Lezione X L Parole derivate
74. Fra i più importanti suffissi derivativi notiamo i seguenti che formano:
Nomi:
ság, (forma il concetto a s t r a t t o ) : boldogság, b e a t i t u d i n e ; jó-ság, b o n t à ; hegy-ség, m o n t a g n a ; kiván-ság, desiderio ecc.
~ász, (indica p r o f e s s i o n e ) : hal-ász, p e s c a t o r e ; kert-ész, g i a r d i n i e r e ; erd-ész, boscaiuolo ecc.
~ás, (azione c o n t i n u a ) : tanúl-ás, l ' i m p a r a r e , lo s t u d i o ; kér-és, il p r e g a r e ; kérd-és la d i m a n d a ; né-zés, il g u a r d a r e ; rak-ás, m u c chio ecc.
-mány, -vány, (risultato di azione) : olvas-mány, lettura ; ir-o-mány, s c r i t t u r a ; költ-e-mény, p o e s i a ; bizonyít-vány, a t t e s t a t o ; kér
vény, supplica ecc.
-at, (risultato di a z i o n e ) : ir-at, s c r i t t u r a ; felel-et, r i s p o s t a ecc.
-alom, érz-elem, s e n t i m e n t o ; vonz-alom, attrattiva; ért-elem, intelletto;
biz-alom, fiducia ecc.
-ály, (risultato) ; oszt-ály, sezione, classe ; tekint-ély, a u t o r i t à ecc.
-ka-cska, (diminutivi) ; leány-ka, ragazzetta ; levél-ke, letterina ; ház-a-cska, c a s e t t a ; kert-e-cske, giardinetto ecc.
Aggettivi :
-s, krétà-s c r e t o s o , sudicio di creta ; kö-v-es, p e t r o s o ; por-o-s, pol
veroso, coperto di polvere ; úr-i-as, signorile ; paraszt-o-s, c o n t a d i n e s c o ; tavasz-i-as, primaverile ecc.
tl\n,*t\l\.n, (privati): vigyáz-a-tlan, d i s a t t e n t o , s b a d a t o ; hii-telen, i n f e d e l e ; anyd-tlan, orfano di m a d r e ; ember-telen, i n u m a n o ; gond-a-tlan, s p e n s i e r a t o ecc.
"üj (munito d i ) : kék szem-ii, di occhi cilestri, o c c h i a z z u r o ; nagy fej-ü, di testa g r a n d e ; négyláb-ú, q u a d r u p e d e ecc.
-éklny, (atto a...) múlékony, p a s s e g g e r o ; term-ékeny, fertile; hajl-é-kony, p i e g h e v o l e ; feled-ékeny, s m e m o r a t o , d i m e n t i c o n e ecc.
-Ink, (di n a t u r a ) : fal-émk, vorace, i n g o r d o ; fél-énk, timido ; él-énk, vivo, v i v a c e ; nyal-ánk, goloso, ghiottone ecc.
-nyi, (esprime valore o m i s u r a ) : öt forint-nyi, di cinque fiorini ; hat méternyi, di sei m e t r i ; egy marok-nyi, di u n p u g n o ecc.
I suffissi formativi l,-t e l-nd-t v. e p a g . 6 1 . n u m . 3 4 . ; il suffisso -i v. a p a g . 1 3 . n u m . 13.
Verbi:
-l, hegedű-l, s u o n a il violino ; dal-o-l, c a n t a ; szolgá-l, serve; böjt-ö-l, d i g i u n a ; fésű-l, p e t t i n a ecc.
-z, só-z, s a l a ; arany-o-z, i n d o r a ; szin-e-z, c o l o r i s c e ; hám-oz, s c o r z a ; csird-z, germoglia ecc.
-|sz, (s' occupa di) hal-A-sz, pesca ; madar-á-sz, uccella ; vad-k-sz, va alla caccia ; epr-é-sz coglie fragole ecc.
-klz, bardt-koz(ik), fa amicizia; tandcs-koz(ik), si c o n s i g l i a ; fegyver
kezik), s ' a r m a ; ellen-kez(ik), c o n t r a r i a ;
-it, szép-it, abbellisce ; kisebb-ít, diminuisce, gyöng-'d, indebolisce;
lelkes-it, a n i m a ; iávol-ít, a l l o n t a n a ecc.
