„Jöjj, ü nn e pe lj ün k! Volt! És elbukott?
Nem! Nem bukot t el. El nem bukhatik.
Kelet r ia d j a ezt s a nagy Nyugot
még nem nyugodt, és meg se nyughatik.
Nem holt a holt, a sír felé rúgott, Nincs élőbb n á lu nk s holtja inkná l: N apu nk m ár bo nt j a tűz-arany h a já t, r ajong va nézd a mú lt koporsóját, mellett e száz bölcsőcske ring má r ."
(Gábor Andor: Évfordulón.)
A f e h ér terroristák vad hajszát kezdtek mindazok ellen, akik t ámo -gatták a Tanácsköztársaságot. A haladó, gondolkodó, osztályharcos magyar pedagógusokat kiirtották, szétszórták, elbocsátották és ké n y -szernyugdíjazták. De szenvedésük, megaláztatásuk a fehér terro r ide-jén nem volt hiábavaló; a Tanácsköztársaság hős pedagógus harcosai-nak emléke eleven erővel hat jelelegi küzelmeinkben.
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azonnal elrendelte az egész országban a pedagógusok szigorú igazoltatását. Heves megye állami tanfelügyelősége ahelyett, hogy az elmaradott elemi iskolázta -táson próbált volna segíteni, a prolet árdiktatúra idején magukat „expo-ná l t" pedagógusok megbüntetésével foglalatoskodott. Alpáry Lajos tan-felügyelőnek a megyei közigazgatási bizottsághoz 1919 szeptemberében b e n y ú j t o tt jelentése szerint a tanítók közül igen sokan a proletárdik -t a-t ú ra hívei közé szegődtek. „Köztudomású — í rja jelentésében —, hogy elsősorban és a legnagyobb m ért ékben a tanítói rendr e feküdtek rá, melyet akkori anyagi helyzetének nyomasztó súlya és a jövő f a n -tasztikus kecsegtetései könnyen k ar ja i k közé szédítettek" [39]. Milyen
143
„bűnökért" fosztották meg állásuktól, illetve nyugdíjazták a legkivá-lóbb pedagógusokat?
Heves vár megye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmá -nya Kalovits Alajos tanfelügyelőségi „tollnokot" a megyei művelődési megbízotti állás elvállalása és az „ezen minőségben ki fej t et t tevékeny -sége által elkövetett fegyelmi vétségben" marasztalt a el és elsőfokú véghatározatában hivatalvesztésre ítélte [40J. A fegyelmi választmány -nak 1920. m á j us 27-én t ar t o t t ülésén hozott határozat, mellyel Kalo-vits Alajost hivatalvesztéssel büntette, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a fegyelmileg elítélt fellebbezése alapján felülvizsgálta és megváltoztatta. Figyelemme l „a különös méltánylást érdemlő körül -ményekre", —• a minisztérium Kalovitsot fegyelmi büntetésképpen nyilvános megrovásra ítélte azzal a megállapítással, hogy a tanfelügye -lői pályán való meghagyása nem kívánatos. Így Kalovits Alajost, a me-gyei művelődési osztály egykori vezetőjét, a tenyleges szolgálat kötelé-kéből eltávolították [41].
Alpáry Lajos áll. tanfelügyel ő már 1919 szeptemberében szabadsá -golta Joó György ha tvan i áll. elemi iskolai tanítót és hat társát, s meg-indította ellenuK az igazoló eljárást. Joó György „b űne" az volt, hogy mar a proletárdikt atúra kikiaitása előtt felaj aniott a szolgálatait a ha t-vani szocialista pártkörne k. Majd ő lett az összes hatvan i népoktatási intézetele vezetője. Emellett a Vorós Hadsereg főparancsnoksága köz-élelmezesi nép biztosságának katonai propagandistája és rekviráló ja volt. „Ez csak kezdete a megtorlo mtezkedeseknek — jelenti Alpáry Lajos tanfelügyelő, m er t — sajnos — aránylag igen nagy a száma azok-nak a magukról, hivatásbeli Kötelmeikről és hazájukról megfeledke-ze tt ! ) tanítóknak, akik a prolet árdi ktatúra előkészítésében, támogatá-sában és szolgálatában buzgólkodtak" [42].
