B EV E Z E T É S.
I. M űvészeti k érd ések et, szó sincs róla, első sorban m űvész em b erek tárg y aljan ak . A k ik é rte n ek hozzá; a k i k m űvészeink tehetségét, az ország á lla p o tát ism erik.
De azért m ég se le h e t rossz név en venni, h a egyszer egy laicus is hozzászól a kérdésekhez. E lv ég re a laicus közvélem ény m égis csak fontos tényező a m űvészi k é rd é sekben. A laicus em ber szívében szunnyadozik az, a m i a m űvésznek h a lh atatla n ság o t ad. A ztán a laicus szókim ondó lehet, a hol a m űvészt alkalom szerű délicatesse te k in te te k feszélyezik. H a érdem ben sem m i ú ja t nem is m ondhat, ru s ticus eszével ú jra elm ondja laicus em b ertársain ak , m ás összeállításban esetleg azt, a m it érez. N ap iren d re hoz régi kérdéseket. É s ez m ag áb an véve igazolja azt, h a felszólal.
II. K épző m űvészetünk ellen egy kifogásom van. N em eléggé hazafias. N em já r ja á t a m ag y ar tö rté n e t; a m a g y ar
ság dicsősége és gyásza. Nem m ag asztalja fel elegendően a m ú ltn ak nag y tényeit. N em nev eli úgy, a m in t k ellen e és lehetne, a szépnek g y öngylehelletével a hazafias érzést, a kötelességteljesítést.
Mi m ég m indig a rég i m egszokáshoz k ép est élünk.
A m űvészetben is régi shablon szerint dolgozunk, alkotunk.
Szó sincs róla, hogy ez a rég i stylusu m űvészeti élet szép és d ic ső ; tö b b et m ondok, örökbecsű. K i ta g a d h a tn á az
egy-házi stylus, a classikus irán y n ak , a ren aissan cen ak örök dicsőségét? K i ó csáro lh atn á a könnyebb sty lu sú g en rek ép ek kedvességét, a term észeti k ép ek n ag y szerű ség ét?
De a hazafias tö rté n e ti alkotások, nézetem szerint, mégis több, nagyobb h ely et érdem elnek, m in t a m ennyi nek ik m a m in á lu n k kijut.
N agyobbat érd em eln ek különösen azért, m ert alkotó, nevelő erő van bennök. T isztább és m agasztosabb érzemé- n y e k e t fejten ek ki, m in t m anap a rég i stylusú alkotások, a m elyek a g y ak o rlati életben távol v a n n a k azoktól a nagy ideáktól, a m ik et hozzájuk k ö tn i szoktunk.
III. Az egyházi, vallásos alk o táso k at vegyük. K i m erne szót em elni ellenök, a m ik o r a legszentebbre, a legnagyobbra ta n íta n a k ? De az életb en bizony n em ebből a nagy érzés
ből létesü ln ek , nem a nag y eszm ét p o p u larisálják , han em önző, visszautasítandó egyéni fogyatkozásokat lepleznek.
C sak nézzük az országban lévő szent k ép ek et, szobrokat.
Hisz alig van m ás k é p ü n k az országban, m in t K risztus U ru n k képe, a Boldogságos Szűz M ária. A sok szent, az O rb án o k és N ep o m u k o k ellepik az ország földjét, utait, hidait. A lig készül m ás szobor.
De sem a művész, sem a m egren d elő b en nem él sem m i abból a szent erőből, a m it a szobor hirdet. A k é p et a m eg
szokás hozta létre. B irtokom on több szent kép, szent szo
b o r á ll; a tem plom előtt, az országút szélén, a földeken.
R ájö ttem , hogy hog y an létesültek. M ajdnem m indegyiket szám adó juhász, kocsis, csősz em elte, a k in e k conventio m e lle tt évi 40 fo rin t fizetése volt. A szobor b elek erü lt 120 150 frtba. É rth e te tle n volt elő ttem a szoborem elő ju h ászg azd án ak a vallásossága, m e rt én ezt a gazdát holmi h ely telen ség ek k ö v etk eztéb en brevi m a n u k é n y telen voltam b irto k o m ró l eltávolítani. K is fizetéséből n eki és számos csa
lá d já n ak bizony szűkén te lle tt az ennivalója. H o n n a n v ette a szoborhoz szükséges 150 frto t? V égre m egtudtam . Lopott.