Danno forza frequentativa al verbo;*)
-g,glh keres-gél, va c e r c a n d o ; ed-degél, mangiucchia; él-de-gél, vivacchia, -.gai, ad-o-gat, d à a poco a poco, viene d i s t r i b u e n d o ; kér-e-get, va
d i m a n d a n d o ; néz-e-get, va o s s e r v a n d o ecc.
Ö
-k°0d, rcp-köd, svolazza; csip-ked, pizzicotta ; b'trds-kod-(ik), fa d a giu
dice ; kertész-ked(ik), fa d a giardiniere ecc.
-k\l, ir-kàt, scribacchia; jár-kál, v a c a m m i n a n d o ecc.
Formano verbi fattitivi : t, -lt, -tlt, -Iszt, (vedi a p a g . 83.)
Aggiungendo poi a questi suffissi dei verbi fattitivi i suffissi dei verbi in -ik, s ' h a la forma p a s s i v a : kér-et-ik, si prega;
megad-at-ik, vien d a t o ; hiv-atik, è c h i a m a t o ecc.
Formano verbi potenziali :
•hit, kér-het, p u ò p r e g a r e ; marad-hat, p u ò r e s t a r e ecc. V. p.82 n.o 5 1 .
Avverbi :
-n, nagy-o-n, assai, molto, gyors-a-n, velocemente ; eròs-e-n, forte
mente, könny e n, facilmente ecc.
*) In italiano si formano o con appositi suffissi formativi o eòi verbi ausiliari andare e venire u n i t i al g e r u n d i o del rispettivo verbo.
-/lg, egykedvü-leg, indifferentemente; jóakaró-lag, con benevolenza;
tagadódag, n e g a t i v a m e n t e ecc.
-vi, -viri, vedi a pag. 105. (Per esercizio serva la l e t t u r a : „Király és kapás.")
Lezione X L I .
Parole composte. Le interjezioni.
A f ő h e r c z e g ma érkezett meg. L ' a r c i d u c a è arrivato oggi.
Az a kézirat nagyon régi. Quel manoscritto è antichis
simo.
Ez egy szegény süket-néma. Questi è un p o v e r o sordo
muto.
Az állomásfőnök jelt adatott. Il capostazione fece d a r e il segnale.
I vocaboli fő-herczeg, a r c i d u c a ; kéz-irat, m a n o s c r i t t o ; süket
néma, s o r d o - m u t o ; állomás-főnök, c a p o - s t a z i o n e , sono c o m p o s t e di d u e parole, di cui u n a d à il concetto fondamentale, e l'altro u n c o m p l e m e n t o determinante. E s s e n d o fatte p e r composizione (össze
tétel) si c h i a m a n o parole composte = összetett szók.
75. Le parole composte sono :
I. Sostantivi : a) sostantivo con sostantivo: példabeszéd, p r o verbio, a d a g i o ; szélvész, fortunale, b u r r a s c a ; hajszál, (filo di) capello;
nemzetőr, g u a r d i a n a z i o n a l e .
b) aggettivo con sostantivo : főispán, s u p r e m o conte; nagyher
ceg, g r a n d u c a ; hálószoba, c a m e r a d a letto (dormitorio) ; Íróasztal, scrittoio ecc.
c) n u m e r a l e e s o s t a n t i v o : háromszög t r i a n g o l o ; tízparancsolat, i Dieci c o m a n d a m e n t i di Dio, (il Decalogo); ezerjófü, millefoglio ecc.
d) p r o n o m e e sostantivo : önérzet, a m o r p r o p r i o ; másvilág, l'altro m o n d o ; magaviselet, magatartás, contegno, c o m p o r t a m e n t o ecc.
e) avverbio e s o s t a n t i v o : alföld, b a s s o p i a n o : bevétel, i n c a s s o , e n t r a t a ; kiadás, spesa, uscita; bejárás, entrata; kijárás, uscita ecc.
II. Aggettivi: édessavanyú, agrodolce; tengerzöld, v e r d e m a r e ; lágymeleg, (caldo) tiepido; örökzöld, s e m p r e v e r d e , hófehér, b i a n c o niveo; kiskorú, m i n o r e n n e ecc.
