51. Értelmező rendelkezések
113. E Fejezet alkalmazásában beruházási célú, illetve beruházási jellegű projekt az a projekt, amely összköltségének legalább 50%-ában:
a) a tárgyi eszköz vagy immateriális javak beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá azon tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt és a biztosítást),
b) a meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint az eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével járó, az eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növelő korszerűsítés.
52. A biztosítékadás feltételei
114.1. Minden olyan kedvezményezett köteles biztosítékot nyújtani, aki vagy akinek a projektje a Rendelet 33. § (8) és (9) bekezdése alapján nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
114.2. Biztosítékként a Rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltakat lehet nyújtani.
114.3. A felhívás meghatározhatja egyes biztosítékok nyújtásának és elfogadásának feltételeit.
114.4. Konzorciumi pályázók esetében minden konzorciumi tagnak nyújtania kell a kötelező biztosítékokat, ha a ráeső támogatási összeg meghaladja a 20 millió forintot és a Rendelet 33. § (8) vagy (9) bekezdése alapján nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
114.5. Ha a pályázati felhívás lehetővé teszi, a biztosítéknyújtással kapcsolatban felmerülő költségek a támogatás terhére elszámolhatóak.
115.1. A biztosíték legfeljebb a megítélt támogatási összeg mértékéig kérhető. Ha a biztosíték értéke a biztosítéknyújtás határidejéig nem a teljes megítélt támogatási összegre terjed ki, a további biztosítékokat az egyes kifizetési igénylések benyújtásával egyidejűleg kell nyújtani.
115.2. A benyújtott kifizetési igényléssel egyidejűleg a kedvezményezettnek a már folyósított, és az aktuálisan igényelt támogatási összeg összértékének megfelelő mértékű biztosíték rendelkezésre állását kell igazolnia.
Ennek elmaradása - a kifizetési igénylés hiánypótlását követően - a kifizetési igénylés elutasítását vonja maga után. Ha a kedvezményezett a megemelt biztosítéki mértéket később igazolni tudja, akkor az elutasított kifizetési kérelmet ismételten benyújthatja.
115.3. A záró kifizetési igényléshez biztosítékot nyújtani, valamint a biztosíték értékét kiegészíteni csak abban az esetben szükséges, ha a kedvezményezett fenntartási időszakban nyújtandó biztosítéki értékét nem éri el az addig nyújtott biztosíték, vagy ha a kedvezményezett a támogatás kifizetését a projekt megvalósítást követően egy összegben igényli és a támogatási összeg meghaladja az 50 millió Ft-ot.
116.1. Ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, és a konzorciumi tag nem mentesül a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól, akkor az általa nyújtandó biztosíték mértéke a konzorciumi tag részére juttatott támogatási összeg.
116.2. A konzorciumi tagok a biztosítéknyújtási kötelezettséget átvállalhatják.
116.3. Biztosíték nyújtására nem kötelezett tag a biztosítékmentességet más tagra nem terjesztheti ki.
117.1. A biztosíték nyújtásának határideje a soron következő kifizetési igénylés benyújtásának időpontja.
117.2. Ha a kedvezményezettnek a fenntartási időszakra is biztosítékot kell nyújtania, a biztosítékoknak a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig rendelkezésre kell állniuk.
117.3. A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát megelőzően legalább 45 nappal annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezett igazolja. Ennek elmaradása a kifizetések elutasítását, illetve szabálytalansági eljárást von maga után, továbbá a támogató a támogatási szerződéstől elállhat.
117.4. A biztosítékot a 117.3. pont szerinti esetben biztosíték típusonként egy dokumentumban kell benyújtani, vagy az elsőként benyújtott dokumentum módosításaként, kivéve, ha az adott típusú biztosíték kötelezettje nem ugyanaz a személy, illetve ha a biztosíték nem ugyanazon támogatási jogviszonyra vonatkozik.
117.5. Ha a biztosíték mérsékelhető vagy megszüntethető, az IH, illetve a KSZ haladéktalanul gondoskodik az erre vonatkozó nyilatkozat kiadásáról.
118.1. Támogatás, ideértve az előleget is, mindaddig nem folyósítható, amíg a kedvezményezett a kifizetési igénylésben megjelölt, valamint a már kifizetett támogatás együttes összegének erejéig nyújtott biztosítékot nem igazolja.
118.2. A támogatási szerződésben rögzített biztosítékok iratanyagát eredetiként, papír alapon is kell csatolni, a Pályázati e-ügyintézés felület rendelkezésre állása esetén is.
