5. Szerzői jogdíjak és jogdíjfi zetés 107
5.3. A felhasználó, a felhasználási szerződés és a felhasználási engedély
Szerzői jogi értelemben felhasználó az, aki a művek, illetve kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználására a szerzőtől vagy a szerzői jog más jogosultjától engedélyt kap. Tágabb érte-lemben felhasználó mindenki, aki a művek nagyközönséghez történő eljuttatásának folyama-tában bármilyen formában részt vesz, végső soron a művek fogyasztói, befogadói is (olvasók, hallgatók, nézők stb.). Ebből a tágabb értelmezésű felhasználó-fogalomból az vezethető le, hogy aki valamilyen formában kapcsolatba kerül szerzői jog által védett művekkel, telje-sítményekkel, az közvetlenül vagy közvetett formában jogdíjfi zetésben is érintett. Ebben a
195 Amennyiben a vagyoni jogok átruházása az erre vonatkozó szerződésben megtörténik, a szerzőt megillető felhasználási jogok és a felhasználás engedélyezésének joga a felhasználóra szállnak át, az Szjt. 16.§ (1) bekezdé-sében foglalt jogokkal tehát már nem a szerző, hanem a felhasználó rendelkezik.
kontextusban a jogdíjfi zetés hasonlatos a jövedelemadózáshoz, amellyel ugyancsak mindenki kapcsolatba kerül, aki valamilyen jövedelemben részesül.
A szerző és a felhasználó közötti jogviszonyokat alapesetben a licencia szerződés egyik faj-tájának tekinthető felhasználási szerződés rendezi. A licencia szerződés alapján a törvényben biztosított, nem dologi, vagyoni értékű kizárólagos jog jogosultja engedélyt ad arra, hogy az engedélyes olyan jogot gyakoroljon, illetve olyan cselekményt végezzen, vagy magatartást tanúsítson, amelyre a törvény szerint a kizárólagos jog kiterjed. A nevesített szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalmi tárgyak hasznosítási engedélyezésén kívül is léteznek olyan, törvény-ben meghatározott, vagyoni értékű kizárólagos jogok (pl. know how, kereskedelmi név hasz-nosítása), amelyek jogosultjai a licencia adás eszközével is értékesíthetik jogaikat.196
Az Szjt.-beli defi níció szerint a felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad a műve felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fi zetni.197 Lényeges megje-gyezni, hogy a szerzői jog által oltalmazott jogtárgyak nem mindegyikére terjed ki az Szjt.
felhasználási szerződésekre vonatkozó fejezete. Így nem vonatkozik a törvény a kapcsolódó jogi teljesítmények közül a hangfelvételek, a rádió- és televízióműsorok, a fi lmek, valamint az adatbázisok felhasználására, (és a jogátruházásra) kötött szerződésekre. Ettől függetlenül az ilyen jogviszonyokra is adaptálható és alkalmazható az Szjt., vagyis nem lehet azt állítani, hogy ezek a jogosultak védtelenebbek vagy kiszolgáltatottabbak lennének a szerzőknél.
Az Szjt. nem határozza meg a felhasználási szerződés kötelező tartalmi elemeit, sőt, a tör-vényben foglaltaktól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha ezt az Szjt. vagy más jogszabály nem tiltja. A feleknek ugyanakkor az alábbi lényeges kérdésekben kell egyezségre jutniuk és a felhasználási szerződésben rögzíteniük: a mű (előadás) pontos megjelölése, a felhasználás módjának, idejének, terjedelmének pontos meghatározása, a felhasználás ellenértéke. A jogo-sultakat védő garanciális szabály értelmében, vitás esetben mindig a szerző számára kedve-zőbb értelmezést kell elfogadni, tehát például, ha nem egyértelmű a felhasználási szerződés szövege, akkor az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlen felhaszná-lási módra korlátozódik, azaz a felhasználó nem szerez korlátlan jogosultságot.
A felhasználókat a felhasználás formájától, típusától, mennyiségétől stb. függően, eltérő típusú és összegű jogdíjfi zetési kötelezettség terheli. A különböző felhasználásokhoz, fel-használási módokhoz más-más jogosulti közös jogkezelő szervezetek kapcsolódnak, ráadásul egyes felhasználások esetében (pl. hangfelvételek sugárzása) egyszerre és egyidejűleg több jogkezelő szervezet érintett, vagyis a befolyt jogdíjak több szervezetet illetnek meg.198
A felhasználó legjellemzőbb kötelezettsége a felhasználáshoz szükséges engedély megszer-zése, illetve a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányban álló jogdíj megfi zetése. A díja-zásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Szóban csak akkor lehet érvénye-sen ilyen nyilatkozatot tenni, ha az érintett felhasználási szerződés érvényessége sincs írásbeli alakhoz kötve. A szerzői jogdíjat valamennyi felhasználás esetén minden felhasználónak kü-lön-külön meg kell fi zetnie, hiszen ennek során valamennyien hasznosítják a szerzői művet.
