• Nem Talált Eredményt

Gazdagok és szegények

In document Növekedéselméletek (Pldal 13-18)

Az 1.4 ábra szerint azok aránya a világ teljes népességén belül, akik a szegénységi küszöb – jelen esetben napi 1,9$ – alatti összegb˝ol élnek egyre csökken. A ’80-as évek elején még 15%-nál is nagyobb volt az arányuk, ám napjainkra már 5% alá esett.

1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015

5 10 15 20

év

%

1.4. ábra. Napi 1,9$-os szegénységi küszöb alatt él ˝ok aránya a világ népességén belül, 1980-2016.

Adatok forrása: World Bank.

Azt, hogy közben az országokon belüli jövedelmi különbségek mekkorák és hogy csökkennek-e, aLorenz-görbe, illetve aGini-indexsegítségével állapíthatjuk meg.

Egy hipotetikus gazdaság Lorenz-görbéje az 1.5 ábrán látható. Azt mutatja meg, hogy az ország népességének adott hányada az ország teljes jövedelmének mekkora részét

0 20 40 60 80 100 0

20 40 60 80 100

A népesség százaléka (%)

Ajövedelemszázaléka(%)

1.5. ábra. Lorenz-görbe

birtokolja. Például egy (x,y) pont a görbén azt jelenti, hogy a lakosság legalacsonyabb jövedelm˝uxszázaléka a teljes jövedelemyszázalékához jut hozzá. A jövedelmek telje-sen egyenletes eloszlása esetén tehát egybeesne a görbe a 45-os egyenessel (például a lakosság legszegényebb 20%-a a teljes jövedelem 20%-át kapná meg). Minél nagyobb az egyenl˝otlenség, annál lejjebb kerül a Lorenz-görbe az egyeneshez képest.

A görbe és az egyenes által bezárt terület (szürke rész az ábrán) egyenes alatti terület-hez viszonyított aránya az egyenl˝otlenség mér˝oszáma, hiszen teljes egyenl˝oség esetén ez az arány 0, teljes egyenl˝otlenség esetén pedig 1. Ezt a hányadost Gini-indexnek ne-vezik, és az 1.6 ábra 35 OECD országban mutatja a 2014-es értékét. Felülr˝ol lefelé ha-ladva egyre csökken a mutatószám, vagyis a legfels˝o gazdaságokban (Chile és Mexikó) a legnagyobb az egyenl˝otlenség, a legalsókban (Izland és Norvégia) pedig a legegyen-letesebb a jövedelemeloszlás a lakosok között. Ez utóbbiak Gini-indexe majdnem fele az el˝obbiekének. Ez azt jelenti, hogy nem csak az országok közötti, de az országon belüli jövedelmi különbségek is számottev˝oek bizonyos országokban.

Bár jelent˝os különbségeket tapasztalunk, de a legtöbb gazdaságban hosszú távon nö-vekv˝o trendje van az egy f˝ore es˝o GDP-nek, így az éves átlagos növekedési rátájuk pozitív. Nézzük meg, hogy mi kell ahhoz, hogy egy ország el˝orébb tudjon lépni egy magasabb jövedelmi kategórába a ranglistáján!

Az 1.2 táblázat egy 148 országból álló mintából tartalmazza azt a tízet, melyek a leg-alacsonyabb egy f˝ore es˝o GDP-vel rendelkeztek 1970-ben vásárlóer˝o-paritáson mérve.

0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5

1.6. ábra. Gini-index az OECD országokban 2014-ben. Adatok forrása: OECD Income Distribution adat-bázis.

Vessük össze ezt a 2010-es listával, mely az 1.3 táblázatban látható! Találunk néhány olyan országot, mely a legszegényebbek között maradt 40 év eltelte után is (Mozambik, Burundi, Etiópia). A legtöbbjük viszont képes volt feljebb kerülni a jövedelem alapján felállított sorrendben, így az utóbbi táblázatban már nincsenek feltüntetve. Ha ez utób-biakat jobban megnézzük, megfigyelhetjük, hogy az egy f˝ore es˝o GDP-jük éves átlagos növekedési üteme a vizsgált periódusban relatíve magas (például Egyenlít˝oi-Guineaban 9,6%-os, Vietnamban 4,2%-os). Helyettük olyanok kerültek a 2010-es lista aljára, akik ezzel ellentétben kivétel nélkül negatív átlagos növekedési rátát produkáltak (például

Madagaszkár és Libéria -2%-ost).

