3. A forgalomszámlálási adatok kiértékelése 61
3.2. A forgalom összetétele
0 200 400 600 800 1000
2012.07.01 2012.10.01 2013.01.01 2013.04.01 2013.07.01 2013.10.01 2014.01.01 2014.04.01 2014.07.01 2014.10.01 2015.01.01 2015.04.01 2015.07.01 2015.10.01 2016.01.01 2016.04.01 2016.07.01 2016.10.01
Mentett fotó [db]
3.1. ábra. A működési idő alatt készített fotók száma
előző, és az azt követő héten kiszámítottam, hogy az azonos napot közrefogó napokhoz hogyan aránylik a hiányzó napnak megfelelő napok látogatószáma. Az arány ismeretében számítot-tam a hiányzó nap látogatószámát. A hosszabb hiányzó időszakokat a megelőző évek hasonló időszakaiból származó átlagos munkanapi és munkaszüneti napi látogatószámokkal töltöttem ki.
3.2. A forgalom összetétele
A forgalomszámlálás fontos feladata volt a látogatószám meghatározása mellett a forgalom össze-tételének meghatározása. Az Apátkúti út forgalmát elemeztem a látogató típusok, a haladási irány, valamint a látogatók tevékenysége szerint. A vizsgálathoz a jó napokat tartalmazó adat-bázist használtam fel. Ezt a szűkítést azért tettem meg, mert feltételeztem, hogy egy napon belül is eltér a típusok aránya, így a részleges napok torzítanák az eredményt.
A forgalom összetételének vizsgálata látogató típusok szerint
Először a teljes adatbázisban vizsgáltam a típusok megoszlását (3.2. ábra). Ez az arány azt mutatja, hogy az összes jó nap összes regisztrált áthaladása közül mekkora volt az egyes típu-sok részaránya. Megállapítható, hogy ezeken a napokon a látogatók közel 60%-a gyalogosan érkezett, míg a forgalom negyede személygépkocsikból állt. A kerékpárosok majdnem 14%-kal képviseltették magukat. E három csoporton kívül még a tehergépkocsik aránya volt 1% fölötti, a fennmaradó kategóriák részaránya összesen 1,2%-ot tett ki. 2016-ban hasonlóan alakult a forgalom összetétele, maximum 5% eltérést találtam a teljes adatbázishoz képest. Ez a további arányokra nézve is így maradt, ezért itt csak a teljes, négy év adatait tartalmazó adatbázisból származó eredményeket mutatom be.
A forgalom összetételét megvizsgáltam munkanap és munkaszüneti nap szerinti bontásban, mert feltételeztem, hogy hétvégén a kirándulók miatt megnő a gyalogosok részaránya. A 3.3.
ábrán látható, hogy munkanapokon 40-40% körüli a személyautók és a gyalogosok aránya, míg munkaszüneti napon a gyalogosok az áthaladások mintegy 3/4-éért felelősek. A kerékpárosok részaránya 14%, a nap jellegétől függetlenül. Tehergépkocsival, munkagéppel, motorossal és lo-vaskocsival jellemzően munkanapokon lehet találkozni, összesített részarányuk ezeken a napokon 5%.
Az éven belül is változhatott a forgalom összetétele, ezért az arányokat kiszámítottam évsza-kok szerint is munkanapokra (3.4. ábra) és munkaszüneti napokra (3.5. ábra). A 3.4. ábráról az látszik, hogy munkanapokon a gyalogosok aránya nyáron a legmagasabb, míg a személygépkocsik
64 3. FEJEZET. A FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK KIÉRTÉKELÉSE
Egyéb:0,1%
Gyalogos 58,1%
Ismeretlen:0,0%
Kerékpáros
13,6% Lovas:0,2%
Lovaskocsi:0,3%
Motorkerékpár 0,4%
Munkagép 0,2%
Személygépkocsi 25,6%
Tehergépkocsi 1,5%
Egyéb 2,7%
3.2. ábra. A látogatószám megoszlása típusok szerint
télen fordulnak elő a legnagyobb részarányban. A munkanapokon kerékpározókat csak a tél veti vissza a tavaszi-nyári arány harmadára. A tehergépkocsi forgalom aránya télen eléri a 6%-ot, a többi hónapban 3% körül mozog. Az ábrán a többi csoport dominanciája miatt nem látható, de a motorkerékpárosok aránya nyáron, a munkagépeké pedig télen éri el a teljes forgalom 1%-át.
