Tádé (1755)-Tarnóczy Bora István (II)-Tiszó Magdolna)
József(1780 12 l0 +1851 07 21)-Géczy Teréz(1794 12 10 -+1856 12 10)
Lajos (1817 04 23), főjegyző, lakik Tereskén.(Nagy Iván művének megjelenésekor, 1858 -ban még nőtlen volt.)
A Frideczkyek már eddig is több neves családdal kerültek rokonságba, mint például a Borsiczky, aTiszó( A „Nagy Iván”ban tévesen Tiszi), aTarnóczy, és aGhécy eddig az időpontig. Kiemelkedett közülük a Tarnóczy(alsólelóczi és jezernyicei), kiknek ősei oroszlengyel földről származtak. Egy bizonyos Ruthén Wladiknak a Túrócz megyei Tarnouch földjét adományozta IV. Béla király. A Géczy (Kisgéczi és garamszeghi) törzsökös Nógrád megyei család, amelynek eredete a Gécz nemzetségre nyúlt vissza. Géczy Péter l395 -ben a megye alispánja volt.
Tarnóczy címer Géczy címer
Frideczky Istvánné Tiszó Magdolnáról, nemes-eőrsi Tiszó János leányáról készült festmény (1795 ismeretlen holland festő) családi tulajdonban van. A kép 1998 -as restaurálása során a kép bal felső sarkában látható vált a Tiszó család címere, amely megegyezik Tiszó Jánosnak egy okiraton lévő címeres pecsétjével.
Frideczky Lajos végül megnősült, és elvette Zachár Máriát, aki addig a házvezetőnője volt. Nagyanyám szerint igen jól jött a „vérfrissítés”, amely valóban genetikailag kedvező lehetett az egymással szűk körben házasságra lépő nemesi családok leszármazottjaira. Zachár Mária felmenői sajnálatos módon, és a kor mentalitására jellemzően, ezért nem szerepelnek a genealógiai levezetésekben. Frideczky Lajos kétségkívül a Frideczky család legkiemelkedőbb személyiségévé vált közéleti és politikai pályafutása során, bár Frideczky Tádé dédapja is nevezetes ember volt Nógrádban. A tereskei birtok perlésében és a Kamper iratok megőrzésében Tádénak volt fő szerepe.
(Adorján-Szeleczky levéltár V./197.-205.-VI/211.-212.-214.-216.-218.-227.-230.).
Végrendeletében (XII/426) és örököseinek (Károly, Bora, Franciska, Antal, József, Mária) contractuális osztálylevelében (XII/423.) nyert rendezést hagyatéka. József unokája apja, István (II.) osztályrészét örökölte. Frideczky István (II.) már fia öt éves korában meghalt.
József a Frideczky család számos tagjával kötött kontraktus után megszerzi a tereskei birtokot (XIII/419.-422.-435.-438.-45o.-457.). 1850 -ben feleségével Géczy Teréziával közösen nyilatkoznak arról, hogy a birtokot Frideczky Lajos szabad rendelkezésére bocsátják (XIII/465). Frideczky Lajos már fiatalon, 1839 -ben másod aljegyzője,-184l -ben első aljegyzője, majd 1845 -ben főjegyzője volt Nógrád megyének. 1842 -bentáblabíróvá nevezték ki (XIV/470). 1848 -banországgyűlési képviselővé választották (XIV/471). 1849 -ben a forradalmi feldunai hadseregnél kormánybiztos volt.
