Nagyvárad elfoglalása után, az 1660. év őszén, a török sereg szétoszlott, illetve a rendes csapatok pasáik vezetése alatt állomáshelyeikre tértek vissza téli szállásra.
A tél folyamán Erdélyben nagy változások voltak.
A törökök által Erdélyre erőszakolt fejedelem, Barcsay Akos népszerűtlen volt s valójában nem is tartották őt igazi fejedelemnek. Mindjárt Rákóczy Györgynek halála után az erdélyi rendek nagy része Kemény Jánost, Rákóczy híres hadvezérét jelelte ki a fejedelemségre, a kit Barcsay Ákos lemondása után az 1661. évi január 1-én Erdélyország törvényes fejedelmévé a szokásos módon meg is választottak.
Kemény János Lipót király pártfogása alá vetette magát. A Porta semmi áron sem volt hajlandó őt törvényes fejedelmül elismerni s az 1661. év nyarán Ali temesvári pasát nagy sereggel Erdélybe küldötte, hogy Kemény Jánost elűzze és űj fejedelmet állítson az ország élére.
Az erdélyi hadjárat megindításakor Evlia Cselebi szá-mára is alkalom nyilt, hogy Erdélybe mehessen. Buzgó muszulmán létére nemcsak beutazni és látni akarta Erdélyt, hanem harczolni is óhajtott a hitért, mert úgymond »a hit-harc z a legkiválóbb isteni szolgálat«.
Ali j:>asa Temesvár alatt gyűjtötte össze a török hada-kat, melyek Budáról, Boszniából s más helyekről érkeztek s ide sietett Evlia Cselebi is. A nagy hadi készülődések szükségeseknek mutatkoztak, mert a kósza hírek, melyek Erdélyből érkeztek, mérhetetlenül nagyították Kemény János seregét, A fácseti Ali agától izenet jött, mely szerint
EVLIA CSELEBI MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI. 59
»Erdélyországban Kemény János király kétszázezer hitet-lent összegyűjtött.« így beszélték neki azok az elfogott magyarok, kiket kikérdezett. »Mindennap tanácskoztak, írja Evlia, az összes vezírek az Erdélyországba való mene-telről s azt mondták : Míg a tatár sereg meg nem érkezik, addig az ellenség földjére menni nem tanácsos.« Bevárták tehát míg Erdélybe érkezik a tatár khán is, a kinek a szultán rendeletet küldött, hogy részt vegyen az erdélyi hadjáratban.
Evlia Cselebinek az erdélyi hadjáratról szóló leírása feltárja előttünk azt a pusztulást és romlást, melyet a török sereg okozott az ellenséges vidéken. Szembeötlő a törökök-nek telhetetlensége különösen a foglyok szerzésében. Leg-keresettebb hadizsákmányuk volt az ember. A foglyokat mindjárt a táborban elárusították a kereskedőknek s minden nagyobb portyázás után valóságos embervásár volt a tábor-ban. Ez a körülmény megérteti azt is, hogy miért néptele-nedtek el Magyarország azon vidékei, melyeken a török sereg gyakran megfordult.
A tábori életnek, portyázásoknak, rablásoknak, gyujto-gatásoknak leírása mellett nagyon jellemzően írja le Evlia Cselebi az erdélyi és felső-magyarországi várakat, városokat, épületeket, népszokásokat, természeti ritkaságokat és sok egyebet, Ezek leírásában valóban meglepő ennek a török írónak éleslátása, kinek figyelmét semmi el nem kerüli.
Alkalmat vesz magának Evlia Cselebi arra is, hogy meg-ismertesse olvasóival a magyar nyelvet. Egész sereg magyar szót és mondatot közöl török betűkkel leírva s azoknak értelmét törökül is megmondja. Különösen olyan szókat és mondatokat ír le, melyekre az utazásnál szükség van.
Az 1661. évi hadjárat leírása Evliánál három részre oszlik. Az első részben leírja a török hadak átvonulását, Erdélyen és az erdélyi városokat, ritkaságokat. A második részben közli Eelső-Magyarország egy részének leírását, midőn a menekülő Kemény János üldözlésére Felső-Magyar-országba jöttek át a törökök, továbbá leírja, hogy
ugyan-0 ^ i w L u c ^ U ^ ^ J L ^ . I J J I y . köt. 589; i.
ekkor mikép kerestek ú j fejedelmet és mikép vált ez a fejedelemfogás sikertelenné, mert jelöltjeik egyikét sem kap-hatták meg. A harmadik részben elbeszéli Apafy Mihály-nak fejedelemmé való választását, a lázadó székelyek pusz-tulását s végezetül Kemény János vereségét és halálát,
E történeti események keretében igen sokféle és vál-tozatos dolgokat ír le, a tábori életet, portyázásokat, váro-sokat, hegyeket, folyókat, természeti ritkaságokat, ünnepé-lyeket, vendégségeket, népviseletet, szokásokat, szóval mindent, a mit feljegyzésre érdemesnek talált.
