lan gyászos halálát hirdetem.“ ^) Végső tisztessége ápril 1-én ment végbe,’’) s azon résztvettek a Pesten időző irók, az egyetem tanára és hallgatói, a tanintézetek tanulói. Özvegye Ferenczy Istvánnal emel
tetett művészi síremléket a pesti belvárosi plébánia templomban.*’) Kultsárnak fejlett érzéke volt a ritkaságok, régiségek, könyvek gyűjtése iránt is. Ennek két maradandó emléke maradt, mely nevét megőrzi : az egyik a Kulcsár-kódex, a másik a komáromvármegyei Kultsár könyvtár. A Kulcsár-kódex 184 kis negyedrétű lapból álló kézirat, melyet 1539-ben fejezett be Paulus de Pápay, valószínűleg pálos szerzetes. A munkát Kultsár mentette meg az elkallódástól s
*) Összes művei. VII. 87.
2) Írod. tört. Közi. XIX. 208. 1.
Figyelő 1876. 1 170. 1.
0 Haz. és Külf. Tud. 1828 I 27. sz.
Kazinczy azt irja Ponori Thewrewk Józsefnek, liogy Kultsár temetése 2800 írtba került. Az összeg rendkívüli nagyságán csodálkozott is. Kaz. lev.
XX. 502.
*') Szinnyei: Magyar írók. VII. 30.
4é
valamilyen árverésen került a tulajdonába; féltő gonddal öiizte, úgy hogy olvasását se engedte m egJ) Ismertetését fentartotta a maga részére.-) Halála után Morvát Istvánhoz és attól a Nemzeti Múzeumba került.*^)
Jankovich Miklóssal, a nagy gyűjtővel söoros összeköttetésben állott és ettől nyert ösztönzést régi kéziratok gyűjtésére, amit Kultsár meg is tett.*) Ezzel látszik összefüggésben az, hogy Kölcseyt arra buzdítja, hogy a debreceni bibliotékában régi kéziratokat másoltasson le.'"’) Lapja révén kapott régiségeket is, melyeket a Nemzeti Múzeumba juttat. Szép könyvgyűjteményre tett szert idővel ; ezt a gyűjteményt 1827-ben, halála előtt félévvel, felajánlotta Kcmárcmvármcgyének, szülővármegyéjének. A vármegye 1827 október 9-én tartott köz
gyűlésében^^) tárgyalta a nagylelkű ajánlatot, amelyet hálás köszö
nettel fogadott.^) Halála után özvegye, Perger Anna asszony is tetemes adományokkal gyarapította Kultsár István könyvtárát, mely 3591 darabot számlál.^)
VI.
Az irodalomhoz való viszonyát talán sikerült megvilágitanimk az előadottakban. Soraink végén lássuk Kultsár Istvánt, az embert, az egyént. Hogy itt hű képet alkothassunk magunknak, ismernünk kell a körülményeket, melyek között élt. Egyszerű családban szü
letik, mesterember szülőknek gyermeke, követi első vonzalmát és a papi, szerzetes-tanári pályára lép. Erősen vallásos nevelésben ré
Kaz. lev. VIH. 527.
“) Hasznos Mulatságok 1817. 1—2. sz.
") Nyelvemléktár Vili. Budapest 1879. X X X IX -X L V . és 263 418. 1.
Kaz. lev. X. 177 -) U. o. X. 379.
Kornáromvármegye levéltára 1827. év. közgy. jegyzőkönyv. LXIV.
kötet 295. lap, 1969. sz. Ajánlása : Lad. 100. Fase. II. No. 69
'^) Erdélyi Pál : A komáromnicgyei Kultsár könyvtár. Magyar Könyv
szemle. 1886. 75—90. 1.
