5. T ÖBBMŰVELETES FAKITERMELŐ GÉPEK KUTATÁSA SORÁN ELÉRT EREDMÉNYEK 58
5.5 F OLYAMATGÉPESÍTETT ÉS MŰVELETGÉPESÍTETT FAKITERMELÉSI MUNKARENDSZEREK
„A különböző fakitermelési módszerek, technológiák rendszerbe foglalása, megnevezése sem a hazai, sem a külföldi szakirodalomban nem egységes, és tulajdonképpen a nézőponttól is függ.” Az erdőgazdasági munkákra vonatkozóan alkalmazzuk a King-féle osztályozást, amely négy technikai szintet különböztet meg (Rumpf, 2011), (97. ábra):
- kézi eszközökkel végzett munka;
- műveletenként gépesített munka (műveletgépesítés);
- folyamatgépesítés;
- automatizált munka.
97. ábra: King-féle osztályozás (Forrás: Rumpf, 1983; Gólya, 2007)
133 A hazánkban végrehajtott fakitermelések jellemzően a műveletgépesítés szintjét érik el. Ezen a szinten a technológiai műveletek (döntés, gallyazás, darabolás, felkészítés) körülbelül 2/3-a van gépesítve, azaz javarészt gépesített, és motormanuális eszközökkel (pl. motorfűrész) folyik a munka. Az anyagmozgatási műveletek (előközelítés, közelítés, rakodói mozgatás, rakodás, kiszállítás, szállítás, telepi osztályozás) döntő többsége is gépesített (pl. csörlős vonszolók, kihordók, rakodógépek), míg az irányítási műveletek (választékolás, számbavétel, készletezés) egyáltalán nem gépesített. Azaz a hazánkban igen elterjedt „Motorfűrészes ‒ LKT-s fakitermelések” a legjobb szemléltetői ennek a technikai szintnek.
Ezzel szembe jelenleg a fakitermelés legmodernebb változatát a harveszter‒
forvarder munkarendszer változat képviseli, amely már a folyamatgépesítés szintjén áll, sőt egyes esetekben már az automatizáltsági szintet is elérik. Ebben az esetben a technológiai műveletek, a gépkezelő nélkülözhetetlen tevékenységét leszámítva gépesítettek. Az anyagmozgatási műveletek teljes mértékben, míg az irányítási műveletek kis része gépesített. A harveszterek képesek arra, hogy a munkavégzés során folyamatosan elvégezzék a kitermelt faanyag számbavételezését, valamint ideális esetben (fenyves) a választékolás automatizálható (programozható) is.
A folyamatgépesített és a műveletgépesített munkarendszerek számos előnnyel és hátránnyal rendelkeznek.
A harveszter‒forvarder munkarendszer-változat előnyei:
- A fakitermelés időjárástól függetlenül végezhető, a zárt és légkondicionált kezelőfülkének (kabinnak) köszönhetően.
- A munka biztonságosan végezhető, mivel a gépkezelők szigorú biztonsági előírások szerint készült kezelőfülkéből irányítják a munkavégző szerkezeti egységeket.
- A fakitermelés emberbarát és ergonomiailag kedvező körülmények között végezhető (klíma, rádió, kényelmes ülés stb.)
- Kis létszámú munkaerőre van szükség. Gépenként egy fő elegendő a munkavégzéshez, egyműszakos munkarend esetén. Egy harveszter által kitermelt faanyagot általában egy, esetleg két forvarder tudja közelíteni hatékonyan.
- A gépek gyors munkára és nagy teljesítményre képesek. A kitermelendő faanyag gyorsan a rakodóra kerülhet (80‒100 m3/2 fő/nap).
- A harveszterek a fakitermelés során a faanyag előközelítését is elvégzik a közelítőnyomok mellé, ezzel megkönnyítve a forvarderek munkáját, növelve azok teljesítményét.
- Kíméletes fakitermelés végezhető a gépekkel, természetesen feltételezve a szakszerű kezelést. A gépek csak a kijelölt közelítőnyomokon közlekednek, a faanyagmozgatás emelve történik, így védve a talajt, az újulatot és a visszamaradó állományt.
- A faanyag kiszállítása nagyobb távolságra (500‒1.000 m) is megvalósítható gazdaságosan.
- A fakitermelés során minden esetben átlátható térbeli rendet alkalmaznak. A faanyag és az apadék is a közelítőnyomok mellett koncentrálódik. Ezáltal a fakitermeléssel egy időben a vágástakarítás is megtörténik.
- A koncentrált vágástéri melléktermék könnyedén kezelhető (aprítható, kötegelhető) és hasznosítható.