Ili- Verbi : tutti i verbi composti cogli avverbi : át, meg, be, le, fel, ki, le, oda, szét, össze, vissza, ecc. In italiano le c o m p o s i z i o n i con: a, ad, ante, circon, con, contra, de, fra, inter, per, pre, s, sopra sor, sotto, sub, tras, uni ecc. P . e. áthág, trasgredisce, o l t r e p a s s a ;
aláír, sottoscrive ; ellentmond, contradice ; visszatér, ritorna ;
abban-hagy, i n t r a l a s c i a ; lefejez, decapita, decolla; ci-, le-szakít, d i s t a c c a ; elold, slega ecc.
76. Nelle parole composte prendono suffisso soltanto le voci fondamentali. P . e. kézirat-ok, példabeszéd-eket, há
romszög-ből, Önérzettel, hálószobá-k-ban; aláír-nak, abbanhagy
ták ecc.
Rajta ifiaki előre! Orsù giovani! a v a n t i ! Jaj nekem! meghalok. Ohimè! muoio.
Bátorság! Coraggio!
Ime! itt az ellenség. Ecco! il nemico è qui.
Queste esclamazioni: r a j t a ! o r s ù ! előre! a v a n t i ! jaj nekem!
a h i m è ! b á t o r s á g ! c o r a g g i o ! i m e ! e c c o ! manifestano certi moti dell' a n i m o e si c h i a m a n o interiezioni = indulatszók.
77. «Si usano per manifestare:
letizia, piacere: hajhaj! ejhaj! hejehaj! a h ! o h ! allegri! él
jen! v i v a ! evviva! egészségére! salute!
lode, approvazione : jól van ! b e n e ! b e n i s s i m o ! ujra ! hogy volt!
bis\derék! b r a v o ! helyes! sta b e n e ! köszönöm! g r a z i e ! ezer köszönet!
mille grazie!
eccitamento: rajta! o r s ù ! előre! a v a n t i ! menjünk ! a n d i a m o ! * gyorsan] p r e s t o !
maraviglia : ah ! o h ! ahi a h ! m a h ! ty'ù ! d i a m i n e ! terengettét ! c a p p e r i ! p e r Bacco !
disapprovazione O aborrimento: neml n o ! dehogy ! r a a c h e ! oibò ! huh ! u h ! pihal p u h ! sohal mai m a i ! Isten ments ! Dio g u a r d i ! le vele\ a b b a s s o ! ki velel f u o r i ! hogynel come n o ! hát mégl che m a i ! elég ! b a s t a ! ne további e n o n p i ù ! B a s t a c o s ì !
desiderio: ohi ohi hej / d e h ! csak., se.., bár! p u r c h é ! p u r e ! m a g a r i ! adja Isten! Dio v o g l i a ! Dio d i a ! boesánat! scusi ! p e r d o n o ! segítség! a i u t o ! kegyelem! p i e t à !
i m p r e c a z i o n e : ^ ' / gua.il jaj neked! guai a t e ! átkozott ! ma
l e d e t t o ! halál és kárhozat! m o r t e e d a n n a z i o n e !
paura: jaj! a h i ! a h ! oh ! jaj Istenem! o Dio ! segítség ! aiuto !
doloro: jaj/ a h i ! uh ! o h i ! m a h ! jaj nekem! a h i m è ! o h i m è l
compassione: szegény! p o v e r o ! szegényke! p e v e r e t t o ! pove-r i n o ! kápove-r! peccato !
ammonizione: a/ ah! o h ! o h e ! vigyázz ! a t t e n t o ! ni! ni-ni!
guardi! vigyázzatok! g u a r d a t e v i ! in g u a r d i a ! csend! z i t t o ! cheto lassan! p i a n o ! félre! l a r g o ! ím! íme! lám! e c c o !
chiamata: hé/ e h i ! o l à ! állj/ alto l à ! t e r m i ! ecc. ecc.*) P e r esercizio la l e t t u r a ; „A megfagyott gyermek."
*) E s s e n d o il sentimento u n g h e r e s e piuttosto vivace, le es-pressioni ed esclamazioni che e r o m p o n o dall' a n i m a (interiezioni) sono a n c h ' e s s e innumerevoli oltre alle suindicate.
Parte III
P r o p o s i z i o n e c o m p o s t a .
Oguno di questi esempi contiene proposizioni insieme unite che perciò formano u n a proposizione composta = összetett mondat. *
Le singole p r o p o s i z i o n i : Fuj a szél, soffia il v e n t o ; a tenger hullámzik, il m a r e è agitato, e s p r i m o n o a n c h e da se sole un p e n siero i n d i p e n d e n t e dall' altro ; perciò si dicono proposizioni coordi
nate = mellérendelt mondatok.