118.3. Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzés igazolására van szükség.
119.1. A kedvezményezett a fenntartási időszakban is köteles biztosítékot nyújtani.
119.2. A 20 millió forintot meghaladó, de az 50 millió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra nem kell biztosítékot adni.
119.3. Az 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékű biztosítékokat szükséges nyújtania minden kedvezményezettnek, ideértve azon kedvezményezetteket is, melyek egyösszegű elszámolóként a megvalósítási időszakra mentesülnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. Ha a projekt támogatási összege meghaladja az 50 millió forintot, a fenntartási időszakban azon konzorciumi tagoknak is szükséges a konzorciumi tag részére juttatott támogatási összeg 50%-ának megfelelő mértékű biztosítékot nyújtaniuk, amelyekre jutó támogatás egyenként nem haladja meg az 50 millió forintot.
119.4. A közszolgáltatási tevékenységre irányuló támogatási szerződéssel és közszolgáltatás biztosításáról szóló, legalább a fenntartási időszak végéig hatályos szerződéssel rendelkező, többségi állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnak a fenntartási időszakra nem kell biztosítékot nyújtania.
119.5. A biztosítéknyújtási kötelezettség megszűnése esetén a megszüntetés költségei a kedvezményezettet terhelik, a megszüntetéshez szükséges nyilatkozatokat az IH vagy a KSZ adja ki.
53. Az ingatlan jelzálog
120.1. A jelzálogszerződés a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztérium, mint támogató és a kedvezményezett között jön létre. A Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumot a jelzálogszerződés megkötése, módosítása, megszüntetése során a KSZ képviseli, és a kapcsolódó feladatokat a KSZ látja el.
120.2. Ha a zálogtárgy harmadik személy tulajdonában van, a zálogkötelezett a zálogtárgy tulajdonosa.
120.3. Ha több zálogtárgy kerül felajánlásra, úgy a Ptk. 5:105. §-a szerint kell eljárni és az összes zálogjogot egy jelzálogszerződésbe kell foglalni.
120.4. A jelzálogszerződésnek tartalmaznia kell a) magánszemélyek esetén:
aa) név,
ab) születési név, ac) anyja neve, ad) születési idő, hely, ae) lakcím,
af) személyazonosító/személyi igazolvány szám, b) cégek esetén:
ba) név, bb) székhely, bc) cégjegyzékszám,
bd) adószám, statisztikai számjel, be) nyilvántartási hely,
bf) képviselő a) pontban meghatározott adatai, c) a támogatási jogviszonyra vonatkozóan:
ca) a támogatási szerződés létrejöttét, cb) a támogatási szerződés azonosító számát, cc) a támogatási összeget,
cd) a kedvezményezettre vonatkozó azon kikötést, amely szerint a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit az abban foglalt módon és határidőben teljesíti,
ce) szerződésszegés esetében a támogató elállási jogának kikötését, d) a biztosítékul felajánlott ingatlan pontos körülírását, így legalább da) helység megjelölését,
db) helyrajzi számát,
dc) fekvését (külterület/belterület), dd) ingatlan-nyilvántartási megjelölését, de) a terület nagyságát,
e) ingatlan fedezeti értékét,
f) a kedvezményezett/zálogkötelezett jótállási kötelezettségét az ingatlan per-, teher- és igénymentességéért, valamint a zálogjogosult zálogszerződés joga szerinti jelzálogjoga megszerzéséért,
g) a kedvezményezett/zálogkötelezett kijelentését, hogy az ingatlan a tulajdonában van, h) ha az ingatlant egyéb zálogjog is terheli, annak megjelölését,
i) a zálogkötelezett hozzájárulását ahhoz, hogy a zálogjogosult javára a jelzálogjog bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba,
j) a kedvezményezett/zálogkötelezett zálogtárgyra vonatkozó kötelezettségét, k) a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlásával kapcsolatos szabályokat,
l) azon kikötés rögzítését, amely szerint a jelzálogjog akkor is fennmarad, ha a zálogkötelezett személyében változás áll fenn,
m) annak kikötését, hogy a zálogszerződéssel kapcsolatban felmerülő költségek a kedvezményezettet terhelik, n) a jelzálogjog megszűnésének szabályait,
o) a szerződő felek közötti jogvita rendezésének módját,
p) a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseinek kikötését.
