Szabó-Hellebrant, R é g i M . K ö n y v t á r I I I . 292. 1.
Keszlerffy János Nep., sebész-orvos-doktor, Hevesmegye főorvosa ; a gymna-siumot és bölcseletet Rozsnyón és Győ-rött, sebész-orvosi tudományait a bécsi egyetemen hallgatta ; azután Heves vár-megye rendes sebészorvosa volt 40 évig.
1797-ben a fölkelt hevesi nemes seregnél főhadnagyi ranggal főorvos v o l t ; ekkor magyar nemességet nyert és Keszler Csa-ládi nevét Keszlerffyre változtatta. 1820-ban Hevesmegye táblabírája lett. Meghalt 1833. júl. 10. Egerben 85. évében. Külö-nösen víg kedélyéről és latin verselő te-hetségéről volt nevezetes. — Munkája:
Propempticon ad ill. ac rev. dnum An-tonium Makay de eadem et Gelei, epi-scopum Makariensem &c. nunc episco-pum Neosoliensem ad sedem svam epi-scopalem proxime discessurum. Neosolii (Végén : Agriae, 12. Mártii 1819.)
Orvosi Tár X I . 1833. 6 3 . 1. — Jelenkor 1833.
59. s z . — Petrik B i b l i o g r .
Keszlerffy József, orvosdoktor, megyei főorvos, előbbinek fia, szül. 1778. júl.
16. ; 1801-ben nyert orvosdoktori okle-velet; 1804. Eger városa, 1830-ban He-ves vármegye főorvosa lett és ezen hiva-taláról 1849-ben lemondott. Súlyos
csa-165 Készt—Keszthelyi 166 ládi veszteségek érték az akkor dühöngött
cholerában: neje, két leánya, u n o k á j a s veje két hét alatt haltak el. Meghalt 1858. okt. 7. Egerben. — Czikkei az Orvosi Tárban (VI. 1832. Ebdüh, jeles kóreset, 1845. Melkassal összenőtt élő ikerlány, Víziszony esete, 1847. Kórtani nevezetesség.)
Dr. Keszler/fy József e m l é k e . N a g y - V á r a d , 1858. — Orvosi Hetilap 1858. 4 2 . SZ.
Készt Mihály, kereskedő és ügynök Pesten. — Munkája: Földszurkos gyapjú-nemez mint legújabb elismert tűzellenes épületfedő anyag. Pest, 1859.
Petrik B i b l i o g r .
Keszthelyi Endre, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1847. decz.
22. Pécsen (Baranyam.); 1867. szept. 8.
a VI. gymnasiumi osztályból a rendbe lépett. A szerzetesi próbaév eltöltével Váczról Kecskemétre küldetett, hol a VII. és VIII. osztályt végezte. 1870. tanári alkalmazást nyert Váczon, egyszersmind magánszorgalommal theologiai tanulmá-nyait is elvégezte s 1873-ban áldozópappá szenteltetett. 1880. máj. 6. a budapesti egyetemen kiállott vizsgálatok alapján a magyar nyelv- és irodalomból és a böl-cseletből tanári képesítő oklevelet nyert.
Tanár volt Váczon 2 évig, S.-a.-Ujhely-ben 1, Szegeden 2, Selmeczbányán 1.
Léván 2, Kecskeméten 2, Veszprémben 5, Nagy-Kanizsán 1885-től öt évig, utóbbi tíz év alatt a német nyelvet és irodalmat is tanította. Meghalt 1890. júl, 15. Nagy-Kanizsán. — Programmértekezései a lé-vai gymnasium Értesítőjében (1875. Val-lás-erkölcsös nevelés a boldogság alapja), a veszprémi gymnasium Értesítőjében (1881. Hogyan mulassunk a vakatióban).
Kalmár Endre, A z U r b a n e l h u n y t r e n d -t a g o k k e g y e l e -t e s e m l é k e . B p e s -t . 1891. 7. 1.
— Szegedi fögymnasium Értesítője 1 8 9 6 . 93. 1.
Keszthelyi László, kegyes tanítórendi áldozópap és gymnasiumi igazgató, szül.
