Adorján Lőrincz
Hat testvére volt:Armand, Ilona, Viktor, Louise (Bíró Bertalanné),Margit (Pongrácz Pálné), és Rózsa. Armand kisgyermekként halt meg. Lőrincz és Viktor tanulmányaikat Rimaszombaton kezdték (tanodai és iskolai bizonyítvány l866illetve 1869 -ből /22. dosszié 924.-1925.-1929.-1930./). Lőrincz elvégezte Budán a kir. Főreáltanodát (22./1932.), majd a budapesti műegyetemet is 1893 -ban (22./1944.). A leobeni bányászati és kohászati főiskolán egészítette ki tanulmányait. 1879.-ben hadapróddá nevezték ki, majd honvéd századossá lépett elő. 1883 -ban házassági engedélyt kapott a magyar királyi 52. Honvéd zászlóalj szolgálati jegye szerint (22./1940.). 1883 május l0.-én feleségül vette Frideczky Matildot.
Lőrincz az utolsó földbirtokos volt az Adorján családban. Mérnökként már megkezdte a szakítást ősei foglalkozásával, a gazdálkodással. Írással is próbálkozott,
„Ukkon pohara” című tanulmánya a Hazánk 1897 január 5.-i és a Felsőmagyarország 1901.
november 16.-i számában jelent meg. A tanulmány kézirata, a fenti két folyóirat részlet, továbbá a Felsőmagyarország 1901 november 20.-i száma Révész Kálmán válaszával és a szerkesztőség két levele Adorján Lőrinczhez, az „Adorján-Szeleczky levéltár” 16.
dossziéjában az 52o. szám alatt találhatók. Viktor testvére is Gortvakisfaludon született 1854 november 15.-én.
Halála után ő képviselte egyedül az otrokocsi Adorjánok fiúágát. Leánytestvérei közül Louise és Ilona a gortvakisfaludi temetőben nyugszanak. Rózsa is korán meghalt (1890). Abban az időben sokan haltak meg fiatalon, tuberkulózisban, és egyéb fertőző betegségben Rossz helyen épült az ősi kúria mondogatták, országút menti lejtős kanyar alján, ahová mindig „behordta a szél az út porát”. A nagy gyermekhalandóság miatt sok gyermeket nemzettek akkoriban. Lőrincznek is nagy családja volt, Frideczky Matildnak négy gyermeke született: Margit (a nagyanyám), Emília, Ilona, és Magdolna.
Adorján Margit születése Balassagyarmat 1884 02 28
A családnak nagy szüksége lett volna a családfőre, de Adorján Lőrincz, a krompachi vasgyár mérnöke 49 éves korában, tüdőgyulladásban meghalt. A hernádvölgyi magyar vasipari rt. tisztviselői külön gyászjelentésben emlékeztek meg róla.
Sajnos halálával az otrokocsi Adorján család fiúágon kihalt. Özvegy Adorján Lőrinczné (Frideczky Matild) vállára szakadt a birtok összes gondja, de ő a földhöz és a gazdálkodáshoz nem értett.
A Frideczky család
Nagyanyám édesanyja, Frideczky Matild megyeszerte híres volt szépségéről. A Frideczkyek Nógrád megyében először Penczen, az 1770. évi úrbéri összeírásban szerepelnek (Frideczky Teréz). Tereske ésApáczafalva birtokához pereskedéssel, a fiúágon kihalt Kamper család hagyatéka révén jutottak Tereske 1593 -ban szabadult a török hódoltság alól. Kamper Ferencz özvegye volt 1598 -ban a birtokosa. Kamper Ferencz csábrági vitéz volt, aki János király és a török elleni harcban jeleskedett, aminek jutalmául I. Ferdinánd király nemességet és címert adományozott neki1563 november 16.-án,
Pozsonyban. A bekeretezett címeres nemeslevél kissé foltos hártyán, ép címerképpel, leszakadt és sérült függőpecséttel, jelenleg is családi tulajdonban van, védett.
Csábrág vára Hont vármegyében meredek sziklabérc fölött romjaiban hever. A XIV.
században Lytva várának nevezték. A XVI. században megnőtt hadászati jelentősége a török közelsége miatt. A bányavárosok védelmét szolgálta. Átmenetileg rablólovagok is uralták (Balassa). Mária Terézia kora óta indult a vár romlásnak. (Pallas lexikon) A Kamperek hagyatékára és leszármazására (Adorján-Szeleczky levéltár 6.dossié/210.-245.), valamint a tereskei és apáczafalvi birtokokra vonatkozó iratok (lo.dosszié/295.-348.) nem véletlenül kerültek a Frideczky család leveles ládájába. A sárfenéki Kamper Ferencz ésPhiora Passa de Par házasságából született Kamper Regina Sembery Györgyhöz ment feleségül. Az ő leányukat (Sembery Reginát) Szmrecsányi János vette nőül, akinek a leánya Zsuzsi Ordódy Gáspárné lett. Az ő leányuk volt Ordódy Teréz, később Borsiczky András neje.
Innen már csak egy generáció a Frideczky család, mert leánya, Borsiczky Mária Frideczky Istvánnal kötött házasságot. A birtok tehát leányági örökösödési perek révén került a Frideczkyek tulajdonába. Az Adorján-Szeleczky levéltár 3. dosszié /107.-144. tételeiben elsősorban Kamper Regina örököseinek pereivel kapcsolatos iratok találhatók. A 11.
dossié/361. iratban Borsiczky Mária nyilatkozik, hogy halála után lakóháza tartozékaival fiára, Frideczky Tádéra jusson és fia érte évenként egy misét szolgáltasson (Tereske 1750 január 29). A Frideczky család eredetileg Nyitra és Nógrád megyében volt birtokos (Nagy Iván). A címeres nemes leveletI. Leopold király 1694 augusztus 21.-én adományozta Frideczky János rajki prépost, valamint fivérei György és Miklós, úgyszintén utóbbi fiai István és András, valamint István fiai János és György részére. A címeres levél 780x645 mm., a függőpecsét átmérője 125 mm. Az eredetiről készült fénykép az Adorján Szeleczky levéltárban található (I/9.tétel).Az eredeti okiratot a gyűjteményből nagybátyám halála után kiemelték, tárolási helye jelenleg nem ismert. Az adományozást megelőzően benyújtott kérvény eredetije (2 lap) az Adorján-Szeleczky levéltárban (II./8.), bekeretezett másolata pedig, családi tulajdonban van.
Az eredeti adománylevél fényképes másolata
A Frideczky család leszármazása és a fenti címeres levél leírása a „Nagy Iván”-ban is megtalálható. Az armálison lévő címer az előzetes kérvényben, valamintFrideczky Lajos
pecsétgyűrűjén lévővel megegyezik. Ez utóbbi családi tulajdonban van, pecsétje sérült, gyűrűje elvékonyodott. A címer leírása Nagy Iván szerint: „A pajzs kék mezejében zöld téren álló galamb, kiterjesztett szárnyakkal, csőrében egy piros rózsát tartva, fölötte három ezüst csillag ragyog. A pajzs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sasszárny között férfikar könyököl, szintén rózsát tartva. Foszladék innen arany-kék, onnan ezüst-vörös.” A család az egyik nemesség szerző Miklóstól a következőképen „sarjadzott le” Nagy Iván szerint: