jy» . st
MAGYAK ÍROK
ÉLETE ÉS MUNKÁI
A M A G T A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A M E G B Í Z Á S Á B Ó L
IRTA
S Z I N N Y E L . J Ó Z S E F
K I R . T A N Á C S O S ;
A M A G Y A R N E M Z E T I M Ú Z E U M I HIR L A P - K Ö N Y V T Á R Ő R E .
V I . KÖTET
K e n d e — K o z o e s a
A u v . v u
BUDAPEST,
K I A D J A H O R N Y Á N S Z K Y V I K T O R K Ö N Y V K I A D Ó í I I V A T A L A . 1899.
K.
Kende Antal, tanító volt 1887 körűi Sátoralja-Ujhelyben ; Fabsich családi ne- vét 1887-ben változtatta Kendére. — A Zemplén munkatársa volt.
Dongó Gyárfás Géza, Z e m p l é n . Ü n n e p i s z á m . S . - A . - U j h e l y , 1894. a r c z k . — Századunk név- változtatásai 123. 1.
Kende Gusztáv, (kölesei), szatmárme- gyei alispán, 1849-ben bányatörvényszéki elnök, K. Zsigmond és Kállay Kata fia.
Meghalt 1887. szept. 28. Kömörőn (Szat- márit.) 70. évében — Az Erdélyi Gaz- dának munkatársa volt.
nagy Iván, M a g y a r o r s z á g c s a l á d a i V I . 186., 191. 1. és g y á s z j e l e n t é s .
Kende József (kölesei), a nagyszom- bati convictus növendéke. — M u n k á j a : Köszöntő versek midőn legfőbb méltó- ságú és tiszt. Szalai gróf Barkóczy Fe- rencz úr Palócz vára örökös ura. eszter- gomi érseke, apostoli Magyarország prí- mása . . . a szent Alberti nemes convic- tust Nagyszombatban 1764. eszt. kegyel- mes látogatásával megvidámította. Nagy- szombat, 1764.
Petrik B i b l i o g r .
Kende Kálmán. — Munkái: 1. A, fel- támadt menyasszony. Elbeszélés. Bpest, év n. (Mulattató és hasznos olvasmányok a nép számára.) — 2. Az öngyilkos sírja vagy halottak napján Elbeszélés a nép számára. U. ott, 1887.
Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — JA Könyvészet 1887.
Kende Kanut (kölesei), országgyűlési képviselő, K. Gusztáv alispán testvéröcs-
I d . S z i n n y e i J „ Magyar í r ó k . VI
cse; 1849-ben Szatmármegye fő.szolga- birája volt. A szabadságharcz után visz- szavonult czégényi (Szatmárm.) birtokára.
1861-ben országgyűlési képviselőnek vá- lasztották, 1865 ismét és 1869-ben har- madszor is képviselte a nagy-károlyi kerületet. A társadalmi s politikai téren a nemzeti művelődés előmozdítására s a közszellem ébresztésére jótékony pél- dával és hathatós tettekkel működött. A Kazinczy emlékére nemzeti ünnepet ren- dezett; a Kölcsey emlékszobra létesítése alkalmával is közreműködött. Jelenleg Kossuthfalván tartózkodik. — Czikkei a Pesti Naplóban (1856. 296. sz. Kölcsey Ferencz emlékoszlopának leleplezési ün- nepélye 1856. máj. 18. Csekén); a Mül- ler és Vahot Nagy Naptárában (1857.
Kölcsey Ferencz és emlékei). — Ország- gyűlési beszédei a Naplókban (1869—72.
Választói jog, 1 8 7 8 - 8 1 . ) .
Nagy Iván, M a g y a r o r s z á g c s a l á d a i V I . 186., 191. 1. — Budapesti Közlöny 1869. 827. — Igaz- mondó 1871. 4. s z . a r c z k .
Kende László (kölesei), nagyváradi kanonok, K. László alispán és csicseri Orosz Éva fia, szül. 1722-ben; előbb jezsuita volt, Lőcsén végezte a rhetori- kát, 1739—40. novicius volt Bécsben, 1741. ismétlő Leobenben, 1742. Klagen- furtban logikát tanult, 1743—44. physi- kát és metaphysikát Bécsben, 1746. a gymnasium alosztályának tanára Pozsony- ban, 1747. syntaxist, 1748. poétikát ta- nított ugyanott, 1750. I. éves theologus
1
3 Kende 4 volt Kassán, 1754. Ungvárt, 1758, a phy-
sika tanára és hitszónok Kolozsvárt, 1759—61. a bécsi Theresianumban, 1762.
Budán. 1763—73. a nemes ifjak convic- tusának igazgatója Nagyszombatban. A rend feloszlatása (1773.) után világi pap lett és 1776. deczember 27-től nagyváradi kanonok és kisprépost; 1801-ben lartá aranymiséjét. Ő alapította a furtai pap- lakot és gazdagítá az ottani egyházat;
ő nevelleté testvérének Jánosnak uno- káját Lászlót. Meghalt 1803. okt. 12.
Nagyváradon. — M u n k á j a : Capituli catliedralis etclesiae Varaclinensis r.
I. demissum Memoriale ad excelsos proceres, & ii. SS. & 0 0 . regni Hungá- riáé contra quatuor possessionum capi- tularium Bagamér, Mike-Pirts, Harsány,
& Tépe sui ad praetensum statum Haj- donicalem repositionem petentium itere- tas instantias per antelati capituli able- gatos Cajetan Sauer elect. episc. Alben- sem . . . e t . . . sub comitiis anni 1790.
praesentatum. Pestini.
Calalogus S o c i e t a t i s J e s u 1740—73. — Zeit- schrift v o n u n d f ü r U n g e r n V. 1804. 189. 1.
— yagy Iván, M a g y a r o r s z á g e s a l á d a i VI. 186., 189. 1. — Petrik Iiibliogr. I I I . 289. 1.
Kende Mihály, (kölesei), a tiszántúli kerületi táblánál hivataloskodott és Ung- megye táblabirája volt. K. János kassai tartományi biztos és Kapy Teréz fia. — M u n k á j a : Tentamen historicum, quod honori dni Gabrielis Péchy de Péch-Uj- falu, dum pro munere suo, musas Casso- vienses primum lustraret, ex praelectio- nibus Joan. Zinner subiit anno 1783.
Cassoviae.
yagy Iván, M a g y a r o r s z á g e s a l á d a i VI. 180., 189. 1. — Petrik B i b l i o g r .
Kende Péter, (kölesei), cs. kir. kama- rás és földbirtokos, K. István és csicseri Orosz Anna fia; szül. 1841. október 7.
Putka-Helmeczen (Ungm.); a gymna- siumot Ungvárt és Egerben végezte s ugyanitt három évi theologiát, a jogi tanfolyamot pedig Sárospatakon. 1867- ben Ungmegye szolgálatába lépett, mi-
dőn aljegyzővé, 1875 és 1878-ban or- szággyűlési képviselővé s 1879-ik ápri- lisban alispánná választották és ezen hivatalában működik jelenleg is. — Czikke a Jogtudom. Közlönyben (1882.);
országgyűlési beszédei a Naplóban (1875
— 1878. II. Költségvetés 1876-ra, rész- letezés, III. Nyolczvanmilliós államköl- csön, IV. Dohányjövedéki törvény és sza- bály módosítása, VII. Némely törvény- hatóságok területének szabályozása). — Szerkesztette az Ungvári Közlönyt 1868.
nov. 28-tól 1869. decz. 25-ig. melybe sok czikket írt.
Máté J. Lajos é s Mezei Antal, M a g y a r A l - m a n a c h . A v i r i l i s t á k j e g y z é k e , B p e s t , 1888.
179. 1. és ö n é l e t r a j z i a d a t o k .
Kende Tibor, (kölesei), országgyűlési képviselő (1878—81.) és földbirtokos,, Meghalt 1889. ápr. 26. Gsekén (Szatmár- megye) 36. évében. — Országgyűlési be- szédei a Naplókban (1878—81. IV. Sze- gedi árvíz sat.).
G y á s z j e l e n t é s .
Kende Zsigmond, hírlapíró és szer- kesztő, szül. 1857. máj. 2. Ungvárt, hol a gymnasium nyolez osztályát végezte ; 1875-től a pesti egyetemen jogot hall- gatott négy évig. 1882-ben biztosító-tár- sasági hivatalnok volt; ezen évben Pollák családi nevét változtatta Kendére. — 1875 óta hírlapíró; 1877—79-ben Tó- völgyi Titusz M. Hírlapjának belmunka- társa, majd segédszerkesztője volt; a Mende Bódog Független Hírlapjának is munkatársa volt félévig; 1878-tól az Egyetértés belmunkatársa s a közgazda- sági rovat vezetője volt 1883-ig. — Mun- kái : 1. Közgazdaságunk és kereske- delmünk 1882 ben és 1883-ban. Bpest, 1883—84. Két évfolyam. (Kormos Alfréd- del együtt.) — 2. As értékpapír-piacs.
Gyakorlati kézikönyv bank- és váltóüz- letek, felsőbb kereskedelmi tanintézetek, pénzintézeti tisztviselők és kereskedők részére. A legújabb kútforrások nyomán.
I U. ott, 1884. — Szerkesztette a Képes
5 Kendeffy 6 Hetilapot 1878. jún. 16-tól szept. 29-ig;
a Magyar Kereskedők Lapját 1883-ban és a Magyar Kereskedők Évkönyvét 189l-re Budapesten (Kormos Alfréddel); 1891.
decz. 27. óta a Magyar Uj^ág feleló's szer- kesztője.
Kiszlingstein I C ö n y v é s z e t e . — M. Könyvészet 1891. — Szaladunk Névváltoztatásai 123. 1. é s ö n é l e t r a j z i a d a t o k .
Kendeffy Arpácl (malomvizi), ország- gyűlési képviselő, K. Károly és Petriche- vich Horváth Róza fia; 1869. márcz.