1732-ben Keszthelyen (Zalam.); 1752-ben lépett a r e n d b e ; a bölcseletet Nagy-Károlyban, a theologiát Kis-Szebenben
hallgatta; azután nevelő lett a Klobu-sitzky grófi családnál. Letevén a szerze-tesi fogadalmat, 1759-ben áldozópappá szenteltetett. Már előbb volt gymnasiumi t a n á r ; azután a bölcselet és theologia tanára lett N.-Károlyban ; később Váczon a nemes ifjakat és Nyitrán az egyház-megyei papnövendékeket tanította; majd pedig a nagy-károlyi, kőszegi, selmeczi, kolozsvári, debreczeni s 1776-ban a nyitrai ház és gymnasium igazgatása bízatott reá. A rend tartományi főnökének segéde is volt, míg 1803. decz. 3. Kőszegen meghalt. — Munkái: 1. Ode I. ad hun-garos nobiles provinciáé Szaladiensis, qua comes Josephus Miehael Althan indicat se eiusdem provinciáé supremum comitem renunciatum esse. Csáktornyáé in gentilitio suo castro, nonis May 1779.
Ode II. ad nobiles hungaros cum comes Josephus Mich. Althan in castro suo gentilitio Csáktornyáé in supremum co-mitem provinciáé Szaladiensis inaugura-retur. Ode III. ad excell. com. Franciscum Nadasdium. cum hoc praeside regio co-mes Josephus Miehael Althan provinciáé Szaladiensis supremus comes inaugura-retur. Hely n. — 2. Ode ad ill. ac rev.
dnum Nicolaum Konde de Pókatelek episcopum, quum auetoritate regia an-tistes Varadiensis 1800. nominaretur Pes-tini. Hely n. — 3. Vota Varadiensium ad ill. ac rev. d. episcopum suum Nico-laum Konde. Debrecini. — 4. Illustr.
ac rev. d. episcopus M. Varadinensis.
Nicolaus Konde .. die 21. Április 1801.
versibus senariis celebratus Debrecini.
Hely n. — 5. Ode clar. dno Tokodio theol. professori, nuper in canonicum Varadiensem inaugurato, hos propere fudit versiculos . . . Mense Maio 1802. Debre-cini. — 6. Ad Franciscum secundum regem Hungáriáé augustum, cum bello gallico composito seniorem Sigismundum Horváth de Szent György provinciáé Békesiensis supremum comitem ivssit.
Carmen oblatum pro solemniis installa-6*
167 Kétági—Kétli 168 tionis Gyulae 10. Mártii 1802. Budae. —
7. Ode ad ill. a c . rev. d n u m Nieolaum Konde . . . Providentia divina episcopum M. Varadiensem, sedem s u a m capessitu-rum. Pestini, 1802. — 8. Carmen inau-gurationis ill. ac rev. d. Francisci Miklósi in episcopum Varadiensem s a c r a t u m 1803. Hely n. — 9. Carmen, quod ad diem divo Antonio sacrum et rev. ac clar. dno Antonio Jedlitska' a suscepto ejusdem divi nomine solennem in Si-gnum grati animi obtulit 13. Junii 1804.
Magno-Varadini. — 10. Fabula de corde, musculis, venis, artéria, sangvine, et membris corporis b u m a n i . Versibus sena-riis edita ea opportuna occasione, quum seren, regius princeps Josepbus et regni Hungáriáé palatínus ad M a r m a t a s Szige-thum pro visendis regiis saliis fodinis per Debrecinum proficisceretur die 18. Julii 1805. Debrecini.— 11. Carmen occasione distributorum caesario-regiorum proemio-r u m quae munificentia august. caesaproemio-ris et regis Hungáriáé Francisci II. beneme-ritis in equestri Ottiano regimine militi-bus benigne designata f u e r u n t Ginsii 1806. die 10. Junii. S a b a r i a e . — Kézirat-ban a m. n. m u z e u m b a n : Oratio funeb-r i s . . . Nie. Konde; Elmélkedése a magyafuneb-r nyelvről és egyebekről.
Horányi, S c r i p t o r e s P i a r u m S c h o l a r u m I I . 198. 1. — Csősz Imre, A k e g y e s - t a n í t ó r e n d i e k N y i t r á n . N y i t r a , 1879. 874. I. - Figyelő X., X I . — Petrik B i b l i o g r . — Kazinczy Ferencz Levelezése V I .
Kétági Agnes. — Szent énekei van-nak a bártfai énekeskönyvben (1593.)
Kétli Károly (csurgói), orvosdoktor, egyetemi rendes t a n á r , a m. tudom, akadémia levelező tagja, szül. 1839. szept.
14. Csurgón ( F e h é r m . ) ; orvosi tanulmá-nyait Pesten és Bécsben végezte s 1863-b a n Pesten orvosdoktori oklevelet nyert.
