FELHASZNÁLT IRODALOM
FELELŐSSÉG A hallgató megnevezi
a nyelvtörténet, mint tudományág jellemzőit és kutatási
területeit. nyelvcsaládot és 5 germán nyelvet.
A német nyelv periódusait datálni
tudja. 1 periódust részletesen jellemez a szociokulturális és a nyelvi tartalmak
integrációjára, német nyelv állapota
között. Szakszerűen
A főbb nyelvváltozási jelenségeket (2. LV, Umlaut, Ablaut,
Abschwächung,
TUDÁS KÉPESSÉG ATTITŰD AUTONÓMIA ÉS FELELŐSSÉG Az indogermán és
germán alapszókincsre 5 példát fel tud hozni.
Felsorol 5 latin és 5 angol jövevényszót,
a szóátvételt korszakhoz tudja kötni.
Megnevez 3 további kontaktnyelvet 1-1
jövevényszóval.
Megindokolja az adott korszakhoz köthető
szóátvételi trendet annak okaival.
Képes az órán vagy egyénileg felmerült
nyelvtörténeti kérdésekre a szakirodalomban
választ keresni, értelmezi a talált
információkat.
Törekszik arra, hogy az elmulasztott kontaktórák anyagát a szakirodalom és az oktató által kiadott jegyzet segítségével
pótolja.
Kritikusan kezeli a nyelvtörténetről szóló információs anyagokat (pl.
Wikipédián).
Önállóan vagy minimális oktatói segítséggel tájékozódik
a szakirodalomban, keres meg szükséges
információkat.
Értékelési szituáció:
A Nyelvtörténet tárgy osztatlan némettanár szakosoknak kötelező előadás 9. fél-évben. Mivel a tanári hivatás gyakorlása során a nyelvtörténeti ismeretek kevéssé relevánsak, a vizsga fő célja, hogy elősegítse a hallgatók által nagyrészt maguk által kiválasztott ismeretek hosszabb távú rögzülését. Cél, hogy a hallgatók az órai áttekintés után a maguk számára érdekes – és így remélhetőleg motiválóbb, jobban rögzülő – témakörökkel foglalkozzanak az otthoni tanulás során, illetve hogy a szakirodalomba való kötelező betekintés révén támpontot keressenek arra az esetre, ha pályafutásuk során nyelvtörténeti kérdések merülnek fel.
Az értékelés célja:
Az individuálisan kiválasztott, valamint az oktató által kijelölt tudásanyag és képességek elsajátításának, illetve az autonóm tájékozódásnak a minősítése.
Az értékelés típusa és módszere:
5-fokozatú kritériumorientált szummatív szóbeli egyéni vizsga német nyelven.
107 Vizsgafeladatok:
A szóbeli felelet előtt kb. 15-20 percnyi idő áll rendelkezésre a felkészülésre, vázlat megírására (amíg egy másik hallgató felel).
Ismertesse az otthoni felkészülés során kiválasztott nyelvtörténeti korszak külső (szociokulturális) és belső nyelvtörténeti jellemzőit max. 10 percben! Indokolja meg azt is, hogy miért ezt a korszakot választotta!
Ismertesse a kihúzott feladathoz kapcsolódó ismereteit 2-3 percben! (pl. Soroljon fel 5 latin jövevényszót, és adja meg az adott korszak(ok)hoz köthető szóátvétel okait! / Jellemezzen egy másik nyelvtörténeti korszakot 3 információval! / Mivel foglalkozik a nyelvtörténet, és mik a kutatási területei?)
Hasonlítson össze 2 német nyelvű nyelvtörténeti szakkönyvet megjelenés, felépítés, tartalom és érthetőség tekintetében 2-3 percben, külön kitérve az 1. feladathoz kiválasztott korszakról szóló fejezetekre! Melyik könyvet használná a későbbiekben szívesen, és miért?
Hogyan értékeli a feleletét? Reflektáljon röviden a vizsgára történő felkészülésre!
(önreflexió, nem része az oktatói értékelésnek) Az értékelés szempontjai:
tartalmi/szakmai pontosság: az adott feladatnál releváns információk helyes felsorolása, terminusok jelenléte és korrekt használata
érthetőség: logikus gondolatmenet, strukturált előadásmód, összefüggések helyes magyarázata
nyelvhelyesség: értelemzavaró nyelvi hibák elkerülése, kerek mondatok használata, választékos beszédstílus
időkorlát betartása önálló felelet
Minősítések és követelményszintek:
A hallgató önállóan adja elő feleletét. Az 1. és 2. feladatnál kimerítő választ ad, mindeközben helyesen használja a szakkifejezéseket. A 3. feladatnál kitér az összes megadott aspektusra, informatív, és meggyőzően érvel. Érthetően és szinte hibátlan nyelvhelyességgel kommunikál. Az időkorlátot betartja.
A hallgató többé-kevésbé önállóan adja elő feleletét, esetleg pár célzott oktatói kérdést kell feltenni. Az 1. és 2. feladatnál az órán tárgyalt információk 80-90%-át felidézi, mindeközben helyesen használja a szakkifejezéseket. A 3.
feladatnál kitér az összes megadott aspektusra, informatív. Érthetően és jó nyelvhelyességgel kommunikál. Az utánakérdezések miatt max. 2-3 perccel csúszik ki a megadott időből.
1.
2.
3.
4.
-Jeles (5):
Jó (4):
A hallgató javarészt önállóan adja elő feleletét, de több célzott oktatói kérdést kell feltenni. Az 1. és 2. feladatnál az órán tárgyalt információk 2/3-át elmondja, mindeközben többnyire (helyesen) használja a szakkifejezéseket.
A 3. feladatnál kitér az összes megadott aspektusra vagy megfelelő mértékben informatív. Többnyire érthetően (visszakérdezéssel javítható módon) és elfogadható nyelvhelyességgel (B2-es szinten) kommunikál.
Az utánakérdezések miatt 5-10 perccel kicsúszhat a megadott időből.
A hallgató bizonytalanul adja elő feleletét, oktatói kérdésekkel irányítva azonban az információk 50-60%-át képes felidézni. A szakkifejezéseket hiányosan vagy sokszor helytelenül használja. A 3. feladatnál nem tér ki az összes megadott aspektusra, és csak javarészt helytálló és informatív az összehasonlítása. Többnyire érthetően (visszakérdezéssel javítható módon) és elfogadható nyelvhelyességgel (B2-es szinten) kommunikál.
Az utánakérdezések miatt 5-10 perccel kicsúszhat a megadott időből.
A hallgató bizonytalanul, hiányosan adja elő feleletét, oktatói kérdésekkel irányítva sem képes az információk legalább 50%-át felidézni.
A szakkifejezéseket hiányosan vagy sokszor helytelenül használja. A 3.
feladatnál nem tér ki az összes megadott aspektusra, és nem informatív az összehasonlítása. Az információhiány miatt is alig érthetően és rossz nyelvhelyességgel (B2-es szint alatt) kommunikál. Az utánakérdezések miatt akár több, mint 10 perccel kicsúszik a megadott időből.
Közepes (3):
Elégséges (2):
Elégelen (1):
109
6. számú melléklet:
Példa a tantárgyi követelmények teljesítésére portfólióval Tanulásmódszertan kurzus
Készítette: Juhász Jenő oktató, Szegedi Tudományegyetem Tanulásmódszertan
(heti 2 órás gyakorlati kurzus)
A tantárggyal kialakítandó konkrét tanulási eredmények
TUDÁS KÉPESSÉG ATTITŰD AUTONÓMIA ÉS
FELELŐSSÉG