78. Le proposizioni coordinate sono in u n g h e r e s e : 1.) Proposizioni aggiuntive = kapcsolt mondatok, unite fra loro mediante le congiunzioni*) és, s, meg, e, (ed) ; is szintén, anche, p u r e ; sem, se, nè, n e p p u r e , n e a n c h e , nem
meno ; mhzd-mind, così c o m e ; előbb, p r i m a ; azután, poi.
*) Queste congiunzioni s p e s s e volte si o m m e t t o n o . P. e. Nincs holdvilág, s á r o s az út, fú a szél. ( T o m p a ) . Kakas szólal, üt az óra el kell válni v i r r a d ó r a . (Gyulai.)
a) Fúj a szél, a tenger hul-Icimzik.
Lement a nap, de csillagok nem jöttének. (Petőfi).
Nem a rózsa szúr meg, hanem a tövise. (Km.)
Soffia il v e n t o , il m a r e è agi
tato.
Il sole è tramontato, ma non sono a p p a r s e le stelle.
Non la rosa, ma la (sua) spina ti punge.
Lezione XLII
Proposizioni coordinate. (Congiunzioni coordinati uè.)
P . e. Elmondtam neki bánatomat, és ő megvigasztalt. Gli esposi il mio dolore, ed egli mi confortò. Atyám elutazott, bátyám szintén elutazik. Mio p a d r e è partito, mio fratello partirà pure. Előbb megkötik a hajót, azután kezdenek kiszállni az utasok. Prima si lega il bastimento, poi cominciano a sbarcare i viaggiatori.
2.) Proposizioni disgiuntive = elválasztó m o n d a t o k , colle congiunzioni disgiuntive: vagy, avagy, akár, o (od), o v v e r o , o p p u r e . P . e. Vagy én megyek haza, vagy atyám jön hozzám. 0 v a d o a casa io, o mio p a d r e v i e n e da m e .
3.) Proposizioni avversative = ellentétes mondatok?
colle congiunzioni a v v e r s a t i v e : de, hanem, m a ; ámde, p e r ò ; ellenben, anzi, al contrario ; azonban, ma, p u r e , p e r ò ; pedig, invece, eppure ; mégis, ciò non ostante, con tutto ciò ; mégsem, non p e r c i ò ; csakhogy, m a ; mindamellett, mindazáltal, nondimeno, t u t t a v i a ecc. Szeretnék haza utazni, csakhogy nincs pénzem. Vorrei rimpatriare, ma non ho quattrini.
Fél lába már a sírban van, mindazonáltal nagy tervekkel foglalkozik. Ha già un piede nella fossa, nondimeno (eppure)
si occupa di grandi progetti.
4.) Proposizioni conclusive = k ö v e t k e z t e t ő m o n d a t o k . Congiunzioni: hát, tehát, dunque, adunque, quindi; azért, ezért, perciò, p e r la qua! cosa ; ennélfogva, annálfogva, onde, laonde, sicché, così che ; következőleg, kövdkezéskép, ennek folytéin, p e r il che, in conseguenza di che, és igy, e così;
ecc. P . e. Árpád a legvitézebb volt, tehát őt választották ve
zérré. Árpad e r a il più eroico e perciò fu eletto duce. A magyarok nem férhettek már Schütthiában, ennélfogva kiköl
töztek. Gli Ungheresi non p o t e v a n o più starsi nella Scizia e perciò emigrarono.
5.) Proposizioni esplicative = magyarázó mondatok, colle congiunzioni : ugyanis, úgymint, (u. m.) cioè ; tudniil
lik, (t. i.) vale a d i r e , azaz, vagyis, o sia, cioè, ciò v u o l dire, ciò è a dire, ecc. A természetrajz három országra oszlik, t. i. állatország-, növényorzág. és ásványországra. L a storia n a t u r a l e si divide in t r e regni vale a dire: r e g n o animale, v e g e t a l e e minerale.
In questi esempi di proposizione c o m p o s t a , le proposizioni:
a ki futhat, chi correr p u ò ; mert igen hasznos állat, p e r c h è è a n i m a l e utilissimo ; hogy állatkertjéből egy-egy állatot válaszszanak, che o g n u n o si sceg'iesse u u animale, servono a completare l'altra proposizione;
perciò si dicono proposizioni secondarie (dipendenti) subordinate = alárendelt (függd) mondatok.
