Tágas település, szántóföldjei és szőlői van na k;
tűzesetek
Gálos mezőváros a m egye belső terü letén található, feleúton a tó és a L ajta között. N ém et lakói Golsnak hívják. M indenképpen a m egye leggázdagabb helységei közé kell sorolni. M indenekelőtt tá gas h a tá ra van, am ely eg y arán t alkalm as gabona és tak arm án y te r
mesztésére. Első helyen a földm űvelés a lakosság ősi és nagy hasznú foglalkozása. Bő hasznot n yú jtó szőlőskertjei is vannak; h a az idő
járá s kedvez a szőlőterm ésnek, sehol sem leh et olcsóbban bo rt inni, m int a gálosiaknál. M ivel ugyanis az itt term ő bor term észeténél fogva nehezen viselné az idő huzam osabb m úlását, a szőlősgazdák gondoskodnak róla, hogy hordóik m inél előbb kiürüljenek.
A város egyébként védtelen, azért a törökök is, a lázadók is több
ször feldúlták. Nehéz elm ondani, m ennyi baj érte Bécs legutóbbi ost
rom a alkalm ával is! M ert azonkívül, hogy k irab o lták és felégették, lakói vagy fegyver által h u llo ttak el, vagy rab ság ra hurcolták őket, am i még a halálnál is keservesebb. Mi is csak hallom ásból tu djuk, hogy az ellenséget az ingerelte föl, hogy néhány vakm erő fegyveres férfi a tem plom ba és toronyba m enekült, illetve húzódott, ahol m a
g u k at és övéiket életre-h alálra védelm ezték. Nem is távoztak addig a kétláb ú szörnyetegek, am íg e védelm i állásból az o tt levőket ki nem v etették és u tá n a a várost tűzzel elem észtették. A ligha volt enyhébb a város sorsa a Rákóczi-felkelés idején, sőt talán m ég keser
vesebb: a török m egszállás csak ideig-óráig ta rto tt, emez m inél to
vább, annál kellem etlenebb és nagyobb k áro k at okozó volt.
A dúlások m ellett nagy k áro k at okoztak a városnak a v áratlan u l kiütő tűzvészek is, am elyek nem egyszer pu sztíto ttak a helységben.
A város az E sterházy örökösök birto k a; valam elyes része a h a
sonló nevű grófoké; birtokosok a pálos atyák is, akik nek Nezsider- ben van házuk. V alam ikor Istv án ffy Miklós és R auschár Benedek
birtok olták a váro st; erről az oklevélből értesü ltü nk, am elyben ők 1576-ban a város polgárainak adom ányozták a bíróválasztás jo g át.115 M indeddig a m ezővárosokban bolyongtunk, m enjün k m ost m ár a fa lv a k b a !
MÁSODIK SZAKASZ A L ajtán túli járás községei
A L ajtán tú li járá s községeinek b ejárásán á l Mosonból ind u lu n k a győri h a tá r felé, azután k ö rb ejárv a a környéket, a F ertő m entén, m ajd a L ajta p a rtjá n haladva ism ét a mosoni h a tá rb a n p ih enü nk meg. Ú tközben ezeket a községeket é rin tjü k :
1. H orváth-K ém le [Kimle] Moson alatt, attó l alig egy m érföldre, a D una közelében fekszik. N evét h o rv á t lakóitól vette, ezzel külön
bözteti meg m agát M agyar-K ém létől, am ely a folyó átellenes p a rt
ján, a szigeten van és lakói m agyarok. G róf Illésházy József örökö
seinek birtoka.
2. Mecsér, ném etül M etschérn, az előbbitől kissé nagyobb távol
ságra, m int az Mosontól, déli irányban található. A Zichy grófok fennhatósága alá tartozik. Term őföldje jó. Vele szomszédos település
3. Szent-M iklós [Mosonszentmiklós] a Zichy grófok jeles b irto k teste. N evét em lítettü k m ár, am ikor az idősebb Istv ánról szóltunk.
T alaja kedvező a vetésnek, de trágyázásra szorul. T alálható itt ven
dégfogadó, am ely úgy épült, hogy nem csak a bérlőnek, de az erre járó idegeneknek is m egfelelő szállást biztosít; a m inapáb an új ala
pokon, a kor követelm ényeinek m egfelelően ép íttette ú jjá Zichy K á
roly.
4. Lébény, ném etül Leiden; határo s az előbbivel, a birtokos ugyanaz, körülm ényei is hasonlóan kedvezőek. Régi, szilárd építésű, k étto rn y ú tem plom át és a hozzá tartozó, Szent Ja k a b apostolról ne
vezett apátságot a XIII. század kezdetén a k é t testv ér: István és P oth nádorok alapították. M ost a jezsuita aty ák b irtok ában van. Fácános
k ertjé rő l m ár fö n te b b . szóltunk.
5. S zent-János [Mosonszentjános], ném etül Sanct Joh ann es és a vele h atáros
6. S zent-P éter [Mosonszentpéter] ném et nyelven S anct-P eter, m indkettő az óvári uradalom birtoka.
7. Puszta-Som orja, a ném eteknek W üst-Som erein, elsősorban h e r
ceg Esterházy, kis részben a M ednyánszky bárók tulajdona. M indkét nevű elnevezése a pusztaságot em líti. Szokták W iss-Som oreinként is em legetni, m intha nevét valam i rétségtől, kaszálótól k ap ta volna;
t
ez azonban helytelen, m ert akkor R ét-S om orja lenne a m agyar neve.