Ez a könyvtár nyolc évtized alatt sok viszontagságon ment keresztül és 1885 év óta a vármegye levéltárában őrzik. Kornáromvármegye dicséretes buzgalommal és a nagylelkű alapitó emléke iránt tartozó hálás kegyeletté]
azon működik, hogy a könyvtár mielőbb méltó helyre kerüljön. Erre a célra épül 1911. é\ben a Komáromi Muzeum és Könyvtár palotája a régi kisgimnázium helyén 200000 korona költséggel. A Kultsár-könyvtárat e sorok írója, mint könyvtárőr rendezte; cédula- és szak-katalógusa van. E könyvtárral Kultsár István vetette meg alapját Kornáromvármegye 30000 kötetet meghaladó nyilvá
nos közkönyvtárának.
4 6
szesül ii jezsuitáknál Koinároinban, majd a bcncésesek rendjében a pannonhalmi „szent hegyen“, később a pozsonyi szemináriumban.
Még felszentelése előtt oszlatja fel II. József a bencés rendet is 1786 dec. 4-én. Tehát vallásos nevelésben részesült, ebben mind
végig meg is maradt. Szerette vallását és ahhoz ragaszkodott: ez az egész. De hát ez bűn? Élénk vallásos meggyőződését különben lapja is visszatükrözi, mert nem találunk abban sehol egy szaba
dosabb világnézetre valló célzást sem.
Kazinczy az, aki Kultsár bigott voltának rossz hírét költötte.
Csereynek irja 1809 elején, hogy Kultsárt meglátogatta cs Széchenyi Ferencről is szó esett köztük. Kazinczy azt kérdezi Kultsáitól, honnan eredhet Széchenyi religiózus gyengesége? Ezt Kultsár úgy magya
rázta, hogy Izdenczy ráijesztett, azután maga is érezte, hogy ifjabb korában szabadkőmives volt s ezért engeszteléssel tartozik; ugyan
ezt más variációban megírja Sárközy Istvánnak: „Októberben Kultsár István úrral Gróf Széchenyi felöl beszéltem, ki neki igen nagy tisztelője, kértem, hogy magyarázná meg előttem, mint történ
hettek a változások Széchenyiben, melyet a világ emleget,“ erre Kultsár ezt válaszolta: „A veszedelmes időkben Izdenczy status consiliarius úr azt vetette szemére, hogy vallástalan és hogy kömi- ves s ezek megszeppentették. Képzeld mint esett le ajkam ily feleletet hallván.“ i) Kazinczy szabadgondolkodó volt és szabad- kömives, ami öt több hasonló gondolkodású irótársával együtt (Batsányi, Verseghy, Szentjóbi Szabó) Martinovics társaságába vezette.
Kultsár a szerzetesi pályáról átlépve a világi életbe ott fejlő
dött szelíd vallássosággal megtelt lelkületét nem vetkezte le soha.
Tanári pályáján is katolikus városokban működött: Szombathelyen, Esztergomban, hat évig pedig a Festetich grófi családnál, tehát nem csoda, hogy ez a zománca leikéhez forrott s az az éles viha
rokban se pattogott le róla. Kaiacs Teréz, aki Kultsár életrajzához adatokat közölt, és apja révén jól ismerte, tanúsítja, hogy Kultsár éppen nem vádolható felekezeti elfogultsággal. Munkatársai közt igen sok protestáns volt, azokat éppen úgy honorálta, mint a katolikusokat. Egyik életrajzírója említi, hogy Ungvárnémeti Tóth Lászlót a katolikus hitre téritette.“) Ennek a körülményei azonban nincsenek eléggé megvilágítva.
9 Kaz. lev. VI. 193. 280.
Dr. Váczy János: Kultsár István. Figyelő, XXIII. 1887. 279 1.
