a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény hatálya alá tartozó egészségbiztosítási szervek részére
... évre Az egész ség biz to sí tá si szerv ada tai
Név:
Szék hely:
Adó szám:
Ügy in té zõ neve, te le fon szá ma, e-ma il címe:
Fel ügye le ti díj szá mí tá sa
Ada tok ezer Ft-ban
Fel ügye le ti díj Ebftv. sze rin ti alap ja a
Fi ze ten dõ fel ügye le ti díj (b = a * 0,02%) b
Fi ze tett fel ügye le ti díj c
Bu da pest, ...
...
alá írás
P. H.
A Kormány
292/2007. (X. 31.) Korm.
r e n d e l e t e
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl
szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kor mány az 1. § és a 3. § te kin te té ben a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII.
tör vény 83. § (2) be kez dés a) pont já ban fog lalt fel ha tal ma -zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében, a 2. § te kin te té ben pe dig az Al kot mány 35. § (2) be kez dé sé ben meg ál la pí tott ere de ti jog al ko tói ha tás kö ré ben, az Al kot mány 35. § (1) be kez dés
c) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár va a kö -vet ke zõ ket ren de li el:
1. §
(1) Az egész ség ügyi szol gál ta tá sok Egész ség biz to sí tá si Alap ból tör té nõ fi nan szí ro zá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. ren de let (a továb biak ban:
Kr.) 27/A. §ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:
„(5) Az ak tív fek võ be tegszak el lá tást nyúj tó szolgál -tató ré szé re a 2007. ok tó ber 1-jé tõl 2008. szep tem ber 30-ig ter je dõ tel je sí té si idõ szak ra a tel je sít mény vo lu men a 2007. szep tem ber 30-án ér vé nyes tel je sít mény vo lu men ala pul vé te lé vel ke rül meg ál la pí tás ra az zal, hogy a 2007.
jú lius–szep tem ber kö zöt ti tel je sí té si idõ szak ra biz to sí tott át me ne ti ki egé szí tõ tel je sít mény vo lu men ér ték kel csök -ken te ni kell az ala pul szol gá ló tel je sít mény vo lu men ke ret
ér té két. A szol gál ta tó az így meg ál la pí tott teljesítmény -volumenre havi bon tás ban jo go sult.”
(2) A Kr. 27/A. §-a a kö vet ke zõ (6)–(8) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (6)–(8) be kez -dések szá mo zá sa (9)–(11) be kez dés re vál to zik:
„(6) Tel je sít mény vo lu men ke ret nö vek mény re jo go sult az a szol gál ta tó, amely leg alább 50 ak tív fek võ be tegszak el lá tá si ágy ka pa ci tás ra és leg alább négy szak má ra vo nat -ko zó fi nan szí ro zá si szer zõ dés sel ren del ke zik, és a 2007.
áp ri lis 1jé tõl 2007. jú ni us 30ig ter je dõ tel je sí té si idõ -szak ra ér vé nyes tel je sít mény vo lu men ke re té nek leg alább 92 szá za lé ka el szá mo lás ra ke rült.
(7) A tel je sít mény vo lu men nö vek mény mér té ké nek szá mí tá sa a 2007. áp ri lis hó nap tól 2007. jú ni us hó na pig ter -jedõ idõ szak ra el szá molt tel je sít mény ada tok alap ján, a 27. szá mú mel lék let ben fog lalt mód szer tan sze rint, az aláb bi mu ta tó szá mok figye lembe véte lével tör té nik:
a) ca se-mix in dex,
b) más in té zet bõl át vett ese tek ará nya, c) sür gõs sé gi (ha laszt ha tat lan) ese tek ará nya, d) tel je sít mény vo lu men ki hasz nált ság, e) ágy ki hasz nált ság.
(8) Amennyi ben a szol gál ta tó nem ha tá roz za meg az (5)–(6) be kez dés sze rin ti éves tel je sít mény vo lu men havi bon tá sát, az or szá gos sze zo ná lis in dex ke rül figye lembe -vételre.”
