Az egészségügyi miniszter, valamint a földmûvelésügyi
ÁLLAMTITKÁR és titkársága
7. ELJÁRÁSREND A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZE - -LÉ SÉRÕL
Az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998.
(XII. 30.) Korm. ren de let 145/A. § (5) be kez dé sé nek meg -fele lõen a költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek kö te les sé ge a sza bály ta lan sá gok ke ze lé sé nek el já rás rend jét ki ala kí ta ni.
A sza bály ta lan sá gok ke ze lé sé nek el já rás rend jét az aláb bi ele mek al kot ják:
– a sza bály ta lan ság fo gal ma, – a sza bály ta lan ság ész le lé se,
– in téz ke dé sek, el já rá sok meg ha tá ro zá sa, – in téz ke dé sek, el já rá sok nyo mon kö ve té se, – a sza bály ta lan ság/in téz ke dés nyil ván tar tá sa.
7.1. A sza bály ta lan ság fo gal ma
A sza bály ta lan sá gok fo ga lom kö re szé les, a kor ri gál ha tó mu lasz tá sok vagy hi á nyos sá gok, illetve a fe gyel mi, bün te tõ, sza bály sér té si, illetve kár té rí té si el já rás meg in dí tá -sá ra okot adó cse lek mé nyek egy aránt be le tar toz nak.
A sza bály ta lan ság va la mely lé te zõ sza bály tól (tör vény, ren de let, uta sí tás, sza bály zat stb.) való el té rést je len t, az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé ben, a költ ség ve té si gaz dál ko dás bár mely gaz da sá gi ese mé nyé ben, az ál lam i fel adat el lát ás bár mely te vé keny sé gé ben, az egyes mû ve le -tek ben stb. elõ for dul hat.
Alap ese tei le het nek:
1. szán dé ko san oko zott sza bály ta lan sá gok (fél re ve ze tés, csa lás, sik kasz tás, meg vesz te ge tés, szán dé ko san oko zott sza bály ta lan ki fi ze tés stb.)
2. a nem szán dé ko san oko zott sza bály ta lan sá gok (fi gyel met len ség bõl, ha nyag ma ga tar tás ból, hely te le nül ve -ze tett nyil ván tar tás ból stb. szár ma zó sza bály ta lan ság)
A sza bály ta lan sá gok meg elõ zé sé vel kap cso la to san a költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek fe le lõs sé ge, hogy:
– a jog sza bá lyok nak meg fe le lõ sza bály za tok alap ján mû köd jön a szer ve zet,
– a sza bá lyo zott sá got, illetve a sza bá lyok be tar tá sát fo -lya ma to san kí sér je fi gye lem mel,
– sza bály ta lan ság ese tén ha té kony in téz ke dés szü les sék, a sza bály ta lan ság kor ri gá lás ra ke rül jön annak a mér ték nek meg fele lõen, ami lyen mér té ket kép vi selt a sza bály -ta lan ság.
A sza bály ta lan sá gok kal kap cso la tos in téz ke dé sek ál ta -lá nos cél ja, hogy:
– hoz zá já rul jon a kü lön bö zõ jog sza bá lyok ban és sza bály za tok ban meg ha tá ro zott elõ írások sé rü lé sé nek, meg sze gé sé nek, sza bály ta lan ság ki ala ku lá sá nak meg aka dá -lyo zá sá hoz, (meg elõ zés)
– ke re tet biz to sít son ah hoz, hogy azok sé rü lé se, meg -sér té se ese tén a meg fe le lõ ál la pot hely re ál lí tás ra ke rül jön, a hi bák, hi á nyos sá gok, té ve dé sek kor ri gá lá sa, a fe le lõs ség meg ál la pí tá sa, az in téz ke dé sek fo ga na to sí tá sa megtör -ténjen.
A sza bály ta lan sá gok ke ze lé se (az el já rá si rend ki ala kí -tá sa, a szük sé ges in téz ke dé sek meg ho za ta la, a kap cso ló dó nyo mon kö ve tés, a ke let ke zett irat anya gok el kü lö ní tett nyil ván tar tá sa) a költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek a fel ada ta, amely fel ada tot a költ ség ve té si szerv ve ze tõ je a költ ség ve té si szerv ben ki ala kí tott mun ka kö ri, ha tás kö ri, fe le -lõs sé gi és el szá mol tat ha tó sá gi rend nek meg fele lõen az egyes szer ve ze ti egy sé gek ve ze tõ i re át ru ház hat ja. A sza bá lyo zott ság biz to sí tá sa, a sza bály ta lan sá gok meg aka dá lyo zá sa el sõd le ge sen a költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek fe -le lõs sé ge. E kö te -le zett sé gé nek az egész ség ügyi mi nisz ter az SZMSZ 52. §-ában fel so rolt sza bály za tok és el já rá si ren dek ki adá sá val tesz ele get.
