fejezet: Az ember és a természet

Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető.

(Indián közmondás) Nem véletlenül használok mottóként indián közmondást (ami nyilván modern időkben született, ők még nem rombolták a természetet, és a pénzt se nagyon ismerték, az amerikai indiánok felfűzött kagylót, az inkák – Dél-Amerika – a kokain-cserje leveleit használták csere-közvetítőként): a természet legfőbb rombolója az USA, a szerencsétlen ország, amelyiknek új elnöke kitáncol a természetvédelem nemzetközi programja alól.

Ellentétes vélemények a sok közül:

Negatívak:

Az Origo idéz: „Az ENSZ – Global Environment Outlook (globális környezeti kilátások) című tanulmányában most azt mondja, az emberiség gyakorlatilag már a pénzevés szélén áll.

Olyan mértékben sikerült felélni a Föld természeti erőforrásait az elmúlt 20 évben, hogy a környezetpusztítás hamarosan visszafordíthatatlanná válik.”

Hawking nyilatkozta a BBC-nek idén július 2-án:

„Közel állunk a fordulóponthoz, amikor a globális felmelegedés már visszafordíthatatlanná válik. Trump akciója [kilépés a párizsi klíma-egyezményből és fosszilis energiatermelés támogatása] a Földet a szakadék szélére sodorta, hogy olyanná váljon, mint a Vénusz, kétszázötven fokkal és kénsavas esővel. (...)

Az éghajlatváltozás a legnagyobb veszély, amivel napjainkban szembe kell néznünk, de megelőzhetjük, ha időben cselekedni kezdünk. A klímaváltozással kapcsolatos bizonyítékok megtagadásával és a párizsi klímaegyezményből való kihátrálásával Donald Trump [egyéb-ként] elkerülhető környezeti károkat okozhat a bolygónak, veszélyt okozva a természetnek, nekünk és a gyermekeinknek.”

Pozitív:

Al Gore, az USA nyolc évig alelnöke, felesben (ebben a témakörben) Nobel-díjas szerint minden jóra fog fordulni... Másutt is olvastam már nagyon derűlátó véleményt tőle, de most nézzük meg, mit mond „A jövő” című könyvében?

Hat rugóról ír (recenziókból veszem), én Times New Roman fonttal megjegyzést teszek:

1. (Föld Rt.) Állítja, hogy a fokozódó globalizáció olyan új, átfogó, integrált gazdasági egységet hoz létre, amely az eddigiekhez képest egészen más módon viszonyul a tőkéhez, a munkához, a fogyasztói piacokhoz és a nemzeti kormányokhoz. Én: Ez az égvilágon semmit se jelent, amint azt Trump és bandája most bizonyítja. A tőke kis része józanodik ugyan, de mi bizonyítja, hogy a globalizáció eredményeként? Elsősorban tudósok, másod-sorban politikusok hatnak a józanabb fajta (tőkés) észre.

2. (Globális elme.) A digitális kommunikáció, a világháló és a számítógépes forradalom által olyan agyközpont jön létre, amely emberek milliónyinak érzéseit és gondolatait köti össze intelligens gépekkel, robotokkal, mindenhol jelenlévő érzékelőkkel és adatbázisok-kal. Én: Ismét szkeptikus vagyok: millió területen eredményez majd (ha lesz) a „globális elme” forradalmi változásokat. A halmazból valaminek ki kell emelnie a természet-védelmet. Mi lesz az, ha nem a tudomány?

3. (Hatalmi átrendeződés.) Az eddigi katonai, politikai, gazdasági, erőegyensúly átalakul, az amerikai hegemónia egy többpólusú hatalmi középpont felé, a nemzetállamok a magánszféra felé, a politikai rendszerek pedig a gazdaság felé tolódnak el. Én: Mire a (sokféle) erőegyensúly átalakul, pénzt ehet a következő nemzedék, addig ugyanis eltart az átalakulás, ha egyáltalán ily módon zajlik le és nem nukleáris háborúkkal.