(3) A Kr. 27/A. §-ának a (2) be kez dés sel át szá mo zott (11) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:
„A 28. § (2) be kez dés sze rin ti tel je sít mény vo lu men ke -ret El len õr zõ Bi zott ság (a továb biak ban: TVK Bi zott ság) az elsõ fél év tel je sít mé nyé nek el szá mo lá sa alap ján meg vizs gál ja a (10) be kez dés ben meg ha tá ro zott szak mák tel -je sít mény vo lu men ke re te i nek fel hasz ná lá sát.”
2. §
Az egész ség ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 7. §ának (1) be -kez dé se a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki:
[A mi nisz ter az egész ség ügyért való fe le lõs sé ge kö ré ben meg ha tá roz za]
„d) az élel mi sze rek ki vé te lé vel az em be ri szer ve zet tel érint ke zés be ke rü lõ anya gok elõ ál lí tá sá nak és for ga lom ba ho za ta lá nak egész ség ügyi fel té te le it,”
3. §
(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ ötö dik na pon lép ha tály ba az zal, hogy az 1. § ren del ke zé se it, va la mint az e ren de let tel meg ál la pí tott 27. szá mú és 28. szá mú mel lék -le té ben fog lal ta kat a 2008. ja nu ár 1-jét kö ve tõ ki fi ze té sek re kell elõ ször al kal maz ni.
(2) Ez a ren de let a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ har min ca dik na pon ha tá lyát vesz ti.
(3) A Kr. 27/A. §ának e ren de let 1. §a sze rint átszá -mozott
a) (9) be kez dé sé ben az „Az OEP ha von ta leg fel jebb az (5) be kez dés sze rin ti” szö veg rész he lyé be az „Az OEP ha -von ta leg fel jebb az (5)–(8) be kez dés sze rin ti”,
b) (10) be kez dé sé ben az „Az (5) be kez dés sze rin ti el szá mo lás nál” szö veg rész he lyé be az „A (9) be kez dés sze -rin ti el szá mo lás nál”,
szö veg rész lép.
(4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Kr.
27/A. §-ának je len le gi (9) be kez dé se ha tá lyát vesz ti.
(5) A Kr. e ren de let 1. szá mú mel lék le te sze rin ti 27. szá mú mel lék let tel egé szül ki.
(6) A Kr. e ren de let 2. szá mú mel lék le te sze rin ti 28. szá mú mel lék let tel egé szül ki.
A mi nisz ter el nök he lyett:
Kiss Pé ter s. k.,
a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter
1. számú melléklet
a 292/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez [27. számú melléklet
a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez]
1. Fo ga lom meg ha tá ro zá sok:
a) vi szo nyí tá si idõ szak: 2007. áp ri lis–2007. jú ni us hó nap,
b) ca se-mix in dex: a Kr. 2. § l) pont ja sze rin ti ca se-mix in dex,
c) más in té zet bõl át vett ese tek ará nya: a vi szo nyí tá si idõ szak ban más in téz mé nyek bõl át vett ese tek ará nya – a Kr. 14. szá mú mel lék le te 18. A fel vé tel jel le ge pont já ban 2. más fek võ be teggyógy in té zet bõl át he lyez ve – meg je lö -lés sel je len tett ese tek ará nya,
d) sür gõs sé gi (ha laszt ha tat lan) ese tek ará nya: az ezen ese te ket meg ha tá ro zó HBCs-k lis tá ja az OEP hon lap ján köz zé té tel re ke rül,
e) tel je sít mény vo lu men ki hasz nált ság: a vi szo nyí tá si idõ szak ban el szá molt tel je sít mény és ugyan ezen idõ szak ra ér vé nyes TVK ará nya,
f) ágy ki hasz nált ság: a vi szo nyí tá si idõ szak ban je len tett be teg szám és a szol gál ta tó ér vé nyes, szer zõ dött ágy szá má -nak a vi szo nyí tá si idõ szak nap tá ri nap ja i -nak szá má val szor zott ér té ké nek a há nya do sa.
