Genfi Egyezmények

A következő diplomáciai értekezletet 1864. augusztus 8-án tartották, ahol a humanitárius szervezet alapjaiul szolgáló első Genfi Egyezményt megalkották. 16 ország képviselői vettek részt a rendezvényen, akik augusztus 22-én aláírták „A hadra kelt fegyveres erők sebesült katonái sorsának javításáról” szóló első Genfi Egyezményt, amely a Nemzetközi Vöröskereszt alapdokumentuma lett. A megegyezésben kinyilvánították a kórházak és az egészségügyi személyzet semlegességét, gyógyító tevékenységüknek biztosítását a sebesült katonák ellátásában. Előírták a vöröskeresztes karöv viselését az egészségügyi személyzet számára és a vöröskeresztes zászló használatát az egészségügyi intézményekben. A Genfi Egyezmény lehetővé tette, hogy Dunant tervei megvalósuljanak, de nemcsak ezért volt fontos, hanem azért is, mert nemzetközi szinten sikerült megállapodniuk az országok delegáltjainak, míg korábban bizonyos hadviselő felekre vonatkozó vagy alkalomszerű megegyezések voltak.

Az aláíró államok vállalták a kölcsönösségen alapuló kötelezettséget az emberiesség gyakorlására. Az egyezmény betartását a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága volt hivatott ellenőrizni. Az egyezmény kedvező fogadtatásának hatására 1906. július 6-án megalkották a második Genfi Egyezményt, mely az elsőnek a kibővítése volt a tengeri háborúban történő alkalmazására. Az első világháború tragikus eseményeinek következtében elfogadták a

522 Kristin E. White: i.m. 140.p.

523 Puskely Mária: Keresztény szerzetesség I-II. kötet. Bencés Kiadó, Budapest, 1995. I. köt. 488-489p.

524 Kristin E. White: i.m. 140.p.

525 Puskely Mária: Szerzetesek. Zrínyi Nyomda kiadója, Bp., 1990. 57.p.

526 Kristin E. White: i.m. 140.p.

180

harmadik Genfi Egyezményt, amely a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozta. A II.

világháború után szükségesnek tartották a polgári lakosság védelméről szóló IV. Genfi Egyezményt is megalkotni. Az 1949-ben tartott diplomáciai értekezleten elfogadták a kiegészített, ma is nemzetközi érvényű négy Genfi Egyezményt.⁵²⁷

1., Az I. Genfi Egyezmény a hadra kelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítását tartalmazta. A fegyveres erőknek azokat a tagjait, akik letették a fegyvert és azokat a személyeket, akik betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében harcképtelenekké váltak, minden körülmények között, fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy vagyonon, alapuló hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmódban, kíméletben és védelemben kell részesíteni. Ebből a célból mindenkor és mindenütt tilos az élet és a testi épség elleni merénylet, csonkítás, kegyetlen bánásmód, kínzás, túszok szedése, emberi méltóság megsértése, különösen a megalázó és lealacsonyító bánásmód, biológiai kísérletek végzése, orvosi segély vagy ápolás nélkül hagyásuk, szándékosan előidézett fertőzésnek való kitételük. Továbbá tilos a szabályszerűen megalakított, igazságszolgáltatási biztosítékok alapján működő bíróság által előzetesen meghozott ítélet nélkül kiszabott büntetés és annak végrehajtása. A sebesülteket és a betegeket össze kell szedni és ápolásban kell részesíteni. Az egészségügyi szolgálat helyhez kötött intézetei és mozgó alakulatai semmilyen körülmények között nem támadhatók meg, védelemben kell részesíteni azokat. Senkit nem szabad sohasem zaklatni vagy megbüntetni azért, mert sebesülteket vagy betegeket ápol.⁵²⁸

2., A II. Genfi Egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek, betegeinek és a hajótöröttek helyzetének javításáról szólt. A tengeri haderők tagjai, ha azok sebesültek, betegek vagy hajótöröttek, minden körülmények között kíméletben és védelemben kell részesíteni, hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmód jár nekik. Szigorúan tilos minden, az életük és személyük ellen irányuló merénylet, egyebek között kivégzésük és kiirtásuk, megkínzásuk, biológiai kísérletek végzése rajtuk, előre megfontolt szándékkal orvosi segély vagy ápolás nélkül hagyásuk, vagy szándékosan előidézett fertőző betegség veszélyének való kitételük. A katonai kórházhajókat, vagyis azokat a hajókat, amelyek funkciója a sebesültek, betegek és hajótöröttek segítése, kezelése és szállítása semmiféle körülmények között sem szabad megtámadni vagy lefoglalni, hanem mindenkor kímélni és védelmezni kell. A Vöröskereszt nemzeti egyesületei, a hivatalosan elismert segítőegyesületek vagy a

527 Hantos János: i.m. 27-29.p.

528 I. Genfi Egyezmény. Hozzáférés 2017.szeptember 11-én:

http://www.mvksomogy.hu/voroskereszt/dokumentumok.html#l-8

181

magánszemélyek által használt kórházhajók ugyanabban a védelemben részesülnek, mint a katonai kórházhajók. A kórházhajók egyházi, orvosi és ápolószemélyzetét, valamint legénységét kíméletben és védelemben kell részesíteni. Az egészségügyi légi járműveket, amelyek a sebesültek, a betegek és hajótöröttek kiürítésére, valamint az egészségügyi személyzet és felszerelés szállítására használnak, nem lehet megtámadni.⁵²⁹