Hunvadmegye hátszegi kerülete megvá- lasztotta országgyűlési képviselőnek. Meg- halt 1881. ápr. 22-én Szent-Lőrinczen (Pestm.) 41 évében. — Feuillet Delila cz. színművét fordította.
h'öváry László, E r d é l y n e v e z e t e s e b b c s a l á - d a i 152. 1. — Budapesti Közlöny 1869. 69. Sz.
— M. Polgár nagy Naptára 1870. 126. 1. — Benkö Kálmán, M. S z í n v i l á g 50. I. és g y á s z - j e l e n t é s .
Kendeffi Elek (malomvizi gróf), fő- kormányszéki tanácsos. K. Gábor és Bánfi Zsuzsánna fia ; 1757-ben a kolozs- vári ev. ref. collegiumban bölcselethall- gató volt; azután külföldre utazott, ne- vezetesen Svájczba s Francziaországba, hol az egyetemeket látogatta s Európa művelt nemzeteinek nyelvét megtanulta;
hazájába visszatérvén, Mária Terézia őt 1764-ben grófi rangra emelte és 1765- ben Hunyadmegye főispánjának nevezte ki, 1774. júl. 5. pedig főkormányszéki tanácsos lett. Meghalt 1783. június 24.
Nagy-Szebenben 43 éves korában. — Munkái: 1. Anagrammata cum eteosti- chis. die dni Joannis comitis Lázár, 1.
b. de Gvalakuta. Anno et die QVo blbO qVInqVe sCythis Lázár, septeMqVe loan- nes, Laetltlls: serVet qVo VoVeoqVe DeVs. Claudiopoli, 1757. — 2. Natura- lista expositus, seu, natura, error, fons, occasio, hypotheses, et refutatio natura- lismi thesibus theologicis breviter expo- sita. U. ott, 1759. — 3. Dissertatio ju- ridica de tutoribus, q u a m . . .publico exa- mini submittit. U. ott, 1759J— Magyar
versei vannak a Bogdányi Sajgó Erzsé- bet a s s z o n y . . . Batzoni Intze Máté özve- gye halálára kiadott: Kegyelemnek örök dicsőségére készített edénye . . Kolozs- vár, 1757. cz. és Viski Sára, Csepregi Ferencz hites párja halálára: Örökké tartó szombat . . . Kolozsvár, 1757. cz.
gyászbeszédek gyűjteményeiben. Latin verse van a Lázár Imre gróf felett mon- dott halotti beszédek. Szeben, 1761. cz.
munkában.
Consiliarius sapiens . . . C l a u d i o p o l i , 178d.
(K. f e l e t t m o n d o t t g y á s z b e s z é d e k és v e r s e k g y ű j t e m é n y e , K. é l e t r a j z a s a c s a l á d gene- a l ó g i á j a ) . — Benkri, T r a n s s i l v a n i a I I . 482. 1.
— Catalogus B i b i . F r a n c . Com. S z é c h é n y i I.
5 7 7 . . 5 7 8 . , 656. 1. — Kővári László, E r d é l y n e v e z e t e s e b b c s a l á d a i 152. 1. — Petrik Bib- liogr.
Kendeffi János (malomvizi gróf), gu- bernialis concipista volt, előbbinek fia;
Kolozsvárt az ev. ref. collegiumban hall- gatta a bölcseletet. — M u n k á j a : Dis- sertatio philosophica in qua inquiritur:
An casus adversi qui hominibus praeter suam culpam accidunt, poenarum divi- narum positivarum loco sint habendi?
quam praeside Georg. Méhes publico examini submittit. Claudiopoli. 1788.
Philosophiai Pályamunkák. P e s t , 1835. 1. 66.
1. — Kővári, E r d é l y n e v e z e t e s e b b c s a l á d a i 152. I. — Petrik B i b l i o g r .
Kendeffy Vidor, fővárosi tisztviselő.
Meghalt 1887. júl. 14. Aradon 35. évé- ben. Atyja Kovács József, ügyvéd So- roksáron. fiával, Yidorra.1 és unokájával együtt 1873-ban vette fel törvényesen nejének Kendeffy Karolinnak nevét. — Czikkeket és elbeszéléseket írt a Köz- véleménybe (1878. 110., 111., 123. sz.
Egy este Heine Henriknél, német kútfők után); a Temesi Lapokba (1880. 96—
98. szám : Két költő fejedelem életéből:
Schiller, Göthe) és a Pozsonyvidéki La- pokba. — Munkái: 1. A hásasságjelölt.
Regény, A párisi három virágvásár, be- szély, francziából ford., Zenészeti reg- gély, rajz. Bpest, 1878. (Piros Könyvtár 14.) — 2. A biró Temme I. D. H, be-
1*
7 Kendelényi—Kenderesi 8 szélye. ford. U. ott. 1879. (Piros Könyv-
tár 20.) — 3. A csiny, regény. írta Schiicking Levin, ford. U. ott. 1879. (Pi- ros Könyvtár 22.)
Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Századunk Névváltoztatásai 123. 1. és g y á s z j e l e n t é s .
Kendelényi Vilma (hagvárosi). — Két költeménye van a Hölgyfutárban (1861., 1863.).
Kenderessy Dénes (felső-szálláspa- taki); meghalt 1881. febr. 19. Hátszegen (Hunyadm.) 36-ik évében. — Czikkei a Természétrajzi Füzetekben (1879. Anoph- thalmus Budae) és az Entomol. Nach- richtenben (1879. Verbesserte Cyanka- líumflaschen).
Daday, A m a g y a r á l l a t t a n i i r o d a l o m I. 26., 90. 1. és g y á s z j e l e n t é s ,
Kenderesi Ferencs (felső-szálláspa- taki), kincstári fogalmazó, K. Mihály fő- kormányszéki tanácsos fia. Meghalt 1854- ben. — Czikkei a Tudományos Gyűjte- ményben (1830. V., 1831. V., VII. Vajda- Hunvad vára és ennek környéke); a Felsőmagyarországi Minervában (1830.
IV. Régi levelek 1661—89.); a Sasban (1831. A kenézekről mint tisztségekről);
az Árpádiában (I. 1833. Vajda-Hunyadi vár, Rozsnyai Dávidról és munkáiról, II.
1835. A kenézekről további vitatás). — Kézirata a m. nemzeti m ú z e u m b a n ; A nevelőnék vagy a főkötő-tartó fabáb, eredeti mulatságos tréfa (színmű, melyet a nemzeti színházhoz is benyújtott);
Rejtett szavak és levele Vörösmarty Mihályhoz, a Tudom. Gyűjtemény szer- kesztőjéhez, Nagy-Szeben, 1829. jún. 15.
4rét 68 lap.
/fővári László, E r d é l y n e v e z e t e s e b b esalá- dai 153—154. 1. — Benkö Kálmán, M. Szin- v i l á g 62. 1.
Kenderesi Mihály, (felső-szálláspa- taki), kormányszéki tanácsos, K. Mihály megyei táblabíró s kir. perceptor és Rusori Kata fia, szül. 1758. nov. 17.
Felső- Szálláspatakán (Hunyadm.); 1766- ban Enyedre vitték iskolába az ottani ev. ref. collegiumba, még pedig, mint
maga írja, lóháton. 1778-ban néhány hónapig Szebenbe. onnét Marosvásár- helyre ment protonotáriára; 1781. can- cellistának esküdött fel Szebenben ; 1784.
a Hóra-lázadás alatt testvéreivel együtt az atyai házat megvédték. 1786-ban a német nyelv megtanulása végett Pozsony- ban, Bécsben, Pesten j á r t ; az év végén visszatért és elfoglalta a megyénél hiva- talát mint levéltárnok; 1787. máj. 1.
actuáris, máj. 21. aljegyző, nov. 1. fő- jegyző lett. 1791-ben Hunvad vármegye részéről követül küldetett az erdélyi országgyűlésre, nyomtatásban is megje- lent utasítással, melyet maga készített.
1792-ben főbírónak választották és ismét kiküldöttek követnek; ékesszólásával meg- nyerte a közfigyelmet és 1793-ban kor- mányszéki titkárrá neveztetett ki. Barát- ságban élt az akkori Írókkal, mint Virág.
Kazinczy, Gyöngyösi, Aranka, Sombori László s másokkal. Neje 1802-ben elha- lálozván, miután gyermekeiről már gon- doskodott, a tudós Pataki Sámuel orvos- nál töltötte özvegysége hat évét és kizá- rólag a tudományoknak élt. 1807-ben újra megnősült; 1809-től a nemesi fel- kelés és pénzváltozás tekintetéből mint kormányszéki követ többször küldetett az országgyűlésre s az erdélyi kir. fő- kormányszék valóságos belső titkos taná- csosa lett. Az ev. ref. főconsistoriumnak is többször elnöke volt. Midőn a kolozsvári nemzeti színház talapkövét báró Wesse- lényi Miklóssal letették és az elkészült, mint országos biztos buzgó támasza volt a magyar színművészetnek. Az iroda- lomnak is nagy pártfogója volt; segítette Körösi Sándort ázsiai útjában ; buzdította az írókat, azok munkáinak kiadási költ- ségeihez hozzá j á r u l t ; levelezett Kazin- czyval, Virággal, Thaiszszal sat. Meghalt 1824. ápr. 26. Kolozsvárt. — Munkái:
1. 1700. Böjtmás havának 22. napján nemes Zaránddal egyesült Hunyad vár- megyéknek Közönséges gyűlése mélt. b.
Jósika Antal úr praesidiuma alatt , . .
9 Kenderessy—Kendrai 10
— 2. Déván 1190. szent Iván havának 2. napján nemes Hunyad vármegyének
. . .közönséges gyűlése . . . (Mindkettő az országgyűlési utasítást is foglalja magá- ban.) — 3. Ártatlan erkölcsű és szelíd jó lelkű, néhai kedves élete párjának,
Balia Rebekának, áldott emlékezetére.
Kolozsvár, 1802. (Neje emlékezetére írt versek.) — 4. Egy nemes vetélkedés.
