92
TÖRTÉNELEM 9. – V. A MAGyARsÁG TÖRTÉNETE A kEzDETEkTőL 1490-IG5 Az alábbi források a kalandozások korának helyszíneihez kapcsolódnak. Azonosítsa a szövegekben megjelenő helyszíneket a térkép segítségével!
A) Berengár király egy tizenötezer emberből álló hadsereget küldött ellenük, de ezekből kevesen tértek vissza. De lova-ikon és bőrhajólova-ikon […] megkíséreltek behatolni a Rialtó-ra […] Ekkor Péter dózse úr Isten segítségével az említett magyarokat hajóhaddal megfutamította.
(János diakónus krónikája, 900)
C) [Madarász] Henrik király a csata megkezdése előtt a kö-vetkező bölcs és üdvös tanácsot adta: „Amikor elkezditek a harcot, senki ne próbálja előzni bajtársát, még ha gyor-sabb is a lova, hanem az egyik oldalról a pajzsoktól védve, a pajzsokon fogjátok fel az első nyíllövéseket, azután sebes vágtatással és leghevesebb lendülettel rohanjatok rájuk, hogy másodszor ne tudják kilőni rátok nyilaikat, mindad-dig, amíg nem érzik a fegyvereitek által ütött sebeket.”
(Liutprand: Antapodosis, 10. század)
E) S minthogy azon görög a sereget igen bosszantotta, egy Botond nevezetű magyar áll ki vele birkózni; s a mint a küz-dő tér elkészült, bárdját, melyet hordani szokott vala, ra-gadva, a város réz kapujához rohana, s abba bárdjával egy csapásra, mint mondják, ollyan rést vága, hogy a görögök azon kaput mint csudát nem akarták kiigazitani.
(A Botond-monda leírása a Képes krónikában, 1358)
B) Zoltának, Magyarország vezérének néhai híres és dicsősé-ges vitézei: Lél, Bulcsú meg Botond uruktól küldetve Ale-mannia egyes részeire törtek, és ott sok becses zsákmányt ejtettek. De végül a bajorok és alemannok gyalázatos csa-lárdsága miatt Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket.
(Anonymus: Gesta Hungarorum, 1200 körül)
D) Abban az időben volt a mieink között egy együgyű és fél-kegyelmű barát, név szerint Heribald, akinek mondásain és tettein gyakran nevettek a többiek. Ez, amikor a barátok első ízben futottak az erődítménybe, és egyesek fenyeget-ve felszólították, hogy ő is fusson fenyeget-velük, „igazán – felelte nekik – hát fusson, aki akar, […]” És így várta félelem nélkül a magyarok betörését. A barátok végre majdnem elkésve menekültek a többi hitetlenkedőkkel együtt, megrémülve a rettenetes kiáltozástól, hogy „az ellenség tüstént betör”.
Ő azonban rettenthetetlenül megmaradt elhatározása mel-lett, és nyugodtan sétálgatott.
(Ekkehard: Sankt Gallen-i történetek, 10. század)
6 A források elolvasása után állítsa időrendbe Géza fejedelem és szent István uralkodásának eseményeit!
A) Szent István király továbbá, miután isteni rendelés akaratá-ból a felséges királyi koronát elnyerte, híres és hasznot hajtó háborút viselt anyai nagyatyja, név szerint Gyula ellen, aki annak idején az egész erdőntúli ország kormányzatát a kezé-ben tartotta. […] Ezt az országot magyar nyelven Erdélynek nevezik, számos folyó öntözi, amelyeknek fövenyében ara-nyat gyűjtenek, és ennek a földnek az aranya a legfinomabb.
(Thuróczy-krónika) B) Isteni jóslattól intve többek között Géza fejedelem is elkezd-te a magyar népet keresztény hitre téríelkezd-teni. […] – rákénysze-rült, hogy kívánságát a keresztény fejedelmek és királyok tu-domására hozza. Eme kívánságnak hallatára azok nemcsak segítséget küldtek neki, hanem személyesen fel is keresték.
(Képes krónika)
C) […] tartományait tíz püspökségre osztotta, az esztergomi egyházat a többiek fejévé és felügyelőjévé tette. S mivel az okos fejedelem ismerte az említett Asztrik vallásosságát, őt a főpapi méltóság süvegével ékesítve a kánoni választással felmagasztalta, s a kalocsai püspökség méltóságát ráruházta.
(Hartvik püspök: Szent István király legendája) D) Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sar-jam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy min-denütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul.
(Szent István király intelmei Imre herceghez)
TÖRTÉNELEM 9. – V. A MAGyARsÁG TÖRTÉNETE A kEzDETEkTőL 1490-IG
93
7 Egészítse ki István törvényeinek szövegét a hiányzó fogalmakkal!
E) Atyja halála után az ötödik évben – így akarta az isteni kegye-lem – elhozták az apostoli áldás levelét, s miközben a püspö-kök és a papság, az ispánok és a nép egybehangzó magasz-talásukat fennen kiáltozták, Isten kedveltje, István, királlyá választatott, s az olajkenettel felkenve a királyi méltóság di-adémájával szerencsésen megkoronáztatott.
