n.Jog- és államtudomány
109 Schordann, Sigismundus. Dissertatio inaguralis medica de
IV. Filozófia
(Filológia, esztétika, kritika.)
Abhandlung von der gehoerigen physischen Erziehung der Kinder von ihrer Geburt an bis in ihr sehszentes Lebensalter.
Wien. 1788. 0.910.
Abichf, Johann Heinrich. Philosophie der Erkenntnisse I— II.
Theil. Bayreuth, 1 7 9 !. 0.808.
A. B P. A. /. T. N. T. A. könyvek szabados olvasásáról két fő tzikkely. Pesten, 1792. 0.856.
Ádáini, Joannes. Fragmentum statisticae Graecorum de dis
ciplina civium et educatione juventutis. Posonii, 1801. 0.76.
Adeliing-s, Johann Christoph, Deutsche Sprachlehre für Schulen.
Fünfte Auflage. Berlin, 1806. 0.716.
Albanus, Annibal. Philosophia nova-antiqua Thomae Cevae Soc. Jesu. Mediolani, 1718. 0.637.
Anleitung zur lateinischen Sprache zum Gebrauche der studi- rcndcn Jugend im Koenigreich Hungarn. II. Theil. Ofen und Tyriiau,
1 7 8 7 .0 .7 1 2
Annalen der Literatur und Kunst in österreichischen Staaten.
II— IV. Jahrgang. Wien, 1803— 1805. Q. 185.
Antonii, Qenuensis, Elementorum artis logico criticae libri V.
Ed. novissima. Bassani, 1774. 0.790.
Antonini, Marci, imperatoris ac philosophi libri Xfl. Intro
ductionem ad philosophiam stoicam ex mente M. Antonini prae
misit .loan. Franciscus Buddaeus. Lipsiae, 1729. 0.790.
Aphthonii sophistae Progymnasmata a Rodolpho Agricola par
tim a Johanne Maria Cataneo latinitate donata. Amsteiodami, 1665. 0.627.
Aristotelis opera. Edidit Joannes Bapt. Regnauld (c. n.) 0.879.
— De interpretatione. Lugduni, 1613. (?) (c. h.)
— opera omnia Graece Annotationem criticam adjecit Jo.
Theophilus Buhle Vol. 1—IV. Biponti, 1791—^1793. 4. k. 0.878.
113
Assertiones ex universa philosophia in universitati Pesthiensi.
1800. Pestini, 1800. 0.856.
— u. az. 1806. Pestini, 1806. 0.855.
Bajza, Kritikai Lapok. I. füzet. 1831.0.735.
Ballexserd/ Fontos kérdés, miképpen kelljen a gyermekeket természet szerint úgy nevelni, hogy egészségesek, nagyok, erősek és hosszú életűek lehessenek? Németből fordította Q. Domby Sámuel. Posonban és Pesten, 1807.0.715
Batsányi János, A Magyar Tudósokhoz I. Faludi Ferentz s több más magyar Költők Munkájának kiadásáról. II. A Nemzeti Nyelvről s Poézisról és a mai Nyelvrontók törekedéséről. Pestenn, 1821.0.785
Batteux. Einleitung in die Schönen Wissenschaften. Nach dem Französischen vermehret Karl Wilhelm Ramler. IV. Auflage, Í--IV. Band. Leipzig, 1774.0.684.
Baanieister, M. Fridericus Christianus. Philosophia recens controversa complexa definitiones theoremata et quaestiones nostra aetate in controversiam vocatas. Lipsiae et Gorlicii, 1749. 0.882.
Baanieisteri, M. Frid. Christ. Institutiones philosophiae rati
onibus methodo Wolfii conscriptae. Ed. tredicima. Witembergae, (é. n.) 0.881.
— Philosophia definitiva hoc est definitiones phylosophicae ex systemate Lib. Bar. a Wolf. Ed.nova. Witembergae, 1767.0.880.
— Philosophiae moralis institutiones ius naturae, ethicam et politicam complexae. Budae, 1779.0 884.
— Elementa Philosophiae recentioris usibus iuventitutis scholasticae accommadata. Ed. novissima. Viennae, 1774.0.883.
Baiimeisterits, M. Frid. Christ et M. Jo. Christ. Messerschmid Philosophiae definitivae pars altera capiens definitiones ex omni philosophia activa quarum Lib. Bar a Wolf atque Mich. Christ Hanovius auctores sunt. Ed. tertia. Vitembergae, 1771.0.880.
^'^Beckherii, Qeorgii Elbingensis, Orator extemporáneas seu artis oratoriae breviarium bipartitum. Varadini, 1656.0.1739. (R.M.K.)