Mélt. gróf camerarius és gubernialis con- siliarius Betleni Bethlen Gergely ő nagy- ságához intézve. Kolozsvár, 1803. (Gyön- gyösi János beszédével és Sombori László költeményével együtt.) — 5 . A tudomány és virágzó nemzeti nyelv hazánk bol- dogságának talpkövei. U. ott, 1805. (Bu- czy Emil és Sombory László költemé- nyeivel.) — 6. Nagyérdemű s.-pataki professor Nagy Ferenczhez válassza Kenderesi Mihálynak a Kozon és Lysi- mach aranyokról. U. ott, 1812. — Leve- lei Kazinczy Ferenczhez : Kolozsvár 1810 okt. 6., 1811. decz. 1., 1812. aug. 2 4 . 1813. márcz. 20., ápr. S0., június 26..
aug. 24., 1814. aug. 26.."* 1816. jan. 9.
és év n., decz. 24. (Figyelő I. és XIX.
kötetében.) — Arczképe: rézmetszet, metszette Farkass F. Pesten a Tudomá- nyos Gyűjtemény 1824. XI. kötetében.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1824. I . 39. S z .
— V, Kurír 1824. I . 38. S z . — Tudom. Gyűj- temény 1824. IX. 121., 1824. XI. a r c z k . — Sas 1831. I . 133. 1. — Kazinczy Ferencz, M.
P a n t h e o n 386. 1., E r d é l y i L e v e l e k ( N e m z e t i K ö n y v t á r XII., XXXVI.) és L e v e l e z é s e I I I . B p e s t , 1892. — Petrik B i b l i o g r . I. 587.. II.
362. 1.
Kenderessy Mihály, (felső-szálláspa- taki), nyug. kir. törvényszéki biró, szül.
1822-ben F.-Szálláspatakán (Hunyadm.);
az 1848—49. szabadságharczban mint hadnagy harczolt és részt vett a piskii csatában i s ; a világosi fegyverletétel után fogságba került Aradon. Midőn sza- badon bocsátották, haza m e n t é s 1861-ig gazdálkodott, a mikor megyei szolgabíró- nak választották, 1867-ben pedig kir. tör- vényszéki biró lett. Később nyugalomba
vonult és mint az 1848—49. honvéd- egylet elnöke Déván tartózkodott, hol 1897. okt. 22. meghalt. — Költeménye- ket írt a Vidéki költők Albumába (Kassa, 1896.) és a H u n y a d b a ; czikke az 1848
— 49. Történelmi Lapokban (1897. 5—6.
sz. Részletek az 1849. piskii csatát meg- előzött és annak lefolyása körüli idők- ből). — Munkája : Az Emészti kastély.
Regény. Bpest, 1884. — Kéziratban egy kötetre való költeménye van leánya K, Klára (Lázár Lászlóné) birtokában.
Hunyad 1897. 44. S z . — 1S4S—49. Történelmi Lapok. K o l o z s v á r , 1897. 19—20. sz., ö n é l e t - r a j z i a d a t o k és g y á s z j e l e n t é s .
Kenderesi Zsigmond, (felső-szálláspa- taki ifj.) — M u n k á j a : A háladatosság oltára. Dohai Susánna kisasszony utolsó tiszteletére készített versek. Kolozsvár, 1803. (Sombori László és Dobai György gyászverseivel együtt.)
Petrik Bibliogr. I . 49. 1.
Kendey Géza. — Színműve : A test- vérek, eredeti dráma 4 felv. (először adatott 1846, szept. 21. Pesten a nem- zeti színházban. Ism. Életképek II. 13. sz., P. Divatlap 39. sz.).
Kendrai Gábor. Jézus-társasági áldo- zópap és plébános, szül. 1724. febr. 14.
Vedrődön (Pozsonym.); 1739-ben lépett a jezsuiták közé s Beszterczebányán, majd Egerben mint missionárius és jó- szágkormányzó működött, 1770-től Nagy- szombatban élt ugyanazon minőségben.
A jezsuita rend eltörlése (1773) után az esztergomi főegvházmegyébe vétetett fel és 1775. febr. 1. Vágselyén plébános lett, hol 1797. jan. 18. meghalt. — Mnnkái:
1. Exercitatio poetica de Jonatha mel gustante et a Saul interficiendo nisi eum milites liberassent. Cassoviae, 1748. — 2. Bellid Cassoviae simul et per supe- riorem Hungáriám sub principibus Aus- triacis praetores seu generales seculo XVII. U. ott, 1749. Két rész.
Catalogus S o c i e t a t i s J e s u 1773. 29. h . — Katona, H i s t ó r i a C r i t i c a XLI. 597. — Stoeger,
11 Kenedi 12
S c r i p t o r e s 178. 1. — Némethy. Ludovicus, S e - ries P a r o c h o r u m 681. 1.
Kenedi Géza, a jog- és államtudomá- nyok doktora, ügyvéd és a Pesti Hirlap szerkesztője, Kaufmann Nándor gazda- tiszt és Lukrics Anna fia, született 1853. november 25. Padén (Torontál- megye) ; a gymnasiumot Szegeden és Pécsett végezte. Kezdetben a tisztviselői pályára készült. Atyja 1871-ben el- halván, a család Pécsre költözött és Ke- nedi az ottani akadémián jogot hallgatott.
Innét a budapesti egyetemre ment, a hol 1877-ben államtudományi, (1880. jogi) doktor lett. Joggyakorlatát Pestmegye árvaszékénél töltötte s 1878-ban végig küzdötte a hatodik gyalogezreddel mint önkéntes altiszt a boszniai hadjáratot.
Visszatérve mint hírlapíró működött és közben joggyakorlatát Pestmegyénél foly- tatta, melynek később tiszteletbeli al- ügyésze volt. 1881-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Kaufmann családi nevét 1874- ben változtatta Kenedire. A budapesti újságírók egyesületének alelnöke, az orszá- gos irodalmi szakértő bizottság és körének alelnöke, a szegedi Dugonics-társaságnak rendes tagja. — Költeményei már 1870-ben jelentek meg a pécsi főgymnasiumi iro-
dalmi kör Évkönyvében, az ottani la- pokban és a Hölgyfutárban ; a budapesti egyetemen 1875-ben egyszerre megnyerte a Toldy Ferencz emlékezetére kitűzött verses s prózai pályázatot. Pécsett 1876- ban Pannónia cz. alatt dr. Karay Lajossal társadalmi és szépirodalmi lapot indított meg, melyben számos költeménye s tár- sadalmi czikke jelent m e g ; a lap meg- szűntével végleg Budapestre telepedett és itt 1877-ben a Lukács Béla által szer- kesztett Közvélemény cz. mérsékelt el- lenzéki lap első munkatársa volt (a há- borúban töltött nyolcz hónap alatt is) 1880-ig; vezérczikkei s tárczái névalá- írással, —di és (*) jellel jelentek meg a l a p b a n ; tárczaczikkeiben a pénzügyi, bank- és vámkérdések népszerűsítését is
előmozdította (Egy krajczár története.
Egy csésze kávé sat. tárczák). 1881-ben Borostyáni Nándor és Mikszáth Kálmán társaságában belépett a Pesti Hirlap cz. lap kötelékébe, máj. 27-óta mint felelős szer- kesztő ; politikai czikkei a lapban (1881—
1897-ig) név nélkül jelennek meg, min- den héten két—három czikk ; ugyanott számos sociologiai s moralphilosophiai sat. tárczaczikkke jobbára Quintus, Tu- bero vagy Greicha álnevek alatt (a sze- génységről, boldogságról, eszményiségről.
hitről, a hazáról, az irodalmi s művé- szeti kérdésekről s a t . ) ; czikkei követ- keztében 1884-ben párbajai is voltak.
Eddig mintegy 2000 vezérczikket írt.
1883 óta a szerkesztői üzenetek cz. ro- vatot irodalmi színvonalra emelte a tár- sadalmi s ethikai kérdések szélesb lát- körű és mélyebb fejtegetésével. Lapján kívül a Szegedi Híradóban (1879. 149., lfO. sz. Bolgár Mihály egy derék tan- férfiú emlékezete), a Magyarország és Nagyvilágban (1879), a Nemzetben (1883.
24. sz. Az alsó vidék magyarjai, 1884.
343. sz. A meséről, 1885) jelentek meg czikkei; a Vasárnapi Újságba (1888.
Fiume koszorúja Deák Ferencznek, 1892.
Fiume a magyar kikötő város) és a szépirodalmi lapokba (M. Szalon, A Hét, Uj Idők, Szellemi Élet 1892. Lőporfüst- bol) is többször ír nagyobb korkérdések- ről. Mint jogtudományi író a Jogtudo- mányi Közlöny (1889 — 97). az Ügyvédek Lapja s a Jog cz. lapokba írt és 1896—
1897-ben az igazságügyminiszter meg- bízásából résztvett a bűnvádi eljárás és sajtójog codificatiójában. Külön tanul- mányokat tett Fiume s a magyar ten- germellék államjogi, történeti s termé- szeti viszonyairól. Mint ügyvéd a bün- tető bíróságok előtt sajtóperekben és nagyobb bűnügyekben 1881-től számos esetben vitte a védelmet. — Munkái:
1. A Quarnero, Fiume és Abbazzia.
Bpest, 1884. Képekkel és egy térképpel.
(Ism. Budap Szemle XL.) — 2. A Du-
13 Kenedics—Iíenessey 14 nától a Quarneróig. U. ott, 1890. (Ma-
gyarország Útirajzokban V. Németül:
Zürich, év n. Europäische Wanderbilder 172., 173.) — 3. Ssénrajsok. Budapest, 1894. (Tárczaczikkei. Ism. Vasárnapi Új- ság 23. sz., Nemzet 9ó. sz. esti k., 111.
sz., P. Napló 111. sz., M. Szalon, Ha- zánk 166. sz., A Hét 23. sz., Győri Köz- löny 43. sz., Egyetértés 98. sz.) — 4. A világ vége. Flammarion Camille után ford. U. ott, 1894. — Szerkesztette a Pannónia ez. vegyes tartalmú szépiro- dalmi lapot 1876. szept. 6-tól az év vé- géig Pécsett.
Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — .)/. Könyvésze 1890., 1894. — Orszag-Világ, 1890. 51. szám, a r c z k . — .4 Hét 1892. 4. sz. arczlt. — Magyar szellemi élet. B p e s t , 1892. a r c z k . és n é v a l á - í r á s a és ö n é l e t r a j z i a d a t o k .
Kenedicd József, megyei mérnök Vas vármegyében. — Munkái: 1. Comitatus Castriferrei jussu ordinum ichnogra- phice delineatus, J. E. Mansfeld sc. 1785.
nagy íven. (Ez után készült a Görög Demeter Magyar Atlaszában Vas várme- gye térképe. Bécs, 1802.) — 2. Mappa dioecesis Sabariensis, per inclytos comi- tatus Castriferrei et Zaladiensem extensa in XV. districtus d i v i s a . . . anno 1807.
Del. p e r . . . Pestini, 1807. Metszette Ka- racs Ferencz. (Somogyi Lipót szombat- helyi püspök költségén jelent meg.)
Petrik Bibliogr. II. 669., IV. 56. 1.
Kenessey Albert, (kenesei), m. kir.
vasúti s hajózási főfelügyelő, a m. tudom, akadémia levelező tagja, K. Benjamin községi jegyző s Pauer Katalin fia, szül.
1828. febr. 4. Gerjenben (Tolnamegye);
középiskoláit Gyönkön, Pápán, a felsőb- beket (1844—46-ban egy bölcseleti s két jogi évet) Debreczenben végezte. Azután a fiumei tengerészeti iskolába lépett, mire tengerész lett. 1847. febr. 22. le- tette a kereskedelmi tengerész hadnagyi vizsgát. Csakhamar a trieszti Lloyd-tár- saság hajóin nyert alkalmazást és mint hadnagy utazta be Déleurópa, a nyugot és a kelet tengerpartjait, az észak-afri-
kai s nyugot-ázsiai partokat. 1848 elején nevelőatyja meghalván, ennek végtisztes- ségtételére haza j ö t t ; a szabadságharcz alatt honvéd lett és mint hadnagy szol- gált a Mészáros első badi gőzösön. 18Í9.
jan. főhadnagy, febr. pedig a Nagyvára- don tervezett tüzériskolában a mathema- tika tanára lett századosi ranggal. 1849- ben a Honvéd nevű gőzössel részt vett a csurogi c s a t á b a n ; de Lukács Dénes a tüzérséghez kivánta vissza. Az üldözte- tések elől Debreczenbc vonult meg. a hol a franczia s olasz nyelvből adott órákat és abból élt, mígnem 1850 elején a debreczeni takarékpénztárnál nyert könyvvezetői állást. 1852-ben ismét ha- jóra lépett. A balatoni Kisfaludy gőzös kapitánya lett. 1853-ban mint kormányos a Dunagőzhajó-társasághoz jött át. mely- nél 1867-ig szolgált kapitányságig terjedő fokozatos előléptetés mellett. Ekkor a közlekedési minisztériumhoz neveztetett ki s 1868-ban hajózási felügyelő s a vasúti s hajózási m. kir. felügyelőség hajózási osztályának vezetője lett. A minisztérium rendeletére 1868. decz. 10.
nyitotta meg a hajózási téli iskolát, melynek igazgató-tanára volt (az iskola 1874. decz. 17-én szűnt meg.) 1873-ban főfelügyelővé lépett elő. A magyar tu- dományos akadémia 1871. május 17.
választotta levelező tagjának. Mint m.
kir. hajózási főfelügyelő a Szávahíd épí- tése ügyében ment a Boreas hajóval az alvidékre. Brodban elvégezte dolgát és visszatérőben volt, mikor 1879. júl. 15.
éjiéikor (midőn egy órával előbb a Száva- híd építésére vonatkozó jegyzőkönyvet aláírta) a hajó fedélzetén tüdőszélütés véget vetett munkás életének, A m. tu- dom. akadémiában 1880. decz. 20. Gal- góczy Károly tartott fölötte emlékbeszé det. — Költeménye van a Tavaszban (Pápa, 1845); czikkei az Uj M Múzeum- ban (I. 1850—51. A reáltudományok ta- nításának szükséges v o l t á r ó l . . . y Bartel név alatt); a Debreczeni Közlönyben
15 Kenessey 16 (1860. 29—32. sz. Mily képzettségűnek
kell lennie a mai kereskedőnek ? tíz aranynyal jutalmazott pályamunka), a Győri Közlönyben (1860. 99. sz. A győr- gönyői kis Duna, 102. sz. Duna-kikötőnk érdemében); a Szépirodalmi Figyelő-ben (1860—61. A Maelörömbe sodratás);
a Vasárnapi Újságban (1861. Erichsen Péter, 1862. Conte Domini Vincze, a fiumei tengerész-iskola igazgatója, 1863, A Derű nevű első magyar gőzgép törté- nete, 1866. Az ó-budai hajógyár, 1867.
Lukács Dénes. Fiume. Egy nap Fiúmé- ban, Visszaemlékezés a tengerre, 1868.
Duna-gőzhajózás rövid története, Néhány nap Francziaországban, 1874—75. A vitorlás hajókról 1879. Espartero herczeg, Pauer János); a Prot. Egyh. és Isk. Lap- ban (1861. A népnevelés hiányairól Deb- reczenben és vidékén és ugyanott a népnek a közügyek iránti érdekeltsége emelésének módjairól), a Házi Kincstárban (1861. Az illendőségről); írt még czikke- ket a Hölgyfutárba (A fiumei szózat, ford. olaszból), M. Sajtó, Politikai Újdon- ságokba (Egy pillantás az Aldunára), Magyarország Anyagi Érdekeibe (A Felső- Tiszáról hajózási szempontból, A hajó- zásról, mint vállalatról, Hajózási érde- keink), a M. Világba (A találmányok mél- tatása *** jegy alatt), a Magyar Ember Könyvtárába (III. 1863. A gyöngyhalá- szat Ceylon szigetén, olasz források után);
a Honba (1865, 211. sz. Észrevételek Xantus János e cz. i r a t á r a : A magyar- országi gőzhajózás érdekében, 218. sz.
Xantus válasza); a Politikai Hetilapba (1866. A hajózási törvényekről), az Un- garische Nachrichtenbe (1865. Die Ent- stehungsgeschichte der I. priv. Donau- Dampfschiffahrts-Gesellschaft), a Magyar- országba (1867. 1. sz. A hajós pálya és ahhoz szükséges ismeretek); a Magyaror- szág Képekben (I. 1867. A magyar Duna és melléke II. 1868. Lukács Dénes) ; a Budapesti Közlönybe (Beszéd a hajózási téli iskola megnyitása alkalmából 1868.
decz. 10.), a M. Mérnök- és Építész-egy- let Közlönyébe (A vitorlás hajókról, 1878. Hajózásunk a verseny teren); a Nemzetgazdasági Szemlébe (A Duna- gőzhajótársaság jogi viszonya az állam- hoz, 1778. A rendes és keskenynyomatú vasutakról.) — Munkái: 1. Német-ma- gyar és magyar-német hajózási műszó- tár. Pest 1865. — 2. Halászatunk és a haltenyésztés. U. ott, 1868. (A m. tudom, akadémia által, egyéb pályaművekkel e cz. alatt: Halaink és haltenyésztésünk, kiadva.) — 3. -Jelentés gróf Mikó Imre közlekedési miniszterhez a havrei tenge- részeti kiállítás megszemlélése alkalmá- ból. U. ott, 1868. — 4. Hajózási törvé- nyek és rendszabályok, különös tekin- tettel a magyar Dunára. Jegyzetekkel és tárgymutatóval, ü. ott, 1869. — 5. Ha- józási ánikezelés. U. ott, 1870. — 6.
Statisztikai adatok a magyar korona területén 1870-ben forgalomban volt hazai uszákról. Kiadja a m. kir. köz- munka és közlekedési minisztérium. I — III. folyam. Buda, 1 8 7 0 - 7 2 . — 7. A ka- paszkodó hajózásról. Székfoglaló. Pest, 1872. (Tenage, Towing. Tauschiffart. Ér- tekezések a term. tudom, köréből III. 1.)
— 8. Segédkönyv hajósok, közlekedési intézetek hivatalnokai és szállítók szá- mára. Bpest, 1873. Egy térképpel. — 9.
A vízből való élet- és vagyonmentés eszközei. U. ott, 1874. (Értekezések a természettud. köréből V. 7.)— 10. Ada- tok folyóink vízrajzi ismeretéhez. U. ott, 1877. Tíz tábla rajzzal (Értek, a mathem.
tud. kör. V. 2.) — Kéziratban: Egy magyar tengerész naplója 1846. őszhó 6-tól 1848. nyárutó 17-ig cz. alatt ten- geri utazásáról naplót hagyott hátra.
Vasárnapi Újság 1869. 34. SZ. a r c z k . , 1879.
11. SZ. a r c z k . , 29. SZ. a r c z k . — Szinnyei K ö n y v . — 1879 •.Prot. Egyh. és Iskolai lap 30.
SZ., Hon 173. SZ., Ellenőr 3 4 6 . , 3 4 7 . SZ., P Hir- lap 179. SZ. — Nemzetgazdasági Szemle 1880.
( V ö r ö s L á s z l ó . ) — V. Akadémiai Almanach 1881. 306. 1. — Uj M. Athenas 203. 1, — Gal- góczy Károly E m l é k b e s z é ü e K . f e l e t t . B p e s t .
15 Kenessey 17
1881. ( É r t e k e z é s e k a t e r m . t u d . k ö r é b ő l XI.
21.) — Petrik K ö n y v é s z e t e . — Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e és g y á s z j e l e n t é s .
Kenessey Béla (kenesei). evang. ref.
theologiai tanár, szül. 1858. szept. 14.
