A gazdaságpolitika fogalma

Az uralkodó kormányzat, társadalmi, gazdasági berendezkedése gazdasági célja, módszerei, eszközei és intézkedéseinek az összessége, amelyeket koncepciójában, programjában irányoz elő és valósít meg.

A gazdaságpolitika mindig az általános politika része, hatást gyakorol a társadalmi életre, mindenekelőtt a társadalom gazdasági fejlődésére, a gazdasági törvények érvényesülési módjára.

A gazdaságpolitikai koncepció a gazdaság legfontosabb tényezőire terjed ki:

 a gazdasági növekedés,

 a gazdasági egyensúly,

 az életszínvonal, az élet minősége,

 a gazdaság szerkezete,

 a környezet tudatos felhasználása.

A gazdaságpolitika különböző alkotóelemei a fejlesztési, beruházási politika, az emberi erőforrás-gazdálkodási politika, egészségügyi politika, kereskedelempolitika, külgazda-sági politika, adópolitika, agrárpolitika stb.

A gazdaságpolitika főbb funkciói

 A jogi és társadalmi keretek biztosítása. Intézményi és jogi háttér fenntartása nélkül a gazdaság és a társadalom normális működése nem biztosítható. Alapvető gazdaságpolitikai funkció tehát az, hogy a szereplők ismerjék és betartsák azokat a többségükben parlamenti hatáskörbe tartozó szabályokat, amelyek működésük kereteit jelentik.

 A verseny fenntartása. A modern piacgazdaság kulcseleme a verseny. A verseny szabályozása, fenntartása fontos gazdaságpolitikai feladat.

 A jövedelmek újraelosztása. E funkció kulcskérdései a hatékonyság és a méltányos-ság. A tisztán piaci jövedelemelosztás társadalmilag elfogadhatatlan. Az újraelosztás jelenti a korrekciót, melynek főbb eszköze a költségvetés.

 Az erőforrások átcsoportosítása (allokáció). A piaci erőforrás-allokáció nem lehet optimális, ezért az allokáció, a gazdaságpolitikai kiigazítás szintén fontos funkció.

 Stabilizáció. E funkció kettős időtávban is értelmezhető. Rövid távon a konjunktúra szabályozása jelenti a stabilizációt, ennek fő eszközei a monetáris és a költségvetési politika. Hosszabb távon a gazdasági növekedés és a fejlődés kérdéseinek van központi szerepe. Általában súlyos gazdasági problémák jelentkezésekor stabilizációs gazdaságpolitikára van szükség.

Pénzügypolitika: a gazdaságpolitika és a pénzügypolitika között az egész és a rész vi-szonya áll fenn. A pénzügypolitika a gazdaságpolitika céljaiból származtatható döntési, intézkedési és cselekvési rendszer, amely a kormányzati szándékoknak megfelelően motiválja, ill. meghatározza a pénzkapcsolatokat és a pénzmozgásokat. A pénzügypolitika részeként definiálhatók egymástól nem függetlenül a költségvetési, adó-, pénz-, hitel-, deviza-, kamat- és árfolyam-politika. A pénzügypolitika fő megjelenési formája a modern gazdaságban a fiskális politika és a monetáris politika. A pénzügypolitikában általában keverednek a monetáris és a fiskális politika elemei. Egy adott ország gazdaságpolitikája és így pénzügypolitikája sem lehet független a határokon belüli sajátosságoktól és paraméterektől, a nemzetközi erőviszonyoktól. A tapasztalatok szerint nem mindegy, hogy milyen ideológiájú kormányzat állítja össze és valósítja meg cselekvési programját.

1.1 táblázat: Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból Célok/Ideológiák Szocialista Konzervatív Liberális

Növekedés domináns jelentős jelentős

A döntések tele-pítésének szintje

individuális másodrendű jelentős domináns kollektív domináns elutasított elutasított Teljes foglalkoztatás domináns jelentős másodrendű Az árszínvonal stabilitása másodrangú domináns domináns A fizetési mérleg egyensúlya másodrangú jelentős jelentős Elosztási

szempontok

az esélyek legyenek egyelőek

domináns másodlagos domináns

egyenlősdi domináns másodlagos elutasított Látható, hogy az ideológiai alapok különbözősége más-más kormányzati stílust hoz létre.

A 20. század harmincas-negyvenes éveiben kialakult német közgazdasági iskola alapján ismerjük a szociális piacgazdaság elméleti alapjait. Eszerint az erőforrás-allokáció leghatékonyabb módja a piaci koordináció. Az állam szerepét a piac intézményi keretfeltételeinek megteremtésére és stabilitásuk biztosítására, valamint a piaci mechanizmusok működése során fellépő negatív hatások semlegesítésére kell korlátozni.

A szociális piacgazdaság legfontosabb elvei a következők.

Alkotmányos elvek:

 A verseny erősítésének elve.

 Stabil árak és a pénz értékállandóságának elve.

 Nyitott, nyilvános piacok elve.

 A magántulajdon preferálásának elve.

 A szerződéses szabadság elve.

 A gazdaságpolitika stabilitásának és kontinuitásának elve.

A szabályozás elvei:

 A monopóliumok elleni küzdelem elve.

 A piacon kialakult jövedelemarányok korrekciójának elve.

 Az elfogadhatatlan kínálati magatartás korrekciójának elve.

Az állami magatartás elvei:

 Az érdekcsoportok és lobbik befolyásának korlátozása.

 A rendszerszabályozás prioritása a részérdekek miatt foganatosított beavatko-zások felett.

1.2 táblázat: Gazdaságpolitikai irányzatok

Ismérv/típus Jóléti állam Neoliberalizmus Szociális piacgazdaság A versenyről szükséges rossznak

tartják

A szociális hálóról univerzális, minden-kire kiterjedő

csak rászorultsági alapon

szelektív, a rászorult is tegyen jobb

Mindhárom gazdaságpolitikai irányzat a növekedést és az életszínvonal fokozását tekinti célnak, de más-más prioritásokkal.

Az állam funkciói

Mindezek alapján a modern államnak a pénzügyi folyamatokat szervező és irányító funkciói a következőkben foglalhatók össze:

Önfenntartó funkció, amely a közfeladatok meghatározására, az intézményrendszerre, valamint fenntartására és fejlesztésére irányul.

Érdekegyeztető magatartás, amely mindazon szabályok létrehozását jelenti, amelyek lehetővé teszik a gazdaság különböző szintjein az érdekek ütköztetésének és a közös megegyezésnek a formáit, fórumait.

Allokációs funkció a gazdaság hatékonyabb működésének elősegítésére, a központi és helyi közfeladatok megosztására irányul.

Stabilizációs funkció, amely a pénzügypolitika útján az infláció befolyásolására irányul.

Más megközelítés szerint az állam funkcióit a következők szerint is vizsgálhatjuk.

Közhatalmi funkciók:

 államigazgatás,

 jog- és rendbiztonság,

 honvédelem,

 nemzetközi kötelezettségek.

A lakosság ellátására vonatkozó funkciók:

 egészségügyi,

 oktatási,

 kulturális stb.

A gazdasági funkciók:

 infrastruktúrafejlesztése,

 környezetvédelem,

 foglalkoztatási funkció stb.