Frideczky Lajos Nógrád-megyei országgyűlési képviselő 1891-ben keletkezett „Szabálytalan emlékirat” címet viselő visszaemlékezésében említést tesz arról, hogy miként fogadta őt szolgálatába a hadsereg melletti ellátás megszervezésében Danielisz János, „ki 840-es évektől jó barátom s ismerősöm volt”. Hogy értékelni tudjuk ezt a közösen végzett tevékenységet, érdemes szó szerint is idézni az emlékiratot:
„Még most 49 év után is megbotránkozással gondolok vissza azon borzasztó látványra, midőn a kegyetlen hidegben vászonruha s rongyos bakancsban kellett a haza védelmére kelt s életét feláldozó gyalogos közhonvédeknek a bizonytalan hossz utat megtenni.(Görgey 1848 dec.-1849 januári felvidéki visszavonulásáról van szó. Basa L. megjegyzése.) Ezen kétségbeejtő állapotoknak oka pedig az volt, hogy a Honvédelmi Bizottmány –akkori ideiglenes kormány- ezen, az egész magyar hadsereg magját képező hadtestnek kellő felruházása s élelmezéséről nem gondoskodott, Debrecenbe távozván anélkül, hogy a főintendatúrát a szükséges pénzösszeggel ellátta volna, minek kétségbeejtő azon következménye is beállott, hogy a honvédek napi illetménye fizetetlen maradt, mit nemcsak a hadsereg tisztjei, de a közhonvédek is elkeseredve hangoztattak, s a feloszlásnak réme mutatkozott…”
A szabadságharc leverése után őt is letartóztatták és a Neugebaudéba vitték (XIV/466). A tereskei birtokát Majthényi császári biztos zár alá helyeztette 1849-ben(XIV/493.) A hadi törvényszék vizsgálata után, 1850 -ben elengedték (Amtzeugniss
Bizonyítvány XIV/467.) Magatartását a szabadságharc alatt nem kedvező színben tüntette fel a Pallas lexikon szójegyzete. Eszerint amikor az országgyűlés Debrecenbe vonult, nem követte képviselőtársait, hanem azzal az ürüggyel, hogy a honvédeknek bakancsokat fog szállítani, kormánybiztosi állást járt ki magának és jelentős pénzösszeget vett fel a honvédelmi bizottmánytól. Amíg a hadi helyzet nem tisztázódott, Tereskén húzta meg magát és csak néha látogatott el Losoncra. Amikor Görgey seregei vesztő helyzetbe kerültek, Balassagyarmatra ment, hogy hódolatát bemutassa a császári királyi biztosnak. A magyar fegyverek ezt követően azonban újra diadalokat arattak, és a szegedi országgyűlésen sürgették, hogy számoljon el a felvett pénzzel. Erre azonban a Pallas lexikon szójegyzete szerint nem volt módja, mert az események további alakulása ezt már nem tette lehetővé. Az Adorján-Szeleczky levéltár XIV/494. tétele viszont az óbudai hadipénztárnak 934 forint általa történt befizetéséről tanúskodik, 1849 májusában. Később Deák Ferencz pártjához csatlakozott. A szabadságharc leverése utáni terror alatt kalandos úton került birtokába az első felelős magyar miniszterelnökünknek, Batthyány Lajosnak a szivartárcája, amelyet a siralomházban, kivégzése hajnalán adott a vele virrasztó plébánosnak. A szivartárcán jól látható a Batthyány-ak oroszlános címerrajza.
A kor számos kiemelkedő egyéniségével folytatott levelezést (Deák Ferencz:
XIV/472., Báró Eötvös Lajos: XIV/476., Horváth Boldizsár kir. igazságügy min.: XIV/477., b á r óWencheim Béla k i r . b e l ü g y m i n . : X I V / 4 7 8 . ,Lónyay Menyhért k i r . miniszterelnök:XIV/479., grófAndrássy Gyula cs. kir. közös külügymin. XIV/488.). 1861 - b e nismét képviselői mandátumot szerzett (XIV/473). Az országgyűlésen elmondott beszéde és politikai fejtegetései az Adorján-Szeleczky levéltárban találhatók (XIV/474.-475). 1867 -től 1871 -ig a megye első alispánja, 1872 -től agyarmati törvényszék elnöke volt.
Frideczky Lajos Címerpecsétje Frideczky L. és neje, Zachár Mária
A szabadságharc alatti magatartására utalhatott a családban alkalmanként, vita hevében el-elhangzott kijelentés, amely valamilyen „átkos Frideczky vérről” szólt. Szemben a Pallas lexikon méltatásával, kedvezőbb színezetű Frideczky Lajosra a Madách Imrével való barátsága (XIV/468.-469.). Madách Imre csesztvei házában rejtegette, és szökésében segítette Kossuth Lajos titkárát,Rákóczy Jánost, amelyről Frideczkynek is tudomása volt.