Szegeden (Csongrádm.); tanulmányait Budapesten végezte ; 1877-ben az egye- tem bölcseleti karára, 1879. a theologiai akadémiára iratkozott be. Az 1881—82.
tanévet az utrechti egyelemen töltötte.
Miután Budapesten papi vizsgáit letette, egy ideig segédlelkész és theologiai ma- gántanár, 1884. őszén rendkívüli s 1886.
rendes tanár lett a bibliai tudományok tanszékén és felszenteltetett. 1891-ben a dunamelléki egyházkerület aljegyzőjévé, 1892. az országos közalapi bizottság elő- adóvá választotta. 1889 — 95. a magyar prot. irodalmi társaságnak pénztárnoka s titkára volt, utóbb választmányi tagja.
1895 óta a kolozsvári theologiai akadé- mia igazgatója s 1896 ban az erdélyi egyházkerület közgyűlése az igazgatóta- nács tagjává választotta Tagja a ref.
egyetemes tanügyi bizottságnak is. — Czikkei a Prot. Egvh. és Iskolai Lapban (1882. Egy látogatás a Nederlandsche Zendingsvereening rotterdami missioná- rius-képzőintézetben, 1883 óta több czikk, 1891. Ballagi Mór életrajza sat.), a Prot.
Közlönyben. A bibliafordítás átdolgozá- sában is részt vesz, a Birák könyvének és a Királyok két könyvének fordításá- val. — Munkái: l. János evangéliumá- nak isagogikai ismertetése. Bpest, 1884, (Különnyomat a Prot. Egyh. és Iskolai Lapból). — 2, Újévi egyházi beszéd. U.
ott, 1887. — 3. Az ótestamentum pae- dagogiája. U. ott, 1887. (Különnyomat a Nemzeti Nőnevelésből.) — 4. líexa- teuch előállítása. Székfoglaló értekezés, melyet az 1886—87. tanév megnyitása- kor 1886. szept. 6. tartott. U. ott, 1888.
— 5. Lelkészavatási beszéd. Ugyanott, 1888. — 6. Női jellemképek a bibliából.
U. ott, 1890. — 7. Károlyi-emlékkönyv.
U. ott, 1890. (Szerk. A m. prot. irodalmi tár-
saság kiadványai III.) — 8. Keresztyén tanítások. U. ott, 1892. — 9. Jelentés az egyházi közalap tízéves működéséről.
U. ott, 1892. (Ism. Prot. Egyh. és Isk.
Lap.) — 10. A biblia nőalakjai• U.
ott, 1894. (44 képpel. Ism. Vasárn. Újság 42. sz.) — Szerkesztette a Magyar pro- testáns irodalmi társaság kiadványait 1890—94-ben és a Prot. Árvaházi Nap- tárt 1 8 9 2 - 9 7 - r e , öt évfolyam.
M. Könyvészet 18811—88., 1890., 1892., 1894.
— Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Zoványi Jenő, T h e o l o g i a i I s m e r e t e k T á r a I I . 249. 1.
Kenessey György (kenesei). — Mun- kája : A dicső magyar haza arany sza- badságinak vissza-térésén és anyai nyel- vének épületén feljött magyarok csillaga.
Buda, 1791.
Katona, H i s t ó r i a Critica XLI. 597. 1. — Ballagi Géza, A p o l i t i k a i i r o d a l o m M a g y a r - o r s z á g o n . B p e s t , 1888. G10. 1.
Kenessey Kálmán (kenesei), minisz- teri tanácsos, szül. 1825-ben Kápolnás- Nyéken (Fejérm ) ; iskoláit Székesfejér- várt, Pesten és Pápán végezte. Az ügy- védi oklevelet is megszerezvén, szülei kivánságára megyei szolgálatba lépett.
1848-ban István főherczeg nádor felszó- lítására mint a fejérvármegyei önkéntes csapat, tagja a csatatérre vonult. A sza- badságharcz befejezése után birtokára tért vissza s gazdálkodott; ismereteit a német és az angol szakirodalommal is gyarapította. 1865-ben Fejérvármegye al- ispáni hivatala elfoglalására szólíttatott fel, melyre 1867-ben újból megválasz- tották. 1868-ban Gorove István a föld- mívelési minisztériumba hívta meg osz- tálytanácsosnak. Emlékezetessé tette mű- ködését azzal, hogy a kulturmérnökség létesítése mellett ő szállott síkra mun- kájával. Betegeskedése miatt kilépett az államszolgálatból, mely alkalomból kiváló szolgálatai elismeréseül a miniszteri ta- nácsosi rangra emeltetett és a vaskorona rendet kapta. Jelenleg kápolnás-nyéki mintaszerűen kezelt birtokán gazdálko- dik. Fejér vármegye közgazdasági elő-
15 Kenessey 19
adója s gazdasági egyesületének alelnöke.
— Czikkei a Pesti Hírlapban (1841. 25.
sz. Pillanat fenyítékünkre), a Regéló' Pesti Divatlapban (1842. francziából ford.), a Honderűben (1843—44. beszélyek). a Va- sárnapi Újságban (1856. A kis birtokosok jóllétének előmozdításáról, 15 arany pá- lyadíjat nyert mű), a Gazdasági Lapokban (1856. Cenk és vidéke gazdasági tekin- tetben, Hazai adatok a bivicről, 1858., 1860., 1862.. 1864. A fekete málvavirág tei'mesztéséről. 1866. A martonvásári gazdaság leírása, 1868. Kendertermelésünk ügyéhez, 1869. A vesztegintézetek szer- vezése sat.. 1873. A rozsdáról, 1874. A gazdasági cselédek állandósításáról sat.), a Falusi Gazdában (1856, Trágyáról, 1857.
Neveljünk gyümölcsfákat, Az állatbizto- sításról. 1858. A belterjességről, A répa- mívelésről, Minimumféle sat., 1861. Egy kis alap az inség enyhítéséhez, 1865., 1868. A fehérmegyei gazdasági egylet ügyében. 1874. Tanuljunk a bolgároktól), a Vahot Imre nagy Naptárában (1856.
Igénytelen fejtegetése ezen pályafeladat- nak : Adassék elő rövideden és értelme- sen több oly fő mód és eszköz, mik által a magyarországi kisebb földbirtokosok gazdasági, különösen földmívelési álla- potát, érdekeit és ez által anyagi jobblé- tét eló'mozdítani, emelni lehetne, 12arany pályadíjat nyert), a Pesti Naplóban (1856.
251. sz. Biztosítsuk vagyonunkat a jég- kár ellen), a M. Sajtóban (1857. 108. sz.
A gazdasági kiállításról), a Délibáb képes Naptárban (1857. Igénytelen nézetek a sor- és szórtvetés fölött), a M. Gazdában (1859. Az ugar kezeléséről, 1860—61.
A szarvasmarhabiztosításról), a Kertész Gazdában (1869. Nézetek a hazai halá- szat ügyében, Káros-e a méhtartás a sző- lőkben ?, 1871. Az érdiószegi vinczellér- képezde), a Képes Újságban (1860. 11.
sz. Óvszer a marhavész ellen), a Borászati Füzetekben (1869. A londoni borkiállítás ügyében), az Egyes, Közleményekben (1873. A gazdasági cselédek állandósítá-
sáról), a Gyakorlati Mezőgazdában (1873.
A földmívelési szakértelem szükséges volta, 1874. Az ausztráliai búza ügyében sat.), a Földmív. Érdekeinkben (1873—
1874. A festő-csülleng ügyében, A gaz- dasági szakértelem terjedése Angliában, A Tiszavölgy birtokosaihoz, A margitszi- geti magnemesítő telep sat.); az Erdélyi Gazdának is munkatársa volt. — Munkái:
I. Miként gazdálkodjunk P vagyis a kisbirtokosok jóllétének előmozdításáról.
A magyar földmívesek számára. Koszo- rúzott pályamunka. Pest, 1857. —.2. Eoy két őszinte szó társadalmi viszonyainkat érdeklőleg. U. ott, 1857. — 3 A szántó- vető aranyszabályai. Rövid utasítás a kis gazdák számára. A magyar gazdasági egyesület által jutalmazott pályamunka.
U. ott, 1858. (2 kiadás. U. ott, 1859.) — 4. Mezőgazdasági munkaerő- calamitás.
U. ott, 1868. — 5. Viszhang a <Hazánk»
cz, politikai lapban megjelent: Hogy se- gítsen magán a szegény e m b e r ? czikkre.
Székes-Fehérvár, 1868. — 6. Nézetek a hazai halászat ügyében. U. ott, 1869.
— 7. A népbankokról. U. ott, 1869. (A
«Corvina» kiadványa.) — 8. A trágya- kezelés népszerű kézikönyve. Bpest. 1873.
— 9. Gazdasági cselédeink állandósí- tásáról. U- °tt, 1874. — 10. A búza vetőmag nemesítéséről. U. ott. 1874. — II. Az iskolai takarékpénztárak. Ü. ott, 1875. — 12. A nemes fűz müvelése. Uta- sítás ültetvények alakítása és gondozá- sára. Noethlichs J. L. után saját jegyze- teivel bővítve. U. ott, 1876. — 13. A culturmérnöki intézmény külföldön és annak meghonosítása. U. ott, 1878.
(Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből.)
— 14. A magyar gazdák Székesfehér- váron 1879. jún. 3—5. napján tartott 2.
orsz. értekezletén tárgyalt első kérdése sat. U. ott, 1879. — 15. Néhány szó a rajnai hajózásról U. ott. 1890. (Külön- nyomat a Gazdasági Mérnökből.) — Kéz- iratban : Olasz bosszú, vígj. 1 felv., Seribe.
Delustre és Dernoyer után ford. — Szer-
21 Kenessey-— Kenézy 22 kesztette a Közgazdászati Hetilapot 1870.
jan. 3-tól ápr. 30-ig.
Síinnyei K ö n y v é s z e t e . — Közügy (Gyön- gyös) 1880. 28. sz. ( K o v á c h László). — Petrik K ö n y v é s z e t e és B i b l i o g r . — Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Pallas Nagy Lexikona X.
381. 1.