7.2. A sza bály ta lan ság ész le lé se
A sza bály ta lan sá gok ész le lé se a FEUVE rend sze ré ben tör tén het a mun ka vál laló és mun kál ta tó ré szé rõl egy aránt.
– A költ ség ve té si szerv va la mely mun ka tár sa ész lel sza bály ta lan sá got.
Amennyi ben a sza bály ta lan sá got a szer ve ze ti egy ség va la mely mun ka tár sa ész le li, kö te les ér te sí te ni a szer ve ze ti egy ség ve ze tõ jét, aki – amennyi ben meg ala po zott nak ta -lál ja a sza bály ta lan sá got – er rõl ér te sí ti a költ ség ve té si szerv ve ze tõ jét. Amennyi ben a szer ve ze ti egy ség ve ze tõ je az adott ügy ben érin tett, a mun ka társ nak a ve ze tõ fe let te sét, annak érin tett sé ge ese tén a fel ügye le ti szer vet kell ér -te sí -te nie. A költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek kö -te les sé ge gon dos kod ni a meg fe le lõ in téz ke dé sek meg ho za ta lá ról,
illetve in do kolt eset ben a szük sé ges el já rá sok meg in dí tá -sá ról.
– A költ ség ve té si szerv ve ze tõ je ész le li a sza bály ta lan -sá got
A költ ség ve té si szerv ve ze tõ je, illetve a szer ve ze ti egy -sé gek ve ze tõ i nek ész le lé se alap ján a fel adat, ha tás kör és fe le lõs sé gi rend nek meg fele lõen kell in téz ke dést hoz ni a sza bály ta lan ság kor ri gá lá sá ra, meg szün te té sé re.
– A költ ség ve té si szerv bel sõ el len õr zé se ész le li a sza -bály ta lan sá got
Amennyi ben a bel sõ ellen õr el len õr zé si te vé keny sé ge so rán sza bály ta lan sá got ta pasz ta l, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let ren del ke zé se i nek meg fele lõen jár el.
A költ ség ve té si szerv nek in téz ke dé si ter vet kell ki dol goznia a bel sõ ellen õr zés meg ál la pí tá sai alap ján, az in téz -ke dési ter vet vég re -kell haj ta ni.
– Kül sõ el len õr zé si szerv ész le li a sza bály ta lan sá got A kül sõ el len õr zé si szerv sza bály ta lan ság ra vo nat ko zó meg ál la pí tá sa it az el len õr zé si je len tés tar tal maz za. A bün -te tõ-, sza bály sér té si, kár té rí té si, illetve fe gyel mi el já rás meg in dí tá sá ra okot adó cse lek mény, mu lasz tás vagy hi á -nyos ság gya nú ja ese tén az ellen õr zõ szer ve zet mû kö dé sét sza bá lyo zó tör vény, ren de let alap ján jár el (pl. ÁSZ, az EU el len õr zést gya kor ló szer vei stb.). A sza bály ta lan ság ra vo -nat ko zó meg ál la pí tá sok alap ján, a költ ség ve té si szerv nek in téz ke dé si ter vet kell ki dol goz ni.
7.3. In téz ke dé sek, el já rá sok meg ha tá ro zá sa
A költ ség ve té si szerv ve ze tõ je fe le lõs a szük sé ges in téz -ke dé sek vég re haj tá sá ért. Bi zo nyos ese tek ben (pl. bün te tõ-vagy sza bály sér té si ügyek ben) a szük sé ges in téz ke dé sek meg ho za ta la az arra ille té kes szer vek ér te sí té sét is je len ti annak ér de ké ben, hogy meg ala po zott ság ese tén az ille té kes szerv a meg fe le lõ el já rá so kat meg in dít sa. Más ese tek -ben (pl. fe gyel mi ügyek -ben) a költ ség ve té si szerv ve ze tõ je vizs gá la tot ren del het el a tény ál lás tisz tá zá sá ra. A vizs gá -lat ban való rész vé tel re mun ka tár sa kat, in do kolt eset ben kül sõ szak ér tõt is fel kér het a mun ka jo gi sza bá lyok tisz te -let ben tar tá sá val. A vizs gá lat ered mé nye le het to váb bi vizs gá lat el ren de lé se is. Erre több nyi re ak kor ke rül sor, ha a sza bály ta lan ság meg ál la pí tá sát köve tõen a fe le lõs ség el dön té sé hez és/vagy a ha son ló ese tek meg elõ zé se ér de ké -ben szük sé ges in téz ke dé sek meg ha tá ro zá sá hoz nem elég a ren del ke zés re álló in for má ció. A 2. szá mú mel lék let mu -tat ja be az egyes el já rá sok ra irány adó jog sza bá lyok fõbb ren del ke zé se it.