A m ellett a sásos-szittyós rétség m ellett fekszik, am ely innen egészen a F ertőig terjed. U gyanezen a vidéken van
8. Tarcsa, a síkságon fekvő határáv al. A ném etek A n tau n ak hív
ják , m intha azt m ondanák: an d é r Au, ami összefüggésben lehet a szomszédos sás-szittyós terü lettel, am elynek H anság a neve. Az óvári uradalom falvai közé tartozik.
9. Tétény, ném etül T atten, félreeső, m agasabb helyen nyugati irán y b an települt, am erre a m ocsaras vidék húzódik.
10. V alla következik ugyanennek a láp nak a szélén. A ném etek W allernnak hívják. Szántóföldeken kívül szőlőskertek is vannak h a
táráb an . Az előbbi községgel eg y ü tt főként herceg E sterházy tu la j
dona, kisebb részben a hasonló nevű grófok is birtokosok.
11. Pomogy, a ném eteknek P am hacken, az E sterházy-uradalom je
les községe. A F ertő tó közelében, azon a tájo n található, ahol a H an
ság lápvidéke eléri a m egyehatárt. A m ikor m agasabb a vízállás, h a
lászattal és nádalással is sokan foglalkoznak és ez nem csekély hasz
not biztosít szám ukra.
12. Szent-A ndrás, földm űvelésre alkalm as, sík vidéken helyezke
dik el. Szorgalm as gazdái v an n a k ; az óvári királyi uradalom hoz tartozik.
13. B ánfalu, n ém etül A petlan, a F ertő p a rtjá n épült, tudom ásunk szerint csekély jövedelm et nyú jtó helység. Az E sterházyak falvai közé tartozik.
14. Ilm itz, az előbbi helytől északra, a F ertő p a rtjá n található. Clu- verius a régi U lm us helységgel azonosítja116 C arn u n tu m ró l szólva:
„ . . . innen egyenesen délnek haladva, a XXIV. m érföld u tá n egy, a F ertő p a rtjá n íjpült helységbe érünk, m a használt nevén Ilm itz-be, am ely a régi Ulm us nevét őrzi. A ném et Ilm név ugyanis m egfelel a latin U lm usnak.” S em m it nem ellenkeznénk, h a U lm ust, m in t a Scra- b an tia felé való átkelés helyét jelölné a szerző. Az egykori leírás szerint ugyanis
C arnuntum tól Ulm us XXIV, S crabantia XXV,
S abaria X X X III (mérföld)
M árpedig ha U lm us117 azonos a m i Ilm itzünkkel, ak k o r hol van a lápos, a vízen bizonytalanul ingó helyen k ijelölt átkelés? Hacsak a rra nem gondolnánk, hogy ak koriban keskenyebb volt a tó és h id at vertek ra jta . . .
A közlekedési ú to n kívül eső község m a nagyobb részt herceg Es
terh ázy tulajdona, ezt a részt A lsó-Ilm itznek nevezik. A felső rész
21. Tőle keletre ta lá lju k P ahndorffot, vagy B adendorffot, a H ar
Sanctae M áriás ob ite r”, am ely ugyanazt jelenti, m in t „Som arein an d ér S rasse” (Szűz M ária ú tm en ti szentélye), a k k o r valóban jo gos a tiltakozásunk. U gyanezt a nevet viseli a szigeten levő város, am elyet régi király ain k oklevelei m int „Som arein in d ér S c h ü tt”
(Somorja) em lítenek.
Hogy a m ag yar elnevezés: Hegyes-Halom , honnan ered, nem tu d tam kideríteni, hacsak a rra nem gondolunk, hogy ez valam i m ódon összefüggésben v an az em lített róm ai kori rom okkal.
A helységről m ár az 1042. évben v an tudom ásun k: itt tö rté n t P é
te r k irály szerencsétlen esete, am elyet B onfini elbeszéléséből ism e
rü n k .124
E gyébként a helység m a is nevezetes m ind lakóinak k ita rtó szor
galm áról, m ind földjeinek term ékenységéről. A L ajtátó l délre talál
juk.
Lazius itt egy róm ai em lékkövet is lá to tt:125 „S um arinum ban, vagyis Zam urenben, ahol Ad m uros város rom jai lelhetők fel, a tem plom falában egy em léktábla láth ató a következő fe lira tta l: L.
VOLVSI IE; VE. MI. E t LÉG. XV. APÓ. XXX. SS. Ennek olvasása:
Lucius Volususnak, a XV. A pollinaris legio k iprób ált kato n áján ak , a 30 éves altisztnek (emlékére).
28. Levél, ném etül K altenstain. Az előbbi helységgel határos, attó l déli irán y b a található. Nemcsak a település jó h írű, hanem a gabo
naterm esztésre kiválóan alkalm as ta la ja is. Lakói szorgalm as föld
m ívesek.
29. Szolnok [M osonszolnok], vagy ahogyan a ném etek e jtik : Za- nek, Ó v árral és M osonnal határos. Igen m utatós község, és virágzó m ezőgazdaságán kívül em lítésre m éltó a salétrom - [liúgsó-] főzésből szárm azó jövedelm e. Az óvári uradalom hoz tartozik.
E nnyit a L ajtán túli járá s községeiről.
* * *
I
MOSON VARMEGYE