A szakirodalomban egyike a szinte minden modellben vizsgált kérdéseknek és ahogy azt már a jegybanki vezetők kinevezésével kapcsolatos kérdésnél említettem, ezt a kérdést is sok esetben nagyobb súllyal szerepeltetik a vizsgálatban.
Ez a kérdés a személyi függetlenség egyik legsarkalatosabb pontja, amikor arra keressük a választ, hogy a meghatározott eseteken kívül – önkényesen meghatározott esetben – felmenthető-e a jegybank elnöke, alelnöke. Természetesen az okok vizsgálata mellett legalább olyan fontos az is, hogy ki jogosult a felmentési okok meghatározására.
Ezért a szakirodalom is kétféleképp közelíti ezt a kérdést, van olyan szerző, aki inkább a felmentési okok vizsgálatára, míg más szerzők a felmentési okokat rögzítő személy(ek)re, intézményre koncentrálnak, illetve a leggyakoribb a két megközelítés összekapcsolása478. Ez utóbbi állásponttal értek egyet én is és ezért a felmentési okok tartalmát, illetve az okokat rögzítő dokumentumot is bevontam a vizsgálatomba.
Szükséges és alapvető annak garanciális rögzítése, hogy a jegybank vezetői csak és kizárólag a jegybankra vonatkozó jogi dokumentumban felsorolt esetekben meneszthetők, különben a hivatali idő lejárta előtt az aktuál politikai hatalom nemtetszése esetén – vagyis a kormány gazdaságpolitikájának nem teljes mértékben megfelelő monetáris politika megvalósításakor – felmenthetné a jegybank vezetőit479. A felmentési okokkal kapcsolatos kérdés szerepeltetése a kutatásban a személyi függetlenség ugyanolyan fontos kérdése, mint az, hogy hogyan hozzák létre a vezető tisztviselők jogviszonyát, azaz amivel a személyi függetlenség első két kérdése foglalkozik. A személyi függetlenséget az tudja garantálni, ha alkotmány, törvény taxatíve rögzíti a lehetséges felmentési okokat, az ilyen megoldásokat tehát 1 pontra értékeltem kutatásom során. Ha a felmentési okokat rögzítik, de nem törvény, alkotmány által, hanem a végrehajtó hatalom által kibocsátott jogi dokumentumban, akkor a személyi függetlenség gyengébben érvényesül, hiszen sokkal egyszerűbb módosítani a felmentési okokat. Ha nem találunk a bankra vonatkozó jogi dokumentumban előre rögzített eseteket, vagy csak annyit deklarál a jogalkotó, hogy el lehet mozdítani a vezetőket még hivatali idejük lejárta előtt, erre a szabályozásra 0 pontot adtam az ismertetett okok miatt.
10. Tartozik-e szakmai felelősséggel a jegybankelnök? Ha igen, ki felé?480
Ez a kérdés a jegybanki függetlenség alapelve mellett a jegybanki elszámoltathatóság elvét is vizsgálja, vagyis azt, hogy a jegybank vezető tisztviselői döntéseik szakmai megalapozottságáért felelősséggel tartoznak-e. A parlament felé megnyilvánuló beszámolási kötelezettségben valósul meg a szakmai felelősség, mely nem csorbítja a jegybank függetlenségét sem.
478 Nincs erre vonatkozó szabály a törvényben, csak nem politikai okok esetén van rá lehetőség, igen, van rá lehetőség, a Kormányzótestület diszkrecionális joga, politikai okok esetén a végrehajtó hatalom diszkrecionális joga, feltétel nélküli lehetőség, melyet a törvényhozó testület gyakorolhat.
479 A 2004. évi konvergencia jelentés bírálta, hogy az MNB elnöke és a monetáris tanács tagjai felmenthetők abban az esetben is, ha nem nyújtják be időben, vagy szándékosan téves adatot közölnek vagyonnyilatkozatukban. A disszertáció írásakor még nem rendezett az erre vonatkozó módosítás sorsa.
480 A szakmai felelősséget nem szerepelteti a szerzők többsége kutatásában.
A jegybankelnök szakmai felelőssége, illetve az ezzel kapcsolatos vizsgálat is a személyi függetlenség tárgyköréhez tartozik. Két eshetősége van a kérdésre adott válasznak, a jegybankelnök személyesen felelős a bank működéséért, míg a másik, amikor nincs személyi felelőssége, hanem a jegybank tartozik beszámolási kötelezettséggel – melyet természetesen a jegybankelnök tesz meg –. Utóbbi esetben véleményem szerint a jegybanki függetlenségi személyi oldala jobban érvényesül, ezért ezt 1 ponttal, míg az előbbi esetet 0 ponttal értékeltem. Figyelembe véve az általános európai gyakorlatot, miszerint a jegybank monetáris politikai döntéseit kollektív testület határozza meg – és nem egyszemélyben a jegybankelnök – indokolatlan lenne az ezzel kapcsolatos felelősséget kizárólag a jegybankelnökre terhelni.