7.4. In téz ke dé sek, el já rá sok nyo mon kö ve té se
A költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek fel ada ta a sza bály ta lan ság gal kap cso la tos el já rás (in téz ke dés) nyo mon kö ve -té se so rán:
– nyo mon kö ve ti az el ren delt vizs gá la to kat, a meg -hozott dön té sek, illetve a meg in dí tott el já rá sok hely ze tét,
– fi gye lem mel kí sé ri az ál ta la és a vizs gá la tok so rán ké -szí tett ja vas la tok vég re haj tá sát,
– a fel tárt sza bály ta lan ság tí pu sa alap ján a to váb bi
„sza bál y ta lan ság-le he tõ sé ge ket” be azo no sít ja, (a ha son ló
pro jek tek, té mák, koc ká za tok meg ha tá ro zá sa) in for má ci ót szol gál tat a bel sõ ellen õr zés szá má ra, elõ se gít ve annak fo -lya mat ban lévõ el len õr zé se it, az el len õr zé si kör nye zet re és a ve ze té si fo lya ma to kat érin tõ ese mé nyek re való na gyobb rá lá tást.
7.5. A sza bály ta lan ság/in téz ke dés nyil ván tar tá sa A költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek fel ada ta a sza bály ta -lan ság gal kap cso la tos el já rás (in téz ke dés) nyil ván tar tá sa so rán:
– a sza bály ta lan sá gok kal kap cso lat ban ke let ke zett irat anya gok (jog sza bály sza bá lyoz za) nyil ván tar tá sá nak nap -ra kész és pon tos ve ze té sé rõl gon dos ko dik,
– egy el kü lö ní tett, a sza bály ta lan sá gok kal kap cso la tos nyil ván tar tás ban ik tat ni kell a kap cso ló dó írá sos do ku -men tu mo kat,
– nyil ván tart ja a meg tett in téz ke dé se ket, az azok hoz kap cso ló dó ha tár idõ ket,
– a pá lyá za ti úton fel hasz ná lás ra ke rü lõ for rá sok, költ -ség ve té si elõ irány za tok te kin te té ben figye lembe ve szi az Euró pai Unió Struk tu rá lis Alap jai és a Ko hé zi ós Alap tá mo ga tá sa i nak fo ga dá sá hoz kap cso ló dó pénz ügyi, le bo nyo lí tá si, szám vi te li és el len õr zé si rend sze rek ki ala kí tá sá ról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. ren de let „VII. Sza bály ta lan sá gok ke ze lé se” címû fe je ze té ben meg ha tá ro zot -ta kat.
A költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek az éves el len õr zé si je len tés ben kell szá mot ad nia a bel sõ ellen õr zés ál tal tett meg ál la pí tá sok és ja vas la tok hasz no sí tá sá ról, az in téz ke dé si ter vek meg valósításáról, az el len õr zé si megállapí -tások és aján lá sok hasz no su lá sá nak ta pasz ta la ta i ról, az ellen õrzési te vé keny ség fej lesz té sé re vo nat ko zó javas latokról [193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let 31. § (3) be -kez dés].
II. RÉSZ
A KÖZPONTI IGAZGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS
I.
ÁLTALÁNOS RÉSZ
A FEUVE rend szer e az aláb bi há rom fõ te rü le tet sza bá -lyoz za:
– az el len õr zé si nyom vo nal ki ala kí tá sá nak kö te le zett -sé ge,
– a koc ká zat ke ze lés,
– a sza bály ta lan sá gok kal kap cso la tos el já rás rend ki ala -kí tá sá nak kö te le zett sé ge.
1. A FEUVE rend szer mû kö dé sé nek cél ja, tar tal ma A FEUVE rend szer tar tal maz za mind azon el ve ket, el já rá so kat, me lyek alap ján a Gaz da sá gi Igaz ga tó ság ér vé nye
sí ti a fel ada tai el lá tá sá ra szol gá ló elõ irány za tok kal, lét -szám mal és a va gyon nal való sza bály sze rû, gaz da sá gos, ha té kony és ered mé nyes gaz dál ko dás kö ve tel mé nye it.
A fo lya mat ba épí tett, elõ ze tes és utó la gos ve ze tõi ellen õr zés a szer ve ze ten be lül a gaz dál ko dá sért fe le lõs szer ve -ze ti egy ség ál tal foly ta tott elsõ szin tû pénz ügyi irá nyí tá si és el len õr zé si rend szer, amely nek lét re ho zá sá ért, mû köd te té sé ért és fej lesz té sé ért a Mi nisz ter fe le lõs az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter ál tal köz zé tett irány el vek figye -lembe véte lével.