Evlia Cselebi Kemény Jánossal személyes ismeretség-ben volt, mint említettük, még abból az időből, mikor Kemény János a tatár fogságba került. Evlia Cselebi ekkor a tatár khán vendége volt Krimiában s többször beszélge-tett a rabságban levő Kemény Jánossal, kiről a következő-ket í r j a : »Ez a vezír az összes bölcseleti tudományokban jártas és tanult levén, némely különös és csodálatos tudo-mányoknak birtokában volt. Mikor nyakán a nyakláncz-bilincs, lábain kar vastagságú békó volt, akkor mondta : »Ha majd e jégveremből és fogságból kiszabadulok, Rákóczy király után Erdély királyává kell lennem, az oszmánok tűzhelyére hamut töltök de mi haszna ! hosszú életű nem lehe-tek, a ti Mehemedetek megöl engem.« — É n szegény mondtam neki: »Ezt a titkos végzetet miből tudod?« — A vezír:
»Az astrologiából mondom.« — É n szegény válaszoltam : »De hát miért nem tudtad, hogy fogságba kerülsz s ennyi hitetlent miért engedtél elveszni?«— Kemény J á n o s : »Min-denkép a sors rendelése volt ez, hogy az én királyomat, Bákóczyt szerencsétlenség érte ; végre is vallásunk javára királyunkat elmenekültettük, mi pedig a végzet követelménye szerint rabok lettünk. Nem szégyen ez ; megtörténik, a mit a csillagok mutatnak.« S ezt mondva önmagát vigasztalta.
Sőt ez a tárikh is az övé :
Ez a szegény Kemény János, magyar, Felsóhajtván mondá, hogy eljött a tatár.
Való igaz, hogy utóbb Kemény János a khán fogsá-gából nyolczvanezer aranyon kiszabadult s újra
Erdélyor-"MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI. 61 szágba ment, újra Rákóczy király vezére lett. Gázi Szidi Ahmed pasa pedig Erdélyben Kolozsvár vára alatt Rákóczy királyt legyőzvén megölte s midőn helyébe Kemény János kívánta a királyságot, ellene Várad meghódítóját, Kösze Ali pasát tették szerdárrá, de ez Kemény Jánossal nem tudott elbánni s már Temesvárra visszatérőben volt, midőn egyik nap Kücsük Mehemed váradi pasa nagy sietséggel az Erdélyben levő Udvarhely nevű várhoz ment s e vár alatt Kemény Jánost megtámadván, vele együtt hétezer kísérőjét kardra hányta s fejét a P o r t á r a küldötte. Mehemed pasá-nak jutalmul a váradi ejálet adományoztatott ; Kemény Jánosnak pedig azon mondása: »Király leszek, de a ti Mehemedetek megöl engem«, ily módon csakugyan betelje-sedett.
Röviden szólva, Kemény János minden tudományban jártas, ügyes ember volt ; velem szegénynyel összebarátkozott s fogságában egy tányérra megfutamodásuknek, megveret-tetésüknek, táboruk sánczainak és árkainak művészi rajzát készítette el és nekem adta.«1)
Evlia Cselebi nagy munkájának VI. kötetét az erdélyi és felső-magyarországi török hadjárat leírásával kezdi meg, azért van itt muszulmán szokás szerint a »Biszm-illáh-irráhman-irr.áhim « (A kegyelmes é.s irgalmas Allah nevé-ben) feliratit bevezetés.
Evlia ez űtjában nagybátyjának, Melek Ahmed pasá-nak társaságában volt.
') ^^X/olÄ.ÄÄ.l.yju L J j f V. köt. 144. 1.
A kegyelmes és irgalmas Allali nevében !
Dicséret legyen Allahnak, a ki elküldötte nekünk az Ajetot2) és Allah áldása a mi urunknak, az emberek leg-jobbjának ! Először megszámlálhatatlan dicséret és magasz-talás legyen a nagyok legnagyobbjának, a felséges Istennek, a ki szent könyvében parancsolta : Harczóljátok Allah útján a hitharczot. Számtalan üdvözlés legyen az égben járt nyil-vánvaló prófétának, a ki a kegyes Ajetot népének értésére adta s még más jeles tanításokkal megmagyarázta, hogy a liitharcz a legkiválóbb isteniszolgálat. Határtalan és szám-talan üdvözlés legyen az összes dicső felségeknek, — legyen Allah kegyelmes hozzájuk — a kik az isteni parancsot és Allah p r ó f é t á j á t követve többszörönkint hitharczokat vívtak.