(István király nagyobbik legendája) F) […] vonakodott a pogány nép nyakát a keresztény hit igájá-ba hajtani, s azon mesterkedett, hogy főembereivel együtt kivonja magát uralma alól. Mindezeket a dicsőséges kereszt jelének pártfogásával, Isten szülőanyja, az Örök Szűz Má-ria érdemeinek oltalmával Isten kedveltje, Márton főpap és
Szent György vértanú zászlaja alatt, vezéreik megölése után csakhamar szolgálatába hajtotta, a keresztség vizében meg-fürösztötte, és hűséges papok által osztván az üdvösség in-telmeit, az egy Istent imádni kényszerítette.
(István király nagyobbik legendája) G) Királyságának sorsául pedig, de kivált sarjadékának szapo-rításáért a római császári méltóságot viselő, szelíd erkölcsei miatt jámbornak nevezett Henrik húgát, név szerint Gizellát vette házastársul, kit miután olajkenettel felkentek, a korona viselésében társának ismert el.
(István király nagyobbik legendája)
A) Királyi hatalmunknál fogva elhatároztuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában ____________________ (1) felosz-tani, feleségének, fiainak és leányainak és rokonainak vagy az egyháznak ____________________ (2), és ezt halála után se merje senki érvénytelenné tenni.
B) A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára ____________________ (3) mindenki menjen a ____________________ (4), öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem (tűz-) őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le.
C) Hogy minden tekintetben erős és sértetlen béke honoljon mind az idősebbek, mind a fiatalabbak között, bármilyen jog-állásúak legyenek is, teljességgel megtiltjuk, hogy valaki másnak a bántalmazására ____________________ (5) rántson.
Ha ezt a jövőben vakmerőségétől ösztönöztetve megkísérelné, ugyanazzal a ____________________ (6) öljék meg.
D) ____________________ (7) ____________________ (8) építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a ____________________ (9) gondoskodjék, papról és könyvekről a ____________________ (10).
8 Hasonlítsa össze a Képes krónika királyportréit a megadott szempontok alapján! készítsen egy 10-12 mondatból álló rövid esszét! Nézzen utána, mi lehet az oka az eltérő ábrázolásnak!
A) Hanem László király egyre nagyszabásúbb dolgokra töre-kedve, és az erény útján egyre előbbre lépve nemcsak Ma-gyarországra, hanem a kereszténység valamennyi országá-ra szét áországá-rasztotta „édességének illatát”. Ezért amikor a római császár meghalt, a német hercegek és fejedelmek, az összes báró és főúr közösen és egy akarattal megkérték arra, hogy fogadja el a császárságot. De mert élete folyamán nemcsak a maga érdekét kereste, hanem a Jézus Krisztusét is, […]
ezért nem fogadta el az idegen és ismeretlen népek fölötti kormányzást.
Ám alig tudott Magyarországon megmaradni, hogy jámbo-ran és hűségesen szolgálja az Istent, és megfelelő eréllyel érvényt szerezzen a törvényeknek. Mert amikor a húsvétot Bodrogban ünnepelte, íme, követek érkeztek hozzá Fran-ciaországból, Hispániából, Angliából és Bretagne-ból, de különösen Wilhelmtől, a frank király fivérétől, akik tudtára adták, hogy meg akarják bosszulni a mindenható Istenen esett sérelmet, és azon gondolkodnak, hogy a szent várost és a legszentebb sírt kiszabadítják a mohamedánok kezé-ből. Ezért megkérték a dicső királyt, hogy legyen vezérük és parancsnokuk Jézus Krisztus hadseregében.
94
TÖRTÉNELEM 9. – V. A MAGyARsÁG TÖRTÉNETE A kEzDETEkTőL 1490-IGSzempontok
• az alkat jellemzői
• erények, belső tulajdonságok
• a király és környezete viszonya B) Az ő idejében sok gonoszságot követtek el, mint majd az
alábbiakból kiderül. Külsejére nézve visszataszító volt: bor-zas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó; ám ravasz és ta-nulékony.
Miután Jézus Krisztus említett zarándokai értesültek a dicső-séges László király haláláról, igen szomorkodtak miatta, majd követeket küldtek Kálmán királyhoz, és amire a dicsőséges Lászlót kérték, ugyanazt kérték tőle is, mert azt gondolták, hogy ő is ugyanolyan kegyes, mivel ugyanabból a vérből
való. Kálmán király viszont, hallva ezt, nemcsak azt nem ígér-te meg, hogy velük megy, hanem egyáltalán azt sem en-gedte, hogy a földjén átvonuljanak. Sőt hadsereget küldött ellenük, hogy megakadályozzák bevonulásukat az országba, mert úgy vélte, hogy martalócok azok, és nem zarándokok.