4. (Túlnövekedés.) A jelenlegi gazdasági gyakorlatot folytatva fenntarthatatlanná válik a növekedés, pazarlóvá a fogyasztás, féktelenné a környezetszennyezés, amely az alapvető erőforrások, a termőtalaj, a vízkészletek és az élővilág esztelen kimerítéséhez vezet. Én:

Hát erről van szó. Ki fogja megállítani ezeket a folyamatokat, ha a legnagyobb gazdasági és főként katonai hatalom szarik rá?

5. (Újraértelmezett élet és halál.) A genomikai, biotechnológiai, ideg- valamint élettudo-mányi forradalmak drasztikus hatást gyakorolnak az orvostudományra, a mezőgazdaságra és a molekuláris tudományokra, még az evolúció is emberi irányítás alá kerül. Én: Teljes mértékben egyetértek, de ha a 4. alatti folyamatokat nem fékezik le, ez csak súlyosbítani fogja a helyzetet.

6. (Kiéleződött helyzet vagy Esély?) Az emberiség és a Föld ökoszisztémái közötti kapcsolat gyökeres átalakulása, és ezzel együtt az energiarendszerek, a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar forradalma új alapokra helyezheti, egészségesebbé, kiegyensú-lyozottabbá formálhatja a jövőt. Én: A „-hatja” csak kérdés, hatnia kell, mindenekelőtt a leszennyezőbb energiarendszerek forradalmának.

Nem is annyira pozitív, csupán vázlatos rajz (talán a könyv mélyebben szánt?).

Abban egyet kell értenie a világot vezető elméknek (akármennyire ostobák vagy gazemberek is), hogy a globális felmelegedést meg kell állítani. Egyszerű paraszti logika – például az enyém – is elvezet eddig a törvényerőre emelendő következtetésig (valahol már megírtam):

Ha tudományosan igazolt, hogy fenyegeti világunkat a globális felmelegedés, mindent el kell követni, hogy megakadályozzuk; ha feltételezzük annak valószínűségét, hogy a földtörténet egyik felmelegedési szakaszának vagyunk szenvedő alanyai, akkor is mindent el kell követni, hogy az ember okozta tényezőket kizárjuk a folyamatból, mert egyrészt fokozza a tisztán-látást, másrészt olyan fejlesztési irányokra költjük a pénzt, ami segíti a világunk fejlődését.

Trump és bandája, és a hozzájuk hasonlók tehát ostobák, mindenképpen károkozók!

Al Gore talán arra is alapozza a reményeit, hogy vannak országok, ahol megértették a probléma súlyosságát, éspedig rendkívül fontos országok.

Németországban olyan lendülettel folyik az energiaszektor átalakítása, hogy (portfolio.hu, 2017. április 18) „a villamosenergia ellátás több mint 41 százalékát, mintegy 19,5 terawattórát megújuló energiaforrásokból biztosították, miközben az atomerőművek részaránya valószí-nűleg az 1970-es évek óta nem látott mélypontra eshetett.” A rekord elsősorban a nap- és szélenergia alapú áramtermelésnek köszönhető. Érdemes odafigyelni: a mi szuperostoba kormányzatunk mindkét energiaforrást átokként kezeli, és borzasztóan késlelteti az elter-jesztését.

A következő táblázat Németország havonkénti elektromos energia termelését mutatja.

Kék = víz-, zöld = bio-, szürke = szél-, sárga = napenergia

Engem nyugtalanít a zölddel jelölt biomassza alapú energiatermelés. Csak rendkívüli gonddal kiválasztott fűtőanyagok nem okoznak kárt, többről, például a gabona és nád ilyen célú fel-használásáról derült már ki, hogy súlyos élelmezési károkat okoz, amikor lendületesen dühön-gött ez az idiotizmus, általános élelmiszer-áremelkedéshez vezetett.