2. Az elsõ szin tû pénz ügyi irá nyí tá si és el len õr zé si fel -ada tok a FEUVE rend sze ré ben
Az elsõ szin tû pénz ügyi irá nyí tá si és el len õr zé si fel ada tok ma guk ban fog lal ják:
– a pénz ügyi dön té sek do ku men tu ma i nak el ké szí té sét (ide ért ve a költ ség ve té si ter ve zés, a kö te le zett ség vál la -lások, a szer zõ dé sek, a ki fi ze té sek, a sza bály ta lan ság miatti vissza fi zet te té sek do ku men tu ma it is),
– az elõ ze tes és utó la gos pénz ügyi el len õr zést, a pénz ügyi dön té sek sza bály sze rû sé gi és sza bá lyo zott ság szem -pont ból tör té nõ jó vá ha gyá sát, illetve el len jegy zé sét,
– a gaz da sá gi ese mé nyek el szá mo lá sát (a ha tá lyos jog -sza bá lyok nak meg fe le lõ könyv ve ze tés és be szá mo lás).
A fel so rolt te vé keny sé gek fel adat kö ri el kü lö ní té sét az Áht. 121. §-ában meg ha tá ro zot tak sze rint biz to sí ta ni kell.
Az elsõ szin tû pénz ügyi irá nyí tá si és el len õr zé si rend -szer nek biz to sí ta nia kell, hogy:
– a Gaz da sá gi Igaz ga tó ság va la mennyi, gaz dál ko dás -sal kap cso la tos te vé keny sé ge és cél ja össz hang ban le gyen a sza bály sze rû ség, sza bá lyo zott ság és meg bíz ha tó gaz dál -ko dás el ve i vel,
– az esz kö zök kel és for rá sok kal való gaz dál ko dás ban ne ke rül jön sor pa zar lás ra, vissza élés re, ren del te tés el le nes fel hasz ná lás ra,
– meg fe le lõ, pon tos és nap ra kész in for má ci ók áll ja nak ren del ke zés re a Gaz da sá gi Igaz ga tó ság gaz dál ko dá sá val kap cso la to san,
– a fo lya mat ba épí tett, elõ ze tes és utó la gos ve ze tõi ellen õrzés har mo ni zá ci ó já ra és össze han go lá sá ra vo nat ko zó irány -elvek vég re haj tás ra ke rül je nek,
– a ren del ke zés re álló esz kö zök és for rá sok a sza bály sze rû ség, sza bá lyo zott ság és meg bíz ha tó gaz dál ko dás el -ve i -vel össz hang ban ke rül je nek fel hasz ná lás ra.
3. A FEUVE rend sze ré ben al kal ma zott fo gal mak, valamint meg valósításukkal, mû kö dé sük kel kap cso la tos fel ada tok, el já rás ren dek
A Mi nisz ter kö te les olyan sza bály za to kat ki ad ni, fo lya -ma to kat ki ala kí ta ni és mû köd tet ni a szer ve ze ten be lül, ame lyek biz to sít ják a ren del ke zés re álló for rá sok sza bály -sze rû, sza bá lyo zott, gaz da sá gos, ha té kony és ered mé nyes fel hasz ná lá sát.
3.1. Sza bá lyos ság
A sza bá lyos ság azt je len ti, hogy a Gaz da sá gi Igaz ga tó ság mû kö dé se, te vé keny sé ge meg fe lele a vo nat ko zó sza -bá lyok nak, elõ írásoknak.
Az elsõ szin tû pénz ügyi és el len õr zé si fel ada tok el lá tá sa so rán a költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek (mi nisz ter) a fel -ada ta, hogy a Gaz da sá gi Igaz ga tó ság dol go zói szá má ra biz to sít sa
– a ha tá lyos köz pon ti jog sza bá lyok, és más kö te le zõ sza bá lyo zá sok meg is mer he tõ sé gét,
– a bel sõ sza bá lyok hoz való hoz zá fé rést.
Gon dos kod ni kell a Gaz da sá gi Igaz ga tó sá got köz vet le nül érin tõ, a min den na pi te vé keny ség ben al kal maz ni szük -sé ges va la mennyi köz pon ti jog sza bály, elõ írás, aján lás hoz zá fér he tõ sé gé rõl.
A köz pon ti jog sza bá lyok meg fe le lõ al kal ma zá sa ér de -ké ben biz to sí ta ni kell az adott te rü le ten dol go zók szá má ra a to vább kép zé sen, ér te kez le ten, kon zul tá ci ón való rész vé telt, illetve egyéb szak mai anya gok, pl. szak köny vek, se -géd le tek be szer zé sét, illetve az in ter ne tes hon la pok hoz való hoz zá fé rést.
A bel sõ sza bály za tok ke ze lé sé nek úgy kell tör tén nie,
A bel sõ sza bály za tok ke ze lé sé nek úgy kell tör tén nie,