1864-ben a sebészek s z á m á r a felállott belklinikánál tanársegéd lett s e minő-ségben négy évig működött (félévig Ko-rányi tanár külföldi ú t j a alatt mint he-lyettes t a n á r is). 1868 őszén
Schordann-féle ösztöndíjjal külföldre utazott és két évet Bécsben, Berlinben és Heidelberg-ben töltött, főleg idegkórtannal és vil-lamgyógyászattal foglalkozva 1870-ben a villamgvógyászatból m a g á n t a n á r i képe-sítést n y e r t . 1871-ben a szent Rókus k ó r h á z b a n rendelő orvos lett. 1877-ben ugyanezen kórház első belgyógyászati osztályának főorvosi állására hívták meg.
1881-ben a rendkívüli tanári czímet és jelleget kapta. 1884. közegészségügyi ta-nácsossá s 1889-ben a belgyógyászat r e n d e s t a n á r á v á neveztetett ki az egye-temen. A budapesti kir. orvosegyesület-nek sok évig titkára v o l t ; 1889. az egye-sület alelnöke, 1893-ban pedig elnöke lett s 1895-ben újból megválasztatott.
1894-ben a VIII. nemzetközi közegész-ségi és demographiai congressus köz-egészségi csoportjának egyik elnöke volt.
1897. m á j . 6. a m. tudom, a k a d é m i a megválasztotta levelező t a g j á n a k . A m.
orvosi könyvkiadó társulat alapító s igazgató, a kir. m. természettud. társa-ság örökítő t a g j a ; a pesti szegénygyer-mek-kórház tiszteletbeli főorvosa és gya-korló orvos Budapesten. — Czikkei az Orvosi Hetilapban (1865. A digitalinnak hatása a szív működésére, Lang Gusz-távval együtt, 1867. Közlemények Korá-nyi t a n á r k ó r o d á j á r ó l : A felhasi lüktetés, Croupos lüktelüktetés, régibb mell h á r t y a -lob m a r a d v á n y a i v a l , 1868. Adalékok a szívbántalmak jelzéséhez, kifejlődéséhez és gyógyításához, Adatok a tüdőkben előjövő üregek kórisméjéhez, A gyomor-rák egy esete kórisméi szempontból, 1869. Kórboncztani t a n u l m á n y a h u r u t o s tüdőlob körül, 1870. Megjegyzések a visszér lüktetéséről, A Basedow-féle kór-ról, Kórodai adatok a nehézkór, epilep-sia t a n á h o z , Az arczideg hűdéseiről, 1871.
A gyermekhűdésekről, 1872. Közlemé-nyek az idegkórtan köréből. Féloldali gerinczagyi alvégtaghűdés, Ágybéli hűdés egy ritkább a l a k j a , A villamosság h a t á s a az érzékszervekre, A szívfonat zsába,
169 Ketü— Ketzer 170 1873. A roncsoló lobok után fellépő
hü-désekről, 1874. A Basedow-kór, A köz-ponti és környi arczideghűdések meg-külömböztetéséhez, 1875. Kétoldali arcz-és szemtávoztató ideghűdarcz-és, siketséggel sziklacsont repedés folytán, 1876. A jobb-oldali szemmozgató ideg hűdése és a hasonoldali háromosztatu ideg tökéletes érzéstelensége, koponyaürbeli bujakóros képlet folytán, Az agy mozgató idegei-nek előhaladó hűdése, Bujakóros dag az agyban, rögtöni halál,, bonczolat, 1877.
Polyomielitis anterior acuta et chronica, Súlyos hurutos sárgaság, szívhűdés foly-tán halál, Féloldali fejfájás bujakóros egyénnél, higany által gyógyulás, 1878.
Mérgezés maró higanynyal, felhágó he-veny hűdés folytán halál, 1879. Féloldali gerinczagyi hűdések, Az in-reflexekről, 1881. Az idült ólommérgezésről. 1882.
Arsen mérgezés egy esete, 1883. Mérge-zés esete kénsavas rézzel, 1884. Az arczideg körzeti htídésével járó néhány kóros tünet magyarázata, 1885. Adatok az együttérző ideg élet-kórtanához, 1886.
A tetaniáról, A védhimlőolfásról, 1887.
A neuritis multiplex degenerativa, 1889.
A lázellenes gyógyeljárás mai álláspontja, 1890. A malaria aetiologiájáról, Észlele-tek a Koch-féle anyag hatásáról tüdő-vészesekre. 1892. A cirrhosis hypertro-phica cum ictero egy esete, 1893. A myrtillus mint a diabetes mellitus ellen-szere, 1894. Vékonybél sarcomájának egy e s e t e ; ezen czikkekből több megjelent németül is az Archiv f. Heilkunde der Kinderkrankheitenben 1871., a Wiener med. Presseben 1875.. a Wiener med.