129 3. A jegybanki függetlenség fejlődéstörténetének vizsgálata saját modell alapján
Lehetséges pontszámok és azok kritériumai Kérdések
1 0.5 0
1. Ki nevezi ki vagy választja meg a jegybank elnökét és alelnökét?
országgyűlés, köztársasági elnök (nem kormányzati jelölés) és nem kormányzati kinevezés
országgyűlés, köztársasági elnök (kormányzati jelölés)
kormányzathoz kötődő kinevezés
2. Ki nevezi ki vagy választja meg a jegybank vezető tisztségviselőit?
országgyűlés, köztársasági elnök, jegybankelnök (nem kormányzati jelölés)
országgyűlés, köztársasági el-nök, jegybankelel-nök, részvé-nyesek (kormányzati jelölés és /vagy megerősítés)
kormányzathoz kötődő kine-vezés
3. Milyen szakmai követelmények vannak személyüket illetően?
kiemelkedő monetáris politikai ismeretek, megfelelő végzett-ség
korábbi foglalkozáshoz,
szak-mai háttérhez kötött nincs ilyen előírás 4. Milyen politikai követelmények vannak
személyüket illetően?
nem lehetnek politikai pártnak tagjai és nem vállalhatnak nyilvános politikai szereplést
nem lehetnek politikai pártnak
tagjai nincs ilyen előírás
5. Milyen összeférhetetlenségi eseteket nevesít a jogi dokumentum?
nem lehetnek tagjai a kormánynak, országgyűlésnek, egyéb hatalmi ágaknak, közigazgatási szerveknek és nem lehet másik fizető foglalkozásuk
nem lehetnek tagjai a kormánynak, vagy nem lehet másik fizető foglalkozásuk
nincs ilyen előírás
6. Az elnök és elnökhelyettes feladatkörét mely jogi dokumentumok tartalmazzák?
alkotmány, törvény és belső
jegybanki szabályzat - kormány, vagy kormány
tagjának rendelete
130 3. A jegybanki függetlenség fejlődéstörténetének vizsgálata saját modell alapján
Lehetséges pontszámok és azok kritériumai Kérdések
1 0.5 0
7. Hány évre nevezik ki, vagy választják a jegybank-elnököt, és az alelnököt? Hány évre szól a Kormány megbízatása?
meghatározott és hosszabb, mint a kormány megbízatása
meghatározott, de az nem hosszabb, mint a kormány megbízatása
nem előre meghatározott, a
végrehajtó hatalom akaratának függvénye
8. Újraválasztható-e a jegybankelnök és az alelnök?
igen, legalább kétszer, vagy
nem zárja ki az újraválasztást igen, legfeljebb egyszer nem újraválasztható 9. Felmenthető-e a jegybankelnök és alelnök
hivatali ideje tartama alatt? Mely esetekben?
igen, de csak olyan esetekben, amit a 6. kérdésnél 1 pontot kapott dokumentum tartalmaz
igen, de csak olyan esetekben, amit a 6. kérdésnél 0 pontot kapott dokumentum tartalmaz
igen és ennek esetei nincsenek előre rögzítve
10. Tartozik-e szakmai felelősséggel a jegybankelnök? Ha igen, ki felé?
nem, maga a jegybank tartozik beszámolási kötelezettséggel vagy a személyes felelősség
„névleges” (nincs szankciója)
nem tartalmaz ilyen rendelkezést (felemás, hiszen nem tartalmaz garanciát arra, hogy nem felelős a végrehajtó hatalomnak)
igen, a végrehajtó hatalom felé, mely „szakmai” okok miatt felmentheti
7. táblázat: A személyi függetlenség vizsgálatához alkalmazott kérdéseim és pontozási rendszerem
Forrás: a szerző saját szerkesztése
3.1.2 Szervezeti függetlenség
A jegybanknak, mint jogi személynek az integritását védő, azaz önálló működését elősegítő szabályanyag és annak vizsgálata alkotta az általam kialakított modell második részét, azaz a jegybank szervezeti függetlenségének vizsgálatát.