Extraaxialis térfoglalások

2.6.2.1. Colloid cysta

A 3. agykamra elülső részének ritka tumora, vékony kötőszövetes fala van hámborítással, és hám által termelt mucinosus váladékot, illetve bomlásterméket, zsírt, vért, koleszterolt és liquort tartalmazhat. Congenitális eredetű, lassan növekszik. A foramen Monro környéki kerek elváltozás, mely a foramenek szűkületét okozhatja, melynek következtében az érintett oldalkamra a liquor-kiáramlási akadály miatt feltágul. A T1 súlyozott felvételeken a jelintenzitás a cholesterol tartalmával függ össze – az esetek 2/3-a a magas cholesterol tartalom miatt magas, 1/3-a az alacsony cholesterol tartalom miatt közepes jelintenzitású. Ugyanezt mutatja a CT felvétel is, hol a magas cholesterol tartalmú cysták hyperdenzek. A T2 súlyozott képeken általában közepes jelintenzitású, kis cysták nehezen észrevehetőek – azonban az esetek egy részében csökkent jelintenzitást is mutathat. Kontrasztanyag halmozás, csökkent diffúzió nem jellemzi.

30. ábra. Sűrű bennékű, jellegzetesen a natív T1W képeken magas, a T2W képeken alacsony jelintenzitású, éles szélű, szabályosan kerek, a foramen Monro-k közelében található térfoglalás, mely a Monro-k szűkületét okozva supratentorialis ventriculomegaliát eredményez – colloid cysta képe. (T1W, T2W)

2.6.2.2. Arachnoidealis cysta

Gyakori, liquorral telt elváltozás, általában veleszületett, de trauma vagy gyulladás után is kialakulhat.

Leggyakrabban a középső skálában helyezkedik el, de előfordul a pontocerebellaris szögletben is. Növekedést leginkább akkor mutathat, ha traumás eredetű. A liquorral telt cysta az arachnoideaban alakul ki, falát arachnoid sejtek alkotják. Lokalizációjának megfelelően a hosszú anamnézis miatt a koponya aszimmetrikus lehet, a koponyacsont elvékonyodhat. A kompenzáció miatt nagy cysták sem okoznak hypertenziv tüneteket, a sulcusok nem összenyomottak. Azokban a ritka esetekben, ha trauma következtében jön létre és növekedik, súlyos nyomási tüneteket hozhat létre. A típusos cysták a liquorral azonos jelintenzitásúak minden szekvenciával, kontrasztanyag halmozást nem mutatnak. Az esetek döntő többsége nem kommunikáló jellegű, a ritka kommunikáló esetekben a fázis kontraszt cine MR vizsgálatok is csak szerencsés esetben képesek a kommunikáció lokalizációját pontosítani.

31. ábra. A jobb frontalis lebenynek megfelelően található, a liquorral azonos jelintenzitású cysta, melynek megfelelően, hosszú anamnézisre utalóan a koponyacsont elvékonyodott. Térszűkítő hatása ugyanakkor nincs.

Arachnoidealis cysta képe. (T2W) 2.6.2.3. Epidermoid

Benignus veleszületett elváltozás, akkor alakul ki, amikor a velőcső záródásakor a neuroectoderma és a cutan ectoderma tökéletlenül válik szét. Általában a subarachnoidealis tereket, cysternákat tölti ki, felveszi azok alakját. Leggyakoribb lokalizációja a pontocerebellaris szöglet. Epithel sejtek képezik a cysta belső felszínét, melyek által termelt cholesterol és keratin alkotja a cysta bennékét. A T1 és T2 súlyozott felvételeken teljesen azonos jelintenzitást mutathat a liquorral, ez esetekben, ha nincs, vagy minimális a térfoglaló hatása nehéz azonosítni. A CT felvételeken a liquorhoz hasonlóan hypodenz, bár a liquorénál általában kissé alacsonyabb denzitású, de ez a hagyományos ablakolás mellett nehezen észrevehető. MR vizsgálat során ugyanakkor kitűnően ábrázolódik a diffúzió súlyozott felvételeken, a csökkent diffúzió miatt megfigyelhető magas jelintenzitást bennékének összetétele okozza. Általában halmozást nem mutat. Amennyiben nagyobb, inhomogénné válhat, ez esetekben könnyebben diagnosztizálható.

32. ábra. A T1W képeken alacsony, a T2W képeken magas, a liquorhoz hasonló, kissé inhomogén jelintenzitású terime a pontocerebellaris és prepontin cisternában. Kifejezetten csökkent vízdiffúzió jellemzi. Epidermoid képe. (T1W+C, T2W, DW)

2.6.2.4. Dermoid

Ritka, általában a középvonalban kialakuló, az epidermoidhoz hasonlóan ectodermális eredetű, veleszületett térfoglaló jellegű cysta. Bőrfüggelékeket és hajhagymákat tartalmazhat, zsírtartalma az epidermoiddal szemben magas. Emiatt a T1 súlyozott felvételeken magas jelintenzitásával jól azonosítható, zsírelnyomásos szekvenciával zsírtartalma megerősíthető. Körülötte a magas zsírtartalom miatt chemical shift artefact is megfigyelhető. A T2 súlyozott felvételeken lehet alacsony és magas jelintenzitású egyaránt. Bennéke annak függvényében homogén, vagy heterogén, hogy milyen komponenseket tartalmaz. Megrepedhet, ez esetekben a magas zsírtartalmú bennék a subarachniodealis terekben különböző helyre juthat el. Ilyenkor is a zsírelnyomásos szekvenciák lehetnek segítségünkre abban, hogy a képet esetleges subarachnoidealis vérzéstől elkülönítsük. Kontrasztanyagot nem halmozza, azonban ruptúrát követően intenzív halmozást figyelhetünk meg a meninxeknek megfelelően, mivel a cystából kikerülő anyagok kémiai meningitist hozhatnak létre. Proton MR spektroszkópiával széles lipid csúcs jellemzi 1,1-1,4 ppm között.