196 L. Faludi Gábor: A licencia szerződés. PJK, 2008/2.
197 Szjt. 42.§ (1) bek.
198 Ugyanannak a könnyűzenei hangfelvételt tartalmazó hordozónak a lejátszása például egy házibuli alkal-mával szabad felhasználás, így jogdíjfi zetési kötelezettséggel nem jár, míg ha a felvételt egy közönség számára nyitva álló vendéglátó egységben játsszák le az nyilvános előadás, amely után szerzői jogdíjat kell fi zetni egyrész-ről a szerzőknek, másrészegyrész-ről az előadóművészeknek és a hangfelvétel előállítóinak.
Az Szjt.-ben meghatározott esetekben a felhasználó csak díjfi zetésre kötelezett (engedély-kérésre nem), de a törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát.199 A szerzői jog által nem védett tartalmak (pl. jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat, sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tény vagy napi hír, ötlet, elv, elgondolás, folklór kifeje-ződései) és a lejárt védelmi idejű művek felhasználása esetén, továbbá a szabad felhasználás körében sem engedélyre, sem díjfi zetésre nincs szükség. A szerzői jog korlátai között tartják számon a szabad felhasználás egyes eseteit, melyek közös jellemzője, hogy csak a vagyoni jogokat érintik és kizárólag a nyilvánosságra hozott művekre vonatkoznak.
A műfelhasználás speciális esetének tekinthető az árva művek felhasználásának engedélye-zése. Az Szjt. 2009. február 1-jétől vezette be az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) felhasználásának hatósági engedélyezését. Ahhoz, hogy egy mű vagy teljesítmény árva műnek minősüljön, az Szjt. az általában elvárható gondossággal és jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatást írja elő. A jogosultkutatásnak a jogosult személyének vagy hollétének megállapítása érdekében, az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Árvaműr.) meghatározott in-formációforrások igénybevételével kell történnie.200
Ha legalább egy jogosult személye és tartózkodási helye ismert, a művet vagy szomszédos jogi teljesítményt nem lehet árva műnek tekinteni. Mindez nem jelenti a felhasználás ellehetetlenü-lését, tekintettel arra, hogy az ismert és egyúttal ismert helyen tartózkodó jogosultak engedélye közvetlenül is megszerezhető. Ha tehát e jogosultak a felhasználást engedélyezték, a közös és gyűjteményes művek (teljesítmények) minden további nélkül felhasználhatók. Az Szjt. időbeli korlátozás nélkül biztosítja a jogosult részére saját jogai tekintetében, hogy az alkotás árva mű jogállását megszüntesse. Az Szjt. az SZTNH-ra, mint a szellemi tulajdon védelméért felelős kor-mányhivatalra ruházza az árva művek felhasználására vonatkozó engedély kiadását. Az engedély megszerzésének egyik legfontosabb törvényi feltétele, hogy a kérelmező előzetesen tegyen meg minden lehetséges – az adott helyzetben általában elvárható – lépést a szerző felkutatására.
Egy kérelemben csak egy mű felhasználására kérhető engedély. Több műre vonatkozóan csak abban az esetben lehet egy kérelmet benyújtani, ha a kérelem ugyanazon szerző, azonos műtípusba tartozó műveinek, azonos felhasználási módjára vonatkozik. Az eljárás nem terjed ki az olyan felhasználás engedélyezésére, amely közös jogkezelésbe tartozik, vagy amelyhez eleve nem kell engedély (és díjtalan is), mert szabad felhasználásnak minősül. Az engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, át nem ruházható, a mű átdolgozására nem jogosít. Az Szjt. és az Árvaműr. meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén az árva mű jogszerű felhasználása engedélyezhető. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával esedékessé váló igazgatási szolgáltatási díjat kell megfi zetnie.201 A
felhasz-199 A kötelező közös jogkezeléssel érvényesíthető díjigényeknél a jogosult csak a felosztást követő hatállyal mondhat le a rá eső jogdíjról.
200 Könyvek esetében pl. a kötelespéldány állományokban és az ISBN adatbázisban szükséges kutatni.
201 Az igazgatási szolgáltatási díjat mértéke:
- 102 500 Ft (az olyan felhasználás engedélyezésére irányuló kérelem esetében, amely sem közvetve, sem közvet-lenül nem szolgálja jövedelemszerzés, illetve jövedelemfokozás célját, 40 000 Ft a díj),
- 92 500 Ft, ha a kérelmet az SZTNH által rendszeresített formanyomtatványon nyújtják be, (a formanyom-tatványon benyújtott olyan felhasználás engedélyezésére irányuló kérelem esetében, amely sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálja jövedelemszerzés, illetve jövedelemfokozás célját, a díj 30 000 Ft),
- a felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelem díja 10 500 Ft.
nálás a szerző érdekeire tekintettel nem ingyenes, az SZTNH valamennyi esetben megállapítja a felhasználáshoz igazodó díjat. Ezen összegnek az SZTNH-nál történő letétbe helyezése, fel-tétele a felhasználás megkezdésének, ha az engedélyezett felhasználás jövedelemszerzésre vagy jövedelemfokozásra irányul.