4 6
Azt, hogy jezsuita befolyás alatt állott, Kazinczy találta ki cs ezt terjesztette is felöle, bár erre bizonyitékai nem voltak, arra zsugo
rodik össze, hogy Kultsár vallásos ember volt. íme Kazinczy elfo
gult nyilatkozataiból egynéhány: „Ich hätte Sie sehen mögen — irja Rumynak — wie Sie Kultsár, der Süsse empfing. Er war einst Erziecher von dem jungen Festetich in Keszthely (! !!) und folgte in diesem Amte dem Takács von Péteri, oder, seit 1809 von Téth. Meine Freunde in Pesth platzen in ein Lachen aus, wenn sie hören, dass von Kultsár die Rede beginnt. Er ist ein für das Emporblühn unserer Sprache und Litteratur eifernder Mann, aber äusserst prudent bis zum Excess. Er hasst den Czinke, der ihm die Professur der ung. Sprache und Litteratur durch er
schlichene Protection raubte, er lacht über den Schuft wie billig, aber seine Zeitungen erheben ihn, weil er die Jesuiten, die den Czinke protegieren, nicht beleidigen will. Erscheint ein ung. Buch, so geht er in Entzücktung über ; aber noch erschien keins, wel
ches er gut hiess. Nur von Szabó Dávid’s Aeneide spricht er mit Ehrfurcht, weil Szabó nahe am Komorn lebt, vvo Kultsár geboren ist, u. weil Szabó sacerdos extinctae societatis w ar,“ ') Guzmics- nak panaszosan irja 1824-ben: Kultsár megboszulá magát Theokri- tosomon a leintetett Istenességéért,“)
Kazinczy levelezése azonban szolgáltat adatot az ellenkezőre is. Arra nézve tudniillik, hogy Kultsár éppen nem volt elfogult és nem sokat számolt irodalmi működésében az akkor uralkodó szigorú vallási felfogással. Korbély Mihály pécsi kanonok, az egyháztör
ténet tanára,^) Kultsárt fel akarta jelenteni, hogy az 1814. évi Magyar Tlieátrumi Almanachba beiktatta Schillernek a játekszinről irt tanulmányát^.) Kulísár maga védelmezte ügyét, de megköszönte Vitkovicsnak, hogy szólt érdekében a könnyen megbotránkozó papnak.^*)
Mindenekelőtt azonban Kultsár főleg magyar ember volt, de korántsem a táblabiró fajtából, mint sokan hirdetik róla. Kultsár széles látókörű, müveit magyar ember volt, olyan művelt
b Kaz. lev. Xí. 47.
-) U. o. XIX. 208.
■) Ez a Korbély Daykál, sőt Kazinczyt is fel akarta adni, mert Goethé
ből fordítóit. Vass Bertalan: Morvát István életrajza. 219 1.
Schiller : Schaubühne als moralische Anstalt betrachtet. Ezt a cikket Vitkovics fordította. '
9 Kaz. lev. XI. 446.
4 7
magyar ember, amilyen korában csak néhány volt Magyarországon.
Nem élt izolált magyar életet, mint az akkor élő tudósok és irók, voltak összeköttetései a külföldön, idegen tudósokkal levelezett s ha mindezt nem is vennök figyelembe : nagy német, francia, olasz lapokat olvasott, melyekből európai áttekintést szerzett. Tehát Kultsár korántsem volt táblabiró-tipus, hanem igenis, erős magyar érzésű, de művelt hazafi. Nem volt nagy vagyona és nagy befolyása, de mégis annyit tett, mintha minderre nagy vagyon tette volna képessé, mint egy Marczibányit, és mintha nagy összeköttetések álltak volna rendelkezésére, A magyar kultúra : a kiművelt nemzeti nyelv és az ebből sarjadó magyar irodalom és magyar színészet apostolra talált Kultsárban. A Hazai Tudósítások ezt a célt szolgálták:
lelkesült és lelkesített. De itt nem állt m eg: példát is adott, áldo
zott sovány erszényéből erre a célra. Röpiratokat ir a nemzeti színészet érdekében, a züllött színtársulat igazgatását átveszi, áldo
zatkész, fáradságot nem ism e r: mindez egy ábrándért, melyért akkor oly kevesen lelkesültek, de amely ábránd az ö lelkében szent meggyőződésként élt. Háza nyitva és asztala terítve volt a magyar irók számára, akiket buzdított, segített, tanáccsal, pénzzel egyaránt, nekik állást szerzett, munkáikat nemcsak megdicsérte, de cl is adta. És ezt többre kell becsülni mindennél, ezt az erős gyakorlati érzéket, mellyel rátalált a segítés módjára. Pályatételeket tűz ki, hogy a színészetnek használjon és a végcélként előtte lebegő tudós társaságnak gondolatát népszerűvé tegye, tehát a magyar kultúrát előbbre vigye.