Egy f˝ore es˝o GDP éves átlagos növekedési üteme, %

(1970-2010)

Etiópia 1,3

Mali 2,4

Egyenlít˝oi-Guinea 9,6

Mozambik 1,0

Burundi -0,4

Burkina Faso 1,4

Nepál 2,2

Mianmar 3,8

Laosz 3,4

Vietnam 4,2

1.2. táblázat. A legszegényebb országok 1970-ben. Adatok forrása: Penn World Table 9.0.

Egy f˝ore es˝o GDP éves átlagos növekedési üteme, %

(1970-2010) Kongói Dem. Köztársaság -3,7

Burundi -0,4

Madagaszkár -2,0

Libéria -2,0

Niger -1,5

Közép-Afrikai Köztársaság -1,2

Etiópia 1,3

Mozambik 1,0

Malawi -0,2

Togo -0,6

1.3. táblázat. A legszegényebb országok 2010-ben. Adatok forrása: Penn World Table 9.0.

A lista másik végét, a legmagasabb egy f˝ore es˝o GDP-vel rendelkez˝o országokat 1970-ben az 1.4, 2010-ben pedig az 1.5 táblázat mutatja. Többségüknek négy évtizedet követ˝oen is sikerült a csúcson maradni (Svájc, Luxemburg, Amerikai Egyesült Álla-mok, Ausztrália, Norvégia, Hollandia), de jobb helyezést értek el közülük azok, akik gyorsabban növekedtek a többi gazdasághoz képest. Melléjük olyan országok kerültek, melyek kimagasló növekedésre voltak képesek (például Szingapúr éves átlagban 6,2%-os, Hongkong 4,6%-os és Írország 3,8%-os). Az ázsiai „kistigrisek” (Koreai Köztársa-ság, Tajvan, Szingapúr és Hongkong) és Írország esetérenövekedési csodakéntszoktak hivatkozni, hiszen nagyon gyors fejl˝odést vittek véghez. A táblázatok alapján levonható

az a következtetés, hogy az országok növekedési teljesítményével szorosan összefügg, hogy milyen jövedelmi kategóriába esnek.

Ez a megállapítás szintén a növekedéselmélet relevanciáját támasztja alá, hiszen azok képesek feljebb kerülni a rangsorban, akik gyorsabb fejl˝odésre képesek.

Egy f˝ore es˝o GDP éves átlagos növekedési üteme, %

(1970-2010)

Svájc 1,6

Luxemburg 2,9

Amerikai Egyesült Államok 1,9

Svédország 1,9

Dánia 1,9

Ausztrália 2,0

Kanada 2,0

Hollandia 2,3

Norvégia 3,1

Izland 2,1

1.4. táblázat. A leggazdagabb országok 1970-ben. Adatok forrása: Penn World Table 9.0.

Egy f˝ore es˝o GDP éves átlagos növekedési üteme, %

(1970-2010)

Luxemburg 2,9

Szingapúr 6,2

Norvégia 3,1

Svájc 1,6

Amerikai Egyesült Államok 1,9

Hongkong 4,6

Hollandia 2,3

Írország 3,8

Austrália 2,0

Ausztria 2,8

1.5. táblázat. A leggazdagabb országok 2010-ben. Adatok forrása: Penn World Table 9.0.

Az egy f˝ore es˝o jövedelmi szintek eltérése jóléti különbségekkel jár együtt. A gaz-dagabb országokban jellemz˝oen fejlettebb az egészségügyi ellátás és jobbak az életkö-rülmények. Az 1.7 ábra is ezt a megállapítást er˝osíti meg, melyen a születéskor várható élettartam és az egy f˝ore jutó GDP logaritmusa között er˝os pozitív irányú kapcsolatot látunk.

6 7 8 9 10 11 12 13 50

60 70 80

Egy f˝ore es˝o GDP logaritmusa

Születéskorvárhatóélettartam(év)

1.7. ábra. Az egy f ˝ore es ˝o GDP logaritmusa és a születéskor várható élettartam közti kapcsolat 178 ország adatai alapján 2015-ben. Adatok forrása: World Bank.

In document Növekedéselméletek (Pldal 13-18)