2. Az 1. pont ban meg ha tá ro zott mu ta tók alap ján meg -ha tá ro zás ra ke rül a fek võ be teg-szak el lá tó in téz mé nyek mu ta tón kén ti rang so ra.
3. A 2. pont alap ján ki ala kult rang sor szá mok mu ta tón -kén ti sú lyo zá si ér té ke a kö vet ke zõ:
a) 3-as sú lyo zá si ér té kû ca se-mix in dex,
b) 2-es sú lyo zá si ér té kû más in té zet bõl át vett ese tek ará nya,
c) 1,5-ös sú lyo zá si ér té kû sür gõs sé gi (ha laszt ha tat lan) ese tek ará nya,
d) 0,5ös sú lyo zá si ér té kû tel je sít mény vo lu men ki hasz -nált ság,
e) 0,5-ös sú lyo zá si ér té kû ágy ki hasz nált ság.
4. A meg fe le lõ sú lyo zá si ér ték kel sú lyo zott rang sor szá -mok össze ge adja meg a fek võ be teg-szak el lá tó in téz mény össze sí tett rang sor szá mát.
Ha a rang sor ban lévõ in téz mé nyek szá ma n (ahol n ter -mé sze tes szám), a 27/A. § (7) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott mu ta tó szá mok sú lyo zá si ér té ke si (ahol si valós szám), az in téz mény rang sor ban be töl tött he lye ri, (ahol ri ter mé sze -tes szám), to váb bá 0<ri<n+1 és a na gyobb mu ta tó ér ték hez na gyobb ri tar to zik, ak kor az in téz mény össze sí tett rang -sor szá ma (R) a kö vet ke zõ:
R = s1*r1 + s2*r2 + s3*r3 + s4*r4 + s5*r5
5. A rang sor szám el mé le ti ma xi mu ma Rmax = n*(s1+ s2+ s3+ s4+ s5)
A szol gál ta tó sa ját rang sor szá ma és ezen el mé le ti ma xi mum ará nyá ban a szol gál ta tó 0–1000 pont kö zöt ti pont -szá mot (P) kap, ahol (P) a kö vet ke zõ:
P = 1000*R/Rmax
6. Az 5. pont alap ján ki szá mí tott pont szá mok súly pon ti kór ház ese té ben 1,3-szor zó val sú lyo zás ra ke rül nek.
7. Az el ért pont szá mok alap ján a szol gál ta tók az aláb bi cso por tok ba ke rül nek be so ro lás ra:
a) 0–500 pont szám, b) 501–750 pont szám, c) 750 fe let ti pont szám.
8. A 7. pont sze rin ti szol gál ta tói be so ro lás alap ján a 27/A. § (5) be kez dé se sze rin ti tel je sít mény vo lu men ke ret hez ké pest az aláb bi nö vek mé nyek ke rül nek megállapí -tásra:
a) 0–500 pont szám ese tén 7 szá za lék, b) 501–750 pont szám ese tén 8,5 szá za lék, c) 750 pont szám fe lett 10 szá za lék.
Nem súly pon ti in té zet ré szé re a c) pont ba so ro lás ese tén 8,5 szá za lék nö vek mény ál la pít ha tó meg.
2. számú melléklet
a 292/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez [28. számú melléklet
a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez]
2008. elsõ negyedévére vonatkozó teljesítményvolumen értéke és annak felosztása 1.1. Az ak tív fek võ be tegszak el lá tás or szá gos tel je sít -mény vo lu me né nek mér té ke 2008. elsõ ne gyed évé re:
555 098 súly szám, amely nek ter hé re kell el szá mol ni az összes ak tív fek võ be teg-el lá tás ba tar to zó tel je sít ményt.