3., A III. Genfi Egyezmény a hadifoglyokkal kapcsolatos bánásmódot tartalmazta, amely rögzítette, hogy a hadifoglyokkal emberségesen kell bánni. Tilos a hadifoglyok egészségét veszélyeztetni, testüket megcsonkítani, orvosi tudományos kísérletnek alávetni. Védelemben kell részesíteni őket minden erőszakos cselekménnyel, megfélemlítéssel, sértegetéssel szemben. Minden körülmények között joguk van személyük és becsületük tiszteletben tartásához. A fogvatartó hatalom köteles ellátásukról és az egészségi állapotuknak megfelelő, indokolt orvosi kezelésükről ingyenesen gondoskodni. Nem alkalmazható semmiféle testi vagy lelki kínzás, illetve bármilyen egyéb kényszerítés a hadifoglyokkal szemben abból a célból, hogy tőlük bármilyen természetű információt szerezzenek. Ha a hadifoglyok megtagadják a válaszadást, tilos őket fenyegetni, sértegetni, bármilyen természetű kellemetlenségnek kitenni, illetve kedvezőtlen bánásmódban részesíteni őket. A hadifoglyok olyan szárazföldi építményekben tarthatók felügyelet alatt, amelyek tisztasági és egészségügyi szempontból megfelelő biztosítékot adnak számukra. A légi bombázásokkal és egyéb háborús veszélyekkel szemben ugyanolyan mértékben kell óvóhelyet rendelkezésre bocsátani, mint a polgári lakosságnak. A hadifoglyok helyiségeinek száraznak, fűtötteknek és világítottaknak kell lenniük. A napi élelmiszeradagnak mennyiségileg és minőségileg elegendőnek kell lennie a hadifoglyok jó egészségének fenntartásához. A hadifoglyok számára biztosítani kell a lehetőségekhez mérten a normális életvitelt, engedélyezni kell, hogy vallásukat gyakorolhassák, tájékoztathassák családtagjaikat, levelezhessenek, segélycsomagokat és híreket kaphassanak. A hadifogoly táboroknak tisztának és biztonságosaknak kell lenniük.⁵³⁰ 4., A IV. Genfi Egyezmény a polgári lakosság háború idején történő védelméről szól.

Az előírás szerint azok a személyek, akik ellenségeskedésben nem vesznek közvetlenül részt, fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy vagyonon alapuló hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmódban kell részesíteni. Tiszteletben kell tartani a háborúban részt nem vevő polgári személyek biztonságát. Az elfoglalt területeken a polgári lakosságnak engedélyezni kell, hogy folytassa megszokott életmódját. Tilos a kegyetlen

529 II. Genfi Egyezmény. Hozzáférés 2017.szeptember 11-én:

http://www.mvksomogy.hu/voroskereszt/dokumentumok.html#l-8

530 III. Genfi Egyezmény. Hozzáférés 2017. szeptember 11-én:

http://www.mvksomogy.hu/voroskereszt/dokumentumok.html#l-8

182

bánásmód, kínzás, az élet és testi épség elleni merénylet, túszok szedése, deportálás, emberi méltóság megsértése, megalázó bánásmód. A sebesültek, a betegek, valamint a terhes és a gyerekágyas asszonyok ápolására szolgáló polgári kórházakat semmilyen körülmények között sem szabad megtámadni. Azokat, akik a polgári sebesültek és betegek, valamint a terhes és a gyerekágyas asszonyok felkutatására, elvitelére, elszállítására vagy ápolására van hivatva, kímélni kell, és védelemben kell részesíteni. A védett személyeknek minden körülmények között joguk van arra, hogy személyüket, becsületüket, családi jogaikat, vallási meggyőződésüket és gyakorlatukat, életmódjukat és szokásaikat tiszteletben tarthassák.⁵³¹ A Genfi Egyezmények jelentőségét az is adja, hogy jelenleg a humanitárius jog alappillérei közé tartoznak azokat Kiegészítő Jegyzőkönyvekkel együtt. A humanitárius jog nemzetközi szinten a normák érvényesülését szabályozza lokális vagy nemzetközi háborús konfliktus esetén.

Egy 1904-ben kiadott kiadvány a Genfi Egyezményt így méltatja: „…a világszerte ismeretes nemzetközi megállapodás a hadviselésben korszakalkotó eszméket vetett felszínre;

mintegy az államok nemzetközi törvényévé emelte annak az elvnek az elismerését, hogy az ellenségnek megsebesült és harczképtelenné vált katonája nem tekinthető többé ellenségnek, hanem sebesült embertársnak, a ki ugyanoly oltalomban és gondos ápolásban részesítendő, mint a másik hadviselő fél katonája.”⁵³² Ebben az évben már 35 országban létrejött a Vöröskereszt.⁵³³ 100 évvel később, 2004-ben, az 1949. évi négy genfi egyezményt 190 állam fogadta el, így egyetemesnek tekinthető az elismertsége.⁵³⁴