Wochenschriftben 1877—78., a Pester med. Presseben 1878—79.), a Klinikai Füzetekben (1890. A mellhártyalobokról különös tekintette] azok aetiologiájára és therapiájára), a Belgyógyászat Kézi-könyvében (I. 1894. Váltóláz, malaria, A sokizületi csűz. Járványos agy- és gerinczvelőhártyalob, Járványos fiiltő-mirigylob, Visszatérő láz, Termedés,
te-tanus, II. 1895. Sápadtság, III. 1896. A fültőmirigy betegségei, IV. 1897. Beveze-tés a szívbetegségekhez, A szív-belhár-tyagyuladás, A szívizom elfajulásai, Szív-izomgyuladás, a mell hártya betegségei) ; a M. Orvosi Archívumban (1893. A me-thylenkék malaria-ellenes hatásáról, 1894.
Myositis ossificans egy esete). K. tanít-ványainak irodalmi dolgozatait közli Hő-gyes munkájában. — Munkái : 1. Vil-lamgyógyászati tanulmányok. Pest, 1870. (Különnyomat az Orvosi Hetilap-ból). — 2. A villamáramok helybeli-sítése. Ziemssen után ford. U. ott, 1870.
(A m. orvosi könyvkiadó-társulat Könyv-tára XI.) — 3. A gyermekbetegségek tankönyve. Gerhardt Károly m u n k á j a 2. átdolg. kiadása után ford. U. ott, 1872.
43 fametszettel és egy kőny. táblával.
Torday Ferenczczel együtt. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat könyvtára XVIII.) — 4. A gyermekhüdés. Paralysis infantilis.
Bpest, 1874. — 5. Az idegrendszer né-mely rendes és beteges működéséről. U.
ott, 1881. (Népszerű természettud. Elő-adások 31.) — 6. A hemiplegia kísére-tében fellépő arczidegbénulás kórjelző értékéről. U. ott, 1884. (Különny. az Or-vosi Hetilapból). — 7. Kórodai tanul-mányok az arczideg bántalmairól. U.
ott, 1886. — Szerkesztette: A budapesti kir. orvos-egylet Évkönyvét 1875-, 1877-és 1878-ra; a Belgyógyászat Kéziköny-vét 1894-től Bókai Árpáddal és Korányi Frigyessel együtt. —• Arczképe kőnyo-mat : Schönberger A.-tói 1873. (Hajnal.
Arczkép-Albumban. Pest, 1873.)
Hajnal. B u d a p e s t , 1873. ( S a r k a d y I s t v á n ) k ö n y . a r c z k . — Szinnyei K ö n y v é s z e t e . — Petrik K ö n y v é s z e t e . — M. Könyvészet 1886.
— Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Vasárnapi Újság 1 8 9 4 . 3 5 . SZ. a r c z k . — Högyes Endre, E m l é k k ö n y v a b u d a p e s t i e g y e t e m o r v o s i k a r á n a k m ú l t j á r ó l és j e l e n é r ő l . B p e s t , 1896.
403., 700. 1.
Ketü István. L. Károli (Ketü) István.
Ketzer Ambrus (lipóczi); Tököly Ist-ván udvarmestere. — Kézirati m u n k á j a :
171 Ketzer— Keveri 172 Diarium ab anno 1655—1662. (Fejérváry
kéziratai IX. köt.)
á Magyar Nyelvmioelö-Társaság Munkáinak I.
darabja. S z e b e n , 1796. 197. 1. — Kovachich, S c r i p t o r e s K e r u m H u n g . M i n o r e s . B u d a e , 1798. I. A p p e n d i x 135. 1.
Ketzer István (lipóczi). — Kézirati m u n k á j a : Brevis et vera informatio de ultima persecutione pastorum evangeli-corum in Hungaria, quae transposita ex germanica in latinum. Anno 1701. die 1.
Mártii. (1680 körül, 4rét 34 lap ; múlt századi másolat a m. n. múzeum kéz-irattárában.)
Fabó, M o n u m e n t a I I . 22., 210. 1.
Ketzer Sándor. — M u n k á j a : Index Politicus. Neosolii. 1642.
Lehotzky, Andr., I n d e x S c r i p t o r u m p u b l . -p o l i t . J u r i d i c o r u m . P o s o n i i , 1703. 23. 1. (Ta-l á n k é z i r a t ?)