É vekig lopott. E zt b ű n b án ó lag m eg g y ó n ta; a pap a szobor em elését és m ég m ás dolgok elvégzését ró tta reá. E zen ta pasztalásom ó ta nézni se tu d o m a szobrokat. M indig eszem be jön, hogyan k e le tk e z h e tte k !
V agy vegyük a m o d ern festészet leg k ed v elteb b a la k já t, a gen re-k ép et. I tt se le h e t v ita tárg y áv á ten n i, hogy
ez a g en re is jogosult. A m űvész szép dolg o k at alk o th at.
O kulhat, g y ö n y ö rk ö d h etik az em ber. De azért m égis consta- táln i lehet, hogy plus quam satis az olyan kép, a m elynél nem valam i respectabilis érzem ény, h an em silány pénzcsiná- lási, feltűnési viszketeg vezette a m űvész ecsetjét, a vev ő nek vevő kedvét.
É n ezekben az alk o táso k b an a m űvészi ih le tn e k n y o m á ra se akadok. A vad, nyers, részeg csikósban, a ki a boros üveget fogja; a p a ra sz t m enyecskében, a k i kaczérul csalogatja az im ádókat.
IV. A hazafias tá rg y a k elhanyagolása n em csak a k ö zönségnél árt, m e rt a közönség elhanyagolja a hazafias érzések nevelését, h an em m eg ro n tja m űin tézetein k tá rla ta it is. Országos k é p tárain k , a fővárosiak és a vidékiek, m eg v a n n ak töm ve szent k ép ek k el, alan tjáró genre-képek- kel. Alig v an b en n ö k kép, m ely hazafias ö n tu d a tra em elné a népet. S o k at m ondok, h a száz k ép re egy hazafiast veszek fel. H a végig m együnk m ú zeu m u n k k é p tárán , szobrászati osztályán, sok szép dolgot látu n k , de m ag y ar p atrio tism u sra em lékeztetőt keveset. A m a g y ar dicsőség és szom orűság alkotásaival nem tu d u n k egy -k ét terem n él tö b b et betölteni.
M indig boszankodva táv o ztam a m úzeum unkból, m e rt m a g y a r dolgot m eg felelő t, elegendő szám ban n em ta lá ltam ott. Még m a sincs Széchenyi-term iink, K o s s u th -te rm ü n k ; A ran y Ján o sn ak , P ető fin ek m a sincs m egfelelő képviselete.
Az 1848—49-iki forradalom hősi dolgait h iáb a kerestem , v alam in t a többi nag y k o rszakok, a Bocskay, B ethlen, R ákóczyak dolgait. A régibb időkre, az Á rpádokra, a vegyes
k irá ly o k ra m ég kevesebb em lékeztet. Az Á rpádok nagy te tte it, az A njouk, a H u n y a d iak dicső te tte it hiába k e re s
tem . Az az érzésem v o lt m indég, hogy m úzeum ban voltam , de n e m m a g y a r m úzeum ban. E n n e k az érzésnek az éle nem a k a r n e k i m en n i a m űvészi szabadságnak, a külföldi tá rg y a k n a k és m esterek n ek . Szép az m ind. De szép a m a g y a r dolog is, és ezt m a g y a r m úzeum ban elhanyagolni, h á tté rb e te n n i n em szabad.
Az ország te rü le té n létező m ű tá rg y a k ró l elég an n y it co n statáln i, hogy bizony azokról se tu d n á n k meg, hogy M agyarországon v agyunk. V an ezerszám ra kép, szobor az országban. De az m in d szent kép, alkalom szerűleg fe lh a l
m ozódott családi képek. A tisztán m űvészeti érték k el bíró k ép ek rő l bizony azt k e lle n e h in n ü n k , hogy ez az ország in k áb b egy k ath o lik u s m onostor, m in t M agyarország. Ma
g y a r tö rté n e tn e k , m ag y ar dicsőségnek, m ag y ar c u ltu rá n ak és m ag y ar em beri tev ékenységnek, szorgalom nak alig a k a d u n k nyom ára.
V. Igaz, hogy ez a külföldön is így van. M ajdnem m in d en ü tt. A m ű v észetn ek u g yan van ideális codexe, a m ely n ek tö rv én y ei örökidőre szólanak és a m ely m in d en t befogad. De tén y leg a m űvészet is em berileg fejlődött, oszto
zott az em beri alk o táso k sorsában. E b b e n a fejlődésben például az egyházi dolgok évszázadokig első szerepet já tsz o t
tak . Szinte term észetes, hogy a m úzeum ok, a m elyek régi alkotások, töm ve v a n n a k szent dolgokkal. És term észetes az is, hogy a m űvészi codexnél fogva a m ű alk o táso k at n em le h et egy kizárólagos dogm a alá h ajtan i. Iste n m en tsen m eg attól, hogy csupa hazafias k é p e k e t csin áljan ak m ű v é
szeink. Az em ber alk o tó erején ek a szabadságára sem m iféle k o rlá to t te n n i n em lehet. De való igaz, hogy m a, a X X . században, a hazafias irá n y ra tö b b et k ell adni, m in t például a cin q u ecen to b an adtak.