Beckhis^ Christianus Daniel. Commentarii societatisph ilologicae Lipsiensis. Vol. II— 111. Lipsiae et Plaviae, 1802.0.821.
Benat, Gérard von— . Die Redekunst in Beispielen oder ausge
suchte Stücke der Beredsamkeit aus dem berühmten Rednern.
Aus dem Französischen übersetzt M. Johann Daniel Heyde I— IIL Theil. Leipzig, 1782— 1785. 2 k. 0.846.
U i
Bencsik József. Az emberi kötelességek rajzolattja rövid erkölcsi oktatásokban. Posonban, 1818.0.636.
*Benyák, Bernardus. Sermocinationes criticae super ortu et progressu philosophiae apud priscos homines ad aetatem nascentis eruditionis. Romanae. Pestini, 1779. 0.693
Beregszászi, Paulus. Ueber die Aehnlichkeit der hungarischen Sprache mit den morgeniaendischen. Leipzig, 1796. Q. 104.
Bilfingeri, Georgii Bernhardi De Harmonia animi et corpo
ris humani maxime praestabilita ex mente illustris Leibnitii. Ed.
tertia. Tubingae, 1741. 0.710.
Bódogh, Michael. De philosophematum omnis aevi ac imp
rimis recentissimi in theoriam medicam influxu dissertatio inaug, med. S. Patakini, 1817. 0.796.
Boehmiiis, Andreas. Metaphysica ordine scientifico conscripta.
Giessae, 1753. 0.738.
— Logica.' Ed. II. Francofurti ad Moenum, 1762. 0.628.
Boethii, Anicii Manlii Torquati Severini, De consolatione phi
losophiae libri V. Tyrnaviae, 1735. 0.628.
Braun, Heinrich, Anleitung zur guten deutschen Schreibart.
Muenchen, 1785. 0.683.
Bruckeri, Jacobi, Compendium historiae philosophiae. Clau- diopoli, 1768. 0.698.
Buesch, Johann Georg. Ein Wort an die Bürger Hamburgs über ihre Nichtachtung in der Erziehung ihrer Soehne. Hamburg,
1800. 0.666.
Buesching, D. Anton Friedrich. Unterricht für Informatoren und Hofmeister. Hamburg, 1773. 0.657.
Buddei, Jo. Francisci, Elementa philosophiae practicae. Ed.
sexta. Halae Magdeburgicae, 1714. 0.885.
— U. az. Halae Magdeburgicae, 1727. Q. 887.
— Elementa philosophiae theoreticae seu institutionum philo
sophiae ecclecticae. Tomus II. Ed. quinta. Halae Saxonum, 1715. 0.886.
Biirgh, Joannes. Der W ert des Menschen. Aus dem Engli
schen übersetzt. Erster Theil. Braunscheweig, 1778. 0.727
Biirkhaeuser Nicolaus. Institutiones logicae. Wirceburgi, 1771.
0-809.
— Institutiones metaphysicae. Pars 11— III. Bambergae et Wirceburgi, 1773— 1774. 2 k. 0.810.
115
Caelii, Lodovici Rhodigni, Antiquarum libri XXX. Basileae, 1542. F. 29.
Calepini, Ambrosii, Linguae Latinae dictionarium cui accedit onemasticon propriorum nominum per D. Conradum Qesnerum collectum. Basileae, 1555. F. 27.
'^'Cámpe. F^sychologia. Pozsonban és Komáromban, 1794. 0.719.
Carli, 1. R. Graf. Von der physischen, moralischen und bür
gerlichen Ungleichkeit der Menschen. Wien, 1793 0.859.
Cellarii, Christoph. Orthographia Latina ex vetustis monu
mentis nec non recentium ingeniorum curis excerpta digesta. Ed.
Fheoph. Christophorus Harles. Tomus I— IL Altenburgi, 174 8 .0 .2 1 8 . Chompréy Selecta Latini sermonis exemplaria. Vol I—VI. Budae, 1787. 6 k. 0.772.
Ciceronis, M. Tullii, De officiis libri HI. Emendata a Joanne Sturmio. Argentorati, 1564. 0 865.
— opera omnia, quae exstant. Annotationibus Dionysii Lam- bini. Argentorati, 1591. 0.864.
— Orationes selectae, Christophori Wahl interpretatione. Tom.
1— 111. Tyrnaviae, 1754— 1755 3 k. 0.867.
— Ad familiares Epistolae. Interpretatione illustravit Phili- bertus Quartier. Tyrnaviae, 1782. 0.866.