A munkaszüneti napok forgalom összetételét (3.5. ábra) vizsgálva elmondható, hogy ezeken a napokon a gyalogos forgalom csak a nyári hónapokban csökken a teljes áthaladások 3/4-e alá.
A kerékpárosok aránya nyáron nő meg a munkanapokon látott arányokhoz képest 5%-kal, ekkor a forgalom ötödét adja ez a csoport. A személygépkocsik részaránya 10-15%, ez télen éri el a 20%-ot. A forgalom összetételre vonatkozó arányszámokat a 3.1. táblázatban foglaltam össze.
Összegezve tehát megállapítottam, hogy az Apátkúti út forgalmának 95%-át a gyalogo-sok, személygépkocsik, kerékpárosok és tehergépkocsik teszik ki. A négy legjelentősebb csoport aránya a mérési időszakban kerekítve 58-26-14-2% volt gyalogos-személygépkocsi-kerékpáros-tehergépkocsi sorrendben. Ez az arány jól mutatja, hogy az Apátkúti út fontos turisztikai útvonal, és éppen ezért kiemelkedő közjóléti szereppel bír. A látogató csoportok részarányát befolyásolja a nap jellege (munkanap, munkaszüneti nap), valamint az évszak.
A forgalom összetételének vizsgálata haladási irány szerint
Az úthasználókat ábrázoló fotókon a kiértékelő személyek megjelölték többek között az egyes látogatók haladási irányát. Az erdő felé irányuló mozgást befelének (BE), a Visegrád felé irá-nyuló mozgást kifelének (KI) neveztem. A haladási irány meghatározása azért fontos, mert következtetni lehet belőle az egyedi úthasználók számára. Minél közelebb van a BE/KI arány az 50-50%-hoz, annál valószínűbb, hogy ugyanazok a látogatók mentek be, mint akik kijöt-tek. Előzetesen azt feltételeztem, hogy a befelé és a kifelé haladók aránya nagyjából meg fog egyezni. Feltételeztem továbbá, hogy a legpontosabban a személygépkocsik BE/KI aránya fog megegyezni. E feltételezésem alapja az volt, hogy a Visegrádi Erdészet központja Visegrádon van, az innen induló erdészeti járművek valószínűleg ide is térnek vissza, a többi személygépko-csi számára pedig a Kaán Károly forrás után sorompó teszi lehetetlenné a más irányba történő kihajtást.
A jó napokon az összes 172674 áthaladásból 87057 befelé, 85617 kifelé történt, vagyis a
3.2. A FORGALOM ÖSSZETÉTELE 65
SZGK Gyalogos Kerekparos TGK Lovaskocsi Motorkerekpar Munkagep
3.3. ábra. A forgalom összetétele a nap jellege szerint
0,45 0,34
0,51 0,59
0,35 0,44
0,32 0,28
0,15 0,17 0,11 0,050,06
0,00
SZGK Gyalogos Kerekparos TGK Lovaskocsi Motorkerekpar Munkagep
3.4. ábra. A forgalom összetétele munkanapokon évszakok szerint
0,09 0,15 0,12 0,21
SZGK Gyalogos Kerekparos TGK Lovaskocsi Motorkerekpar Munkagep
3.5. ábra. A forgalom összetétele munkaszüneti napokon évszakok szerint
66 3. FEJEZET. A FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK KIÉRTÉKELÉSE
Típus Tavasz Nyár Ősz Tél
M.nap Szünnap M.nap Szünnap M.nap Szünnap M.nap Szünnap
SZGK 44,6 9,3 34,2 15,0 51,5 12,1 59,3 20,9
Gyalogos 35,0 77,2 44,3 62,1 32,4 75,4 27,7 73,8
Kerékpáros 14,7 12,9 17,3 21,7 10,8 11,5 5,0 4,1
TGK 3,2 0,2 2,3 0,2 3,2 0,3 6,1 1,0
3.1. táblázat. Az Apátkúti út forgalom százalékos összetétele
BE/KI arány 50,4% - 49,6% volt. Az arányt munkanap és munkaszüneti nap, illetve évszakok tekintetében megvizsgálva 2%-nál nagyobb eltérést egyik esetben sem tapasztaltam. A második feltételezés igazolására látogató típusonként is megvizsgáltam a BE/KI arányt (3.6. ábra). Az ábrán az látszik, hogy a legtöbb látogatócsoportban a befelé és kifelé haladók aránya maximum 2% eltérést mutatott. A kerékpárosok és lovasok közül több, mint 10% volt a különbség a befelé haladók, míg a lovaskocsiknál ugyanennyi a kifelé haladók javára. A négy leggyakoribb csoport haladási irányait – gyalogos, személygépkocsi, kerékpáros, tehergépkocsi – elemeztem évszakok szerint is. A 3.2. táblázatban a két irány százalékos aránya közti különbséget tüntettem fel.