De nemcsak lelkében volt magyar, hanem minden izében, Így külsőségekben is. Magyar ruhában járt, a magyar zene lelke
sítette, a magyar tánc tüzelte. Mint színigazgató értett ahhoz, mint kell a közönségre hatni, az effektusokat kihasználni. Magyar tán
cokat tanittatott be a színészekkel és a tánctanitót, aki cseh ember volt és nem tudott a magyar tánchoz, maga oktatta be a magyar toborzóra és magyar „magány''-ra. Nagy hibának tartotta, hogy Kladek mester csak a halléthez értett, a magyar táncot pedig nem tudta.2) Természetesen egy egy magyar táncbetéttel zajos estéket ért el és a közönség tombolt a Rondellában Kisfaludy Károly Kemény Simon-ja e l ő a d á s á n .A z akkori német Pesten, melynek utcáin alig hangzott magyar szó, nem lehetett más utón módon
b Karacs Teréz: Adatok Kulcsár István életéhez. Figyelő XXL 140.
Ő ílaz. KülL Tud. 1825. 44. sz.
S8
magyarositani és a diszes német színházzal másképpen versenyezni.
Szerette a magyar dalt és zenét, színpadra is vitte. A Hasznos Mulatságokban népdalokat is közölt, ami érdekes vállalkozás volt akkor, mikor az egy Pálóczi Horváth Ádámon kívül ezzel még senki sem foglalkozott. Kicsoda sejtette akkor, hogy a néplélek két év
tized múlva a diadalmasan ébredő szabadság szárnyain felrepül a magyar irodalom legfelső csúcsára ?
Kultsár igazi lelkes ember volt, ki önzetlenül hevült a kul
turális célokért. Lelkesedése és nemes hevülése talán a legsajá
tosabb, legértékesebb jellemvonása.
Nem lehet azt mondani róla, hogy ez vagy amaz érdekelte.
Minden iránt érdeklődött, mert müveit ember volt és nem volt egyoldalú. A história és a nyelvtudomány mellett, mely iránt való lelkesedését vázoltuk, nem kerüli ki figyelmét a teknika és a reál tudomány sem. Döbrentei írja Kazinczyhoz 1807-ben : „Jelenlé
temben buzdította a Bécsből most érkezett Kultsár Niemetz, Magyar Mechanicust, hogy a Mechanicának és ahhoz tartozó tudományok
nak hozzánk szállását, terjedését írja le, a már Hazánkban található Machinák megösmertetésével egyetemben.') Általános műveltségének bizonyitéka, amit Guzmicsnak ir 1822-ben, hogy a rend küldjön le Pestre két fiatal bencést, akik Horvát és Schwartner mellett a histó
riai diplomatikát tanulják. Szívesen adna nekik szállást házában. Majd egy későbbi levelében arra hívja fel Guzmics figyelmét, hogy a bencések helyezzenek súlyt arra is, hogy a históriában, physikában és mathesisbén is kiképeztessenek.-) Kiadja Európa térképeit, lehetővé teszi Horvát István Rajzolatai megjelenését. Minden iránt érdeklődik, mindenre figyel, minden nemes, jó és szép dolog tettre készen találja „kultúra nemesítette nemzeti lelkét.
Egyéniségének tartozéka volt vidám, derült kedélye, melyre nagy szüksége volt a szerkesztés gondjai közepette. Érzékeny Írókkal és türelmetlen cenzorokkal volt dolga s az volt a szerencséje, hogy közönsége türelmes volt. Egyéniségét a jó kedély vonzóvá tette, ez magyaros vendégszeretettel párosulva Kultsár nevét, házának jó hirét széles körökben tette ismertté. Vitkovics szerb utcai házában is összegyűltek Pest irói a múlt század első éveiben, itt székelt Kazinczy triásza i s ; Kultsár háza is találkozó helye lett az Íróknak és később itt alakult uj triász (jankovich, Horvát, Kultsár).
Ú Kaz. lev. V, 170.
“) írod. tört Közi X. 81
49