- Az apadék nagy részének értékesítésével növelhető az árbevétel.
- A gépkezelők munkája és a gép teljesítménye könnyedén nyomonkövethető, ellenőrizhető. A kitermelt faanyag mennyisége naprakészen rendelkezésre áll.
134 A harveszter‒forvarder munkarendszer változat hátrányai:
- A munkarendszer legnagyobb hátránya, hogy az alkalmazott gépek beszerzési ára nagyon magas, különösen hazai viszonyok között.
- A fakitermelési munkák sajátosságaiból adódóan csak szezonális jelleggel lehet a gépeket alkalmazni.
- A különféle műszaki megoldásoknak köszönhetően jó terepjáró képességgel rendelkeznek ezek a gépek, de ennek ellenére csak korlátozottan lehet alkalmazni meredek, szabdalt terepviszonyok között.
- A harveszterekkel termelt választékok esztétikai megjelenése sok esetben elmarad a megkívánttól. Ez elsősorban az alacsonyabb értékű választékok esetében jelentkezik, melyek a fa görbébb, ágasabb részeiből kerülnek ki. A gallyazás nem mindig palástsima, továbbá a kéreg is sérül.
- Átmérő tekintetében is korlátozottak a gépek alkalmazási lehetőségei.
- A gépek optimális és gazdaságos működtetéséhez komplex rendszer szükséges, amely alapos és gondos munkaszervezésen alapul.
- A gépek nagy mennyiségű hidraulika-olajjal üzemelnek és a hidraulikarendszer sérülése esetén komoly környezetszennyezés is megvalósulhat.
- A gépkezelők a magas fokú koncentrálási kényszer miatt nagy pszichikai megterhelésnek vannak kitéve.
- Megfelelő szakmai intelligenciával, gépészeti (mechanikai, elektronikai és hidraulikai), erdészeti (döntés, választékolás), sőt informatikai ismeretekkel kell rendelkeznie a gépkezelőknek.
„Motorfűrészes ‒ LKT-s” munkarendszer-változat előnyei:
- Szabdalt, meredek terepviszonyok között is alkalmazhatóak. A motorfűrésszel végrehajtott döntést, elődarabolást követően az előközelítés a csörlővel könnyedén megoldható.
- Az alkalmazott gépek a harveszterekhez képest olcsók, ezért az üzemóra költségük is alacsony.
- Magas az élőmunkaigénye a munkarendszernek, azaz több munkahelyet biztosít.
- A gépek működtetése nem igényel magas szintű gépészeti és informatikai ismereteket.
- A választékok igényes, esztétikai megjelenése könnyebben produkálható.
- Egy-egy munkásnak nem kell komplex ismeretekkel rendelkeznie, külön ember végzi az egyes munkákat (pl. döntés, közelítés, választékolás, darabolás stb.).
„Motorfűrészes ‒ LKT-s” munkarendszer-változat hátrányai:
- Több munkással is alacsonyabb teljesítményre képesek, mint a harveszter‒
forvarder munkarendszer-változat (25‒40 m3/5‒6 fő/nap).
- Csak kisebb távolságon belül (300‒500 m) hatékony és gazdaságos a közelítés.
- Az alkalmazott gépek általánosságban idősek és rossz műszaki állapotúak, ennek következtében több javítást igényelnek.
- A vonszolásos faanyagközelítés miatt a faanyag szennyeződik, továbbá károsodhat a talajfelszín, az újulat és a visszamaradó állomány.
A két különböző technikai szinten lévő fakitermelések között a legszembetűnőbb különbség a munkaműveletek végrehajtásának gyorsasága és ebből következően a termelékenység. Ezt bizonyítják a különböző fafajokra terepi adatgyűjtés révén kapott teljesítményadatok és ugyanezen fafajokra, azonos állományviszonyokra, normatáblák alapján meghatározott teljesítményadatok (210. melléklet) közötti különbségek. Ezen
135 adatokat ábrázolja a 211. melléklet. Motorfűrész esetben a teljesítményadatok a döntésre, gallyazásra, választékolásra és darabolásra vonatkoznak, míg a harveszter esetében az adatok a teljes munkaidőre vonatkoznak, azaz például az előközelítést és a vágástakarítást is tartalmazzák.
A harveszterek a többlettevékenység ellenére is termelékenyebbek. Mindkét fakitermelési szint teljesítménye növekszik az átmérővel arányosan. Fafajonkénti, motorfűrészes fakitermelések norma szerinti teljesítményeit a 212. melléklet tartalmazza.