121. Az ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni.
122.1. Ingatlan jelzálog esetén a felajánlott ingatlan csak akkor fogadható el, ha első ranghelyű jelzálogjogot lehet bejegyeztetni.
122.2. Második vagy további ranghelyre - akár ranghelycsere útján - történő bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén az ingatlan értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.
122.3. Az ingatlan jelzálogszerződés megkötéséhez a KSZ a kedvezményezettől bekéri a) a 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapot,
b) a 60 napnál nem régebbi értékbecslést, kivételes esetben - ha a kedvezményezettnek nem felróható a jelzálogszerződés megkötését illető késedelem - 60 napnál régebbi értékbecslés is elfogadható, az ingatlanforgalmi szakértő értékbecslésében foglaltak fenntartására vonatkozó nyilatkozatának csatolásával,
c) az értékbecslési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultság igazolását.
122.4. Ha a monitoring és információs rendszer és a TAKARNET közötti adatkapcsolat elérhető, úgy nem szükséges a kedvezményezettől a 122.3. a) pont szerinti dokumentum bekérése.
122.5. A KSZ ellenőrzi, hogy a megküldött dokumentumok alapján a pályázati felhívásban és a Rendeletben meghatározott, az adott biztosítékkal szemben támasztott feltételek megvalósulnak, és így a zálogszerződés megköthető, azaz a felajánlott biztosíték értéke eléri legalább a kifizetési kérelemben igényelt összeget és a biztosítékul felajánlott ingatlan a 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolata alapján per- és igénymentes.
122.6. Az IH külön útmutatóban szabályozza a per- és igénymentesség tartalmát.
122.7. Az ingatlan biztosítéki értékét és az ingatlanon szereplő terhek - ideértve a széljegyen lévőt is - figyelembe vehető értékét a KSZ határozza meg.
122.8. Ha a kedvezményezett a fejlesztés tárgyát képező ingatlant ajánlja fel biztosítékként, az ingatlannak a zálogszerződés aláírásakor fennálló értékét kell figyelembe venni annak megállapítása során, hogy a felajánlott biztosíték eléri legalább a már folyósított és az aktuálisan igényelt támogatási összeg összértékének mértékét.
122.9. A fejlesztés során jelentkező értéknövekedést igazságügyi szakértői véleménnyel kell igazolni.
123.1. Az értékbecslésnek tartalmaznia kell a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet 4. számú melléklete, termőföld esetén a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997. (VIII. 1.) FM rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalmi és formai elemeket, továbbá be kell mutatni az érték megállapításánál figyelembe vett körülményeket és az alkalmazott módszert.
123.2. Az értékbecslési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultságot igazolhatja a) igazságügyi szakértői értékbecslésnél a nyilvántartási azonosító szám,
b) értékbecslő esetén a cégkivonat vagy egyéni vállalkozói igazolvány közjegyző által hitelesített másolata és az OKJ-s képesítésről szóló bizonyítvány másolata.
123.3. Az IH/KSZ értékbecslések esetén előírhatja igazságügyi szakértő kizárólagos alkalmazását.
124. A megkötött jelzálogszerződés közokiratba foglalásáról és a jelzálog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a kedvezményezett gondoskodik.
125. A biztosítékként felajánlott ingatlant a kedvezményezett csak az IH vagy KSZ engedélyével idegenítheti el vagy terhelheti meg.
54. A bankgarancia
126. Bankgarancia alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek által adott bankgarancia értendő.
127.1. A bankgarancia-nyilatkozatnak meg kell felelnie a következőknek:
a) pénzügyi vállalkozás által kibocsátott bankgarancia nem fogadható el,
b) a bankgaranciának rögzítenie kell a hitelintézet kifejezett, visszavonhatatlan, önálló fizetési kötelezettségvállalását,
c) a bankgaranciának a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumot kell jogosultként megjelölnie, és rögzítenie kell azt, hogy a jogosult nevében a KSZ jár el,
d) a bankgarancia érvényesíthetőségének feltételeként csak a jogosult, vagy a nevében eljáró KSZ által cégszerűen aláírt írásbeli felszólítás benyújtása köthető ki, amelyben a jogosult, vagy a nevében eljáró KSZ írásban nyilatkozik arról, hogy az alapjogviszony kötelezettje nem teljesítette fizetési vagy egyéb szerződéses kötelezettségét,
e) a hitelintézet az alapjogviszony vizsgálatára a bankgarancia lehívásakor nem jogosult,
f) a bankgaranciának az aláírástól kell érvényesnek lennie a bankgaranciában rögzített végdátumig,
g) szállítói előleg biztosítására nyújtott bankgarancia esetén előírható a bankgarancia összegének abban az időpontban történő automatikus csökkenése, amikor a KSZ a hitelintézethez benyújtja a szállító által elszámolt előleg összegét pontosan megjelölő nyilatkozatát,
h) a bankgarancia nem írhat elő olyan további feltételt, amely az egységes működési kézikönyv előírásainak érvényesíthetőségét korlátozza.