A véres fe hér terro r „megtisztította" az iskolákat a „materialista mételyt" terjesztő szocialista pedagógusoktól, söt a haladó szelleműek -tol is és eltiporta a pedagógusok szocialista szakszervezetét. A Heves megyei kleriKaüs reaKció ideológiailag hathatósan támogatta H o rt hy -ékat a dolgozó nép elnyomásában és a szocialista pedagógusok üldözé-sében. Az volt a véleménye, hogy „távozzék minden olyan tanár, ki nem állotta meg helyét a Kommunizmusban és pótolják óket olyanok, kik keresztényeK és nazafiak!" [43]. Gállné Vojtsek Irma, volt gyögyös-oroszi tanítónő ellen azért tették fol yama tb a a fegyelmi ügyet, mert állítólag olyan nyilatkozatot tett, hogy „eddig szocialista voltam, de most mar kommuni s ta vagyok testestől-lelkestol". Azt is „bűnéül" rót-ták fel, hogy nyilvános üléseken kijel ent ette : „Nem kell pap, a száz holdon felüli birtokot az uraktól el kell venni." A tanítónő — a vádirat szerint — a kommuni zmu s előkészítésében élénk tevékenységet f e j t e t t ki, s tevékenyen résztvett a nn ak f e nn t a rt á sa érdekében, min t m un ká s -tanácstag, min t munkást anácsi és direktóriumi jegyző. Gállnét szintén elmozdították állásából [44].
Hajszát indítottak az i f j ús ág ellen is. Huszár Károly vallás- és köz-oktatásügyi miniszter megsemmisítette a vöröskatonák okleveleit,
befe-jező képesítő pótvizsgára utasította a magukat nem exponált tanító-jelölteket. Ennek folytán az egri érseki rk. tanítóképzőbe néhány vörös-katonának állott tanuló n e m té rhete tt vissza, illetve n e m juthat ott újabb, érvényes oklevélhez [45]. A kommunista diákok ellen lefolyta-tott vizsgálatok eredményeképpen az egri főiskolai tanulók közül Ver-mes Bélát kizárták az ország összes középiskoláiból, többeket pedig csak a helybeli reáliskolából. A ciszterciták egri főgimnáziumából Ber-kes György, Endre Emil, István László, Övári János és Ferenc nevű tanulókat zárták ki, akiket magával ragadott a szocializmus eszmei t a r -talma [46].
Az Egri Egyházmegyei Közlöny 1920. november 16-i száma a kato-likus intelligencia képzésével kapcsolatban arról panaszkodik, hogy Heves megyében ,,a tanítók nagy százaléka a kommunizmu s idején alaposan levizsgázott" [47]. Ügy gondoljuk, az egri klerikális reakció közlönye — ha fordított előjellel is, de — valóban dicsérendő bizonyít -ványt állított ki megyénk pedagógusairól, akik a Tanácsköztársaság idején derekasa n kiálltak dolgozó n é pünk érdekében, — tehát jól vizs-gáztak. Heves megye mai pedagógus-társadalma nemes hagyomány -ként kapta örökségül a Tanácsköztársaság lelkes tantóinak eszmeiségét,
bátor kiállását és hősi harcát a szocialista iskoláért.
J E G Y Z E T E K ÉS I R O D A L O M
11] Kelen Jolán {szerk.): A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900—
1920, Bp, 1958, 164. 1., Vincze László: A Magyar Tanácsköztársaság közokta-tásügyi politikája, Bp, 1951, 31. 1.
[2] Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak, Századok, 1956, 3. sz.