1.2. A já ró be tegszak el lá tás or szá gos tel je sít mény volu -menének mér té ke 2008. elsõ ne gyed évé re: 16 690 510 ezer pont szám, amely nek ter hé re kell el szá mol ni az összes járó beteg-szakellátásba tar to zó tel je sít ményt.
1.3. A CT, MRI szak el lá tás or szá gos tel je sít mény vo lu -me né nek mér té ke 2008. elsõ ne gyed évé re 2 061 076 ezer pont szám.
Az 1., 2., 3. pon tok sze rin ti el lá tá sok havi tel je sí tett fel -hasz ná lá sá ról az OEP ha von ta a fi nan szí ro zá si terv vel egy ide jû leg tá jé koz tat ja az egész ség ügyi mi nisz tert és a pénz ügy mi nisz tert.
A Kormány
312/2007. (XI. 17.) Korm.
r e n d e l e t e
az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kor mány az Al kot mány 35. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár va, a kö te -le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény 83. §-a (2) be kez dé sé nek a) és m) pont ja i ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren -deli el:
1. §
Az egész ség ügyi szol gál ta tá sok Egész ség biz to sí tá si Alap ból tör té nõ fi nan szí ro zá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. ren de let 4/A. §a a követ -kezõ (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a § ere de ti szö ve ge (1) be kez dés re vál to zik:
„(2) A Vhr. 12/B. §a sze rin ti egész ség biz to sí tás egész ség ügyi szol gál ta tá sa i ra való jo go sult ság el len õr zé si kö te -le zett sé gé nek el mu lasz tá sa ese tén, az el mu lasz tott ese tek után
a) a há zi or vo si szol gál ta tó dí ja zá sá ból a 11. § (1) be -kez dé se sze rin ti 2007. évi dí ja zás or szá gos át la gos havi eset szám mal osz tott össze gé nek 10%-a,
b) a te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel mû kö dõ házior -vosi szol gál ta tó dí ja zá sá ból a tárgy hó ban ese ti el lá tá sok ra ki utal ha tó díj egy ese ti el lá tás ra jutó össze gé nek 10%-a,
c) a há zi or vo si ügye le ti szol gál ta tás ra szer zõ dés sel ren del ke zõ szol gál ta tó dí ja zá sá ból a 11. § (1) be kez dé se sze -rin ti 2007. évi dí ja zás or szá gos át la gos havi eset szám mal osz tott össze gé nek 10%-a,
d) a fo gá sza ti alap el lá tást nyúj tó szol gál ta tó díjazá -sából az adott el lá tás után járó tel je sít mény díj 10%-a le vo nás ra ke rül.”
2. §
A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Vhr.) 12/B. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„12/B. § (1) A fi nan szí ro zá si, il let ve ár tá mo ga tá si szer -zõ dés sel ren del ke -zõ egész ség ügyi szol gál ta tó – a men tést, be teg szál lí tást, vé dõ nõi szol gál ta tást, ott ho ni szak ápo lást, is ko la- és if jú ság-egész ség ügyi el lá tást, moz gó szak or vo si szol gá la tot tel je sí tõ szol gál ta tó, va la mint a be teg köz vet -len je -len lé tét nem igény lõ di ag nosz ti kai és kór szö vet ta ni vizs gá lat és bon co lás ki vé te lé vel – (e § al kal ma zá sá ban a továb biak ban: egész ség ügyi szol gál ta tó) a TAJ szá mot iga zo ló ok mány be mu ta tá sát köve tõen, az egész ség ügyi szol gál ta tás igény be vé te lét meg elõ zõ en, transz plan tá ció ese tén a transz plan tá ció cél já ból tör tént fek võ be teggyógy in té ze ti fel vé tel kor az el lá tás igény be vé te lét meg elõ zõ en az OEP nyil ván tar tá sá ban köz vet le nül elekt ro ni -kus úton (on-li ne) el len õr zi, hogy az Ebtv. 29. §-ának (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott sze mély a nyil ván tar tás -ban az egész ség biz to sí tás egész ség ügyi szol gál ta tá sa i ra jo go sult ként sze re pel-e.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti el len õr zést a szol gál ta tó nem kö te les el vé gez ni ab ban az eset ben, ha az el lá tás ra nem az egész ség ügyi szol gál ta tó szék he lyén, il let ve te lep -he lyén ke rül sor.
