezhessük a lelkiismeret és e jogok viszonyát, elengedhetetlen egy olyan fogalom vizsgálata is, mint a lelkiismereti szabadság.

7.7.2. A lelkiismereti szabadság fogalma

A lelkiismerti szabadság fogalma elengedhetetlen része a lelkiismeret fogalmának a XXI. században. Magában foglal több olyan jogot is, mely az embereket a világ bármely pontján megilleti.

34 A teljes nyilatkozat szövegét lásd a Mellékletekben.

Ahhoz, hogy a fogalmat értelmezhessük, először elengedhetetlen tanulmányozni, hogy mi a fogalom pontos definíciója:

„Lelkiismereti szabadság: vallás gyakorlásának, illetve az ettől való tartózkodásnak a szabadsága” (Magyar Larousse Enciklopédikus szótár).

A lelkiismereti szabadság fogalmának létezése, segíti, hogy az ember „lelkiismerete szerint” élhessen, vagyis szabadon választhasson vallást, illetve alakíthatson ki saját világnézetet. Egy ideális szituációban, egységben nézve, a fentebb ismertetett Nyilatkozat jogaival, a lelkiismereti szabadság olyan jogokat ad, mely nem sért másokat, és mások jogait is elismeri, figyelembe veszi. Így a fogalom, a Nyilatkozatben megfogalmazott jogokkal egyetemben, a társadalmak, kultúrák, népek közötti békés párbeszédet, és együttélést hivatott segíteni.

7.7.3. Lelkiismereti fogoly

Egy másik fogalom, mely ugyancsak gyakorta szerepel a lelkiismeret fogalma mellett egyes kontextusokban, a lelkiismereti fogoly fogalma. A fogalom nagyon gyakran fordul elő az Amnesty International Szervezethez tartozó szövegekben, és értelmezése elengedhetetlen egyes, a világunkat globálisan jellemző történések megértéséhez.

„Az Amnesty International a világ 160 országában a lelkiismereti foglyok érdekében tevékenykedik. Lelkiismereti fogoly az, aki nem követett el erőszakot és nem is uszított erre, de hátrányos megkülönböztetésben van része vallása, bőrszíne, nézetei miatt”. (Magyar krónika archívum, Magyar Nyelvtudományi Intézet adatbázisa)

A fogalom leírásából láthatjuk, hogy megértéséhez elengedhetetlen a lelkiismereti szabadság jelentésének ismerete is. A lelkiismereti fogoly és a lelkiismereti szabadság fogalma magának a lelkiismeret fogalmának is egy tágabb értelmezési keretet nyújt, hisz a lelkiismereti szabadság fogalma által a lelkiismeret fogalmához nemcsak olyan fogalmak kapcsolódnak, mint az erkölcs, egyéni erkölcsi ítélet, hanem olyanok is, mint az egyéni világnézet, vallás és identitás fogalmai is. Mindez azt a tényt támasztja alá, hogy a

lelkiismeret fogalmának jelen világunkban is óriási a szerepe, és az egyre inkább individuum-központú társadalmakban maga a fogalom is egyre inkább “individualizált”.

Olyannyira, hogy megszülettek az első lépések, törekvések annak érdekében, hogy a fogalom értelmezése és a hozzá tartozó jogok gyakorlása egyetemes lehessen.

E két fogalom (lelkiismereti szabadság és lelkiismereti fogoly) sokat hozzátesz a lelkiismeret fogalmának XXI. századi értelmezéséhez, melyhez tehát olyan fogalmak ismerete is elengedhetetlen, mint az egyén, világnézet, vallás a kihagyhatatlan erkölcs és erkölcsi szabályok fogalmai mellett. Ugyanakkor az erkölcs fogalma legalább annyira absztrakt, az emberi társadalom által létrehozott fogalom, mint a lelkiismeret fogalma.

Jelentése minden történelmi korszakban a néptől, kultúrától, kortól és társadalomtól függ.

Mást értett erkölcs és erkölcsi szabályok alatt a romantika kora, a felvilágosodás és a XXI. századi ember is. Ugyanakkor a XX. században megpróbáltak olyan egyetemes érvényű szabályokat alkotni, melyek minden ember számára egységesen határozzák meg az emberi viselkedést, az erkölcsi szabályokat és jogokat. Így jött létre az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A lelkiismeret fogalma tehát ma egy mindenki számára egyaránt érthető jelentést kapott, mely kiegészült olyan fontos, mai világunkban megkerülhetetlen fogalmakkal is, mint a lelkiismereti szabadság és a lelkiismereti fogoly.

A lelkiismeret fogalma ma nemcsak olyan kontextusokban szerepel, ahol a fogoly és a szabadság is előfordul. A technika, közösségi oldalak és Internet uralta XXI. században felmerül annak a kérdése: van-e létjogosultsága a lelkiismeret fogalmának ebben a modern világban, ahol a kommunikáció a világhálón zajlik? Úgy tűnik, hogy igen. Az embereknek, a technika használóinak szüksége van egyezményes szabályokra, „erkölcsi kódexre”, mely alapján az Internet világában létezhetnek. Így születhettek meg például olyan fogalmak, mint a youtube vagy a facebook lelkiismerete.

Ezeket a fogalmakat mai világunk és azon igényünk hívta életre, hogy a társas érintkezés, kommunikáció a számítógépek világában is szabályozható és szabályozott legyen. Így az olyan fogalmak használata, mint a különböző közösségi oldalak lelkiismerete azt feltételezi, hogy a „lelkiismeretes használó” nem ír le bármilyen kommentet, nem posztol bármilyen megjegyzést, csak olyat, amely a nagyobb közösséget és másokat nem sérti, vagyis mások által is elfogadott. Így a fentebb említett jogok a számítógép világában is hozzátartoznak a lelkiismeret fogalmának használatához és értelmezéséhez.

A lelkiismeret fogalma, mely lefedi azon képességünket, hogy erkölcsi ítéletet tudunk mondani tetteink felett, fontos „iránytűje” a jelenkornak is. Erköcsi ítélete, jogainak és

szabad lehetőségeinek ismerete határozza meg a mában élő ember viselkedési mintájának egy részét, ami lehetővé teszi, hogy szűkebb és tágabb környezetében elboldoguljon, és a különböző kultúrák közötti kommunikációnak is hatékony részese lehessen.

7.8. Összefoglalás

A fejezet során, a lelkiismeret fogalmának viszonyát vizsgáltam más olyan fontos fogalommal, mint az érzelmek, a tudat és a lélek. Emellett a lelkiismeret fogalmával összefüggésben megvizsgáltam a testesültség, a metonímia és a jelentésintegráció jelenségét. Ismertettem egy globális korpuszt, és bemutattam a lelkiismereti szabadság és fogoly fogalmait. A következő, összegző fejezetben, immár minden kutatási eredmény birtokában, részletesen megvizsgálom a felállított hipotéziseket, és levonom a lehetséges következtetéseket az egyes kultúrákra, és a további kutatásokra vonatkozóan.