— Tusculanarum Quaestionum ad M. Brutum libri V. Cura Francisci Schoenberger. Viennae et Tergesti, 1815. 0.879.
Cicero, M. Tullius. Az embernek tisztéről és kötelességeiről a maga fiához irt három könyvei. Magyarra forditotta Kovásznál Sándor, Kiadta Engel Krisztián János. Posony, 1795. 0.868.
— Az Üdősbb Kátó vagy — nak beszélgetése az öregség
ről. Magyarázta Virág Benedek. Pesten, 1803. 0.870.
— (Tzitzero), Markus Tullius-nak kiválogatott Levelei, mellyeket a tanuló ifjúság haszucíra magyar nyelvre fordított Hegyi Jósef. Szegeden, 1804. 0.869.
Comenii, J. Amos. Oratio de cultura ingeniorum A. 1650.
Sárospatakini dicta; ex tenebris protracta per Sámuelem Thesche- dik. Pesthini, 1791. 0.642.
Cserey Farkas, Nagyaitai iffiabb. A falusi nevelésnek mód- gyáról való vélekedés. Nagy Váradon, 1806. 0.837.
Cseri Péter. A köz Szorgalom esedezése a Magyar Ország Nemeseihez. Schönfeld után kiadta — . Budán és Pozsonyban, 1811.
0.671.
1 16
Csergheő, Franz v. — Von den Ursachen pflichtwidriger Handlungen und den Mitteln dagegen. Pest, 1806. 0.1704.
Cs. J . Az Indiai Bölts vagy miként lehet az ember boldog e társaságos életbenn. Magyar nyelvre fordítódott — által. Debre- czenben, 1815. 0.662.
Cunad, Petri, Orationes argumenti varii, Lipsiae, 1 7 3 5 .0 .6 9 4 Cygne, Martinus du— . Fons eloquentiae sive explanatio re- thoricae. Ed. nova. Coloniae Agrippinae, 1739. 0.717.
Czimmennann 1. Zimmermann.
D alberg Károly Theodor. Visgálódások a Mindenség felett.
Kiadta Lánghy István. Pesten, 1828. 0.537.
Danim, Christian Tobias. Einleitung in die Goetter Lehre und Fabel Geschichte der alten Griechischen und Roemischen Welt. Berlin, 1786. 0.734.
Danetius, Petrus. Dictionarium novum Latinum et Gallicum.
Ed. altera. Parisiis, 1680. Q. 108.
D es Caries, Renati, Specimina philosophiae seu dissertatio de methodo recte regendae rationis et veritatis in scientiis investi
gandae. Amstelodami, 1650. Q. 96.
— Meditationes de prima philosophia. Amsterodami, 1644.
Q. 95.
— Epistolae. In quibus omnis generis quaestiones philosop
hiae tractuntur. Pars I— II. Amstelodami, 1648. Q. 97.
— Renatus. Passiones Animae. Amstelodami, 1560. Q. 96.
— Principia philosophiae. Amstelodami, 1050. Q. 96.
Desing, Anselmus. Diatribe circa methodum Wolffianam in philosophia practica universali. Pedeponti, 1752. Q. 91.
Dial. Ueber die Hofmeister ein Nachtrag. Prag, 1776. 0.720.
Didacus, Fr. Masinus Valentinus. Commentariorum in uni
versam Aristotelis philosophiam una cum quaestionibusque a gra
vissimis philosophis agitantur tomi duo. Moguntiae, 1621. Q. 112.
— U. az. Coloniae Agrippinae, 1628. Q. 111.
D orians Briefe von der Freundschaft. I— II Band. Augsburg und Leipzig, 1767. 0.705.
Douglas, James. Ueber die Fortschritte der Gesellschaft. Stutt
gart und Tübingen, 1825. 0 763.
D*y, L. Ch. V., Die Lampe. Wien, 1773. 0.624.
Eberhard, Johann August. Sittenlehre der Vernunft. Verbesserte Auflage. Berlin, 1786. 0.891.
117
— Theorie der schoenen Wissenschaft. Zweite Auflage. Halle, 1786. 0.890.
Eberhard, G. A. Aesthetika vagy is a Szép Tudományoknak Theóriája. Magyarázta Pucz Antal. Pesten, 1817. 0.892.
Eberth, Conradus. Elementa logicae ecclecticae IV. in libros tributa (h. n.) 1763. Q. 94.
Educatione, Nonnihil de — juventutis scholasticae et stu
diorum reformatione in ditionibus Pannonicis. Pampelonae, 1792.