Le altre, a cui s o n o s u b o r d i n a t e , si c h i a m a n o proposizioni principali = főmondatok. (Proposizioni i n d i p e n d e n t i = független mondatok).
79. Le proposizioni subordinate sono:
1. Soggettive == alanyi mellékmondatok, colla con
giunzione : hogy, che, e coi pronomi relativi a ki (ki), chi, il quale, la quale, colui che, a mi, mi, che, ciò c h e . P . e. Ki (a ki) sokba fog, keveset végez. Chi (colui che) co
mincia molte cose, (ne) finisce poche. A mi jó volt, az "
elmúlt. È passato ciò che e r a buono.
2. Oggettive = tárgyi mellékmondatok, colla congiun
zione : hogy, che ; e coi pronomi relativi a ki (ki), chi, il quale, la quale, a mi, (mi) che. P . e. Atyám az írta, hogy nővérem beteg. Mio p a d r e h a scritto, che mia sorella è am
malata. Ne tedd azt másnak, a mit nem akarsz magadnak.
Non fare ad un altro ciò che non desideri a t e stesso.
R i p r o d u c e n d o letteralmente le p a r o l e di u n o senza la c o n g i u n zione che, s ' h a la citazione (discorso diretto) = idézet. P . e. A ki
rály azt mondta: ,,Ez a fiú nem királynak való". Il r e d i s s e : ,,Que-sto ragazzo non è atto a esser re."
3. Attributive = jelzői mellékmondatok, colla con
giunzione hogy, c h e , e coi pronomi relativi a ki, ki, il quale, A király megengedte, hogy ál
latkertjéből egy-egy állatot válaszszanak
Én egy tevét kérek, mert igen hasznos állat.
Fusson, a ki futhat.
II r e permise, che dal suo serraglio ognuno si scegliesse
un animale.
Io voglio un camello, perchè è animale utilissimo.
Corra, chi correr può.
Lezione XLIII
Proposizioni subordinative. (Congiunzioni subordinative).
la quale, a mely, mely, a melyik, il quale, la quale, c h e ; a hány, a mennyi, tanto, quanto ; a mekkora, a milyen, co
tale, tale. P . e. Meglátogattam azt az embert (melyiket?), a kí tegnap keresett. Ho visitato q u e i r uomo (quale ?) che mi cer
cava' jeri. Könnyű az olyan várost oltalmazni, (melyiket?) a melyet nem vínak. È facile difendere quella città (quale?) che non è assediata.
4. Avverbiali = határozói mellékmondatok: secondo i complementi di luogo, di t e m p o , di modo, di causa e di fine si distinguono in :
a) focali = helyhatározói m e l l é k m o n d a t o k ; alle do
m a n d e : hol ? dove ? honnan ? da dove ? hova (verso) dove?
merre? d o v e ? in che direzione ? meddig? fino a dove? L e congiunzioni sono : a hol, dove, ove ; a honnan, donde ; a hova, o v u n q u e , dovunque ; a merre, ove che, in che dire
zione c h e ; a meddig, fino che. P . e. A hol a nap fölkel, (ott) van kelet. Bove spunta il sole, (là) è l e v a n t e . A hova te mész, oda megyek én is. D o v e v a i t u ci v a d o a n c h ' i o . b) temporali = időhatározói mellékmondatok ; alle d o m a n d e : mikor? q u a n d o ? mióta? da quando in qua? mi
korra? p e r q u a n d o ? meddig? fino a q u a n d o ? Colle con
giunzioni: a mikor, a midőn, allorquando, allorché, midőn, quando, hogyha, ha, quando; a hogy, come, che, allorché, quando ; valahányszor ogni qualvolta ; miután, dopo che ; mihelyt, a mint, tostochè ; alighogy, appena che ; mielőtt, pri
ma che, avanti che ; a mióta, dopoché, poiché, dappoiché, dacché ; míg, finché, m e n t r e ; a míg, m e n t r e c h è , finché ; mialatt, nel m e n t r e che ; a meddig, finché, fino a tanto che ecc. P . e. Még nem ment le a nap, midőn hazaérkeztünk. Il sole non e r a ancora t r a m o n t a t o , allorché giungemmo a casa. Nem szeretlek, míg jól nem viseled magad. Non ti amo (voglio bene) finché non ti comporti b e n e . Anyám jobban van azóta, hogy falun lakunk. Mia m a d r e sta meglio, da quando abitiamo in campagna. Mikor a nap felkel, eltűnnek a csillagok. Quando si l e v a il sole, spariscono le stelle.