Kenessey Kálmán (kenesei), hajós kapitány, K. Albert fia, szül. 1860. okt. 8.
Győrött; iskoláit Budapesten végezte, az- után a hajós pályára lépve, 1883-ban Bécs- ben hajóskapitányi oklevelet szerzett. 1888 közepéig mint kapitány a Dunahajózási társaságnál volt alkalmazásban, onnét a Luczenbachei'-féle hajózási vállalathoz lépett át mint üzletvezető felügyelő. Ezen állásából hivatott meg az állami szolgá- latba : 18P0-ben a m. kir. vasúti és hajó- zási főfelügyelőséghez főfelügyelőnek ne- veztetett ki. 1892-ben a Párisban meg- tartott nemzetközi hajózási congressusban a kereskedelmi minisztérium képvisele- tében vett részt, a szervező bizottságnak tagja s az egyik szakosztály alelnöke volt. — Magyar és német szaklapokban több hajózási érdekű czikke jelent meg, ú. m. a Vizügyi és Hajózási Közlönyben, a Gazdasági Mérnökben, a Danubiusban;
munkatársa az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben cz. munka magyar kiadásának és a Magyarország megyéi s városai cz. monographiának; a Pallas nagy Lexikona számára a folyami hajó- zás körébe tartozó czikkeket írja.
Pallas Nagy Lexikona X . 282. 1.
Kenesey Pál. — Munkája: A foto- grafálás mestersége. Útmutató kézikönyv turisták, művészek, műkedvelők stb. szá- m á r a számos illustráczióval. Bpest, 1894.
.11. Könyvészet 1894.
Kenéz Zoltán, (kenézlői és szalontai), birtokos, K. János ügyvéd, birtokos és Fráter Julianna fia, szül. 1861 február 28.Turkevén(Jász-Nagy-Kun-Szolnokm.);
tanulmányait a felső ausztriai állami reálgymnasiumban négy évig végezte s 1878 ban tett érettségi vizsgát. Innét a magyar-óvári gazdasági akadémiára ment
és a gazdasági tudományokból oklevelet nyert. A katonaságnál az önkéntesi egy évet kiszolgálva, hadnagy lett és tanul- mányútra ment külföldre. 1883-ban át- vette atyja gazdaságát és azt annak ha- lálaig kezelte. 1888 óta Puszta-Turpásztói birtokán gazdálkodik. A Jászkun Szol- nokmegye gazdasági egyletének elnöke ; a turkevei s mezőtúri gazdasági egyletek alapítója. — Közgazdasági czikkeket írt a Nemzetgazdasági Szemlébe (az alföldi paraszt szocialismusról sat.). a Köztelekbe (szövetkezeti s egyleti gazdasági ügyek- ről) és a Turkeve cz. vidéki lapba (1891 óta) — Munkája : Tis év multán. Visz- szapillantás a gazdasági viszonyokra az Alföldön. Tury Gyula rajzaival. Bpest, 1893. (Előszóval dr. Tóth Jánostól.)
Máté J. Lajos é s Mezei Antal, M . A l m a n a c h . A v i r i l i s t á k c z i m - és l a k j e g y z é k e . Bpest, 1888. 180. 1. — III. Könyvészet 1893. — Bentsik E., T u r k e v e . K ö z g a z d a s á g i , t á r s a d a l m i szép- i r o d a l m i h e t i l a p . T u r k e v e , 1896. és ö n é l e t - r a j z i a d a t o k .
Kenézy Csatár (simándi), pénzügyigaz- gatósági titkár. K. Lajos ev. ref. lelkész és Petz Jozefa fia, szül. 1848. nov. 7.
Gyulán (Békésm.) ; iskoláit Debreczenben és Nagykőrösön végezte, a jogi s állam- tudományi tanfolyamot pedig a buda- pesti egyetemen 1869-ig hallgatta. A színi pályára hajlammal bírván, szinészszé lett és felvette a Simándi nevet.. Mint bonvivánt és szerelmes öt és fél évet töltött Aradi Gerő, Hubay Gusztáv. Sze- gedy Mihály, Csóka Sándor, Balogh György és Miklósy Gyula társulatainál.
1875-ben megnősült és 1876 elején a hivatalnoki pályára lépett, kir. pénzügyi fogalmazó lett Szegszárdon és jelenleg pénzügyigazgatósági titkár Nyitrán. — Mint egyetemi hallgató munkatársa volt a Dolinay Gyula Hasznos Mulattatójának;
költeményeket írt a Hazánk és a Kül- földbe, a Pesti Hölgydivatlapba (1878—
1881), a Családi Körbe; czikkei a Szá- zadokban (1869. A bánságok eredete s a bánok hatásköre); írt még a Tolnámé-
23 Kenézy—Kengyélácz 24 gyei Közlönybe (1878—79. Szobrot a köl-
tőnek ! A Garay emlék ügyében sat.
1880., 1886., 1896.). a Szegszárd Vidé- kébe (1882.), melynek főmunkatársa volt;
költeményeket és rajzokat a Fővárosi Lapokba, Magyarország és Nagyvilágba, az Ország-Világba. a Képes Családi La- pokba (1884—85., 1888—94 ), Üstökösbe, Budapesti Bazárba, Budapestbe, Vasár- napi Újságba (1880. Garay János egy ifjúkori levele, 1884. költ.), a Nagy-Kő- rösbe, Pécsi Figyelőbe, Somogyba (1881.
17., 28. sz. A bolygó politikus, pályadíjat nyert szatíra), Miskolcz és Vidékébe (1884.
85. sz. Margit, pályadíjat nyer széppróza), Debreczenbe, Bajai Közlönybe, a Prot.
Papba, a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1885), a Nyitrai Lapba (1890.), a Nyitramegyei Lapba (1890.), a Nyitramegyei Közlönybe s a Vidékiek Albumába (Kassa, 1896.);
pénzügyi czikkeket írt a M. Tisztviselőbe (1880—84. Az illetékezés főbb alapelvei);
a M. Állami Tisztviselőbe (1897. Bajaink);
a jelenleg sajtó alatt levő Nyitravár- megye monográfiájában : Nyitramegye s város szinészeti viszonyairól ír. — Mun- k á i : 1. A debrecseni dalünnep. Szek- szárd, 1882. (Tréfás versfüzet.) — 2. Tol- navármegyei naptár. Székesfejérvár, 1883—85. — 3. Regények dióhéjban.
Bpest. 1884. (Rajz- és beszélygyűjtemény.)
— 4. Költeményeit. Székesfejérvár, 1885.
— 5.. Kalászok. Halasy Béla rajzaival.
Nyitra, 1897. (Költemények.) — Szerkesz- tette a Komáromi Lapokat 1888—89-ben.
Álneve s jegye : Victorien, (K—y.)
Lenhardt K., A m a g y a r s z í n é s z e t o r s z á g o s N é v t á r a 1876-ra. Bpest, 1875. 27. 1. — Bá- thory fíománcsik Mihály, M a g y a r s z í n é s z e k é s s z í n é s z n ő k É l e t r a j z a i . B p e s t , 1883. 19. 1. — Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e és ö n é l e t r a j z i a d a - t o k .
Kenézy Lajos (simándi) ev. ref. lel- kész volt Békés-Gyulán, K. Pál szintén ref. lelkész fia; Debreczenben végezte a theologiát és jogot ; az alsóbb osztályok- ban tanított és franczia s angol nyelv- tanító volt ugyanott. 1848-ban ev. ref. lel-
készvolt Gyulán, midőnhonvéd l e t t ; 1849- ben hivatása haza szólította Gyulára, hol nemzetőri kapitány és tábori pap v o l t ; a tifozus honvéd betegekről, a kiket mint papnak vigaszával kellett ellátnia és elte • metnie, reá ragadt a betegség és annak áldozatul esett. — Költeményt írt a Pesti Divatlapba (1844.) és Budapesti sétákat az Életképekbe (1844. II.). — M u n k á i : ! . Kenézy I^ajos versei 1846. Debreczen.
(Új olcsó kiadás. U ott, 1862.) — 2.
Ahn Ferencz gyakorlati franczia nyelv- tana. Melyet a magyar nyelvhez alkal- mazott és a franczia olvasási szabályok vázlatával, több erkölcsi példálózattal és ahoz tartozó szótárral bővített. Pest, 1847.
Petrik Bibliogr. és fiának K e n é z y C s a t á r - n a k s z í v e s k ö z l é s e .
Kenézy Pál (simándi), ev. ref. lelkész és tanító Hajdú-Böszörményben, szül.
1793-ban ; Debreczenben végezte a theo- logiát. Meghalt 1871-ben. — Költeményei- ből (melyek kéziratban elkallódtak) egy magyar elegiája jelent meg : Dicsőségesen uralkodó I. Ferencz fels. cs. és apostoli királyunk 60-ik esztendőre jutott becses életének megtiszteltetésére írt versek cz.
(Bäuerle. Adolf, Das sechzigste Geburts- fest Sr. Majestät des Kaisers in Oester- reich Franz I. Wien, 1828.)
U n o k á j á n a k K e n é z y C s a t á r n a k s z i v e s k ö z - lése.
Kengyélácz Pál, bölcseleti s theolo- giai doktor, görög-keleti archimandrita, szül. 1763-ban Nagy-Kikindán; közép- iskoláit Pozsonyban és az egyetemet Je- nában végezte, hol theologiai doktori ok- levelet nyert, mire haza tért és szerze- tessé lett; később archimandrita a szent György kolostorban ésTemesmegye tábla- bírája is volt. Meghalt 1834. márcz. 16.
Temesvárt. — Munkái: 1. Jestestvoslo- vije. Buda, 1811. (Lénytan. természettan szerbül.) — 2. Vsemirnago sbytijaslo- vija. U. ott. 1821. (Egyháztörténelem, csak I. kötete jelent meg.)
Slovensko-Srbska Bibliográfia. S e r b s k y L y - t o p i s 1829. I I I . 107. és k ö v . 1. — Safarik,
25 Kengyelich — Kenszky 26
G e s c h i c h t e d e r s ü d s l a v i s c h e n L i t e r a t u r . P r a g , 1865. I I I . 336., 417., 426., 447. 1. — Milicsenics, P o m e n i k 253. 1.