N ém etországban legalább ezen a nézeten vannak. O tt
és csakis o tt n ag y o n szépen szaporodtak a hazafias kép ek és m ű alk o táso k az utolsó 30 évben. H ja ! n ag y id ő k et élt á t N ém etország. M eg értette a n ém et császár a nag y időt intelm ét. M egérti, b ár kevésbé, a n ém et nép. A m ivel B erlin az utolsó évtizedekben hazafias m ű alk o táso k b an gaz
dagodott, az gondolkozásra int. É s követésre.
VI. K a n t m á r száz év elő tt k im u tatta, hogy a élet philosophiája egy nag y o n véges kis dolog. A k ath eg o rik u s im perativus m egm ondja. H a e n n ek h a n g já t követi az em ber, ak k o r boldog lehet.
Ily k a th eg o rik u s im p e ra tiv u sn ak nézem a hazafias é r
zést. A m űvész felad ata azt k épekben, szobrokban az em ber szeme elé állítani. Szépen, hogy gy ö n y ö rrel teljesítse a kötelességét. A te rre n u m rengeteg, a m ely a m űvésznek tá rg y a k a t ad. Ilyen k é p e k e t szeretn ék lá tn i az országban;
fővárosban, vidéken egyaránt.
VII. A legelső, a m i szem be ötlik, az, hogy a m agyar n é p n ek m a m ég n in cs H ungária-szobra. N incs szobra, a m ely ideális vágyait, id eálját érczbe ön tv e m egörökítené.
Igaz, az európai c u ltu rn é p e k n e k sincs. Sem A ngliának, sem F ran cziao rszág n ak , sem O laszországnak.
C sak a régi H ellasn ak , A th é n én a k volt. É s újab b időben N ém etországnak van.
A m ott P heidias A th en e P a rth e n o s szobra volt a nép vallásos, nem zeti érzésének örökdicső szem élyesítője.
A N iederw aldban em elt G erm ania-szobor teljesíti N é
m etországban u g y a n az t a tisztet. Az is m in teg y idealizálja a ném et nép érzéseit, vágýakodásait.
Nőszobor m ind a k ettő . P allas-A th én é vértezve van, lán d zsát ta rt, kezéből a N ike diadalm as alak ja em elkedik ki. A G erm ania szintén fegyverben, d iad alm asan áll és a R ajn án á t diadalm as n y u g alo m b an néz F ran cziao rszág felé.
Okos, m eggondolt észt m u ta t m ind a k é t alak bám ulatos szépsége. E m b lem ek le n t a piedestalon em elik az összhatást.
Pheidias alak ja oly dicső, hogy az o sztrák p arlam en t az id eát recipiálta. F e lá llíto ttá k Becsben a p a rla m en t előtt.
F ran cziao rszág n ak , A n g lián ak m ég n incs ily nem zeti szobra. Persze O laszországnak m ég k e v é sb é ; o tt a p áp a u ralkodott. A N ew -Y orkban em elt szabadság-szobor közel já r a nem zeti szobor követelm ényeihez. A főideát képviseli.
De m ég sem leh et azt az észak am erik ai E gyesült-Á llam ok nem zeti szobrának tek in ten i. Nem is a n n ak készült. A Pá- risb an álló Jú liu si szobor sem h ird eti éppen a franczia nem zet nagyságát.
Ő szintén m egvallom , hogy m a nincs m ég itt az ideje, hogy a m ag y ar n em zetn ek valam i H u ngária-szobrot á llít
sunk. Úgy vagyok vele, m in t Verdi, a m ik o r azt k é rté k tőle, hogy az eg y esített O laszországnak com ponáljon egy hym nust. (Az olaszoknak m ég nem zeti h y m n u su k sincsen.)
«A h y m n u st a nem zet n ag y fellendülése m eghozza m ag á
tól, azt nem kell egy co m ponistára bízni» ; vo lt V erdi válasza.
K ö rü lb elü l én is azt érzem a H ungaria-szoborról. Mi m ag y aro k iooo éve é lü n k itt E urópában. N agy dolog ez is.