Keublinger Farkas, ág. ev. theologiai tanuló a vittenbergai egyetemen, hol 1669. ápr. 5. iratkozott be, kőszegi (Vasm.) származású. — Munkája : Exercitatio Theologica De Justificatione In lncluta Leucoridis Alma juxta Albim Praeside Viro Maximé. Reverendo, Amplissimo atq. Excellentissimo Dn. Johanne Deutsch-mann . . . In Acroaterio Majore publice p r o p o s i t a . . . Wittenberg, 1669. (2. kiadás, ü. ott, 1671.)
Bartholomaeides, M e m o r i a e U n g a r o r u m 171.
1. — Szabó-Hellebrant, R é g i M. K ö n y v t á r I I I . 783. 1.
Keve József, jogi doktor, a pesti lovar-egylet titkára s a földhitelintézet tiszt-viselője ; közel két évtizedig lakott Pes-ten ; a legjobb társaságokban forgott és fiatal sportsmaneink többségéhez szemé-lyes barátság köté. Együtt járta be An-golországot Rosty P á l l a l ; együtt tette meg az utat Széchenyi Ödön gróffal a Rajnáról le a Dunára s Pestre ; számos évig tagja volt a budapesti hajósegylet-nek és az 1872. regatta starter-tisztsé-gével őt tisztelték meg. Szeretett festeni s rajzolni, mihez sok képessége volt.
Meghalt 1873. okt. 18. Pesten 42 éves korában. — Czikkei a Vasárnapi
Újság-ban (1863. Kéjutazás a Dunán), a Vadász-és Versenylapban (1869. A vadkan, 1870.
A pesti lovaregylet, Élemények a Dunán, 1871. Baden-badeni emlékek, Három napom Berzenczén sat.) — Munkái: 1.
Gyepkönyv. XLII—XLVI. évf. Pest, 1868
—72. — 2. 1871. évi jelentés a pesti lovaregylet munkálkodásairól. 45. év. U.
ott, 1871. — 3. Verseny-Naptár . . . a pesti lovar-egylet (Jockey-club) megbízá-sából 1870. és 1871-re. U. ott, két kötet
— Szerkesztette a Vadász- és Verseny-lapot 1869-től haláláig.
Vadász- és Versenylap 1873. 4 5 . S z . a r c z k .
— Szinnyei K ö n y v é s z e t e . — Petrik B i b l i o g r . és g y á s z j e l e n t é s .
Keve Károly. — Munkája: Mors d. Ig-natii de Lojola. Magnum absolutae sanctitatis argumentum. Panegyrica dic-tione propositum. Dum incl. facultas theologica in academia d. Joannis Bap-tistae basilica annuos tutelari suo hono-res coram senatu, populoque academico persolveret. Tyrnaviae, 1728.
Petrik B i b l i o g r .
Keve Miklós, trinitárius szerzetes. — Munkája: Testimonium triplex. I. Joan.
5. 7. & 8. Dreyfaches Zeugniss von dem unbegreiflichen Geheimniss göttlicher Dreyfaltigkeit: In einer jährlich gewidme-ten Lob- u. Ehren-Rede auf das hohe Titu-lar-Fest des Ordens der allerheiligsten Dreyfaltigkeit, welches, da eine hochlöb-lich-englische Erz-Bruderschaft erwähn-ten Ordens ihre Würdens-Wahlen bestät-iget, in gedachter Kloster-Kirche zu Press-burg abgeleget. PressPress-burg, 1764.
Petrik B i b l i o g r .
Kevelov Miklós. — Munkája : Orosz hang a tótokhoz. Pest, 1868.
Petrik K ö n y v é s z e t e .
Keveri András, Trencsénben tanulta-kor Bellobraden tanár alatt 1661-ben vitázott. — M u n k á j a : De Veris ac Ge-nuinis Ecclesiae Membris. Trencsini,
1661.
M. Tudom. Értekező I . 1862. 354. 1.
173 Keveri—Kézai 174 Keveri János, ág. ev. lelkész, a
vit-tenbergai egyetemen 1683. febr. 13. irat-kozott b e ; 1685-ben rutkai pap volt. — M u n k á j a : De Scriptura Sacra. Vite-bergae, 1683.
Bartholomaeides, M e m o r i a e U n g a r o r u m 188.
]. — 31. Tudom Értekező I . 1862. 3 5 4 . — Fabó, M o n u m e n t a I I I .
Kevi András ev. ref. lelkész, 1729.
ápr. 29. a debreczeni főiskolában a felső osztályba lépett és 1740. ápr. 26-tól aug.