A különbséget a BE%−KI% képlettel számítottam, tehát a pozitív érték azt jelenti, hogy a befelé irányuló forgalom volt nagyobb, míg a negatív érték azt, hogy a kifelé irányuló. A személygépkocsik haladási irány aránya 1,5%-on belül azonos volt. A gyalogosoknál tavasszal és nyáron a nap típusától függetlenül többségben voltak az erdőből kifelé haladók, míg ősszel és télen ez csak a munkanapokra volt igaz. Kerékpárosból a 3.6. ábrának megfelelően minden évszakban többen mentek be, mint ahányan kijöttek. A BE/KI arány csak a nyári szünnapokon csökkent 10% alá. Tehergépkocsikból a nyári szünnapok kivételével több haladt a város felé, mint az erdő felé.
Az eredményekből megállapítható, hogy a teljes áthaladás számra nézve a befelé és kifelé haladók aránya jó közelítéssel megegyezik. Ezen belül azonban kimutattam eltéréseket a láto-gatók típusa, a nap jellege és az évszakok szerint. A személygépkocsik BE/KI aránya a vizsgált időszakban nagyjából állandó 50-50% volt, ami az eredeti feltevésnek megfelelően azt jelenti, hogy jórészt ugyanazok a gépkocsik mennek be az erdőbe, mint amelyek kijönnek. Ez azt is jelenti, hogy az erdészeti utak sorompóval történő lezárása hatékony eszköz a nem kívánt gép-jármű forgalom kizárására. A kerékpárosokra vonatkozóan megállapítottam, hogy a vizsgált időszakban mindig többen haladtak befelé, mint kifelé. Az 1.3. részben bemutatottak szerint a Visegrádi-hegység a budapestiek számára könnyen elérhető célpont. A kerékpárosok nagy távol-ságok megtételére is képesek, ezért sokan választhatják azt, hogy tömegközlekedéssel elmennek Visegrádig, és onnan Budapest felé hagyják el a hegységet, és nem térnek vissza a kiindulási pontra. A kerékpárosok BE/KI arányának ezt a lehetséges magyarázatát nem ellenőriztem.
A forgalom összetételének vizsgálata a látogatók tevékenysége szerint
A látogatók által végzett tevékenységeket a rekordokhoz tartozó címkék alapján állapítottam meg. A kiértékelést végző személyek csak akkor alkalmaztak egy címkét, ha egyértelműen be tudták sorolni a látogató tevékenységét. A tevékenység megállapítása volt a legnehezebb és ezért legidőigényesebb feladat, hiszen például nem minden erdészeti gépkocsiról látszik, hogy az erdőgazdaságé, ezt csak az ott dolgozók tudnák megállapítani. A kiértékelésnek csak egy kis
3.2. A FORGALOM ÖSSZETÉTELE 67
3.6. ábra. Az áthaladások irányának megoszlása látogatótípusonként
Típus Tavasz Nyár Ősz Tél
M.nap Szünnap M.nap Szünnap M.nap Szünnap M.nap Szünnap
SZGK -0,3 1,3 0,6 0,3 0,1 0,6 0,7 1,4
Gyalogos -9,3 -2,2 -5,0 -1,2 -5,3 2,1 -6,3 3,9
Kerékpáros 17,4 13,4 11,6 5,9 14,4 10,6 11,1 11,2
TGK -1,8 -8,8 -2,5 7,1 -0,1 -5,0 -2,8 -4,2
3.2. táblázat. A négy leggyakoribb látogatótípus befelé és kifelé irányuló forgalmának százalékos különbsége
részét végezték a Parkerdő munkatársai, így a teljes adatbázison nem lehettem biztos abban, hogy minden úthasználó megfelelően fel lett címkézve. A kiértékelésnél a típusok és a darabszám helyes megállapítása volt az elsődleges szempont, ami abból is látszik, hogy a rekordok 10%-a tartalmazott tevékenységre utaló címkét. Ezek alacsony számuk ellenére értékes információval szolgáltak a forgalom megismerésében.