Mégis azt hiszem , hogy nem le n d ü ltü n k m ég fel oly sze
rencsés k ö rü lm én y ek közé, hogy H u n g á riá t állíth atn án k . M issiónkat m ég nem te ljesítettü k , sem culturalis, sem in- te rn a tio n a lis te k in te tb en .
Mi egy szegény, e lm arad o tt szárazföldi p a tk án y nép vagyunk. N ek ü n k culturalis, k ato n ai, te n g eri erőre kell szert te n n ü n k . C sak politizálni, veszekedni tu d u n k . Attól pedig nem n ö v ü n k nagyra.
E szem be ju t B eg asn ak B ism arck herczeg berlini szobra, m ely a n ém et birodalm i p arliam en t elő tt áll. H atalm as, n a g y szobor. A szobor p ied esta ljá n ak h o m lo kza tá n , a főhelyen teh át, van egy relief, m ely m ag áb an véve ele
gendő len n e ahhoz, hogy a szobornak h alh atatla n ság o t biz
tosítson. A reliefen ugyanis a n ém et nép v an jelképezve.
E g y fiatal g yerek képében, a ki m in t «D eutscher Michel»
felocsúdik álm ából. Még ra jta van a hálósipka, a m elylyel az élczlapok a D eu tsch er M ichelt-t ábrázolni szokták. É s ehhez a «D eutscher M ichel»-hez a reliefen szól a nem zeti gen iu s: «Ne aludjál, n e lu stá lk o d j; fel, fel! m u n k á ra ! di
csőségre!» É s m egindul a g y erek em ber és m eg csin álja a n ém et birodalm at, a m it a többi re lie f ábrázol.
H á t én azt hiszem, m i m ag y aro k m a m ég olyanform án vagyunk, m in t a n ém et n ép B egas B ism arck reliefjén. Még ra jtu n k v an a hálósipka . . . a veszekedő sipka . . .
E zt le k ell v etn ü n k . N ek ü n k n em csak politizálni és veszekedni, h an em belső, külső erőre szert k ell te n n ü n k . D olgoznunk kell. B ent, k in t. E z n em fog n ag y m unka, v ér n élk ü l m enni. A h áló sip k át le kell te n n ü n k ; fegyvert kell szeretettel forgatnunk. E z szükséges ahhoz, hogy önérzettel egy H u n g áriára gondoljunk. A m íg te n g e rü n k nincs, a m íg az európai népek közt h a talm asa n m eg nem állu n k , le illik te n n i a H ungaria-szoborról.
V III. De ha a H ungaria-szobor későbbi id ő k re is m a rad, van azért elég tá rg y nem zeti m ú ltú n k b an , a m it érczbe kell önteni, vászonra k e lle n e ten n i.
V allju k be, hogy organikusan, erélyesen m ég nem m en tü n k n e k i a m ag y ar életnek, a m ag y ar tö rtén e tn e k . V an egy-két csatak ép ü n k , tö rté n e ti k ép ü n k , szobrunk!
R ari n a n tes in g u rg ite vasto ! De hogy képzőm űvészetünk tö rtén e lm ü n k n a g y k o rszak ain ak neki m e n t volna, hogy az Á rpád, az A njou, a H u n y a d iak k o rán ak , a 48/49-nek, hogy a Bocskay, B ethlenek, R ák ó czy ak k o rá n a k organice össze
függő m ű alk o táso k b an n e k i m e n tü n k volna, a n n a k bizony híre, nyom a sincsen.
A francziák legalább a N apoleon-kor nag y esem ényeit ö rö k ítetté k m eg org an ik u s alk o táso k b an a V ersailles-i em pire galériában. N álu n k semmi.
N em m e n tü n k n e k i a m indennapi m ag y ar életn ek sem. Az igazi m in d en n ap i életnek, a m u n k á n a k , a m u n k a
dicsőítésének. L óg n ak ug y an p arád ésan n ag y em bereink a k é p tá ra k b a n és m ásutt. A zonban n em élethívek. M ind
eg y ik n ek v an k a rd ja ; pedig k a rd o t egyik sem forgatott.
L eg ú jab b an A n d rássy G yula g ró f szobrát táb o rn o k i e g y en ru h áb an , ló h áto n fogjuk látni, h o lo tt soha sem volt k ato n a, soha tű zb en n em volt.