Kengyelich J., a pozsonyi jogakadé- mia hallgatója volt, midőn a következő költeménye megjelent: Ode spect. ac clar. dno Antonio Virozsil . . in Acade- mia Posoniensi juris naturae et juris publ. Hungarici professori, dum 30. Junii 1830. diem nominis fauste recoleret a gratis auditoribus oblata. Posonii.
A b u d a p e s t i e g y e t e m i k ö n y v t á r p é l d á - n y á r ó l .
Kenngott Gusztáv Adolf, bölcseleti doktor, reáliskolai tanár volt 1850. decz.
2-tól 1852. ápr. elejéig; tanította a ter- mészetrajzot ; innét a bécsi cs. kir. ás- ványtani intézet segédőrévé nevezgetett ki. — Czikkei a bécsi Jahrbuch d. k. k.
geol. Reichsanstalt kiadványában (1860.
Der Hornesit ein neues Mineral aus dem Banat), a Sitzungsberichtében (1869. Ein Dünnschliff einer Meteorsteinprohe von Knyahina), a Jahrbuch für Mineralogie- ban (1872. Über die Melaphyre der nie- deren Tatra in Ungarn.) — Munkája:
Über die Gemengtheile eines Granites aus der Nähe von Pressburg. Wien. 1851.
{Különnyomat a Sitzungsberichteből.) Kénosi Tösér János, unitárius lelkész, szül. 1708-ban Kénoson (Udvarhelym.);
tanulmányait a kolozsvári unitárius col- legiumban fejezte be, melyben 1730 máj.
11, osztálytanító, 1732. júl. 5. egyszers- mind senior és aug. 13. az orátorok prae- ceptora lett. 1734. ápr. 30. tordai rek- torságra ment, 1753. jún. 16. felszentel- tetett. 1755. ápr. 24-től bágyoni, 1771.
ápril. 24-tőltoroczkó-szent-györgyi lelkész volt. Az aranyos-tordai egyházkörnek jegyzői tisztét sokáig viselte. 1772. tava- szán a főconsistorium Szentmihályfalvára rendelte, de betegsége miatt oda nem mehetett. Meghalt 1772. jún. 27. Toroczkó- Szent-Györgyön. — Mint a tordai algym- nasium igazgatója, minden szabad idejét iskolája s egyháza múltjának felderíté- sére fordította ; összegyűjtött minden for-
rást, egybeállított minden felkutatható adatot, a mi őt czéljához közelebb segí- tette. 1753. júl. megírta egyik legderekabb művét: Bibliotheca scriptorum Transsyl- vanico-Unitariorum; 1754 n y a r á n meg- írta : De typographiis et typographis uni- tariorum in Transsylvania atque libris in iisdem impresis, auctore Theophilo Monotheita; (ennek eredeti kézirata 1878-ban került elé az unitárius püspöki könyvtárból 4rét 284 lap). Mindkettőt Szabó Károly is fölhasználta bibliograpbiai kutatásainál. Az 1767. zsinat buzdítására folytatta nagy munkájának (Unitario- Ecclesiasticae Históriáé Transylvanicae) első kötetét, melybe a már említett két régibb bibliographiai munkáját beillesz- tette ; a kolozsvári unitárius főiskolai könyvtár sűrűn írott másolata ívrét 100 lapra teried, mely csak a XVI. század- dal foglalkozik. Halála előtt fölkérte pap- társát, Uzonit munkájának folytatására, ki ezt teljesítette is, megírván a II. köte- tet és a III-nak nyolcz fejezetét és így az unitárius egyház történetét lehozta saját koráig 1774-ig. Kozma Mihály és János azután a három kötetet hat vaskos kötetre növelték, mintegy 900 írott ívnyi terjedelemmel. Többi kézirati m u n k á i : Notae quaedam de reformatione civitatis Kolozsvár cz. meglevő s Praelectiones seu phrases in Cathechesim : Quis tibi est Christianus? cz. lappangó vagy talán megsemmisült munkája
Székely Sándor ( A r a n y o s - E á k o s i ) , U n i t á r i a v a l l á s t ö r t é n e t e i E r d é l y b e n . K o l o z s v á r , 1839.
181. 1. — Keresztény Magvető 1889. 20. 1. — Századok 1892. 300. 1. — M. Könyv-Szemle 1896. ( K a n y a r ó F e r e n c z ) . — Zoványi Jenő, Theologiai I s m e r e t e k T á r a II. 250. 1. — Fe- renczi Zoltán, A k o l o z s v á r i n y o m d á s z a t t ö r - t é n e t e . K o l o z s v á r , 1896. 23. 1.
Kenszky Nep. János, orvosdoktor, mutnai (Árvamegye) származású. — Mun- k á j a : Dissertatio inaug. medica de iri- tide in genere ejusque speciebus. Pesíini, 1820.
Rupp, Beszéd 153. 1. — Szinnyei K ö n y v é - szete.
27 Kentzler—Kenzeli 2 8 Kentzler József, orvosdoktor, gyakorló
orvos Debreczenben. — Munkája: Glei- chenberg (Steierország) fürdőhelyének rövid vázlata különös tekintettel tájvi- szonyai, belberendezése és gyógyhatá- sára. Ungvár, 1885.
Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e .
Kenyeres Baláss, orvosdoktor, egye- temi tanár, szül. 1865-ben Brassóban ; orvosi tanulmányait a budapesti egyete- men végezte, a h o l 1888 végén egyetemes orvosdoktorrá avattatott. Ugyanezen év- ben gyakornok lett a törvényszéki orvos- tani intézetnél, m a j d második, illetve első tanársegéd. 1893—94-ben a törvény- széki orvostanból magántanári képesítést n y e r t ; a következő tanévben pedig a kolozsvári egyetemhez a törvényszéki orvostan tanárává neveztetett ki. — Czikkei a budapesti kir. orvosegyesület Évkönyvében (1891. Szivechinoccus boncz- tani készítménye, Cysticercus a szívben, Lőtt seb által okozott hassérülés ritka esete, Áthatoló szívlövés esete, 1892.
Idegen test körül képződött húgykő Po- rencephalia esete, 1895. Gyürűporcz tö- rése lórugás következtében); a Honvéd- orvosban (1891. A haslövések casuisti- kájához) •, a Gyógyászatban (1891. Az életnek hosszabb tartama áthatoló szív- lövés után, 1892. Gyilkosság, öngyilkos- ság va?y baleset?, 1893. Az öngyilkosság somatikus okai, 1894 a pupillák válto- zása halál u t á n ) ; az Orvosi mentés Kézikönyvében (1891. A halál jelensé- geiről) ; az Orvosi Hetilapban (1893. A tüdőpróba megváltozása magasabb hő- mérsék behatása folytán, 1894. Boncz- lelet villamosság általi elszerencsétlenü- lésnél.) — Munkái: 1 .Az orvosi mentés kézikönyve. Budapest, 1891. (Többekkel együtt.) — 2. Megfigyelési minták or- vosszakértői jegyzőkönyvek szerkesztésé- hez. Hatósági orvosok számára. U. ott,
1896. I. füzet
.)/. Könyvészet 1 8 9 1 . , 1 8 9 6 . — Högyes Endre, E m l é k k ö n y v . B p e s t , 1896. 816. 1.
Kenyeres József, theologiai doktor, kanonok és apát, szül. 1724. máj. 24.
Szombathelyt (Vasm.); 19 éves korában a Jézus-társaságba lépett; tanulmányainak végeztével 1761-ben pappá szenteltetett.
A bölcseleti s theologiai tudományokat Nagyszombatban húsz évig tanította. A rend eltörlése (1773) után akadémiai igazgató lett Kassán, majd kanonok Rozsnyón és biersi apát. A szegények- nek. kivált a czigányoknak bőkezű jói- tevője volt. Meghalt 1805. márcz. 25. Rozs- nyón. — Munkái : 1. Beszéd a szepl.
fog. b. Szűzről. Nagyszombat, 1754. — 2. Panegyricus Divo Ignatio dictus. U.
ott. 1755. és 1773. — 3. Oratio funeb- ris cum solennes exequiae. . . dni And- reae Sauberer . . . a. 1779. calendis Decembris extincti celebrarentur III. no- nas J a n u a r i a s Jászóviae pronunciata.
Cassoviae. — 4. Trenckii bilanx pon- dere vacua. Budae, 1790. (Névtelenül.
Többen Katona István történetírónak tulajdonítják ezen munkát, azonban hi- básan, miután ő maga História Critica XLI. 597. 1. Kenyerest nevezi meg a mű szerzőjének.) — 5. Censura tenta- minis demonstrationis trium propositio- num. U. ott, 1790. (Névtelenül.) — 6.
Castigatio libelli: Jus rei publicae in bona ecclesiasticorum. Cassoviae, 1792.
(Névtelenül.) — 7. Analysis libri: «Ad utramque aurem» dicti. A. I. K. C. E. R.
et C. Pestini. 1796. Két kötet. - Ezeken kívül több m u n k á j a kéziratban maradt.
Fejér, H i s t ó r i a A c a d e m i a e 83. 1. — Rozs- nyói Egyházi Töredékek V I I I . 8 6 . í . ( L a t i n v e r s e s s í r i r a t á t is közli.) — Stoeger, S c r i p - t o r e s 179. 1. — Vj Hl. Sión 1877. 683. 1. (Con- cilia.) — Pauler Tivadar, A b u d a p e s t i e g y e - t e m t ö r t é n e t e I. — M. Állam. 18*8. 227. s z á m (Récsey V.) — Ballagi Géza, A p o l i t i k a i i r o - d a l o m M a g y a r o r s z á g o n l825-ig\ Bpest, 1888.
634., 687., 709. 1. — Petrik Bibliogr. — M.
Sión 1892. 9 3 8 . 1.
Kenzeli József, ág. ev. lelkész, szül.