c) di modo, maniera e guisa — módhatározói mellék
mondatok ; rispondono alle domande : hogy? hogyan? come?
mi módon? in qual m o d o ? mikép? miként? in che guisa,
Ha azt hiszed, hogy minden
Se credi che ogni uomo sia tuo amico, o se pensi bhe ognuno che ti loda sia tuo amico : allora t ' i n g a n n i . mintha, quasi, quasiché, come s e ; hogysem, semhogy piut
tosto che, senza che. P . e. Úgy él, mint a hal a vizben.
Vive, come p e s c e n e l l ' a c q u a .
d) causali = okhatározói mellékmondatok : rispondo
no alle domande miért ? p e r qual ragione ? mi okból ? p e r qual m o t i v o ? Colle congiunzioni: mert, p e r c h è , mivel, giacché, minthogy, stantechè, hogy, che ecc. P . e. Bezárom az ablakot, mert fáj a szél. Chiudo la finestra, perche soffia il v e n t o . Minthogy a szó nem használ, ezentúl szigorúbb leszek. Giacché la parola non giova, d ' o r a in poi sarò più s e v e r o .
c) finali = czélhatározói m e l l é k m o n d a t o k : alle do
mande mi czélból? mi végett? A che fine? A quale scopo ? Colle congiunz/oni : azért, acciocché, acciò ; a végett, affin
chè ; azon czélból, acciocché, che, onde ; hogy, che, p e r . P . e. Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Non viviamo p e r mangiare, (acciocché man
giamo), ma mangiamo, p e r v i v e r e (acciocché viviamo).
p a r t e p r i m a (che serve a eccitare 1' a t t e n z i o n e ed a schiarire la se
conda) si c h i a m a prodosi = eló'szak ; la s e c o n d a (che a p p a g a la cu
riosità svegliata, e s p r i m e n d o il p e n s i e r o principale) si dice apodo si
— utószak. F r a queste d u e p a r t i si p o n e in u n g h e r e s e l ' i n t e r p u n zione dei due p u n t i (:).
80. F a c e n d o l ' a n a l i s i logica del periodo, la s ua prodosi può e s s e r e di luogo, di tempo, di causa o di fine; locale condizionale, concessiva, ecc. ecc. con le rispettive congiunzioni.
Le abbreviazioni più frequenti nelle scritture:
Cs. és kir. — császári és királyi ; i. e r. — imperiale e regio ;
db. — d a r a b ; pezzo ;
e. h. — e helyett : invece ;
d. e. — délelőtt ; a. m. — a n t i m e r i d i a n o ; d. u. — d é l u t á n ; p. m. — p o m e r i d i a n o ;
dr. — d o k t o r ; dr. — d o t t o r e ; f. é. — folyó évi ; a. c. — a n n o c o r r e n t e ; f. h. — folyó hó ; m. c. m e s e c o r r e n t e ; frt. — forint ; fr. — fiorini ;
ifj. — ifjabb, ifjú; jun. — j u n i o r ; kr. — k r a j c z á r ; s. — soldi;
Kr. e. — Krisztus előtt; a. C. — avanti Cristo ; Kr. ti. — Krisztus u t á n ; d.
a
— d o p o Cristo ;1. — lásd ; V. — v e d i ;
1. — l a p ; pag. — p a g i n a ;
m. kir. — m a g y a r királyi; reg. ang. — regio ungarico ; o. é. — osztrák érték; V. a. — valuta a u s t r i a c a ; p. 0. — p é l d á n a k okáért ; p. e. — per esempio ; sat,, s. a, t. stb. -— s a többi ; ecc. — eccetera, e così via s. k. — saját k e z e ; m. p. — m a n o p r o p r i a ; szt. sz. — szent; S. Santo — S a n t ' , S a n . t. cz. — teljes (tisztelt) czimü;jo. t. — pieno titulo ;
U. i. — Utó irat ; p. s. — p o s t s c r i p t u m ;
v. — v a g v ; o, od ;
V. Ö. — vesd össze ; cfr. — confronta.
K. — korona c o r o n a .
f- — fillér filler, c e n t e s i m o .