Németország egyébként 2020 végéig fel akarja számolni a nukleáris energiatermelést, amint a következő táblázatban látható. Valószínű ezzel egyidejűleg eléri, hogy a nem fosszilis energiatermelés túlhaladja az 50%-ot! Nagyon reménykeltő, az EU tagállamok többsége követni fogja Európa gazdasági motorját. Ha Orbán hatalmon marad, nem leszünk köztük, rákként fogunk a múlt század felé haladni.

A következő ábra az atomerőművek felszámolásának ütemtervét mutatja be:

Kína, amelyik ma a legnagyobb szennyező, ugyancsak lázasan dolgozik. Egyelőre messze nem a hasonló arányú megoszlás a kitűzött céljuk, egyszerűen a légkör fullasztó szennye-zettségének a felszámolására törekednek, úgy tűnik.

1. ábra: Energiatermelő kapacitás GW-ban (bal tengely) és az egy év alatti növekedés %-ban (YoY, jobb tengely). Kék: létező kapacitás 2015-ben, piros: a 2016 évben épített kapacitás.

Egyértelmű a szándék: növelni a megújuló energiaforrások részarányát. A némethez hasonló arány eléréséhez azonban hosszú út fog vezetni: óriási széntelepek állnak rendelkezésre, a kitermelésük olcsó, a megépített kapacitások felszámolása esetén a pótlás nem egyszerű. A következő ábra (Energiatermelés Kínában) is mutatja, hogy a szédületes termelés-növekedéshez, szédületes energiatermelésre volt és van szükség, amit szénerőművekkel volt a legegyszerűbb és legolcsóbb megvalósítani. Csak 2014-ben tört meg a fosszilisokkal termelés görbéje. A határozott észretérés biztató jele.

Kék: fosszilis, piros: víz, zöld: nem víz megújuló, lila: nukleáris

A fosszilisokkal zajló energiatermelés okozta klímaváltozáson kívül sajnos számtalan más tényező is pusztítja a világunkat. Nem hiszem, hogy felsorolásszerű emlékeztetésen túl a jelen munka alkalmas a sokszor bonyolult kérdések kifejtésére. Mikről is van szó?

- Az ember rohamosan hagyja magára a természetet. Pár évtizede egyes országok, mint például Svájc és Ausztria sokféle és jelentős támogatásban részesítették a hegylakóikat (út, ingyenes víz- és csatornaellátás, kedvező adózás), hogy ne hagyják ott a hegyet, ott-létükkel, gazdálkodásukkal óvják a természetet. Ma a világ lakosságának több mint fele él városban. És ez csak a nagy átlag. Észak-Amerikában a városban lakók aránya 66,4%, Európában 70%, több ország közelít a 100%-hoz.

- Őrült étkezési hobbik miatt kiirtanak komplett állatfajokat: például a cápauszony delika-teszként kezelése miatt a cápákat, a valóban észbontóan finom kaviár miatt több halfajtát, a talpa miatt a medvét, a bálnát a zsírja miatt!

- Primitív hiedelmek (orrszarvú orra, mint potenciálnövelő), illetve szépségük, egyes testrészük vagy mind ritkább voltuk miatt véglegesen kiirtanak állatokat (elefánt, krokodil, szőrmét adó állatok sora).

- A kérődző állatok nagyobb felmelegedést okoznak, mint az autók. Ki kell őket irtani? A kecske és juh szaporodnak Indiában, lelegelnek mindent, és kérődzők. Megállíthatatlan folyamatnak tűnik, mert sokan húsevőkké válnak, a tehén viszont szent.

- A vegetarianizmus ilyen szempontból is jó, de növekszik a húsevők aránya, ezzel olyan állatok tenyésztése, amelyek kárt okoznak mind táplálkozásukkal, mind kérődző voltukkal.

- A globális felmelegedést jelentősen felgyorsíthatja a permafroszt (állandóan fagyott, örökfagy) talajban béklyózott metánhidrát, és abból a metán felszabadulása, ami 20-25-ször hatékonyabb üvegház-hatást okoz, mint a széndioxid.

Csupa kérdőjel, megoldásra váró feladat. Kérdés, hogy megbirkózik-e velük az emberiség?