1769. márcz. 1. Nagy-Szebenben ; 1792- től a jenai egyetemen tanult; azután hitszónok volt Nagy-Szebenben ; 1806.
29 Iveöd 30 okt. 28. Kakasfalvára (Hahnebach) hív-
ták meg lelkésznek, hol 1838. ápr. meg- halt. — Munkája : De Trinitate Divina dissertatio quam pro loco inter professo- res gymn. Cibin. A C. obtinenda die XIX. Mártii . . . in auditorio collegii mai.
publice defendet . . Gymn. Cibin. A. C.
prof. ord. designatus. Cibinii, 1798.
Siebenb. Quartalschrift V I I . 1801. 74. 1. — Trausch, S c h r i f t s t e l l e r - L e x i k o n I I . 250. I. — Petrik B i b l i o g r .
Keöd József (füredi), nyug. hajóska- pitány, szül. 1839. nov. 23. Balaton- Füreden ; szülei az egyházi pályára szán- ták, de ellenállhatatlan vágya a szini pályára vitte s 1860 őszén a Balaton- Füreden működött Molnár György társu- latához állott ; színészkedett ez időben Szegeden s Budán is; itt mint a Molnár György színigazgató által 1861-ben léte- sített budai népszínház egyik alapító tagja. Innen a vidékre került Szuper Károly színtársulatához, melynél aztán 1867-ig működött Székesfejérvárt, Vesz- prémben, Sümegen, Zala-Egerszegen.
Keszthelyen, Kőszegen, Szombathelyen, Nagy-Kanizsán. Kaposvárott. Szegszárdon, Kalocsán, Halason, Szabadkán, Baján sat. Atyja halála után édes anyja kíván- ságára megvált a színészettől és haza ment. 1868 elején Balaton-Kis-Szőllősön megválasztották községi jegyzőnek; de ezen kis községi szűk körű állás nem felelhetett meg sem anyagi sem szellemi igényeinek; tehát a hajós pályára lépett és hozzá fogott a hajózási szakismeretek elsajátításához úgy az elméleti mint a gyakorlati téren; ezen okból megtanulta a német nyelvet, hogy idegen szakköny- vekből is képezhesse magát és e tárgy- ban szakmunkát is írt. 1872. okt. 26.
hajóskapitányi vizsgát tett és hajózott a Dunán, Tiszán, Dráván, Száván és a Balaton taván. 1873 őszén az egyesült magyar gőzhajózási társulat, melynél alkalmazva volt, feloszlott, mire K. a Balatonra ment. hol a Balaton-gőzhajó-
társaság Kisfaludy gőzösének kapitánya lett; de itt a hajózás csupán csak a fürdőévadra szorítkozván, évenként alig négy hónapig t a r t ; e mellett tehát 1874- től fogva a szőlőtermeléssel és borászat- tal is foglalkozott. E téren egy találmá- nya (az egyszerűsített kettős működésű borsajtó) cs. kir. szabadalommal közei- ismerésre talált. A trieszti kiállításon ezüst érmet, a deésin bronzérmet kapott;
a balaton-füredi. egri s amsterdámi kiál- lításon pedig elismerő oklevéllel tüntet- ték ki. Később nyugalomba vonult. Meg- halt 1897. nov. 22. Balaton-Füreden. — Költeményei s czikkei vannak a következő lapokban: Zala-Somogyi Közlöny (1867.
költ.. Röppentyűk B.-Füredről, 1868. Egy jóbarátom életéből, elb.); Hon (1874.
191. sz. A Balaton tó ügyében) ; Balaton és Vidéke (1876. El Radegundba!); M.
Állam (1876. 153. sz. költ., 1882. 199.
sz. A magyar faj stagnatiója. 1883. 48.
szám, A sémiták arany bornyú imádása);
Zalai Közlöny (1880. 22 sz. Frixum, rajz, 1881. 81. sz. Statariumot nekünk !, Állapotok Balaton-Füreden, 1882. 53.
szám Rossz csillagok j á r n a k ) ; Székes- fehérvár és Vidéke (1880. 45 ik szám Post festa, 1881. 12. sz. Maga kárán tanul a magyar) ; Istóczy 12 Röpirata (1880—84. Államunk és a judaismus.
Törüljük el az emanczipácziót, A nyo- morultak, A tapolczai összejövetelnél, A zsidó esküje a bíróságok előtt, A kóser czukor kérdéséhez, Nem szuronyokkal hanem törvényekkel ostromlandó a baj, Adóexecutió és a zsidók, A keresztény választott nép); Veszprémi Független Hír- lap (1882. 6., 7. sz. Állapotok, 29. sz. A mai korszellem); Népjog (Kaposvár 1882.
Bő termés, bő aratás, 1883. Bossz tüne- tek, rossz előjelek, A nemesis); Testvéri- ség (Kecskemét 1883. Testvériség. Szín- vakság, Harmadszor is mit a k a r u n k ) ; Sopron (1883. 85—40. sz. Csepkőbarlang B.-Füreden); Ébredjünk (Nyíregyháza 1883. A fővárosi napisajtóhoz); Függet-
3 1 Keömley—Kepes B2 lenség (1884. 45. sz. A bortermelés zseb-
rákjai. 227. sz. Zsidó pökhendiség, 239., 140. szám A nemzettest férgei); Buda- pesti Néplap (1884. 47., 48. szám Az álszabadelvűség áldásai és végeredmé- n y e ) ; Balaton (1884. Audiatur et altera p a r s ) ; a Borászati Lapoknak 1874-től fogva s a kassai Szőlőszeti, Borászati és Gazdasági Lapnak 1880-tól állandó munkatársa volt. — Munkái : 1. A nemtő diadala. Allegória. Három szakaszban, néma képlettel. Baja, 1866. (Először jan.
13. Baján Szuper Károly szini pályájá- nak negyedszázados emlékünnepén.) — 2. Gyakorlati hajógőzgéptan és kazán- isme. Pest, 1870. — 3. A színfalak tit- kai. Leleplezések a vidéki színészet ügyében. Nagy-Kanizsa, 1876. (Különny.
a Zalai Közlönyből.) — 4. Népszerű szőlömívelés és borkezelés. Bpest. 1880.
12 ábrával. — 5. A gőzkazánrobbaná- sok okai. Az erőműtani hőelmélet alap- ján. U. ott, 1885. (Mutatványok a M.
Közlekedésügyben 1875—76 ban jelentek meg a három kötetes kézirati munkából.)
— Kéziratban: Azt hittem szobaleány, vígjáték két felv. (előadatott Baján a 60-as években). — Álnevei s jegyei:
Füredi József, Dr. Balaton, Dr. Ballatón, Dr. Balatoni. F. J. és K. J.
Petrik K ö n y v é s z e t e . — Kiszlingstein K ö n y - v é s z e t e . — Borászati Lapok 1896. M i l l e n n i u m i s z á m a 96. 1. a r c z k . — Ö n é l e t r a j z i a d a t o k és g y á s z j e l e n t é s .
K e ö m l e y Nándor, bölcseleti doktor, dohányjövedéki központi igazgatósági tit- kár. — A M. Dohányujság munkatársa (több fontos közigazgatási kérdésről írt közleményeket.) — Kéziratban: A m.
kir. dohányjövedéki központi igazgatóság tíz éves működésének története.
M. Dohány Újság 1 8 9 4 . 4 . SZ. a r c z k .
Keörthy. L. Kereky Sándor.
Keőszeghy Antal, a bölcselkedés első évi hallgatója volt Szombathelyt 1823- ban. — Munkái : 1. Nagytiszteletü, s tudós Bitnitz Lajos úrnak, . . . a szom- bathelyi kir. lyceumban mathesis és ma-
gyar nyelv tanítójának. Hálaadó tiszte- letül. Szombathely, 1823. - 2. A politi- kai pártokról. Szombathely. 1848.
Petrik B i b l i o g r .
Keövesdy Boldizsár, szombathelyi kanonok. — Munkája : Üdvösséges vá- lasztás, mellyel t. n. Felső Biiky Nagy Magdolna asszony, t. Rumy József úr kedves hitvese, minek u t á n n a első szü- lött két kisasszonyit a sz. keresztség után az egeknek által adta, magának boldog halált szerzett. Kinek szomorú emléke- zetét mostan f. 1779. eszt. élő nyelvvel hirdette. Sopron, 1779.
Petrik l i i b l i o g r .
Kép Géjza László. — M u n k á j a : Sze- relem példája, az az szerencsés floren- cziai; vagyis Deila-Yalle olasz grófnak magátul egybe-szedett történeti, melye- ket a magyar ifjúságnak kedvéért haza- fiainak gyönyörködtető mulatságára né- metből magyarra fordított Kép Géjza László Bécsben 1784. eszt. Vácz, 1787.
Danielik, M . í r ó k I I . 1 4 2 . 1. — Petrik B i b - liogr. I I I . 742. 1.
Kepes Gyula, orvosdoktor, szül. 1847.
decz. 7. Váriban (Beregm.), hol atyja földbirtokos volt; tanult Ungvárt és Bu- dán ; az orvosi tanulmányokat a bécsi egyetemen végezte; 1870. aug. 3. orvos- doktorrá avatták. 1870—72-ben a bécsi Rudolf-kórházban Dräsche s Weinle ta- nároknál mint másodorvos működött, a kiknek ajánlatára az osztrák-magyar sarki expeditióhoz mint honvédezredor- vos és természettudós fölvétetett. Ezen expeditiónak ő volt az egyetlen magyar tagja. Az ő tanácsára hagyta el 1874.
máj. 26. a személyzet a Tegethoffot, mire 96 napig utaztak szánokon és sajkákon haza felé; szept. 3. érkeztek Vardöebe.
Az expeditió tudományos missiójából reá a zoologiai s botanikai gyűjtemények voltak bízva, de ezek nagy részét ott kellett hagyni a befagyott hajón. Az expeditióból visszatérve, Budapestet is meglátogatta s itt felolvasást tartott tu-
1. iv sajtó alá adatott 1897. deczember 10.
