Az osztrák hercegi család ivadéka volt Ottó, freisingi püspök.
Közel rokonságban állott Konrád és Fridrik német királyokkal, kik által be volt avatva a politika minden titkába. Ezen politikai részvéte gyakran jci összeütközésbe mély vallásos meggyőződésével;
nehezen birja egy systemává olvasztani az egyházi és világi karnak uralkodását hirdető theoriákat. Végre győzött a vallásos érzés, különösen Sz.-Ágoston befolyása; a világi küzdelmeket csak mint egy magasabb isteni állam előkészítőit méltatja figyelmére. Közel látja a világ végét, csak a barátok imája és jámborsága képezi még az emberek rosszaságának ellensúlyát. Ezen meggyőződésének különösen krónikájában ad kifejezést.1
3 Arnoldi Chron. Slavomm. Pertz XXI. 142—284. 1. a 171. lapon.
4 De transfretatione Frideriei I. Pertz XXII. 339.
0 Ami. Colonienses. Maximi. Pertz Ser. XVII. 723—847. a SOS. lapon.
y Continuatio S. Crucis. Pertz IX. 635— G38.
1 Chron. muncli. Pertz XX. 83, 310.
Ezen krónikája 1146-ig terjed. 1108 óta gyakran érinti a magyar ügyeket. Különösen a II. Béla és Borios közötti viszonyok érdeklik és foglalkoztatják.2 1147-ben maga is járt Magyarországon, mint Konrád király kísérője keresztes hadjáratában. Ez alkalom-mal megismerhette ezen nép különösségeit, egész sajátosságát, melyek annyira elütővó tették a magyar államot a középkori feu-dális országoktól.
Ezen tapasztalatait felhasználta második fő munkájában, I. Fridrik császár tetteiről, melyet 1157-ben kezdett megírni és már 1158-ban bekövetkezett halála'daczára az 1156. évig befejezett.8 Rokonának, a dicsőn uralkodó nagy Barbarossának akart örök em-léket emelni, mint a birodalom újjá alkotójának. Természetes, hogy figyelmét élesen irányozta azon pontra, hol a birodalam tekintélyé-nek akkor legerélyesebb ellenzékét látta.
II. Géza 10 évvel azelőtt halálos csapást mért ezen tekintélyre az által, hogy bajor Henriket a Lajta mellett nagy csatában legyőzte.
Ottó körülményesen elbeszéli ezen ütközetet, kénytelen elismerni a barbárok vitézségét, mely előtt a birodalom legnemesebb és leg-előkelőbb férfiai hullottak porba.4 Felhasználja az alkalmat, hogy keserű boszura szólítsa a császárt. Azonban, hogy mennyire nem felett meg a valóság ezen kívánságnak, legjobban két dolog bizo-nyítja. Az egyik az, hogy Konrád király Gézával azon nemtelen eljá-rás által éreztette csak haragját, melyet ennek ártatlan testvére, saját fiának arája Zsófia irányában követett. A szegény leány az admonti klastrom falai közt talált vigasztalást.5 A másik az, hogy Konrád az 1151-iki gyűlésen csakugyan szóba hozta a magyarok elleni hadjáratot, kiket meg akart hóditani, de a fejedelmek megtagadták a segélyt.6 Ezt elnapolta akkor. Ottó nem segíthetett másként,
- 1133. évhez. Chron. VII. 21. 259. 1., hol Borics származását és viszoutagságait beszéli el ; egyezöleg adja eló és említi Béla ál párthiveinek büntetését.
a Gesta Fricl. I. Imper. Pertz XX. 310—493.
1 Gesta Fricl. I. 32; XX. 369. Ceeidit in laoe proelio virorum nobüiurn ét illusfcrimn pars magna, vulgi verő multitudo imminerabilis.
5 Ld. Herbord Vita Ottonis 38. fej., mely azonban nem egészen meg-líizható és Vita, Gebehardi ét successornm.
8 Gesta Frid. II. 6 ; XX. ; 393. Imperator Ungaris belliim indieere ipsosque acl monarchiáé apicein reclucere volebat. Sei quuni assensum super
123 legalább megtanította az új császárt, miben áll a gyűlölt ellenség ereje.
Azt hiszem, Ottó ezen lelki állapotának köszönhetjük a magyar alkotmány leírását, melyet mintegy a lajtai csata bevezetése gya-nánt ad.7
Véleményem szerint ezen fejezet nem gyalázása Magyarország-nak. Ellenkezőleg mintegy az eltakart irigység hangjával adja elő azon intézményeket, melyek a magyar királyt oly hatalmassá teszik.
Senki sem meri még titkos susogással sem sérteni a királyt. Az övé a vármegyék jövedelmének két harmada. Senki sem ver pénzt, senki sem szed vámot ily nagy területen, csak ö. Mindenki köteles kö-vetni a királyt hadmenetében. Nem hangzik-e mind ez keserű irónia gyanánt a birodalmi állapotokkal gzemben, a hol a császár csak rangban volt első a fejedelmek közt.
Ottó folytatójától Ragevintól, ki müvét 1160-ig vitte, tudjuk, hogy Fridrik Magyarország megbuktatása céljából még versenytár-sával Manuellel is szövetségre lépett. Az, hogy mindennek dacára Magyarország képes volt fenntartani függetlenségét, legjobban bizonyítja, hogy nem megvetésből, hanem inkább az idegen erős államalakulás gyűlölettel vegyes bámulatából folyt Ottó leírása.
NÉMET KÚTFŐK 1235—1301.
II. Fridrik uralkodása alatt annyira el voltak foglalva a néme-tek saját ügyeikkel, hogy még a tatárjárás nagy katastrophája is csak nagyon kevés nyomot hagyott krónikáikban. Ellenben Csehor-szágban és Ausztriában a Przemyslek hatalmas uralkodása alatt bizonyos emelkedés észlelhető, mely a krónikák irásárais volt ha íással. A legtöbb ezen krónikák közül az 1260. évig a kunok és magyarok folyton megújuló betöréseit jegyzi be. Legbővebb itt is a sz.-kereszti.
Midőn végre elhatározó harcz készült a magyar és cseh nem-zetek közt Ausztria birtokáért, melyről még akkor senki sem tud-lioc principum liabere noii posset, quibusdam de causis lateutibus — a:l oportuniora tempóra distulit.
7 Gesta Frid. I. 3.
hattá, hogy a Habsburgokra fog szállani, az osztrák ktitfök nagy figyelemmel kísérik azon mozgalmakat, melyek róluk határoznak nélkülök. Legbővebbek itt a a bécsi dominikánusok évkönyvei és az u. n. bécsi história annorti,m 12G4—1279, melyet valószínűleg Vatzo, bécsi tanácsos irt. E mellett a krernsmünsteri ésadmonti év-könyvek is szolgáltatnak egyes fontosabb adatokat. A morvái mezei nagy csatára nézve fö'forrás Hornecki Ottokár rimes krónikája.1
Ottokár nem vett ugyan részt ezen eseményben, hanem hirei mind-azonáltal itt a közvetlen értesülés jellegét mutatják.
A magyarok részvételét e csatában nagyon is csekély mértékre igyekszik leszállítani.2 A magyar hadi történetet több fontos pont-ban felvilágosítja.8
III. Endre háborúira nézve Albrecht ellen a bécsi és sz.-ftoritmi folytatások képezik a fö'forrást.4
1 Ed. Pez. Ser. rerum Austriaearum III.
í Pez. iű. h. 143—165.
! Ipolyi Arnold beszéde a mogyar hadi történetről. 1879.
1 Pertz IX. 720—750.