(3) Az OEP az egész ség ügyi szol gál ta tók ré szé re az el -len õr zés le he tõ sé gét idõ be li kor lá to zás nél kül biz to sít ja.
(4) Ab ban az eset ben, ha a jo go sult sá gi el len õr zés nek alá ve tett sze mély az el len õr zés ered mé nye alap ján az egész ség biz to sí tás egész ség ügyi szol gál ta tá sa i ra az OEP nyil ván tar tá sa sze rint nem jo go sult, az el len õr zést vég zõ szol gál ta tó az OEP hon lap já ról le tölt he tõ ér te sí tést át ad ja a szol gál ta tás ra nem jo go sult sze mély nek.
(5) A (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott ér te sí tés tar tal -maz za
a) azt a tényt, hogy az egész ség biz to sí tás egész ség ügyi szol gál ta tá sát igény be vevõ sze mély az OEP nyilvántar -tásában jo go sult ként nem sze re pel,
b) a fel hí vást arra, hogy a jo go sult ság fenn ál lá sá nak tisz tá zá sa ér de ké ben ke res se meg a la kó he lye sze rint ille -té kes MEP-et,
c) a jo go sult ság hi á nyá nak jog kö vet kez mé nye i rõl szóló tá jé koz ta tást, va la mint
d) az arra vo nat ko zó in for má ci ót, hogy bõ vebb tá jé -koz ta tás az OEP hon lap ján ér he tõ el.
(6) Ha az (1) be kez dés sze rin ti sze mély ál la po ta az el lá tás azon na li meg kez dé sét in do kol ja, az el len õr zést köz vet le nül az egész ség ügyi szol gál ta tás igény be vé te lét köve -tõen, fek võ be teg-szak el lá tás ese tén leg ké sõbb az an nak kez de tét kö ve tõ elsõ mun ka na pon kell el vé gez ni.
(7) Kú ra sze rû el lá tás ese tén az el lá tást – ide ért ve a di a lí -zis ke ze lést is – vég zõ szol gál ta tó nak – a kúra tel jes ide je alatt – ha von ta egy al ka lom mal, a ke ze lés meg kez dé se elõtt el len õriz nie kell az (1) be kez dés sze rint az el lá tott sze mély jo go sult sá gát.
(8) Az el len õr zés ered mé nye az egész ség ügyi szolgál -tatás biz to sí tá sá nak kö te le zett sé gét nem érin ti.
(9) Az OEP ab ban az eset ben, ha ész le li, hogy a nyil ván -tar tá si rend szer hi bá ja miatt a jo go sult ság el len õr zé se nem vé gez he tõ el, a hiba fenn ál lá sá ról ha la dék ta la nul ér te sí ti az Egész ség biz to sí tá si Fel ügye le tet. A jo go sult ságel len õr zé si rend szer jo go sult sá gi el len õr zés el vég zé sét nem en ge dõ, az egész ség ügyi szol gál ta tó te vé keny sé gé re vagy mu -lasz tá sá ra vissza nem ve zet he tõ hi bá ja ese tén az el len õr zés el mu lasz tá sá hoz kap cso ló dó, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fi nan szí ro zá si jog kö vet kez mé nyek nem ér vé nye -sít he tõk, amennyi ben a jog vi szony-el len õr zés el ma ra dá sa az egész ség ügyi szol gál ta tó ál tal bi zo nyít ha tó mó don a hiba idõ tar ta má ra esett.
(10) Az OEP hon lap já ról le tölt he tõ tá jé koz ta tót, mely
(10) Az OEP hon lap já ról le tölt he tõ tá jé koz ta tót, mely