A legnagyobb arányban – az összes teherautó 1/4-e – a tehergépkocsik tevékenységét jelöl-ték meg a kiérjelöl-tékelők. A felcímkézett tehergépkocsik 98%-ban erdészeti, 2%-ban közfeladatot (tűzoltó) láttak el. A tehergépkocsikról a saját tapasztalataim szerint könnyű megállapítani, hogy faanyag szállító gépkocsiról van-e szó, ezért ezt az arányt elfogadtam valós aránynak. Az úton az említett két kategória mellett a fotók szemrevételezése alapján munkavégzés (pl.: út-fenntartás) és vadászházi áruszállítás céljából közlekedtek tehergépkocsik. A személygépkocsik 17%-ban kaptak tevékenység címkét. A címkék 98%-a erdőgazdasági, 1,5%-a közfeladatot, a maradék 0,5% pedig kirándulás és vízhordás tevékenységet jelölt. Az erdőgazdaság saját gép-járművei közül a jelzéssel ellátottak könnyen azonosíthatók voltak. A vízhordási engedéllyel rendelkező járműveket rendszám alapján lehetett volna jelölni, ám a fotók felbontása miatt erre nem volt lehetőség. Az adatbázisban szereplő néhány „vízhordó” címkét az erdőgazdaságnál dolgozó kiértékelő személyek rögzítették a gépkocsi színe és típusa alapján. A közfeladatot el-látó személygépkocsik rendőr és mentőautók voltak, ezeket egyértelműen lehetett azonosítani, ezért a személygépkocsik közül ezek darabszámát és arányát tartom egyedül a valóságot jól kö-zelítőnek. A nem felcímkézett személyautók nagy része a fotókon polgári járműnek látszott, ebből a vízhordók és erdőgazdasági járművek aránya még közelítőleg sem volt megállapítható.
A kerékpárosok 11%-ának tevékenységét jelölték az adatbázisban. A jelölt kerékpárosok 70%-a rekreációs kiránduló biciklista volt, 30%-uk pedig sportoló. A gyalogosok csupán 6%-ánál állapí-tottak meg tevékenységet a kiértékelést végző személyek. A címkék 96% kirándulót jelölt, 4%-a
68 3. FEJEZET. A FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK KIÉRTÉKELÉSE pedig sportolót. A fotók szemrevételezése alapján a gyalogosok legnagyobb része kiránduló, míg a kerékpárosok összességére jellemző lehet a 70-30 kiránduló-sportoló arány.
Érdekesnek tartom még a tevékenységek szerinti vizsgálatot is. Igaz, hogy valószínűsíthetően nem minden úthasználó kapta meg a megfelelő címkét, de az arányokat az adatbázisból véle-ményem szerint meg lehet állapítani. Erdészeti tevékenységet az úthasználók 5%-ánál jeleztek a kiértékelők. Ez az érték minden bizonnyal magasabb, de a nagyságrendet így is jól mutatja.
Az erdészeti címkével jelölt úthasználók 90%-a személygépkocsi, 8%-a tehergépkocsi, 2% pedig lovaskocsi és gyalogos volt. Kirándulónak és sportolónak túlnyomó többségében gyalogosokat és kerékpárosokat jelöltek a kiértékelők.
A tevékenységek vizsgálata alapján megállapítottam, hogy az Apátkúti út nagyobb részt közjóléti forgalmat bonyolít gyalogosok és kerékpárosok személyében. A gyalogosok kb. 95%-a kirándult, 5%-a sportolt, míg ez az arány a kerékpárosoknál 70-30% volt. Az erdőgazdálkodás-sal kapcsolatos forgalom személyautók és tehergépkocsik formájában jelentkezett. Az erdészeti személygépkocsik és tehergépkocsik aránya 90-10% volt a címkék alapján. Ezt az értéket érde-mes összevetni Kosztka 1999-es közlésével, amelyben az átlagos erdészeti utak forgalmát 65-35%
személygépkocsi-tehergépkocsi aránnyal jellemezte. Elképzelhető, hogy az összes úthasználó tö-kéletes felcímkézésével ehhez az értékhez közelebbi értéket kapnánk, de véleményem szerint a vizsgált úton az erdészeti személygépkocsi forgalom ennél nagyobb arányú, ami az erdészet köz-pontjának közelségével magyarázható. A címkék alapján az erdészeti forgalom csupán a teljes forgalom 5%-át teszi ki, ami a valóságban valamivel nagyobb lehet, de jól jelzi, hogy az Apátkúti út egy turisztikailag frekventált területen található, így közjóléti szerepe kiemelkedő.