408. sköv. 1.
[3] Kelen, A szocialista tanítómozgalom, 52. 1.
[4] M. Munkásmozgalmi Intézet (MMI) Archívum, Heves m. Közig. Bizottság (5) 1923—III—2604. Kalovits Alajos: A kamarától — a szakszervezetekig, Eger 1920.
dec. 6.
[5] Egri Újság, 1918. dec. 17. sz.
[6] MMI Archívum, Heves m. Közig. Bizottság (5) 1923—III.—2604. Kalovits Ala-jos: A kamarától '—• a szakszervezetekig, Eger, 1920. dec. 6., Egri Újság, 1919.
jan. 14. sz.
[7] Egri Újság, 1919. jan. 28. és febr. 9. sz.
[8] Egri Újság, 1919. febr. 11. sz., ú o. 1919. jan. 22. sz.
19] Nagy József: Az 1918-as polgári demokratiku s f orr adalo m és Tanácsköztársa -ság Heves megyében, Eger, 1955, Heves megyei füzetek, 2. sz. 11. 1.
[10] Egri Újság, 1919. jan. 22. sz., Nagy, Az 1918as polgári demokratiku s f or r a da -lom és Tanácsköztársaság Heves megyében, 11. sköv. 1.
[11] Egri Újság, 1919. márc. 6. sz.
[12] MMI Archívum, Heves m. Közig. Bizottság (5) 1923-^111—2604. Dr. Kalovits Alajos, Heves megyei művelődési megbízott jelentése a megye iskolaügyi állapotáról (május hó végéig), Eger, 1919. m á j us 31.
[13] Kató, Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak. Századok, 1956, 408—409 1.
[14] Jegyzőkönyv a „Magyarországi Tanítók Szakszervezete Káli C sopor tjának"
alakuló gyűléséről, 1919. márc. 31-én.
[15] Az egri érseki róm. kath. tanítóképző intézet Értesítője az 1918/19., 1919/20.
és 1920/21. iskolai évekről, Eger, 1921, 3. 1.
[16] Egri Újság, 1919. márc. 6.
[17] MMI Archívum, Heves m. Közig. Bizottság (5) 1923—III—2604. Dr. Kalovits Alajos kihallgatásáról felvet t jegyzőkönyv, Eger, 1919. szept. 25., Kelen, A
szo-cialista tanítómozgalom, 18. 1.
riß] u o .
119] Jegyzőkönyv a „Magyarországi Tanítók Szakszervezete Káli Csoportjának'' alakuló gyűléséről, 1919. má r c. 31-én.
[20] MMI Ar chívum, Heves m. Közig. Bizottság (5) 1923—111—2634. Heves v á r m e-gye 'közigazgatási bizottsága fee-gyelmi választmányától. 6—fegy. vál.—773/kb.
1920., Uo. Kalovits Alajos vádir ata, [1920. m á j us 13.
[21] Uo. Kalovits Kiáltványa.
[22] Kelen, A szocialista tanítómozgalom, 19. 1.
[23] MMI A r c h ív um, Heves m. Közig. Bizottság (5) 1923—III—,2604. Dr. Kalovits Alajos, Heves megyei művelődési megbízott jelentése a megye iskolaügyi állapotáról, Eger, 1919. m á j us 31., A Heves megyei mun ká s-, katona- és
[25] Kolacskovszky Lajos: A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság, Népújság, 1953.
márc. 30. sz.
[30] Kolacskovszky Lajos: A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság, Népújság, 1958. márc. 30. sz.
[36] Kolacskovszky, A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság, Népújság, 1958.
márc. 30. sz. i
[37] Egri Munkás, 1919. júl. 118. sz.
[38] Vincze, A Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyi politikája, 62. 1.
[39] Heves v ár m eg ye Hivatalos Lapja , XLIV. évf. 31. sz. 1919. okt. 9. Az állami