33. ábra. A T1W és FLAIR felvételeken egyaránt magas, zsírra jellemző jelintenzitás tölti ki a frontalis szarvakat rendkívül éles széllel. Hasonló, cseppszerű eltérések a jobb oldalon a sulcus Sylvii-ben is azonosíthatók. Rupturált dermoid – a zsíros bennéke a liquorral a kamrarendszerbe és a subarachnoidealis tér különböző pontjaira jutatott el. (T1W, FLAIR)

2.6.2.5. Meningeoma (WHO Grade 1)

Leggyakoribb benignus, a meninxekből kiinduló intracranialis tumor. Az esetek 6-8%-ban multiplex, nőkben gyakrabban alakul ki, lassan növekszik. Általában homogénen halmoz, közvetlen környezetében a megvastagodott dura is felveszi a kontrasztanyagot (dural tail). A kis elváltozások minimális térfoglaló jelleget mutathatnak, teljesen el is meszesedhetnek. A T1 és T2 súlyozott felvételeken egyaránt homogénen közepes jelintenzitásúak. A FLAIR felvételeken a dural tailnek megfelelően a mérsékelt dura oedema miatt magas jelintenzitást találhatunk. A nagyobb tumorok inhomogénné válnak, bennük necrosis is kialakulhat. Proton MR spektroszkópiával bennük, lévén nem neuronális eredetűek, NAA nem található, ugyanakkor az alanin (Ala – 1,3-1,5 ppm) csúcsa azonosítható. Környezetében hyperostosis alakulhat ki periostealis reakció eredményeképpen.

Agresszívebb formái az atípusos (Grade 2) és anaplasticus, vagy malignus (Grade 3) meningeoma. Ezek a tumorok már környezetüket is infiltrálják, úgy a csontba, mint az agyállományba belenőhetnek. Gyakran necrosis, inhomogén halmozás és esetenként kifejezett perifocalis oedema jellemezheti őket. Multiplexek lehetnek, destruálhatják akár az orbitát, vagy a sziklacsontot. Az agresszivitás függvényében a Cho csúcs az proton MR spektrumon emelkedik.

34. ábra. Kifejezett tömegű, éles szélű, frontobasalis lokalizációjú extraaxialis térfoglalás intenzív, kissé inhomogén halmozással. Típusos olfactorius meningeoma. (T2W, T1W+C)

2.6.2.6. Acusticus neurinoma

Schwann sejtek benignus tumora. mely általában a VIII. agyideg vestibularis ágának megfelelően fejlődik ki. A pontocerebellaris cysterna leggyakoribb extraaxiális tumorai közé tartozik. Legtöbb tumornak intra- és extrameatalis részlete is van. MR vizsgálat során az erősen T2 súlyozott 3D szekvenciákkal (FIESTA, CISS) a kis intrameatalis tumoroknak megfelelően ábrázolódó körülírt megvastagodás is azonosítható az ideg lefutásának megfelelően. Általában homogénen halmozzák a kontrasztanyagot, a nagyobb tumorok ugyanakkor már necrosis jeleit is mutathatják. Kontrasztanyag adása után izotróp voxeles 3D T1 súlyozott szekvencia javasolt 1 mm körüli effektív szeletvastagsággal. Ugyancsak kontrasztanyag adását követően a 3D T2 súlyozott

felvételeken a közepes jelintenzitású tumor masszában az ideg lefutása jelszegény. Nagyobb tumorok környezetük kifejezett kompresszióját hozhatják létre, ez érintheti felfelé a n. trigeminus, lefelé a n. vagus vagy n. glossopharyngeus kilépését is.

35. ábra. Jobb oldali, a meatus acusticus internust kitöltő, a kontrasztanyagot halmozó térfoglalás. Intrameatalis acusticus neurinoma típusos képe. (3DT2W, T1W+C)

36. ábra. Baloldali, fő tömegével a pontocerebellaris régióban elhelyezkedő a ponst és a cerebellaris pedunculust komprimáló, részben szolid, részben cystosus térfoglalás, mely a meatus acusticus internust is kitölti. Extra-, és intrameatalis acusticus neurinoma képe. (3DT2W, T1W+C)

2.6.2.7. Trigeminus schwannoma

Általában a n. trigeminus oszlásának megfelelően, a Gasser-dúcból indul ki. A lassan növő tumor ritkán a középső és a hátsó scalába is növekszik, ilyenkor homokóra alakot mutathat. Vizsgálata során kontrasztanyag adása előtt a 3D T2 súlyozott, míg utána a 3D T1 súlyozott szekvenciák a legfontosabbak.

37. ábra. A parasellaris és pontocerebellaris régiót kitöltő, kifejezett térfoglaló hatású, intenziven halmozó, necroticus jeleket mutató, „hóember" alakú térfoglalás. Trigeminus neurinoma a n. trigeminus főtörzsének és a Gasser dúcnak megfelelően. (T2W, T1W+C)