Elem enta artis cogitandi in usum Gymnasiorum et grama- ticarum scholarum per regnum Hungáriáé. Budae, 1178. 0.675.
— U. az. 1792. 0.676.
Encyclopaedia philologiae Graecorum et Romanorum. Posonii, 1803. 0.758.
Engel, J. J. Der Philosoph fuer die Welt. 1— II. Theil. Carls- ruhe, 1789. 0.755.
Epicteti Enchiridion et Cebetis Tabula Graece et Latine Viennae, (é. n.) 0.782.
Epiktetos-ndiV. kézi könyvetskéje avvagy az életet akármelly állapotban kinek kinek magának türhetővé sőt kedvessé tehetésének mestersége. Fordította Mokry Benjamin. Pesten, 1825. 0.783.
Erasm us (Roterodamus) in genere consolatorio de morte de
clamatio. Nurenbergae, (é. n.) Q. 102.
— Absolutissimus de octo orationis partium constructione libellus. Basileae, 1515. Q. 102.
Erasini, Des. — Roterodami, De duplici copia verborum ac rerum commentarii duo. Basileae, 1595. Q. 102.
— De utraque verborum ac rerum libri duo. Claudiopoli, 1795. 0. 909.
Ernesti, Jo. Augustus. Jnitia Rhetorica. Ed. nova. Lipsiae, 1770. 0.792.
Ernesti, Johann Heinrich Martin. Sittenbuch oder von den Pflichten des Menschen. Koburg und Leipzig, 1800. 0. 793,
Erziehung, Uiber die koerperliche und moralische — bey Kinder beyderley Geschlechts. Grätz, 1792 0.749.
Eusebii, Joannis, Nierembergii, De arte voluntatis libri sex.
Lugduni, 1649. 0.682.
Fabri, Honorati, Euphyander seu vir ingeniosus. Tyrnaviae, 1763. 0.644.
118
Fabriciiy Jo. Alberti. Bibliotheca Latina mediae et infimae aetatis. Liber I— V. Hamburgi, 1736. 2 k. 0.689.
Feder, Johann Qeorg Heinrich, Untersuchungen über den menschlichen Willen. 1— III Theile. Göttingen und Lemgo, 1785
— 1794. 3 k. 0.812.
— Untersuchungen über den menschlichen Willen. Neueste Auflage. Linz, 1785. I— IV. Theil. 4 k. 0.813.
Feders, Nach— Leitfaden Erklärung der Logik Metaphysik und praktischen Philosophie. I— III Theil. Wien, 1793. 3 k. 0.871.
Fejér György. Értekezés egy magyar Tudós Társaság leg
könnyebb és leghelyesebb felállitásáról. Pesten, 1809. 0.907.
Felbiger, Johann Ignaz von— . Die wahre Saganische Leh
rart in den niedrigen Schulen. Wien, 1774. 0.816.
Fenelon. Nagy emberek beszélgetései Eliziom mezején.
Ford. Czinke Ferentz. Budán, 1816. 0.1411.
Fenne, Franciscus de—. Grammatica Gallica (c. n.) 0.911.
— Indiculus ac series dictionum. Lugd. Batav. 17 0 2 .0 .9 1 1 .
— Entretiens familiares pour les amateurs de la langue Francoise. Leyde, 1702. 0.911.
IV. Ferdinand, a két Szitziliai országok Királlyá. A Szent Lutzai uj szállóknak Eredetek s Szaporodások. Ford, Hrabovszky György. Veszprémben, 1792. 0 .7 2 4 .
Fichte, Johann Gottlieb. Ueber den Begriff der Wissen
schaftslehre oder der sogenannten Philosophie. Weimar, 1 7 9 4 .0.829.
F., j. F. Principia adornando systemati rationis rei litterariae deservitura. Pestini, 1791. 0.664.
Fischenis, Joh. Frider. Theophrasti characteres recensuit animadversionibus illustravit— . Accessit commentarius Jsaaci Casauboni. Coburgi, 1763. 0.824.
F., Karl, Reichsgraf. Die Harmonie oder Grundplan zur bessern Erziehung, Bildung und Versorgung des weiblichen Geschlehts. Deutschland, 1788. 0.754.
Folnesics, J. Ludwig. Winke für weibliche Erziehungs Ans
talten meines Vaterlandes. Erstes Heft. Ofen, 1815. 0.817.
Freyheits Kappe, Die r o t h e --- . Chemnitz, 1793, 0.726.
Frisii, Joannis. Dictionarium Latino Germanicum nec non Germanico Latinum. Pars I— II. Coloniae Agrippinae, 1701. 2 k, 0.702.
119