Ők viszont reményüket Istenbe helyezve, és abban a Jézus Krisztusban bizakodva, akinek a jelét viselték, nagy bátran bevonultak Magyarországra, és sokakat legyilkoltak a ma-gyarok közül.
TÖRTÉNELEM 9. – V. A MAGyARsÁG TÖRTÉNETE A kEzDETEkTőL 1490-IG
95
SZERB FEJEDELEMSÉGHORVÁTORSZÁG
1241
(KUNORSZÁG)
F
A) A szaggatott nyíl ___________________________________________________________________________ jelöli.
B) Az aláhúzott településnév ____________________________________________________________________ jelöli.
C) A zöld szaggatott nyíl a ______________________________________________________________________ jelöli.
D) A két kard a _______________________________________________________________________________ jelöli.
E) A piros nyíl a ______________________________________________________________________________ jelöli.
F) A zöld terület a _____________________________________________________________________________ jelöli.
9 Írja a táblázatba az Aranybulla vonatkozó cikkelyeit a tankönyv 187. oldalán olvasható forrásrészlet alapján!
II. András új intézkedései ellen országos mozgalom bontakozott ki. A hatalmas birtokadományozások több társadalmi réteget sértettek, és többeket bizonytalan helyzetbe hoztak. A birtokadományozásokból kimaradt magyar főnemesek köre rá-vette Andrást arra, hogy korlátozza bőkezűségét mind az adományok méretében és időbeli korlátlanságában, A) a jutalmazottak körében, B) a tisztséghalmozásban. C) A királyi birtokokon élő, katonáskodó társadalmi csoportok, a szerviensek és a vár-jobbágyok helyzete az eladományozott területeken kétségessé vált. Ha megnézzük az Aranybulla azon pontjait, amelyek a szerviensek jogi helyzetét garantálják, a kö-vetkezőket látjuk. A szerviensek személyükben szabad emberek, D) akik – egy ki-vételt leszámítva – kizárólag a király joghatósága alá tartoznak; E) adómentességet élveznek minden királyi adó alól, legyen az közvetlen pénzadó F) vagy természet-ben fizetett adó, G) és pontosan körülírja, hogy ezzel szemtermészet-ben milyen körülmények között van katonáskodási kötelezettsége a szervienseknek. H) A későbbi jogfejlődés szempontjából is fontos, hogy nemcsak személyében, hanem birtokaiban is szabad-sággal ruházta fel az uralkodó a szervienseit: ezt rögzíti a birtokok örökléséről szóló cikkely, amely majdnem teljes tulajdoni szabadságot adományoz. I) A várjobbágyok esetében ez nem történt meg, mindössze elismeri az Aranybulla, hogy őket szent Ist-ván valamilyen fokú szabadsággal ruházta fel, és ezek alapján társadalmi helyzetük fenntartására tesz ígéretet. J) Az egyéb intézkedések között voltak olyanok, amelyek egyes sérelmek közvetlen orvoslására vonatkoznak, és a király gazdasági és pénz-ügyi intézkedései K) ellen irányultak. Az 1222. évi Aranybulla ellenállási záradéka csak néhány személynek engedélyezte a királyi hatalommal szembeni fellépést. L)
A)
10 Az alábbi térképek a tatárjárás eseményeit és következményeit mutatják be. készítsen jelkulcsot a
térképek betűkkel jelzett részleteihez!
96
TÖRTÉNELEM 9. – V. A MAGyARsÁG TÖRTÉNETE A kEzDETEkTőL 1490-IG11 Tanulmányozza a kései Árpád-kor várait és várépítéseit bemutató szöveges és képi forrásokat, majd az ismeretei segítségével válaszoljon a kérdésekre!
12 Nevezze meg azokat az Árpád-házi királyokat, akikről a forrásokban szó van!
Amikor a tatárok váratlan betörése által – a mindenható Isten engedelmével – nagy veszteség érte országunkat, és lakói, ne-mesek, alacsony sorúak egyaránt, nagyobbrészt áldozatul es-tek a fent mondott népség öldöklésének, s kevesen marad-tak életben, ezért az ő sokasodásuk, védelmük, egyszersmind
megerősödésük kellő elősegítésére, báróik közös tanácsából, királyi tekintélyünknél fogva bizonyos erődítésre alkalmas he-lyeket híveinknek juttatunk, hogy várépítésre lehetőségük és módjuk legyen.
(IV. Béla király Miklós dubicai ispánnak, 1249)
NÉMET-RÓMA I BI RO DA LO M
ger Ütközetek a kiskirályokkal
Kiskirályok székhelye
5 0 10
1210–1250 1251–1260 1261–1270 1271–1280 1281–1290 15
a király magános ismeretlen