127.2. Ha a hitelintézeti minőséggel kapcsolatban kétség merül fel, meg kell vizsgálni a bankgaranciát kibocsátó engedélyét arra vonatkozóan, hogy milyen pénzügyi tevékenységeket végezhet.
127.3. A bankgaranciának tartalmaznia kell továbbá:
a) a hitelintézet pontos és teljes nevét, székhelyét,
b) a jogosult, továbbá a jogosult nevében eljáró KSZ nevét és székhelyét,
c) annak pontos megnevezését, hogy mely jogviszony (a támogatási szerződés szerinti felek és a szerződésszám megjelölése) alapján áll fenn a fizetési kötelezettség,
d) a bankgarancia számát vagy egyedi azonosítóját, e) minden oldalon pecsétet és cégszerű aláírást,
f) a pontos összeget - összeghatár-jellegű megjelöléssel - számmal és betűvel, g) a legfeljebb 15 banki munkanapban megállapított fizetési határidőt,
h) annak kijelentését, hogy a bankgaranciából származó bármely jogvita esetén a magyar jog az irányadó és a magyar bíróság az illetékes.
55. A kezesség
128. A támogatás visszafizetésének biztosítékaként kezességet vállalhat
a) a támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője vagy legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosa vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosai,
b) garanciaszervezet,
c) az Áht. 92. § (1) bekezdése szerint az állam.
56. A támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének vagy tulajdonosának kezességvállalása
129. Kezes lehet
a) gazdasági társaság esetén
aa) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselő,
ab) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti, a 128. a) pont szerinti tag (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), kivéve a közkereseti társaság tagja, illetve a betéti társaság beltagja,
b) szövetkezet esetén, ha a kezes a vezető tisztségviselő, akkor az igazgatóság elnöke, illetve az ügyvezető elnök,
c) nonprofit szervezetek esetén az alapító okiratban vagy alapszabályban megjelölt vezető tisztségviselő, illetve a 128. a) pont szerinti tulajdonos (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság),
d) egyház esetén a támogatást igénylő egyházi szerv hivatalos képviselője, illetve egyházi intézmény esetén a fenntartó egyházi szerv hivatalos képviselője.
130.1. A kezes kizárólag közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességet vállalhat.
130.2. Kezes csak az lehet, aki a KSZ által elvégzett vizsgálat alapján kezesként elfogadható, és kijelenti, hogy a vizsgálat során figyelembe vett vagyont a biztosítéknyújtási kötelezettség fennállásáig nem idegeníti el és nem terheli meg.
130.3. Természetes személy legfeljebb 150 millió forint megítélt támogatási összegig vállalhat kezességet.
57. A garanciaszervezet kezességvállalása
131.1. Az IH közleményt ad ki azokról a garanciaszervezetekről, melyek kezességvállalását biztosítékként elfogadja. A közleményt a központi koordinációs szerv teszi közzé a www.szechenyi2020.hu honlapon. A valamely IH által megfelelőnek minősített garanciaszervezet kezességvállalása más IH hatáskörébe tartozó pályázat esetében is elfogadható külön minősítés nélkül, ha a garanciaszervezettel kapcsolatban nem merült fel olyan körülmény, amely alapján a megfelelősége megkérdőjelezhető.
