Az ingatlan nem zeti vagyon h a rm a d ik alkotó ele
m ét az épületek képviselik. Noha ezek n ek becslése m á r n a g y o b b nehézséggel jár, mégis m egközelítő p o n tosságú e re d m é n y t b iztosítanak a h á z a d ó k a ta s z te rre vonatk o zó bőséges, m egbízható és részletes statisztikai adatok, a m ely ek úgy M agyarországon, m in t A usztriá
ban re n d e lk ez é sü n k re állanak.
A) A m a g y a r szent k o ro n a ország ain ak é p ü le te k ben fekvő v ag y o n át a h ázadóstatisztika felhasználásá
val állap íth atju k meg. A h ázadó M agyarországon két
féle: h á zb é ra d ó és bázosztályadó. Az uj házadó-tör- vén y (1909 : VI. t.-cz. 8. §-a) érte lm é b en a tényleg b é r
b e a d o tt la k ó h áz a k és egyéb épületek kivétel nélkül m in d e n ü tt h á z b é ra d ó alá esnek; de a ki n e m bérelt 1
1 Statistische Mitteilnni/en über das österreichische Salzmonopol im Jahre 1910. — Wien 1912 (221 lap); — im Jahre 1909. — Wien 1911 (215. lap).
épületek is h á zb é ra d ó alá tartoznak, még pedig a tényleg k ib é re lte k k el tö rt é n t összehasonlítás utján meg- beesült h a sz o n é rté k (bérhozadék) alapján, azokban a községekben (városokban), a m e ly e k b en a lak részek nek legalább a fele b é rb e van adva. A hol a lakrészek felénél k ev esebb van b érb e ad v a , ott a ki n e m b é re lt lakrészek házo sztály ad ó alá esnek. (20. §.)1 K itűnik e ren delkezésekből, hogy a n a g y o b b v árosok házai, te h á t az é rté k ese b b épületek, re n d s z e rin t h á zb érad ó k ö telesek , inig a kisebb k özségekben levő é rté k te le n e b b házak, te h át az épületek, tú ln y o m ó része házosztály ad ó alá esik. — Végül e lő re b o csá tju k még azt is, hogy a Ma
g y a rb iro d a lo m b a n az épületek n ek , az adózás szem pontjáb ó l két nagy c so p o rtját k ü lö n b ö z te tjü k m eg: az ad óköteles és ad ó m en tes házakat. Az u tó b b i cso p o r
to t — a m ely ism ét ideiglenesen és álla n d ó an a d ó m entes h áza k a t foglal m a g áb an — a becslésnél szin
tén szám ításba kell venni, a m it az a k ö rü lm é n y tesz lehetővé, hogy az ideiglenesen ad ó m en tes épületek adója szintén elő lesz Írva ugyan, de n e m kivetve és igy azok h aszo n érték e a h á za d ó k a tasz terb ő l u g y ancsak kitűnik.
A m a g y a r szent k o ro n a ország aib an lévő a d ó köteles és ideiglenesen a d ó m en tes h ázak b érjö v ed elm i és adózási viszonyait a túloldali tá b lá za t tü n te ti f ö l . 2 Úgy az adóköteles, v a lam in t az ideiglenesen ad ó m en tes h á za k n y e rs b é rjö v e d elm e Budapesten éven
k én t átlag 159,945.127-33 K; é p ü letfen n tartási költségre 10%-ot leütve, a tiszta h ázb é rjö v e d e lem 143,950.61460 koro n a. T ő k e é rté k g y a n á n t tek in tettel arra, hogy az adót n em vonjuk le, e jövedelem lizenötszö- 1
1 A liázadó részletkérdéseire 1. Fellner F .: «Die Reform der direkten Steuern in Ungarn» (Schanz: Finanzarehiv 1913. XXX. Jahrg. 1. Bd. — 17(5 u. fl'.).
" E táblázatban foglalt adatokat Pap Mihály miniszteri tanácsos ur, a pénzügyminisztérium IH/a főosztályának főnöke volt szives rendelkezésünkre bocsátani.
26
É V
Az összes adóköteles és ideiglenesen adómentes házak nyers házbérjövedelnie koronákban
Az adóköteles valamint az ideiglenesen adómentes házak után
les és ideiglenesen a d ó m en tes h á z a in a k tő k e érték e 2,159.259,219 korona. E h h e z adva a fővárosi á llan d ó an a d ó m en tes é p ü letek é rté k e fejében 168,136.100 k o r o n á t,1 k a p u n k B u dapest összes é p ü letein e k tő k e érték e g y a n án t 2,327.395,319 k o ro n á t. Ez e re d m é n y m egbíz
hatósága k itű n ik egy m ás m ó d szer alapján keresztül vitt becslésből, a m e ly e t egészen m ás term észetű a d a tok felhasználásával k ís é re lü n k meg. B udapest székes- főváros te rü le té n az uj ép ítk e zé se k (uj la k ó h áz a k és egyéb épületek) szám a 1874-től, vagyis a főváros eg y e
sítésétől 1910-ig, te h át 36 év alatt 16.038. E zekre az uj építk ezések re — a h ivatalos a d ato k s z e rin t2 — össze
sen 1,511.748,415 k o ro n a fo r d itta to tt Egy épü let te h át átlag 94.260-40 k o ro n á b a került. Budapesten, 1910. év végén volt 19.637 épület. E gy épület építési é rté k én e k 94.26040 k o io n á t véve, a főváros összes épületeinek építési é rték e 1,850.991,474-80 korona. Ez az e re d m é n y a fenti 2-327 m illiárdhoz közel áll, ha te k in te tb e vesz- szük, hogy a b érjö v ed elm i é rté k az 1912. évi a d ato k alapján á llap íttato tt meg, mig az építési é rté k b e n csak az 1910. év végéig em elt é p ü letek építési költsége fog
laltatik és 1911. és 1912-ben is m in teg y 200 millió k o ro n a fo rd itta to tt ép ítk e zé se k re és igy az építési é rték is m eghaladja a 2 m illiárdot. Az eltérés a b é ré rté k ja v á r a a b b a n találja to v á b b i m a g y arázatát, ho g y a 20—30 év előtt ép ítkezésekbe fektetett tőke az á ltalá
nos érté k em e lk e d é s folytán m a sokkal tö b b e t ér, m e rt
1 Budapest székesfőváros tulajdonában lévő összes épületek értéke 1908-ban 168,136.100 K volt; ezek — egy-két bérháztól eltek in tve— állandóan adómentesek, mert rendeltetésük szerint részint kórházak, részint iskolák, katonai laktanyák, vásárcsarnokok stb. (T h irrin g : Budapest Székes Főváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve X. 1907—1908. — Budapest 1913.—
127. lap.)
1 Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve 1894. — Budapest 1896. — (218. és 225. lap); — 1903. Budapest 1905. — (172 lap.) Budapest Székes Főváros Közigazgatása és Közállapotai az 1909. évben. Budapest 1913 (140. és 141. lap).
a h á z b é re k álla n d ó an em elk ed n e k és az é p ü letek é rté kének m egállapításánál helyesen csakis a h á z b é rjö v e d e lem ből leh et kiindulni.
Kérdés m á r most, m e n n y i a M ag y arb iro d alo m b an lévő összes é p ü letek tő k e érték e ? A fenti táblázatból ki
tűnik hogy vidéken az évi h ázb érjö v ed elem 207,728.898 29 k o ro n a ; m in th o g y a vidéki h ázak általáb an nem olyan szilárdan épülnek, m in t a fővárosiak, ép ü letfen n tartási költség czim én ebből 15%-ot ü tü n k le és a zig y n y e rt 176,569.56355 k o ro n a tiszta h á zb é rjö v e d e lem húszszo
rosa (5°/0 tőkésítés) fejében 3,531.391,271 k o ro n á t ve
szünk a vidéki h ázb é ra d ó k ö te les házak tő k e érték e gy a
nánt. A h á z b é ra d ó alá eső összes adókö teles és ideig
lenesen a d ó m en tes épületek lio z a d é k é rté k e : 5,690.650,490 korona. M inthogy a h á z b é ra d ó kivetésénél és a ház tiszta h a sz o n é rté k én e k m egállapításánál adóalap-eltit
kolás alig fo rd u lh at elő, ezt az e re d m é n y t a valóság
nak m egfelelőnek tekin th etjü k .
Kevésbbé m e g b ízh ató m ódon á llap íth ató meg az országnak h ázo sztály ad ó alá eső épülettöm ege, a mely általában cse k é ly eb b é rté k et képvisel, m e rt — elte
kintve n é h á n y é rté k ese b b kastélytól és n y a ra ló tó l, a városi k ö z p o n to k tó l távolabb eső és a gazdaságilag g y engébb elem ek lakta kisebb h á za k a t és é rté k te le neb b k u n y h ó k nagy számát foglalja m agában. A h á z osztályadó alá eső épületek tő k e érték e g y a n án t — egyéb a d ato k h iá n y á b a n — a h ázosztályadó kétszázszorosát vesszük, »ekintettel arra, hogy az 1881 : LX. t.-cz.
148. §'-a szerint az árv e rése k n él a kikiáltási á r h á z osztályadó, alatt álló ingatlanoknál az évi állam adó kétszázszoros összegében állapítandó meg. A fenti t á b lázat szerin t az ad ó k ö teles és ideiglenesen a d ó m en tes h á za k házo sztály ad ó ja 11,606.01301 k o ro n a , a m in ek 2,321.202,602 k o ro n a tő k e é rté k felel meg. Az a d ó k ö te les és ideiglenesen ad óm entes összes h ázak értékéhez,
V. i. 8,011.853,092 k o ro n á h o z adva az álla n d ó an a d ó
m entes é pületek é rté k ét 563,083.935 k o r o n á t ,1 k a p ju k a m ag y ar szent k o ro n a országai összes é p ü letein ek tő k e érték é t: 8,574.937,027 koronát.1 2
B) Az osztrák b iro d a lo m b a n az é pületek érték e ép oly m ó d sze rrel p u h a to lh a tó ki, m in t M agyarorszá
gon, m e rt szintén teljesen m egb ízh ató és részletes ad a
tok állan ak a statisztikus re n d elk ezésére és a h á z a d ó re n d sze r a két állam b an lényegileg azonos.
Az adóköteles, v alam in t az ideiglenesen a d ó m e n tes házak n y e rs h á zb é rjö v e d e lm e Bées b iro d a lm i székes- főváros te rü le té n az 1910. év végén 307,836.005 k o ro n a volt.3 É p ü letfen n tartási költség fejében levonva 10%-oi, 277,052.405 K tiszta b é rjö v e d elm et kapunk. E n n e k ti
zenötszöröse (mintegy 6‘5°/0 tőkésítés) adja Bécs a d ó köteles és ideiglenesen a d ó m en tes ép ü letein e k tő k e é rté k é t: 4,155.786,075 k o ro n á t. 40,446 bécsi épület kö
zül 38,913 épület h á z b é ra d ó k ö te les és ideiglenesen a d ó mentes, mig 1533 állandóan adóm entes. T eh át egy a d ó köteles ház átlagos értéke 106.797 k o ro n a ; 1533 állan
dóan ad ó m en tes ház é rték e fejében 163,719.801 k o r o nát szám íthatunk. Bées összes épületein ek é rték e te h át 4,319.505,876 K.
Vidéken az ad óköteles és ideiglenesen a d ó m e n te s házak évi n y e rs h ázb é rjö v e d e lm e 470,387.885 k o ro n a .4 É pületfen n tartási költség fejében — ép ugv és ugyanaz okból, m in t M agyarországra n é z v e — 15%-ot levonva, a fe n n m arad ó tiszta házbérjö v ed elem 399,829.703 korona.
E nnek húszszorosa (5% tőkésítés), az osztrák vidéki
1 Ebből 108,136.100 K a fővárosi és 394,947.835 K az állami épületek értéke.
(L. 25. la]) 1) jegyzet és 14. lap.)
3 12 év előtt 4'432 milliárd koronára becsültük az épületek értékéi, de ez eredményben sem a vidéki ideiglenesen adómentes, sem az ország állan
dóan adómentes épületei nem voltak benn. (Fellner F. id. ért. 116. lap.) 3 Mitteilungen des K. K. Finanzministeriums. XVII. Jahrg. Erstes Heft. — Wien 1911 (295. lap).
4 Az összes nyers házbérjövedelcmből 778,223.890 K-ból levonva Bécs házainak bérjövedelmét, kapjuk a vidéki házak bérjövedelmét. (Az adatokra I. Mitteilungen des K. K. Finanzministeriums. XVII. 1. — 306. lap.)
30
h á z b é ra d ó k ö te le s és ideiglenesen a d ó m en tes h ázak tő k e
é rték éh ez : 7,996.594.060 k o ro n á h o z vezet. Már m o st a hivatalos a d ato k b ó l k itűnik, ho g y az e k a te g ó riá b a ta rto zó épületek száma 640.338 és ebből 10.124 á lla n dóan adó m en tesd E g y vidéki h á zb é ra d ó k ö te les ház é rték e e szerint 12.332 k o ro n a és igy az állan d ó an a d ó m en tes vidéki házak értéke fejében 124,849,168 k o ro n á t v e h e tü n k fel. Ha te h át e 124849 m illiót a fenti 7996 m il
liárdhoz adjuk, az igy n y e r t 8,121.443,228 k o ro n a Bécs ép ü letein e k értékével együtt adja a h ázb é ra d ó k ö te les, ideiglenesen és á llan d ó an h á z b é ra d ó m e n te s összes bécsi és vidéki épületek tő k e é r té k é t: 12,440.949.104 koronát. E h h ez a h á zo sztály ad ó k ö teles é p ü letek értéke adandó.
A h ázosztályadóköteles épületek é rté k én e k kipu- hatolása a valóságot m á r kev ésb b é m egközelítő e re d m é n n y el tö rtén h etik , ép úgy, m in t azt M agyarországra nézve is láttuk. — Az a p én zü g y m in iste ri re n d e le t,1 2 3 am ely az illeték eg y en érték alá eső vagyon bevallását szabályozza, elrendeli (13. §. b) pont), hogy a házosz- tály ad ó alá eső lak ó ép ü lete k b e v allo tt érték e g y a n á n t a házosztályadó 100 — illetve 150-szeresénél kisebb összeg el n em fogadható. Valódi érték g y a n á n t tehát n a g y o b b összeg lesz a n em zeti vagyon leltá rá b a b e á l lítandó.
Az osztrák végrehajtási tö rv é n y b e n sem találunk közelebbi ú tm u ta tá st az árv e rés alá k e rü lő házo sztály ad ó k ö teles lakó ép ü letek é rté k é n e k m egállapítására, m e rt
1 U. ott 322. és 323. lap. Ugyanis a házbéradóköteles és ideiglenesen adó
mentes házak száma 680.784; ebből levonva a 40.446 bécsi ugyané kategóriába eső házat, marad 640.338 vidéki ház. Ebből 10.124 állandóan adómentes; mert a 11.657 állandóan adómentes házból 1533 ilyen ház van Bécsben.
3 Verordnung des K. K. Finanzministeriums vom 10. Október 1910. Ii. G.
III. Nr. 186. betreffend die Einbekennung des dem Gebührenäquivalente unter
liegenden Vermögens, dann die Bemessung und Entrichtung dieser Abgabe für das siebente Dezennium (1911 bis einschliesslich 1920).
c törvény 140. §-a é r t e l m é b e n 1 ez é p ü letek kikiáltási á rát külön becslés u tján p u h a to ljá k ki. Ennél fogva egyéb tá m p o n to k h iá n y á b a n A usztriáb an is az adó kétszázszorosát vesszük a h á zo sztály ad ó alá eső ép ü letek értékének, am ely é rték k iszám itásn ál abból in d u lunk ki, m in th a a h ázo sztály ad ó a 4% -kal tő k ésített tiszta h o z a d é k n a k 1344% -os h á n y a d a lenne. (A legala
c so n y ab b h á zb érad ó -tétel A usztrában 1 5% -)1 2 A h á z osztályadó A u sztriában 1910-ben 12,508.086 K összeg
ben volt e lő írv a ,3 a m e ly n e k a kifejtettek szerint 2,501.617.200 k o ro n a felel meg, m in t a házosztályadó alá eső a d ó k ö teles és ideiglenesen a d ó m en tes é p ü letek értéke. H ázosztályadó alá eső házak összes szám a 1910-ben 3,038.626 volt, a m e ly b ő l 47.403 álla n d ó an a d ó mentes. Egy h á zo sz tály ad ó k ö teles ház átlagos érték e 823 K és igy a h á zo sztály ad ó alól álla n d ó an m en tes házak 39,012.669 K érté k ét képviselnek. Ha m ost az összes h ázo sztályadóköteles és ez alól á llan d ó an m entes é pületek 2,540.629,869 K értéket, az összes h ázb é ra d ó - köteles és ez alól állandóan m en tes épületek fent talált 12,440.949,104 K érték éh ez adjuk, úgy az osztrák b iro dalmi ta n ác sb an képviselt k irályságok és országok é p ü letein ek összértéke g y a n á n t 14,981.578,973 koronát á llíth a tu n k az osztrák nem zeti vagyon leltáráb a.4
Ausztria és M agyarország épületein ek é rté k e együtt 23,556.516,000 K é rté k e t képvisel.
1 Executionsordnuny. Gesetr vom 27. Mai 1896. R. G. Bl. Nr. 79.
5 Gesetz vom 9. Február 1882. R. G. Bl. Nr. 17. betreffend einige Abände
rungen der Gebäudesteuergesetze. § 6.
s id. Mitteilungen. 329. lap.
4 Roschmann-Hörburg Ausztria épületeinek összértékét 6.396.100.000 K-ban állapította meg 1885-ben, de e becslés hibája, hogy e tételben csak az adó
köteles épületek -vétettek számba, az ideiglenesen és állandóan adómentes épületek nélkül, (id. m. 73. lap); Schiff Walter pedig (id. ért. 44. lap) szintén ugyanily összegben : 6,346.065.750 K-ban ; Inama-Sternegg szerint 1893-ban az épületek forgalmi értéke Ausztriában 9,608.704.880 K volt. (Von Inama- Sternegg: Die Ergebnisse der Erbschaftssteuer etc. id. h. 14. lap.)
Az osztrák és m a g y a r n em zeti vagyon ingatlanai te h át a következő é rté k ele m e k b ő l állan ak :
- , , . t . O sz trák és m e g v á r
M ag y aro rszág A u sz tria m o n a r c h i a '
F öldbirtok ____________ 19,818.717.646 K 28,955.301.651 K 48,774.019.297 K Bányák és k o h ó k ... 2,223.185.592 « 5,629.888.920 « 7,853.074.512 '<·
É pületek ______ 8,574.937.027 «___ 14,981.578.973 « 23,556.516.0(H) « ingatlan vagyon „
7
~ 30,616.840.265 K 49,566.769.544 K 80,183.609.809 Kh. A közlekedési eszközök.
Úgy a m agyar, v alam in t az o sztrák nem zeti vagyon je le n ték e n y alkotó részét teszik a közlekedési eszkö
zök, am elyek részint a földterülethez, részint az é p ü letekhez, részint az ingó v a g y o n h o z v o ln á n a k szám í
tandók. Minthogy azonban a közlekedési eszközök é r
tékének kipuhatolása, a rend elk ezésü n k re álló a datok term észeténél fogva, alkotó elem eik re szétbontva nem vihető keresztül, de ez k ü lö n b e n is m ódszertan i h ib a lenne, m e rt a közlekedési eszközök egyes kategóriái n a g y o b b é rté k e t képviselnek, m in t egyes alkotó elem eik összértéke, ezért a közlekedési eszközöket külön-k ü lö n m egállapított b e c s é rté k ü k szerint fogjuk a nem zeti vagyon le ltá rá b a beállítani. Az a k ö rü lm én y , ho g y a fö ldbirtoknál csak a te rm ő fö ld et leltároztuk, az é p ü leteknél pedig az e c so p o rtb a tarto zó h ázak at Magyar- országra nézve nem v ettük szám ításba, A usztriára nézve pedig — ad ato k h iá n y á b a n — az állam -kincstári é p ü letek érték e egyáltalán n e m szerepel, a kettős szám í
tás elkerülését biztosítja. A közlekedési eszközökhöz ta rto z n a k : a k ü lö n b ö ző kő u tak , a vasutak, a vizi utak, a posta, tá v ird a és telefon.
A) 1. A közlekedési eszközök első cso p o rtját az utak képezik, a m e ly e k a m a g y a r szent k o ro n a országaiban h á ro m osztályba oszthatók. M egkülönböztetünk állami u takat, m e ly e k n ek hossza 1911-ben 11.3955 kilo m eter v o lt; tö rv é n y h a tó sá g i utakat, a m e ly e k n ek hossza 37.215*6 k ilo m e te r; községi közlekedési utakat 44.668-4
km. hosszban, végül v asúti h o zzájáró u ta k a t 5006 km . h o ssz b a n ,1 a 75.361-8 km. hosszúságú községi közdűlő utak, p ro b lé m á n k sze m p o n tjá b ó l jelentőséggel nem b ír nak. M ennyi ezek n ek a k ü lö n b ö ző országos és helyi érd ek ű k ö zlek ed ési k ö z u ta k é rté k e ? Az u tak c se re fo r
galm on kívül á lln a k ; te h á t eladási, forgalm i é rté k ü k nincs. A m ezőgazdaságilag h asz n o síto tt fö ld b irto k h o z h aso n ló an , h o zad ék u k sze rin t sem b e csü lh e tő k , m e rt nem a d n ak h o z a d é k o t; te h á t h o zad ék i é rté k ü k rő l sem leh et szó. A k ő u ta k é rté k é n e k k ip u h a to lá sá n á l a sta tisztikus k ö v etk ezésk ép én csakis azok előállítási k ö lt
ségeire tám aszkodhatok, m e rt fel kell tételezni, hogy az utak ép ítése k ö rü l fe lm e rü lt á ld o zato k n em h o z at
tak volna, ha az u tak é rté k é b e n azok teljesen meg nem té rü ln é n e k , h a az u ta k é rté k é b e n az építési k ö lt
ség ek ért teljes k á rp ó tlá s nem volna meg. Nem kell k ü lö n h angsúlyozni, hogy az ily n em ű é rté k k ip u h a to - lások szükségképen oly m esszire m en n ek vissza, hogy a tén y leg es á lla p o tró l nem is a d h a tn a k teljesen hű képet, úgy hogy az ú th á ló z at jelen leg i érté k érő l csak m egközelítő tájék o zást n y e rh e tü n k . H ieronym i Károly, n éh ai k e re sk e d elem ü g y i m iniszter, a közlekedésügy egyik leg k iv áló b b szak em b ere, 1869-ben az állam i k ö z
utak ép ítését k ilo m e te re n k in t átlag 11,088 frtra, (22.176 K), a m egyeit 5676 frtra (11.352 K) b e c sü lte .1 2 3 T e k in te t
tel arra, hogy 1867-ben a m ag y aro rszág i állam i és tö r v én y h ató ság i k ö zú th áló za tn a k több m in t a fele m ár ki
1 Magyar Statisztikai Évkönyv. 1911. — Budapest 1912. (223. lap.)
5 Francziaországban az állami utak építési költsége kilométerenként átlag 29.476 frankba ( = 27.796 K) került, a hivatalos adatok szerin t; az egész franczia (állami, megyei, községi) úthálózat építési költségét 4 milliárd frankra becsüli Hieronymi 40 év előtt. (Hieronymi K ároly: «A közmunkaügyek állami keze
lése Francziaországban». Budapest 1874. — 189, és 183. lapon). Svájczban az állami utak kilométerenkénti építési költsége Bern kantonban 26.574 frank (:--- 25.246 K). L. C. Mühlemann: Untersuchungen über die Entwickelung der wirtschaftlichen Kultur und die Güterverteilung im Kanton Bern. (Mitteilun gen des Bernisehen statistischen Bureaus. Jahrg. 1905. — Lieferung II.
232. lap).
3
34
volt építve, ez átlagos építési költséget elfo g ad h atju k
— egyéb a d a to k h iá n y á b a n — az egész ú th á ló z a tra és e szerin t az állam i k ö z u tak 252,706.608 k o ro n a, a tö rv é n y h a tó sá g i u ta k 422,471.491 k o ro n a é rté k e t k é p viselnek. Ezt a b ecslést m in im a lisn a k kell tek in te n ü n k , m e rt a m u n k a b é re k és u ta k ép íté sé re felh aszn ált fedő
an y ag o k ára azóta lén y eg esen em elk ed ett. Az állam i k ö zu tak h á ló za tá n ak n a g y o b b m érv ű g y a ra p o d ása a tö rv én y h ató ság i k ö z u tak k a l szem ben — ha a 12 év előtti állap o to t szem elő tt ta rtju k — csak látszólagos és a rra v ezeten d ő vissza, hogy a tö rv é n y h a tó sá g i u tak egy részét az állam saját kezeléséb e v ette át. Az 1911.
évre v o n atk o zó állam i z á rsz ám ad á sb a n az állam i köz
u tak könyv- és le ltá ri é rté k e 194,062.58378 k o ro n á b a n van felvéve.1 A községi u ta k építési k ö ltség eirő l köz
v etlen a d a ta in k n in c se n e k ; de figyelem be véve, hogy az I. osztályú községi u ta k k ilo m e te re n k in ti átlagos építési költsége F ran c z iao rsz ág b a n 4220 fr a n k ,2 és k i
in d u lv a abból, h o g y a k é t ország állam i u ta in a k k ilo m e te re n k in ti k öltségei k ö z ö tt (22.176:27.796) u g y an o lyan az a rá n y , m in t a községi u tak átlagos építési költségei között, az I. o sztály ú községi közlekedési k ö zu tak k ilo m e te re n k in ti költsége M agyarországon 3190 k o ro n á b a n v eh ető fel. A 44.6684 km . hosszú községi közlekedési k ö zú th áló zat e sz e rin t 142,492.196 k o ro n a é rté k e t képvisel. A községi közd ű lő u ta k ró l és a vasúti h o zzájáró u ta k ró l a d ato k h iá n y á b a n n em s z ó lh a tu n k .—
Az állam i, tö rv é n y h a tó sá g i és községi k ö zu tak e g y ü t
tes é rté k e a m a g y ar szent k o ro n a o rszág aib an 817,670.295 k orona.
2. Az u tak kiegészítő részét képező h id a k össz
é rté k é rő l a d a ta in k nincsen ek . Az 1911. évi állam i z á r
szám ad ásb an a b u d a p e sti állam i h id a k 49,195.428-28 K
1 A m agyar szent korona országainak állami zárszám adása az 1911. évre.
(263. lap).
i Hieronymi id. in. 249. lap.
érték b en v a n n ak k im u ta tv a .1 A részin t vas-, részin t kő- és faszerkezetű h id a k szám a m á r 1897-ben 4243 v o lt,1 2 * 4 * * azóta szám uk em elk ed ett. E zek n ek m egközelítő é rté k é ből felvilágosítást n y e rü n k a h id a k ra fo rd íto tt k ia d á sokról, a m ely — a h iv atalo s a d ato k s z e r i n t — 1867-től 1911-ig 31,734.598 K-ra rú g o tt.8 A h id a k m egközelítő összértéke fejében 80,930.026 K á llíth a tó a nem zeti vagyon leltáráb a.
3. Mig a n y u g ati állam o k b an a nem zeti vagyon je le n té k e n y része van m esterség es vizi u ta k b a fektetve,
addig M agyarországnak, a 235 km . hosszú Ferencz-csa- to rn á tó l és a 115 km. hosszú B ég a-csato rn átó l eltekintve, m esterséges vizi ú th á ló z ata nincsen. E k é t c sa to rn a é rté k én e k m eg állap ítására p o n to s és közvetlen ad ato k nem állan ak ugyan re n d e lk ez é sre , de hozzávetőleges é rté k ü k k ip u h a to lh a tó . A 1411 km. h o sszb an te rv e ze tt B ud ap est-cso n g rád i csato rn a, a m ely a D unát a T iszá
val összekötni lesz hivatva, a részletes és b e h ató h iv a talos szám ítások sze rin t k ilo m é te re n k é n t átlag 367.000 K-ba fog k e rü ln i.1 É pítési költség g y a n án t ily m agas összeget k ilo m é te re n k é n t a F e re n c z-c sato rn ára te rm é szetesen nem szám íth atu n k . De a c sa to rn a hozadéki é rték e is m eg állap íth ató , te k in te tte l a rra , hogy a n n ak h aszn álata u tá n v ám d ijat szed n ek a fe n ta rtá si és üzem i költségek fedezésére. A F e re n c z-c sato rn a, a m elynek üzem ét egy részv én y társaság v ette át, 1911-ben 731.915 K n y e re sé g et m u ta to tt k i; az osztalék az utolsó 30 év alatt
1 Id. m. 261. lap.
2 A kereskedelemügyi miniszternek 1897. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése. Bpest 1898. — 21. és 25. lap. — Ez adatok szerint 1867 —1897-ig a 4243 vas-, kő- és faszerkezetű hidra az állam 5,863,900 frtot költött, V. i. egy hidra átlag 2764 koronát (a budapesti nagy állami hidakat ide nem számítva).
8 U. ott 27. lap és Magyar Statisztikai Évkönyv 1911. — (224 lap). A buda
pesti állami hidak a pénzügyi, a többi hidak a kereskedelemügyi ministerium hatáskörébe tartoznak.
4 Adatok a Duna-Tisza csatorna kérdéséhez. Kiadja kereskedelemügyi m.
kir. minister. — Budapest 1905 (110. lap).
3*
oo
1—1 Va% k ö zö tt m ozog. 1883 óta é v en k é n t átlag 124% . Ha a 731.915 K n y e re sé g et 2 ’66% -kal tő k é sítjü k : 27,130.855 K h o zad ék i é rté k h e z ju tu n k . A Ferencz- c sato rn a tő k e érték e g y a n á n t e tá rsu la ti m érlegben fel
vett 27,090.000 k o ro n a é rté k e t (v. i. k ilo m eteren k in t 115.276 K-t) fogadjuk el. Az állam i tu la jd o n t képező és illeték m en tesen h a jó zh a tó B éga-esatorna é rté k e ily m ódon m eg állap ítv a 13,256.740 K. Vagyis a két csa
to rn a összesen 40,346.740 K é rté k e t képviselne.
A nem zeti v ag y o n n ak le ltá rá b a n em csak a m es
terséges vízi u tak lé te síté sére fo rd íto tt összegek álli- landók, h an em azok az á ld o za to k is, a m e ly e k e t a
terséges vízi u tak lé te síté sére fo rd íto tt összegek álli- landók, h an em azok az á ld o za to k is, a m e ly e k e t a