25-ig senior volt; 1741-ben Utrecbtben tanult, 1742-ben haza jött és szept. 4.
letevén a papi vizsgát, újvárosi rendes pap lett; 1747-ben Konyáron volt pap, 1748—54-ig Szatmáron előbb tanár, majd lelkész, 1756. ismét Konyáron és 1767.
máj. 12-től Bakonyszegen volt p a p ; in-nét 1773. márcz. 23. Egyekre rendelte-tett lelkésznek és ott volt még 1777 ápr.
23. után is. — Munkái: 1. Dissertatio de variis sacris. Praes. Vegetio. Trajecti ad Rh., 1741. — 2. Dissertatio theolo-gico-exegetica ad Jes. XLII. 3. et part.
I. vs. 4. U. ott, 1741. — 3. Dissertatio theologica de creatura gemente . . . in Rom. VIII. 19—23. U. ott, 1742.
Sárospataki Füzetek 1860. 2 2 9 , , 233. 1. — Bartók Gábor, S z a t m á r - I f é m e t i t ö r t é n e t e i . S z a t m á r , 1860. 135. 1.
Kevi R. István. — M u n k á j a : De Li-bero Arbitrio. Heidelberg. 1603. 446—
448. (Pareus, Collég. Theol.) Kevi Gyúrói Pál. L. Gyúrói.
Kevi Pál, ref. tanuló a heidelbergi egyetemen. — Munkái: 1. Continuatio
Vanitatum Bellarmini de Antichristo, resp. 2. Dec. 1609. Heidelbergae. — 2.
De Vanitatibus Bellarmini circa Con-troversiam de Possiblitate Reális Prae-sentiae Corporis Christi sub Speciebus Eucharistiae Libro III. de Euchar. resp.
24. Febr. 1610. U. ott, (Pareus, David, Collég. Theolog. Heidelbergae, 1620.442
—446., 515—519. 1.)
Keviczki István, ref. lelkész, turócz-megyei származású, a magyarországi
re-formatio kezdetén Vittenbergben 1587. júl.
9. Lyser Polykarp superintendens által pappá szenteltetett fel. K. a zsolnai gym-nasiumban tanulótársai közt első volt és Neilicen János tanár alatt a keresztény tanról írt czikkét nyilvános vitatáskor közhelyesléssel védte ; ez meg is j e l e n t : De Lege Dei. Trencsini, 1663.
iU. Tudom. Értekező 1 8 6 2 . I . 3 5 4 . 1.
Keviczky László, ág. ev. lelkész Kon-doroson (Békésm.) — M u n k á j a : Elbe-szélések a magyarországi reformáczió történetéből. Pozsony, 1892. (A Luther-Társaság kiadványai XIII.)
M. Könyvészet.
Kézai Simon mester, a XIII. század egyik legkiválóbb magyar krónikása, Szabó Károly szerint a bihari Kézáról, Pauler Gyula szerint Duna-Kesziről vette nevét. A munkája latinságában feltűnő számos eredeti magyar kifejezés és a magyar nyelvre, mint a mi nyelvünkre való hivatkozás kétségtelenné teszi ma-gyar származását. Mester és udvari pap lett és mint ilyen 1282—83 táján írta krónikáját, melyet IV. László királynak ajánlott. Művét, saját vallomása szerint, olasz, franczia és német krónikákból sze-degette össze, de ezeknél sokkal szaba-dabban használta a m á r forgalomban levő magyar krónikákat Az első könyv-ben a hunnoknak Attila haláláig és bi-rodalmuk felbomlásáig, a másodikban pedig a magyaroknak bejövetelöktől 1280-ig terjedő történetével foglalkozik és mint mondja, a valóságot akarta kö-vetni. Függelékül külön értekezik a jö-vevény németekről, az udvarnokokról, várnépekről, várjobbágyakról, cselédek-ről. szabadosokról és rabszolgákról. He-vesen megtámadja Orosiust, a magyarok eredetéről költött meséje miatt, ő pedig Scythia leírásában a XIII. századbeli utazók elbeszéléseit is használta. Két-ségkívül forgathatta a királyi levéltárat, mert IV. László őt mint homo regiust 1283. okt. 19. a maga jegyzőjének
ne-175 Kézdi-Kovács—1 •Kézdivásárhelyi 176 vezi; használt névtelen magyar
króniká-kat is, melyekről Liber cronicarum czím alatt emlékezik. Élete egyéb körülmé-nyei ismeretlenek. — M u n k á j a : M. Si-monis Keza, Chronicon Hungaricum, quod ex codice membranaceo nvnc pri-mum et ad fidem apographi Vindobo-nensis et Bvdensis Chronici sparsis qvi-busdam notis ac variantibus lectionibvs excitat Alexius Horányi. Viennae. (Az előszó Pesten 1781. nov. 30. k e l t ; ezen hibás kiadást Horányi javítva kiadta Pesten, melynek előszava 1782. júl. 17.
kelt; a czímlapon nincsen évszám és történetíróink Toldy után hibásan állít-ják a két kiadást 1782-ben megjelentnek.