131.2. A kezesi nyilatkozatnak meg kell felelnie a következőknek:
a) a kezesi nyilatkozatnak rögzítenie kell a garanciaszervezet kifejezett, visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalását,
b) a kezesi nyilatkozatnak a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumot kell jogosultként megjelölnie, és rögzítenie kell azt, hogy a jogosult nevében a KSZ jár el,
c) a kezesi nyilatkozat érvényesíthetőségének feltételeként csak a következők köthetők ki:
ca) a jogosult, vagy a nevében eljáró KSZ által cégszerűen aláírt írásbeli felszólítás benyújtása, amelyben a jogosult, vagy a nevében eljáró KSZ írásban nyilatkozik arról, hogy az alapjogviszony kötelezettje nem teljesítette fizetési vagy egyéb szerződéses kötelezettségét,
cb) az alapjogviszony kötelezettje számára a jogosult vagy a KSZ részéről megküldött, a szerződésszegés okát rögzítő értesítés másolata,
d) a kezesi nyilatkozatnak az aláírástól kell érvényesnek lennie a kezesi nyilatkozatban rögzített végdátumig, e) szállítói előleg biztosítására nyújtott kezesi nyilatkozat esetén előírható a kezesi nyilatkozat összegének abban az időpontban történő automatikus csökkenése, amikor a KSZ a garanciaszervezethez benyújtja a szállító által elszámolt előleg összegét pontosan megjelölő nyilatkozatát,
f) a kezesi nyilatkozat nem írhat elő olyan további feltételt, amely az egységes működési kézikönyv előírásainak érvényesíthetőségét korlátozza.
131.3. A kezesi nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá:
a) a garanciaszervezet pontos és teljes nevét, székhelyét,
b) a jogosult, továbbá a jogosult nevében eljáró KSZ nevét és székhelyét,
c) annak pontos megnevezését, hogy mely jogviszony (a támogatási szerződés szerinti felek és a szerződésszám megjelölése) alapján áll fenn a fizetési kötelezettség,
d) a kezesi nyilatkozat számát vagy egyedi azonosítóját, e) minden oldalon pecsétet és cégszerű aláírást,
f) a pontos összeget - összeghatár-jellegű megjelöléssel - számmal és betűvel, g) a legfeljebb 15 banki munkanapban megállapított fizetési határidőt,
h) annak kijelentését, hogy a kezességvállalásból származó bármely jogvita esetén a magyar jog az irányadó és a magyar bíróság az illetékes.
58. A biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény 132.1. Biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény alatt a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó intézmények által kiállított kötelezvény értendő.
132.2. A kötelezvénynek meg kell felelnie a következőknek:
a) a kötelezvénynek rögzítenie kell a biztosító kifejezett, visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalását, b) a kötelezvénynek a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumot kell jogosultként megjelölnie, és rögzítenie kell azt, hogy a jogosult nevében a KSZ jár el,
c) a kötelezvény érvényesíthetőségének feltételeként csak a következők köthetők ki:
ca) a jogosult, vagy a nevében eljáró KSZ által cégszerűen aláírt írásbeli felszólítás benyújtása, amelyben a jogosult, vagy a nevében eljáró KSZ írásban nyilatkozik arról, hogy az alapjogviszony kötelezettje nem teljesítette fizetési vagy egyéb szerződéses kötelezettségét,
cb) az alapjogviszony kötelezettje számára a jogosult vagy a KSZ részéről megküldött, a szerződésszegés okát rögzítő értesítés másolata,
d) a kötelezvénynek az aláírástól kell érvényesnek lennie a kötelezvényben rögzített végdátumig,
e) szállítói előleg biztosítására nyújtott kötelezvény esetén előírható a kötelezvény összegének abban az időpontban történő automatikus csökkenése, amikor a KSZ a biztosítóhoz benyújtja a szállító által elszámolt előleg összegét pontosan megjelölő nyilatkozatát,
f) a kötelezvény nem írhat elő olyan további feltételt, amely az egységes működési kézikönyv előírásainak érvényesíthetőségét korlátozza.
132.3. A kötelezvénynek tartalmaznia kell továbbá:
a) a biztosító pontos és teljes nevét, székhelyét,
b) a jogosult, továbbá a jogosult nevében eljáró KSZ nevét és székhelyét,
c) annak pontos megnevezését, hogy mely jogviszony (a támogatási szerződés szerinti felek és a szerződésszám megjelölése) alapján áll fenn a fizetési kötelezettség,
d) a kötelezvény számát vagy egyedi azonosítóját, e) minden oldalon pecsétet és cégszerű aláírást,
f) a pontos összeget - összeghatár-jellegű megjelöléssel - számmal és betűvel, g) a legfeljebb 15 banki munkanapban megállapított fizetési határidőt,
h) annak kijelentését, hogy jelen kötelezettségvállalásból származó bármely jogvita esetén a magyar jog az irányadó és a magyar bíróság az illetékes.
59. A hitelintézet által kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény
59. A hitelintézet által kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény