E) szentföldi alapítású, szegénységet fogadó lovagokból álló rend, amelyet a salamon templomának helyén kapott első épületéről neveztek el. Feladatuk elsősorban a zarándokok védelme és a hitetlenek elleni harc volt. Jelképük a fehér köpenyen lévő vörös kereszt volt.
F) Az egyiptomi remetékhez hasonlóan éltek. különálló há-zikókban, teljes csöndben elmélkedtek, imádkoztak, és fő-ként kódexeket másoltak. Lelkiségük sajátossága a „lélek szüzessége”, amely feltételezi a szív teljes tisztaságát, azaz minden teremtménytől való elszakadását. szinte sosem beszéltek, ha nagy szükségük volt valamire, jeleket hasz-náltak.
26 A középkorban az állam és az egyház is fellépett az eretnekekkel szemben. Az alábbi forrásrészlet tanulmányozása után állapítsa meg, mely tételeik jelentettek veszélyt a középkori világ rendjére, és mi-ért! A forrás kifejezéseinek felhasználásával fejezze be a megkezdett mondatokat!
Minden kathar közös hite a következő: az ördög alkotta a vilá-got, s mindazt, ami benne található. Valamint az Egyház minden szentsége, nevezetesen a vízzel való keresztség, s más szentsé-gek, nem szolgálják az üdvösséget, nem Krisztus és az Ő Egy-házának valódi szentségei, hanem hamisak, ördögiek, a gonosz Egyházához tartoznak. A katharok általánosan elfogadott hite szerint a testi házasság mindig is halálos bűn volt, s az
elkövet-kezendő életben a törvényes házasság nem kisebb büntetést von maga után, mint a házasságtörés vagy a vérfertőzés, sőt egyikért sem kaphat az elkövető szigorúbb büntetést. A katha-rok tagadják továbbá a test feltámadását. […] Esküt tenni semmi esetben sem engedélyezett, következésképpen halálos bűn.
(Egy korábbi kathar, Rainer Sacconi leírása; 13. század)
(Kathar: ezek az eretnekek Albi városáról – albigens – vagy a görög cathaaroi –’tiszták’ – szóról kapták a nevüket.)
A rend neve Német Lovagrend Karthauzi Ciszterci Ferences Templomos Domonkos
A leírás betűjele
1. Az egyház létét tagadták akkor, amikor kimondták, hogy
2. A hűbéri kapcsolatok létrejöttét veszélyeztette az a nézetük, miszerint
3. A család rendjét aláásta az a gondolatuk, hogy
4. A királyi tekintélyt kétségbe vonta az az állításuk, miszerint
78
TÖRTÉNELEM 9. – IV. A kÖzÉPkoRA) Alapformáját a római bazilikától örökölte.
B) Jellegzetes homlokzati eleme a rózsaablak.
C) kötelező tartozéka a kupola.
D) A falakra nehezedő súly levezetését támpillérekkel oldja meg.
E) Mennyezete félköríves boltozat.
F) A vaskos falazat hivatott a tető nyomásának levezetésére.
G) Magassága két egymás fölötti karzatot is lehetővé tesz.
H) Megépítésének lényeges eleme a fény hatásának erősítése.
I) Belső terét hosszanti főhajó és mellékhajók tagolják.
J) A kis ablakok egyik célja a misztikus homály elérése.
K) Főportálja nyugatra nyílik.
27 Az alábbiakban egy román és egy gótikus székesegyház képét és alaprajzát látja. Ismeretei segítsé-gével válassza ki a felsorolt megállapítások közül azokat, amelyek a román, a gótikus építészetre, illetve mindkettőre vagy egyikre sem igazak!
Román
Gótikus
Mindkettő
Egyik sem
TÖRTÉNELEM 9. – IV. A kÖzÉPkoR
79
28 Az alábbi tudósítások a középkori és a kora újkori pestisjárványokról szólnak. Elolvasásuk után írja a betűjelüket a táblázat megfelelő rubrikájába! (Egy betűjel több helyre is kerülhet!)
29 Tanulmányozza a nagy pestisjárványt bemutató forrásokat, majd ismeretei segítségével válaszoljon a kérdésekre!
A) […] a mondott esztendő [1348] tavaszának elején kezdettek mutatkozni a pestis fájdalmas pusztításai. És nem olyképpen jelentkezett, mint Keleten, hol a kikerülhetetlen halálnak nyilvánvaló jele volt, ha valakinek megeredt az orra vére;
hanem a kezdetén: férfiaknál, nőknél egyaránt a lágyékukon vagy a hónuk alatt bizonyos daganatok támadtak, amelyek néha akkorára nőttek, mint egy rendes alma, néha akkorára, mint egy tojás, vagyis voltak nagyobbak, voltak kisebbek, amelyeket a nép „búb”-nak nevezett.
(Giovanni Boccaccio: Dekameron) B) Mikor látott vagy hallott az ember ilyent, miféle évkönyvek-ben olvasta valaha, hogy üres házak, elhagyatott városok, gyászba öltözött falvak, holttestektől borított mezők, bor-zalmas, hatalmas pusztaság van mindenütt. Hogyan tud-nak erről képet alkotni az utódok, mikor azok, akik az ese-ményekben benne élnek, nem tudnak hinni a szemeiknek.
Este még barátaival étkezik az ember, éjjel szörnyű kínokat szenved, reggelre halott, s három hónapon belül követik gyermekei s egész családja.
(Francesco Petrarca: Epistolae familiares [Családi levelek])
C) Az Úr 1349. esztendejében bűnbánók kezdték járni a vilá-got. Németországból rajzottak ki. Nyilvánosan vezekeltek, sokágú szöges korbáccsal verték magukat, hátuk-válluk föl-hasadozott belé. […] Vallási alázatból történt mindez: így könyörögtek az Urunkhoz, hogy csillapítsa haragját, hogy ne sújtson már le ostora, azaz a világon szerte dúló beteg-ség, amit epidémiának neveznek. Mindenfelé a lakosságnak legalább az egyharmadát ragadta el ez a betegség. A vezek-lések sok embert mentettek meg a haláltól, mert előzőleg semmiféle gyógyír nem használt ellene.
(Jean Froissart: Krónikák) D) […] a gödörrel, azt hiszem, szeptember 4-én készültek el,
szeptember 6-án kezdtek el benne temetni, és szeptember 20-áig, tehát mindössze két hét alatt 1114 holttestet dobtak bele. Ekkor be kellett fedniük, mert a tetemek a talajtól már hat lábra feküdtek. […] Rendeletileg szigorúan tilos volt bár-kinek a gödrök közelébe menni; kezdetben ez az intézkedés csupán a fertőzés megakadályozására szolgált, később azon-ban még indokoltabbnak bizonyult, mert akadt sok olyan beteg, hagymázas ember, aki halálát közeledni érezvén, ta-karóba vagy pokrócba burkolózva a sírhoz futott, beleugrott vagy – ahogyan mondták – eltemette önmagát.
(Daniel Defoe: Beszámoló a pestis évéről)
Az Úr 1348. évében majd az egész föld területén olyan nagy ha-lálozás pusztított, amelyhez hasonlót alig ismerünk. Az életben maradottak alig voltak elegendők ahhoz, hogy eltemessék a halottakat, vagy irtózattal elkerüljék őket […] Akik egészsége-sek voltak, a félelemtől fejvesztetten menekültek, így számosan haltak meg gondatlanságból, akik lehet egyébként megmene-külhettek volna. […] Ehhez a bajhoz jött még egy másik: az a
hír terjedt el, hogy […] megmérgezték a folyókat és kutakat, és ettől terjedt el annyira a pestis. Ez az oka annak, hogy annyi keresztény és zsidó, ártatlanok és feddhetetlenek megölettek, megégettettek vagy kínzást szenvedhettek, holott mindez a csapás a csillagok állásából, vagy isteni bosszúból eredt.
(14. századi francia krónika)
Állítások A forrás betűjele
1. A járvány vallásos-misztikus népi mozgalmakat eredményezett.
2. Az idézetben a hatóságok járvánnyal kapcsolatos intézkedéséről van szó.
3. A tudósítás a betegség szimptómáiról (tüneteiről) beszél.
4. A tudósítás kronológiai adatot is tartalmaz.
5. A forrás a pestis kortárs szemlélőre tett érzelmi hatásait részletezi.
6. A szerző úgy véli, csak a hit lehet hatásos a ragály ellen.
7. A forrás a pestis eredetére is tesz utalást.
8. A járvány elsősorban a városokat sújtotta.
80
TÖRTÉNELEM 9. – IV. A kÖzÉPkoR Az 1300 és 1400 közötti népességcsökkenés (%)A pestis elterjedése és a pusztítás mértéke