mozgóképművészetben és a határművészetek közt
12. fejezet - Magyar alkotói portrék a kétezres évekből
1http://www.waliczky.net
Magyar alkotói portrék a kétezres évekből
„A körülöttünk létező tárgyak, terek, városok otthonosságának és idegenszerű titokzatosságának egyidejű elvesztése a gyermekkori és felnőtt perspektíva közti különbség tudatosodásának egyik alapélménye. A különbség ebben az esetben nem csupán a méretek és arányok megváltozását, kitágulást vagy zsugorodást jelent, hanem a terek gyökeresen másfajta nézetét” – írja Mélyi József Az átélhető tér című Waliczky-tanulmányában.2
Az út című mozgóképben ahelyett, hogy a lineáris perspektíva szabályainak megfelelően a látványelemek nyomán kiszerkeszthető képzeletbeli egyenesek a távolban futnának össze, s így a perspektíva szabályainak megfelelően a házak, s az úton futók figurái a távolsággal egyenes arányban csökkennének – a nézőtől távolodva minden és mindenki növekszik.
12.2. ábra - Waliczky Tamás: Az út
A kert című munka mintha csak egy ezredvégi Lumière-parafrázisnak készült volna: házi videó a kisbabáról, aki ezúttal nem reggelizik, hanem a világot fedezi fel saját „burok-terében” úgy, hogy figurája folyamatosan a kép középpontjában marad, bármerre mozdul is. (A megoldás, bár más probléma felől elindulva, de emlékeztet Ivan Ladislav Galeta Water Pulu című elképesztő kísérletére, amelyben a vízilabdameccsen folyamatos mozgásban
2http://issuu.com/tamasw/docs/waliczky/5?mode=a_p
Magyar alkotói portrék a kétezres évekből
levő labda a filmben stabilan a képmező középpontjában áll, s e fix ponthoz képest mozdulnak a játékosok, zajlanak az események, mutatkozik meg a sportközvetítés.)
A trilógia harmadik darabjában, Az erdőben a tér visszazáródik önmagába, a látogató elveszik a hagyományos koordinátákkal betájolhatatlan rengetegben. A mű interaktív installációja különleges kinetikus élmény.
12.3. ábra - Waliczky Tamás: Az erdő
Az 1997-ben készült Szobrok annak a lehetőségnek végiggondolása, miszerint minden pillanat megőrződik a következőben, vagyis a múlt soha nem vész el, folyamatosan beépül a jelenbe. Waliczky virtuális szobrai valóságos mozdulatok fantasztikus alakzatokban egymásba épülő fázisai, amelyek különös, térbeli burokként őrzik meg a mozgásfolyamat emlékét. Talán nem túl merész ötlet e vállalkozásában Waliczkyt Muybridge-hez vagy Mareyhoz, illetve mindazokhoz az úttörőkhöz hasonlítani, akik a mozgás időbeliségét igyekeztek a maguk eszközeivel megragadni, s késztették a világ jelenségeinek újragondolására koruk közönségét.
12.4. ábra - Waliczky Tamás: Szobrok
A halász és a felesége című, 2000-ben elkészült animációjának filmképe meglepően emlékeztet Lotte Reiniger árnyfilmjeinek fekete-fehér, aprólékos virtuozitására, talán egyfajta hommage-nak is felfogható, amelyben bár az árnyjáték vizuális jellegzetességei érvényesülnek, belépnek a Waliczky által korábban már feszegetett perspektíva- és térproblémák.
Marionettfigurák című, 2007-ben készült interaktív munkája egyszerre idézi a címben jelzett műfaj
„színészeinek”, az ember közreműködése nélkül drámaian összecsukló báboknak az esendőségét, valamint a két dimenzióba transzponált „színpaddal” a legelemibb papírkivágásos animációs megoldást: a figurák összetett mozgását az ízesüléseknél kerek papír „csapok” teszik lehetővé – ezúttal természetesen e csapok is virtuálisak.
Tom Tomiczky címmel korábbi műveinél hosszabb, első pillantásra a hagyományos animációs képalkotáshoz talán eddig legközelebbinek tűnő, 41 perc hosszúságú, 2012-es fimjéről így vall:
„A film egy fiktív önéletrajz. Úgy néz ki, mintha rólam szólna, csak éppen egy szó sem igaz belőle. Nagyon érdekel a valóság és az emlékezet, vagy ha úgy tetszik, a valóság és a virtuális valóság kapcsolata. Tom Tomiczky az én virtuális megfelelőm. A kalandjai nagyrészt utazással kapcsolatos kalandok. Utazás egyik
Magyar alkotói portrék a kétezres évekből
városból a másikba, országokon és kontinenseken keresztül, de utazás álmok és emlékek között is. A számítógép segítségével felépítem azokat a helyszíneket, ahol valaha jártam és újrajátszom az ott történteket. Csak persze minden mássá válik, mint ami a valóságban volt.” 3
12.5. ábra - Waliczky Tamás: Tom Tomiczky kalandjai
3 http://magyar.film.hu/filmhu/hir/waliczky-tamas-a-legtobb-jatekfilm-filmszalagra-vett-szinhaz-waliczky-tamas-mediamuvesz-tom-tomicki-kalandjai.html
Magyar alkotói portrék a kétezres évekből
Tom Tomiczky a nagyvilágban folyamatosan úton levő magyar, kelet-európai művész alteregója, aki mindannyiunk számára ismerős kínos szituációkba kerül, barátokkal találkozik, konfliktusokat él át... A mű filmképe végletekig letisztult, történetvezetése nem követi a hagyományokat, egyaránt értelmezhető önálló történetként vagy epizódfüzérként is. A film valamennyi szereplőjét a Waliczky család tagjai játszották el speciális érzékelők közvetítésével, majd a „színészek” figurája és mozgása nyomán a grafikai és animációs munkálatok révén váltak felismerhető, más karakterekké.
Az elmúlt években s jelenleg is, Waliczky nemzetközi projektekben vesz részt, melyek az új technológiák és a kísérleti művészetek kapcsolatából származó kreatív lehetőségeket kutatják. Tevékenysége a műfajok közti
„határvidéken” zajlik.4
Művészetének kommersszé válásától nem tart, bízik abban, hogy „olyan egyedi vizuális világot tudok teremteni”, amit a kereskedelmi és szórakoztatóiparban működő számítógépes animátorok nem tudnak létrehozni, s ezért mindig lesz közönsége installációinak, interaktív produkcióinak.
Legújabb munkái a Homes (2012) interaktív installáció és a Wheels (2013) című interaktív animációs „kép”.
Nézd meg! http://www.waliczky.net
12.6. ábra - Waliczky Tamás: Wheels (részlet)
4http://issuu.com/tamasw/docs/waliczky/5?mode=a_p
Magyar alkotói portrék a kétezres évekből
„Az immár nemzetközi hírű alkotó, Waliczky Tamás, a Pannónia Filmstúdióból indult a nyolc¬vanas évek közepén, kollégák voltunk és nagyon jó barátok azóta is. Tamás akkor kezdett el foglalkozni a komputeranimációval, mai szemmel nézve egészen egyszerű körülmények között. Egy Commodore 64-essel készítette a később világhírűvé lett munkáit. Érdekes, hogy az ani¬mációs szakma alig tartja sajátjának az ő műveit. Holott amiket csinált – igaz, hogy nem filmre készültek –, nagyon izgalmas művek, amelyekkel az animációs szakma is épülhetne.
Waliczky Tamásnak úgyszólván minden műve alapkérdéseket feszeget. Van pl. A kert. Ebben a filmben egy gyerek mászkál egy kis kertben, ahol van egy csúszda, azon lecsúszik, felmászik a csúszdára. Az az óriási ebben az ötletben, hogy eddig nem látott és csak a számítógéppel megva¬lósítható, különleges perspektívát használ.
Évezredek óta vagy egyenes, vagy fordított perspektí¬vát használnak a művészek, vagyis arról van szó, hogy egy jelenetet a művész kívülről szemlél, és ennek a kívülről való látásnak van egy megfelelő perspektívája. Ez a film úgy készült, hogy a perspektíva központja mindig az, ahol a gyerek van, tehát változik a képnek, a környezetnek a perspektívája, attól függően, hogy a gyerek hova megy. Hogy ebből valamikor nagyfilm lesz-e a világban?
Szinte biztos, hogy nem, mert csak arról szól, hogy lehet egészen alapvető kérdéseket megoldani néhány, talán két vagy három perc alatt. Azt hiszem, tényleg nem túlzás, hogy a komputeranimációs művészet egyik világcsúcsa szintén Waliczky Tamásnak a Szobrok című munkája, amely korábban még a film által is megfoghatatlan dimenziót vesz elő, vagyis az idő¬nek a szerepét. Ezek a szobrok úgy épülnek föl, hogy egy valóságos mozgásnak az egymás utáni fázisait rögzíti egy kamera. Egyszerű művelet, egyszerű mozgás, guggol valaki és felugrik, köz¬ben széttárja a kezét, majd visszaérkezik a földre. Ebből készül egy normális filmfelvétel, és ezeket a filmkockákat, amelyek egymás után következnek, a komputer által megteremett térben egymás mögé rakja, és a különböző fázisok egymás mögött elhelyezkedve egy valóságos térbeli formát adnak ki. Innen kapta a mű a címet, hogy Szobrok – mert szobor keletkezik, egy virtuális szobor. Eddig eljutott már a világ, a szemléletnek erre a módjára, hogy nézek egy eseményt, ami az időben történik, és az időbeni fázisok egymás után következnek. Ezután következik az, ami sehol nincs Waliczky előtt: ha ez a szobor megvan már, létezik, akkor ezen a szobron végig tudok menni, egyenesen is, az időnek megfelelő irányban. Ha így megyek végig, akkor tulajdonképpen visszakapom a mozgást. De átmehetek a szobron másmilyen irányból is, és létrejön egy
Magyar alkotói portrék a kétezres évekből
olyanfaj¬ta szemlélet, ami tényleg csak az egészen misztikus gondolkodásban jelent meg valahol az em¬beriség történetében, az, hogy különböző időben lejátszódó dolgokat egyszerre látok. Filozófiailag elképesztően fontos dolog. Megmutatja azt, hogy az idő jelentkezhet vizuális élményként.” (Haris László, 2005, M Tóth Éva interjúja)
Fontosabb animációs karakterű munkái:
• Trilógia (A kert, Az út, Az erdő ), 1992-96
• Tájkép, 1997
• Szobrok, 1997
• Szobrok, 1997
• A halász és a felesége, 2000
• Marinettfigurák, 2007
• Tom tomiczky kalandjai, 2011
• Wheels, 2013
2. 12.2. Ulrich Gábor
(1967– )
12.7. ábra - Ulrich Gábor: Mielőtt
Az eredetileg grafikus, tipográfus végzettségű Ulrich Gábor munkái karakteresen egyedi alkotások a hazai animációs mezőnyben. Gyakran fekete-fehérben vagy monokróm tónusban tartott, dinamikusan szerkesztett rövidfilmjei a jelenkori kísérleti animációs képalkotás egyedi, csak rá jellemző darabjai. Rövidfilmjei narratívájához jó érzékkel választ kortárs, vagy huszadik századi írók műveiből alapanyagot, ugyanakkor e szövegeket vizuálisan meghökkentő képzettársítások során át újra értelmezi, idézőjelbe teszi, saját képére formálja.
Magyar alkotói portrék a kétezres évekből
12.8. ábra - Ulrich Gábor: Desdemona Break
Az emberi testet legtöbbször különös nézőpontokból láttatja és szedi ízeire, kamerája nagy távolságokat jár be e testek körül, testekben, váratlan és kíméletlen szögekből szembesít világunk groteszk vetületeivel. Annak ellenére, hogy mozgóképeit számítógépen komponálja, jelenkori értelmezésben Ulrich abszolút kézműves alkotónak tekinthető: filmképei alapjául szabadkézi vagy elektronikus grafikái szolgálnak, s minden egyéb műveletet, az animálástól a zeneszerzésig maga végez. Munkái ettől stílustiszták és egyneműek maradnak.
12.9. ábra - Ulrich Gábor: A hentes zsebrádiója
Termékeny alkotó, szinte évente készít filmet a Kecskemétfilm műhelyéhez kötődve. Alkotásai közül emlékezetesek korábbi szikárabb, nem narratív munkái (Mielőtt, 2005; Panoptikum, 2009, illetve ironikus, fentebb említett irodalmi feldolgozásai, többek közt a Podmaniczky Szilárd írásából készült A hentes zsebrádiója (2010), valamint az Örkény-egypercesből készült Tulipán (2011). A legutóbbi KAFF-on a Hajas Tibor írásához alkotott Mit kell tudni a kutyaidomításhoz? (2013) című extravagáns tipográfiájú és formavilágú munkája éppen rendhagyó vizualitásával és hang-képével aratott sikert.
12.10. ábra - Ulrich Gábor: Mit kell tudni a kutyaidomításhoz?
Magyar alkotói portrék a kétezres évekből
12.11. ábra - Ulrich Gábor: Tulipán
Filmjei:
• Idegen test/Foreign Body, 2002
• Hommage, 2004
• Mielőtt/Before, 2005
• Ssshottt!, 2007
• Desdemona Break, 2007
• Panopticum, 2008
• Lebegés, avagy tíz bagatell, 2009
• A hentes zsebrádiója, 2010
• Memoir, 2010
• Tulipán, 2012