A m ag y ar m u n k a elég nagy m űvészi tá rg y a k a t ad n a m űvészeinknek. A tudós, a költő, a ta n ár, orvos, pap, ip a ros, kereskedő, a közönséges m unkás elégszer k e rü l h e ly zetbe, a m ely nem es világításba teszi m űködését, a m ely n e k m egörökítése nevelőleg hatna. C sak g o n d o lju n k Meu- n ie r utolsó szobrára, a m u n k á ra ! De m űvészeink és a r e n delőik in k áb b csak p a rá d éz n ak ; az igazi életet, a m u n k á t n em ö rö k ítik meg.
A zt hiszem ,"jó volna, h a ebben változás álla n a be.
IX . Az 1848/49-iki forradalom tele v an n ag y esem é
n yekkel, a m ely ek et csak a h álátlanság, a stu p id itás hagy em lék nélkül. É rzésekkel, a m elyeken az állam fü g g etlen sége és önállósága nyugszik. K ötelességteljesítésekkel, a m ely ek az ország n a g y sá g á t fen tartják , h a az epigonok szivükön hordják.
Id eje volna, hogy en n ek a dicső k o rszak n ak egységes, összefüggő k é p ét a d n á n k szobrokban, k épekben, hogy a m ag y ar a férfierő, a hősi elszántság képeiből ok u lh atn a, h aso n ló k ra buzdulna.
X . A je le n dolgozatban ad alék o k at a k aro k idevágólag adni, a m ely ek et G örgey A rth u r életéből c o n stru áltam m a gam nak.
«De hiszen G örgey A rth u r m ég él! M it beszél az ü r n e k ü n k arról, hogy élő em b ern ek szobrot állítsu n k , k ép et fe s s ü n k !» felelik erre. A zt felelte rá kiváló férfiúnk, dr. F á ik M iksa a lapjában, hozzátéve «H ála Isten n ek » , G örgey m ég él. K ap m ajd szobrot, h a meghal.»
Az tény, h o g y szobrot, k é p et élő em b ern ek nem
szók-ta k állíszók-tani. R en d szerin t a rra g o ndolnak, h aljo n m eg e lő b b ! N yugtával szoktuk a n ap o t dicsérni. M iért te n n é n k k iv ételt az em b errel?
Igaz az is, hogy a m ú ltb an a legdicsőbb alak o k n a k sem em eltek életű k b en szobrot. Sőt re n d szerin t nag y o n sokáig k e lle tt rá várakozniok. K risztus U ru n k vagy ezer évig várt, m íg szobrot k ap o tt. L u th ern a k csak a n ém etek 300 év u tá n állíto ttak . S h ak esp aere m ár 300 éve n y u g szik eltem etve, m éltó szobra m a sincs L ondonban. D ante 500 éve h iáb a v árja m éltó m eg testesü lését O laszországban, ép úgy, m in t V oltaire a m ag áét Francziaországban.
A zonban valam i titk o s érzés m égis szünet n élk ü l azt sügja az em bernek, hogy m ég sem igaz a tétel. Nem igaz, hogy csak holtáv al tu d n i m eg, m egérdem li-e a szobrot.
V a n n ak esetek, hogy egyesek oly n ag y o t tesznek, hogy azt későbben sem m iféle ü tő n m eg n em ro n th a tjá k . E m lék ö k et m ár életö k b en is n y u g o d tan fel le h et állítani.
Be kezd ik en n ek igazságát ríjabb időben legalább a n ém etek látni. B ism arck h erczeg n ek m ár életéb en szobrot em eltek K öln, K issin g en városa. Vilm os császárnak é le té ben készült szobrairól nem is szólva. Oly fényesen, dicsőén ragyog az, a m it te tte k , hogy igazat kell a n n a k adni, a ki azt m ondja, «Nekem v ég telen ü l jó l esik, h a életem b en lá t
hatom a dicső em ber a la k já t m egörökítve. M iért haljon m eg előbb ő, m in t é n !»
Teljesen jo g o su lt ennélfogva a n n a k a sok ezer m ag y ar em bernek k ivánata, hogy G örgey A rth u rn a k m á r m ost állítsu n k szobrot. É n n y u g o d tan teszem közzé a következő lapokat. Tudom , hogy sok ezer h o n fitársam érzését to lm á
csolom. M ajd ?■csak ak ad előkelő, hatalm as em ber, a k i az ország figyelm ét ered m én y esen a G örgey-szoborra fordítja és azt felállítja. Jó l esik az em bernek, ha m ég életéb en és m ég hozzá G örgey A rth u r életében p illa n th a tja m eg G örgey A rth u rn a k örök időre szóló m o n u m en tu m át!