3. k. Podhradszky Józseftől. U. ott, 1833., 4. k. Endlicher István László Monumen-táiban. St.-Gallen, 1849., 5. k. M. Flo-nanus, Mátyás Flórián, Históriáé Hunga-ricae Fontes Domestici Pars I. Vol. II.
Chronica Hungarorum II. Magistri Simo-nis de Keza, Gesta Hungarorum. Quin-que-Ecclesiis. L883. 52—99. 1. Magyarul Szabó Károlytól. Pest, 1862. Ism. Szép-irodalmi Figyelő 1861—62. II. 3. sz.)
Bod, M. A t h e n a s 141. 1. — Horányi, Memo-r i a I I . 347. 1. — Sokféle 1 8 0 8 . X . 132. 1. — Unterhaltungsblatt 1815. 5 5 . SZ. — Kölesy é s Melczer, M . P l u t a r k u s I I . 3 1 . 1. — Toldy Fe-rencz, M. N e m z e t i I r o d a i i m T ö r t é n e t e . P e s t , 1852. 82., 84. 1. — 31. Akadémiai Értesítő 1855.
78. 1. — )1. Történeti Tár X . 1861. 238. 1.
( P o d h r a d s z k y J ó z s e f . ) — Egyetemes Hl. Encyclopaedia X . 133. — Fejérpataky László, I r o -d a l m u n k az Á r p á -d o k k o r á b a n . B p e s t , 1878.
8394. 1. — Marczali Henrik, A m a g y a r t ö r -t é n e -t k u -t f ö i az Á r p á d o k k o r á b a n . B p e s -t , 1880. — Hl. Könyv-Szemle 1 8 8 4 . 191. 1. — Pet-rik K ö n y v é s z e t e és B i b l i o g r . — Beöthy Zsolt, M. N e m z e t i I r o d a l o m T ö r t é n e t i I s m e r t e t é s e I. és K é p e s I r o d a l o m t ö r t é n e t e . ( E r d é l y i P á l , S e b e s t y é n G y u l a , M a r c z a l i H e n r i k ) . — Lo-sonczi, I.udovicus, De S i m o n i s d e K e z a Chron i c o r u m l a t i Chron i t a t e . D i s s e r t a t i o i Chron a u g . p h i -lologica. K é s m a r k i n i , 1892.
Kézdi-Kovács László, festőművész és hírlapíró, Kézdi-polyáni Kovács Vilmos a gróf Zichyek főtisztje s gaádi Pálffy Ernesztin (torontáli földbirtokos család sarja) fia, szül. 1864. jan. 11. Puszta
Alsó-Czikolán (Fehérm.) — Első beszélyei 1882-ben jelentek meg a Magyarország és a Nagyvilágban, majd az Ország-Vi-lágban, Képes Családi Lapokban, a M.
Szalonban és naptárakban. 1890—92-ig a Torontál segédszerkesztője volt. 1893-tól mai napig a Pesti Hirlap képzőmű-vészeti rovatát vezeti s műbirálatokat, tréfás karczolatokat ír a lapba, valamint Budapest szépítésére nézve több tervet közölt. — Munkája : A lakásberendezés művészete. (Nagy díszmunka a m. kir.
közoktatási miniszter támogatásával, most rendezi sajtó alá). — Kéziratban: A műkedvelők könyve. — Halálmadár cz.
vígjátéka 1892-ben került színre Nagy-Becskereken. — Mint festő 1886 óta vesz részt a műtárlatokon.
Ö n é l e t r a j z i a d a t o k .
Kézdi Vásárhelyi Bániéi, a nagy-enyedi Bethlen-collegium tanulója. — Munkája: Ultimum valedicens Oratio.
Quam post triennium et quod superfluit temporis spatium. in alma matre an-niaca, studiis consecratum humaniori-bus, in laudem vitae politicae favente audientium corona abiens declamavit an.
ae. Chr. 1764. Postridie Calendarum Ju-lii. Hely n.
Petrik B i b l i o g r .