Frideczky Lajos hagyatékából családi tulajdonban van ezüst zsebórája, címeres pecsétgyűrűje, képviselői névjegye, valamintgróf Batthyány Lajos szivartárcája. Ez utóbbi, az első felelős magyar miniszterelnök kivégzése előtti utolsó éjszakán, a vele együtt virrasztó esperes plébános révén került Frideczky Lajoshoz a siralomházból. A szivartárcán jól látható a Batthyányak oroszlános címerrajza. Frideczky Lajos önéletrajza, egyes politikusokról és reformkori történelmi eseményekről szóló beszámolói rendkívül érdekesek (Önéletrajz: XV/500., Feljegyzései az 1848.-49.- évekről:XV/502., Feljegyzései a szabadságharc hadjáratairól:XV/505., Jellemrajza Görgey Artúrról:XV/506., Memoárja gróf Lamberg megöléséről:XV/508., Feljegyzései Kossuth Lajosról:XV/511.,-Madách Imréről:XV/512.,-Tisza Kálmánról: X V / 5 1 4 . , - b á r óB á n f f y D e z s ő miniszterelnökről:XV/515.,-báró Fejérváry Géza miniszterről:XV/516.). Nyugdíjba vonulása alkalmából, a császári és királyi balassagyarmati törvényszék elnökét a Frideczky család címerével díszített, bőrkötésű emlékirattal búcsúztatta (családi tulajdonban van).
1902 december 3. -án halt meg Losoncon. Sírja Gortvakisfaludon ma is épségben van. Felesége, Zachár Mária 1916 -ban követte őt.
Zachár Mária Frideczky Lajos sírja Gortvakisfaludon
Matild leányuk (Adorján Lőrincné) Rimaszombaton élt, 1937 -ben halt meg. Sírját, Adorján Viktoréval együtt, útépítés közben felszámolták a rimaszombati temetőben.Mária leányuk aJörgh családban ment férjhez,Sarolta leányuk hajadon maradt (sárarany karkötője családi tulajdonban van). A Frideczky és az Adorján család fiúágon történő kihalása folytán Frideczky Matild rimaszombati házában egyesült a két család terjedelmes iratanyaga. Az Adorján leányok közülEmiliát Zólyomi Lajos(Budapest rendőrkapitánya) vette el feleségül,Magdolnát Damokos Irnák, Margitot pedigdr. Szeleczky Árpád (nagyszüleim). A tereskei birtok követte a gortvakisfaludi sorsát, a leszármazottaknak pedig nemesi kiváltságaik korábbi eltörlése után, birtokuk sem maradt már. Anyai nagyapám, dr.
Szeleczky Árpád vármegyei jogászként működött, mert az apai birtok (Székipuszta) akkora már elúszott. Megmaradt a büszke nemesi mivolt, és a praedicatum. A familia tagjai használták is alkalmanként kettős előneveiket. Például: „tereskei és apáczafalvi
Frideczky”,-„otrokocsi és perbesházi Adorján”,-vagy „szeleczi és boczonádi Szeleczky”. A családi irattár pedig a Szeleczkyek révén tovább gazdagodott. Frideczky Matild hagyatékának szétosztásakor Margit nagyanyám csak az iratokhoz ragaszkodott, így azok a Szeleczkyek levelesládájába kerültek.
1988 -ban a Nógrád Megyei Levéltár gondozásában és Varga János szerkeszté-sében, aki az Országos Magyar Levéltár igazgatója volt 1988-ig, megjelent Frideczky Lajos
memoárja (alcím: Középszinten a történelemben). Az 1988-as rendszerváltást követően a műemlék tereskei Frideczky- kúriát renoválták.
Frideczky Lajos memoárja.
Középszinten a történelemben.
Szerk.: VARGA JÁNOS. Salgótarján, 1988. 83 p
Kossuth út 17., - Hrsz.:143/1. A kúria a Frideczky családnak épült a XVIII. században, barokk stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely elõtt portikusz is áll, 1830-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, háromszögû oromzat áll. A fõbejárat is innen nyílik, az elõcsarnokhoz korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt késõbb lépcsõkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtetõ fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kõkeretes pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.