Az azonos fogalmi metaforák

Az eddigi vizsgálatok azt a tényt támasztják alá, hogy mindhárom nyelvi korpuszban megfigyelhető (az öt leggyakoribb metafora sorában), a LELKIIISMERET- ANTROPOMORF TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZŐ LÉNY, FELSŐBB HATALOM és BÍRÓ fogalmi metafora.

Emellett az orosz és a magyar nyelvű korpuszban is szerepel a segítő/megmentő forrástartomány.

21. táblázat: A Lelkiismeret céltartomány forrástartományai a három nyelvben (Táblázatok fejezet.)

A táblázat a korpuszokban talált összes forrástartományt bemutatja és rendszerezi azon szempont alapján, hogy mely nyelvű korpuszra volt jellemző.

A mindhárom nyelvben szereplő leggyakoribb fogalmi metaforák közül a

LELKIISMERET FELSŐBB HATALOM fogalmi metafora bizonyult a legegységesebbnek, vagyis ez a fogalmi metafora rendelkezik a legmegegyezőbb tulajdonságokkal mindhárom

nyelvi korpuszban. Így ezt a fogalmi metaforát az összehasonlító fejezetben nem elemzem részletes ábrán. Ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni, az azonos kulturális háttér szerepét (ez alatt az azonos, keresztény vallási hagyományokat értve), a fogalmi metafora azonos ábrázolásában.²⁶ Az egyezések oka eme azonos hagyományokban keresendő.

6.2.1. A specifikus szinten eltérő fogalmi metafora

Kövecses és Benczes (2010: 97), alapján megállapítható, hogy léteznek olyan fogalmi metaforák, melyek generikus szinten csupán egy sémát biztosítanak, melyet a különböző kultúrák/nyelvek eltérően töltenek meg tartalommal. Vagyis a generikus szintű fogalmi metaforák a specifikus szinten térnek el egymástól a különböző kultúrákban/nyelvekben. A generikus és specifikus szintű fogalmi metaforák egymáshoz való viszonyát a kongruencia fogalma írja le.

Véleményem szerint a lelkiismeret fogalmának fogalmi metaforái közt az orosz, a magyar és amerikai angol nyelvben ugyancsak megfigyelhetőeka kongruens fogalmi metaforák. Így e szempontok mentén elemzem a mindhárom nyelvben gyakori, LELKIISMERET ANTROPOMORF TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZŐ LÉNY fogalmi metaforát.

6.2.1.1. Azonos generikus szintű fogalmi metafora

A LELKIISMERET ANTROPOMORF TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZŐ LÉNY fogalmi metafora generikus szinten csak azt határozza meg, hogy a lelkiismeret egy olyan lény, mely antropomorf tulajdonságokkal rendelkezik. Ugyanakkor a különböző antropomorf tulajdonságok eltérhetnek és el is térnek a különböző nyelvekben/kultúrákban, így specifikus szinten ennél a fogalmi metaforánál eltérések tapasztalhatóak.

Specifikus szinten bizonyos tulajdonságok mindhárom nyelvben megfigyelhetőek, néhány azonban csak két nyelv esetében egyezik meg, és emellett csak egy kultúrára jellemző, egyedi tulajdonságok is felfedezhetőek voltak a kutatás során.

26 Részletesebb elemzés a három nyelvi kutatások önálló fejezeteiben található. Harmadik, negyedik és

Véleményem szerint a LELKIISMERET ANTROPOMORF TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZŐ LÉNY valószínűsíthetően nagyon sok különböző kultúrában megfigyelhető fogalmi metafora. Ennek oka, az emberi gondolkodás gyakran antropomorfizáló jellege, és ezzel együtt, a különböző vallások azonos kiindulópontja.

6.2.1.2. A specifikus szint különbségei

22. táblázat: A specifikus szint tulajdonságainak megjelenése a három nyelvben

(Generikus szintű fogalmi metafora: LELKIISMERET ANTROPOMORF TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZŐ LÉNY;Specifikus szint: tulajdonságok)

(Táblázatok fejezet.)

Ebben a táblázatban azt láthatjuk, hogy az amerikai angol nyelvben lényegesen több tulajdonsággal rendelkezik a LELKIISMERET ANTROPOMORF TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZŐ LÉNY fogalmi metafora, mint a többi nyelvben. Ez az eredmény az adott kultúra individuumközpontiságát támasztja alá.²⁷

Emellett azok a tulajdonságok, melyek mindhárom nyelvben megegyeznek, egy olyan modell megalkotásához nyújtanak segítséget, amely egy több kultúrát is jellemző fogalmi metaforán alapszik, és csak a minimálisan szükséges antropomorf tulajdonságokat tartalmazza. Ez a Párbeszéd Modell, melyet, a kulturális modellek bemutatásánál részletesen ismertetek.

6.2.2. A nézőpontbeli eltérések

Langacker nevéhez fűződik a kognitív nyelvészeti irodalomban fontos helyet betöltő Biliárdgolyó modell (Langacker 1987: 240). E szerint az elmélet szerint a nyelvtanban általában vannak olyan szereplők, melyek statikusak, és vannak olyanok, melyek aktívak, mozgók. A köztük lévő viszony minden esetben motivált. A főnévi szófajú szavak inkább statikusak, míg az ige szófajába tartozóak dinamikusak, mozgók. Az elmélet fontos kulcsfogalma a nézőpont. Például a Kati átadta a labdát Lacinak mondat nem teljesen

27 Részletesebb elemzés az ötödik, az amerikai angol nyelvi kutatás önálló fejezetében található.

ugyanazt jelenti, mint a Laci megkapta a labdát Katitól mondat. A két mondat nézőpontja eltérő. A kognitív nyelvtanban nagyon fontos szerepe van a nézőpont fogalmának.