ELSŐ F E JE Z E T . Görgey Arthur szobra.
BEVEZETÉS.
G örgey dicsősége vo ltak ép az 1848/49-iki fo rrad alm u n k dicsősége. É n legalább el se tudom a k e ttő t egym ástól v á
lasztani. É s ennélfogva a G örgeynek állítandó em lékek eg y ú ttal em lékei a 48/49-iki forradalom nak.
E z a forradalom pedig végig z ú g o tt az egész országon.
Illő teh át, hogy a G örgey-em lékek az egész országban el leg y en ek helyezve.
A szobra a fővárosban álljon. A főváros az ország szíve. A főváros G örgey egyik legszebb d ia d alán a k a szín
helye. Illő, hogy itt szobrot kapjon.
Á lljan ak a nevezetesebb tényei a vidéken n ag y reliefek- b en m egörökítve.
É s legyen képe az ország m úzeum aiban, m a g án tu laj
donban, a m ely gazdag, nem es életén ek egyes je le n e te it m egörökíti.
A szobor hetije.
I. G örgey A rth u r szobra a fővárosban álljon.
De h o l?
A felelet rá n em le h e t kétséges.
G örgey A rth u r szobra eg y ú ttal az 1848/49. forradalom dicsősége lévén, n em le h e t kétséges, hogy ezt a szobrot m egilleti a főváros legszebb, legfényesebb helye.
Ez a h e ly : a bu d a i k irá ly i pa lo ta kertje. N em csak azért, m e rt o tt resid eál a K irály, o tt dobog az ország szive. H an em azért is, m e rt ezt a helyet, a budai v á rk e rt o rm át m á r a term észet díszhelynek je lö lte ki. In n e n lá tn i á t az o rs z á g o t; itt je le n ik m eg tö rté n e tü n k m últja, jelen e,
jövője. Ez az a hely, a hol végig éljü k az ország ezeréves tö rté n e té n e k dicsőségét, gyászát.
Jó l esik, egyszer ezen végig m enni.
II. I tt találkozik, a m ióta a világ van, a n y u g a t és a kelet. A m agyarok idejövetele elő tt erdő, m ocsár, bozót b o ríto tta a vidéket. Nem is tiin t fel oly nag y o n a n y u g at és k e let külöm bözősége. De fö n t északon, n y u g a to n a nagy h e g y ek ; k e let és délfelé a n ag y síkság jelezte, hogy itt k é t világ találkozik. A D u n a h atalm as á rja azonban m ár a m ú ltb an is összekötötte a n y u g a to t és keletet.
A mi em ber ak k o rib an itt élt, az vándor, kó b o r életet élt. A nép v án d o rlás k o ra volt. E rős állam ot egyik se tu d o tt alk o tn i, b á r h atalm as góth, avar, hűn, szláv n ép tö rzsek voltak. Némi nyom ot csak R óm a h ag y o tt O -B uda táján.
N em volt város, civilisatio. C sak vad p ásztornépek, a m elyeknek n y om a is veszett.
Id e jö tt Á zsiából a m ag y ar nép. K e le t népe. É s m eg
v á lto z tatta a vidéket. M egváltozott ő m ag a is. L assan nyu g ati n ép lett. V agy io o évig m ég ázsiai m ódon élt.
V égre Szent Istv án k irály b elátta, hogy a m ag y ar itt E u ró pában ázsiai vad függetlenségével n em á llh a t m eg. B e
látta, hogy E u ró p áb an a függetlenségből fel k ell v alam it áldozni. Á t kell v en n i az európai cu ltu rát, a m u n k á t, a m ely n ek h a tásá t á m u la ttal lá tta és b ám u lta N agy K áro ly nag y birodalm ában. Á t v ette in n e n azt, a m ierőt ad s a m i voltakép nem is ném et, h an em az a n tik és a k ereszty én c u ltu rá n a k a term éke volt. Á tv ette a k irály ság o t, a k eresztyénséget, a
látta, hogy E u ró p áb an a függetlenségből fel k ell v alam it áldozni. Á t kell v en n i az európai cu ltu rát, a m u n k á t, a m ely n ek h a tásá t á m u la ttal lá tta és b ám u lta N agy K áro ly nag y birodalm ában. Á t v ette in n e n azt, a m ierőt ad s a m i voltakép nem is ném et, h an em az a n tik és a k ereszty én c u ltu rá n a k a term éke volt. Á tv ette a k irály ság o t, a k eresztyénséget, a