Kézdivásárhelyi S. István, egyetemi hallgató Franekerában 1633. júl. 14-től.
— Üdvözlő verset írt Gidófalvi S. (Ba-silius) Cum Deo Kaxaopófj.0? otaXéCscu?.
Franekerae, 1633. cz. munkájában.
Történelmi Tár 1886. 603. 1. ( W a s a r h e l y n é v v e l )
K é z d i v á s á r h e l y i Mózes, ev. ref. fő-iskolai tanár, erdélyi székely szárma-zású ; iskoláit a h a z á b a n bevégezvén, 1592-ben külföldi akadémiákra ment, Vittenbergában akart megállapodni; de az itteni tanárok, kik akkor a Krisztus testének mindenütt jelenvalósága miatt heves harczot vívtak, minden tanulót elriasztottak v o l t ; e sorsban részesült K.
is; ő tehát Heidelbergába, majd Baselbe
177 Kézmárszky 178 vándorolt, sőt más egyetemeket is
meg-látogatott, a mennyiben külföldön majd-nem tíz évet töltött. 1597-ben. midőn már a kedélyek lecsendesedtek, vissza-ment Vittenbergába, hol egy évig maradt és újólag Heidelbergbe távozott, hol há-rom évig hallgatta Pareus Dávid hittani leczkéit. 1601 vége felé tért vissza Ma-gyarországba s még azon évben meg-nyerte a sárospataki tanárságot, melyet legalább is öt évig folytatott. Tanárko-dása alatt sokat levelezett Pareussal. — Munkái : 1. Disputatio de Filio Dei Incarnati, habita Heidelbergae anno 1599. — 2. Disputatio de Deo, et S. S.
Trinitate, habita . . . U. ott, 1600. — 3.
Disputatio de Foedere Dei veteri et novo . . . U. ott, 1600. — 4. Disputatio de Primatu Papae Romani . . . U. ott, 1601. — 5. Disputatio de Antichristo.
U. ott, 1601. — 6. Epistola ad Davidem Pareum . . . 1601. Hannoviae, 1634.
Sárospataki Lapok 1889. 30. s z á m ( L á s z l ó J á n o s ) .
Kézmárszky Tamás, orvosdoktor, sze-pesváraljai származású, gyakorló- és vá-rosi orvos Krompachban. — M u n k á j a : Dissertatio inaug. medica de noma.
Budae, 1833.
Szinnyei K ö n y v é s z e t e .
Kézmárszky Tivadar, orvos-sebész-doktor, szülészmester, egyetemi tanár, K. Rudolf nyug. megyei törvényszéki ül-nök és Zemányi Katalin fia, szül. 1842.
máj. 2. Szepes-Váralján ; a gymnasiumot Lőcsén és Kassán, orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, hol 1865-ben orvosi, 1866. sebészdoktori és szülész-mesteri oklevelet nyert. Másfélévi kór-házi gyakorlat után Schordann-ösztön-díjjal külföldi tanulmányútra indult és két évet (1866—68) Bécsben, Párisban, Londonban, Berlinben, Belgiumban és Koppenhágában töltött. Hazatérve 1869
—72-ben tanársegéd volt a pesti tem szülészeti klinikáján ; 1873-ban egye-temi magántanárrá, 1874. a szülészet
helyettes tanárává, 1876. rendkívüli s 1879-ben rendes tanárrá lett. Magyar-ország bábaügyét K. olykép restaurálta, hogy e téren is kiálljuk a versenyt a külfölddel, a mi első sorban K. érdeme.
Az országos közegészségi tanács rendes, a budapesti kir. orvosegylet választmá-nyi, a kir. természettudom, társulat ren-des, a lipcsei gynaekologiai társulat le-velező, a német nőorvosok társulatának rendes tagja. — Czikkei a Gyógyászat-ban (1865. A köthártyalob, 1871. A k.
m. tudomány-egyetem szülészeti kóro-dája hiányainak orvoslása., Évi jelentése a pesti k. m. t. egyetem szülészeti ko-ródájáról) ; az Orvosi Hetilapban (1868.
Szülészeti és nőgyógyászati levelek. 1869.
A petefészekkiirtás jelen állása, 1871. A bábatanítás hiányai nálunk, 1873. Csont-lágyulás következtében szűkült medencze-tágulás szülés alatt, Az érett újszülött
A petefészekkiirtás jelen állása, 1871. A bábatanítás hiányai nálunk, 1873. Csont-lágyulás következtében szűkült medencze-tágulás szülés alatt, Az érett újszülött