6.2.2.1.Az elmélet alkalmazása

A lelkiismeret fogalmának kognitív nyelvészeti vizsgálata során többször is középpontba került a nézőpont fogalma. Leginkább olyan metaforák esetében, amelyek nézőpontja eltérő, bár a metaforák megegyeznek mindhárom nyelvben.

A vizsgálat során erre a jelenségre az egyik legjobb példának a LELKIISMERET BÍRÓ

fogalmi metafora bizonyult. A LELKIISMERET BÍRÓ fogalmi metafora esetében, mint az eddigi fejezetekből láthattuk, a bírósági tárgyalás sémát a magyar nyelv fejti ki legjobban, az orosz nyelv a vádlott oldaláról írja le a lelkiismeret, mint bíró működését, míg az amerikai angol nyelvben mind a bíró, mind a vádlott nézőpontja megjelenik.

Az orosz nyelvben a vádlott nézőpontjából van kifejtve e fogalmi metafora a nyelvi korpusz példáiban, ami az orosz kultúra keresztény gyökereiből ered. A megtisztulás, szenvedés kultusza mindig is központi szerepet foglalt el az orosz kultúrában²⁸, így a nézőpont a szenvedőé, a kegyelmet váró EGO-é.

21. táblázat: A LELKIISMERET BÍRÓ fogalmi metafora megfelelései (és különböző nézőpontjai), a három nyelvben

(Táblázatok fejezet.)

A bíró forrástartomány nagyon részletes megjelenése a magyar nyelvben egyrészt, azzal a ténnyel magyarázható, hogy a lelkiismeret fogalma a magyar nyelvben is nagyon szorosan összefügg a keresztény vallás szigorú tanításaival (a lelkiismeret, mint Istentől kapott, kontrolláló hatalom jelenik meg), így büntető és bíráló képessége a nyelvben nagyon hangsúlyos. Emellett, a magyar kultúrában fontos szerepet foglal el a jog, törvény és törvénykezés fogalma, melyek a magyar nyelvben (mint a kultúrális háttér bemutatásánál láthattuk) összefüggnek a lelkiismeret fogalmának egyedi fejlődési útjával.

Az amerikai angol nyelvben mindkét nézőpont, mind a bíróé, mind a vádlotté, megfigyelhető a nyelvi példákban a LELKIISMERET BÍRÓ fogalmi metafora esetében. Az

amerikai angol nyelvben egyrészt, a már említett individuum és annak kitüntetett szerepe lehet az egyik ok, amiért a vádlott nézőpontja is megjelenik a példákban. Azonban a lelkiismeret bíróként való ábrázolása, ez esetben is a vallás fontos szerepével függhet össze az amerikai kultúrában, nyelvben és gondolkodásban. Emellett, a magyar és amerikai kultúra párhuzamát mutatja, hogy a lelkiismeret fogalma a nyelv és kultúra fejlődésévél párhuzamosan összeforrott a JOG és TÖRVÉNYESSÉG fogalmaival, így a lelkiismeret, mint bíráló fontos szerepet tölt be mindkét kultúrában.

6.3. A kultúraspecifikus fogalmi metaforák és a nézőpont fogalma

Nagyon érdekes az a tény, hogy a LELKIISMERET SEGÍTŐ/MEGMENTŐ fogalmi metafora a magyar és az orosz nyelvben jelenik meg, míg a LELKIISMERET ÁRTATLAN VÉDENI VALÓ LÉNY fogalmi metafora az amerikai angol nyelv példáiban kerül kifejtésre. A jelenség mögött ugyancsak egy más perspektíva, nézőpont húzódik meg – de ebben az esetben ez a külső környezettel szembeni más nézőpontot jelent. A magyar és orosz nyelvben a lelkiismeret, mint segítő jelenik meg, aki a külső világgal szemben a belső értéket, tisztaságot és segítséget nyújtja, míg az amerikai angol nyelvben a lelkiismeret, mint védeni való lény tűnik fel, akit a külső, veszélyes és bűnös világ rossz hatásaitól óvni kell.

Az egyik esetben a tiszta értéket képviselő segítő a cselekvő, a másik esetben a tiszta értéket képviselő védeni való lény az, akire az EGO védő cselekvése irányul – a másik végpont minden esetben a rossz hatásokkal teli külső világ. Ám láthatjuk, hogy a két fogalmi metafora más-más oldaláról mutatja be a lelkiismeret cselekvő szerepét az emberi világban. Ez a más nézőpont olyannyira jellemző az amerikai angol nyelvre, hogy a

LELKIISMERET ÁRTATLAN VÉDENI VALÓ LÉNY fogalmi metafora az amerikai kultúrális modell alapját képezi. Ezt a kulturális modellek ismertetésénél részletesen bemutatom.

6.4. Összefoglalás

Az öt leggyakoribb fogalmi metafora különböző módon jellemzi az adott kultúrákat.

Van, amelyik az egyéni nézőponttal vagy az egyedi megfelelésekkel, és van, amelyik

öbmagában, kultúraspecifikus jelenségként jellemzi azt a kultúrát, melyben szerepel. Ezek a fogalmi metaforák önmagukban is sokat elárulnak a kutatott kultúráról, de egy kultúrális modell részeként, alapjaként még többet mondanak az adott nyelvről. Ezért a következő részben részletesen bemutatom a vizsgált nyelvek kulturális modelljeit.