íme ! a felséges Isten és az ő dicső barátja jiarancsá-hoz alkalmazkodva és a kiváló felségek nyomdokait követve, mikor a kormány a háborút elrendelte, én szegény szolga is vágyódtam a harczra s az 1071. évi Zil-káde hónap kezdetén 3) Allah útján a hitharczba indultam.
I.
Temesvár mezejéről az erdélyi hadjáratra menetelünk-ben bejéirt és megszemlélt várak, nagy városok, síkscigok.
Iszmáil pasa, budai vezír, ejáletjének katonaságával csárkhádsi4) lett, a mi urunk Melek Ahmed pasa pedig a rumili sereggel a hátulsó védelemre rendeltetett, A csár-khádsi a sereg előcsapata lett s az összes vezírek és mir-i
/ ) A muszulmán írók ezzel a mondással szokták könyvüket kez-deni. í g y tesz Evlia Cselebi is, a ki nagy munkájának V I . kötetét, mely Magyarországról szól, miként a többi köteteket, szintén ezzel a szólásmóddal s a rákövetkező ájtatos bevezetéssel kezdi meg.
2) Ajet, a Korán verseit nevezik Ájetoknak. Ájet itt annyit jelent Korán.
3) 1661. évi június 28. K r . u.
4) Csárkhádsi = előcsapat.
"MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI. 63 miránok tugjaikatr) felemelvén megindultak. Másnap Ali pasa szerdár is elindult Temesvár alól és Zepel2) mezejére érkezett. E helynek rájúi3) mind oláhok. E helyen Sziavus pasa testvére, Szári Húszéin pasa is csárJchádsinaJc rendel-tetett Iszmail pasával, mivel a hitetlenek meghallották Szidi Ahmed pasa megöletését4) s nyugtalanító hír érkezett.
Innen Ordu dseszri5) állomásra s onnan öt óra alatt Szerszilc6) állomásra érkeztünk. Ez háromszáz házból álló, rendezett ziámet falu, rájái mind oláhok. Olyan szilva nagyságú kökény, mint itten, egy országban sinos.
Innen öt óra alatt XäigikL_várához érkeztünk. Ennek építője a Szulejmán khán korabeli erdélyi király, Betten Gábor. I I I . Murád khán idejében Uláma pasa elfoglalta, azután a hitetlenek ú j r a visszavették s egy ideig a hitet-lenek kezében maradt ugyan, de végre IV. Murád khán idejében Köprüli Mohammed pasa meghódította. Jelenleg a temesvári ejáletben külön szandsákbégi székhely. Bégjé-nek javadalma7) 300.000 akcse.8) Van 12 ziámetje és 300 tim'írja. Alajbégje és cseribasija van. Három oda janicsár csorbadsija,9) egy oda tüzérsége, egy oda dsebedsije, vár-parancsnoka, hatszáz főnyi várőre, ketkhudája, muliteszibje (mértékfelügyelő), vámfelügyelője van. Bégjének katonasá-gával összesen ezer katonája van. Kerülete még nincs össze-írva, mert újabban meghódított tartomány.
Vára. Egy tágas síkon a Zepel10) folyó partján négy-szögalakú palánka-vár. Köröskörül a Zepel folyó folyj a be árkait. E folyó Erdélynek Vaskapu hegyeiből gyülemlik össze s a Temes folyóba ömlik. A várnak egy kapuja van.
A várárok felett díszes felvonóhíd van, melyet minden éjjel felhúznak. A várban háromszáz magyar ház van részint
J) Txig, lófarkból készült jelvénye a pasáknak, melyet dísz-menetben s táborozáskor előttük hordoztak.
2) JLS^ (Zepel) vagyis Zsebely, oláh falu Temesmegyében.
3) Rája, keresztény török alattvaló.
4) Szidi Ahmed pasa az előző évben Rákóczy Györgyöt Fenes-nél legyőzte. A háború után, mint már említettük, régi haragosa, Köprüli nagyvezír megölette őt.
5) Ordu dseszri, magyarul : Tábor-liídja. Ismeretlen hely.
e) Törökül: (Szerszik), a mi nyilván Szinérszeg, Krassó-Szörénymegyében.
7) Törökül : A pasáknak adott külön jövedelem. Ren-desen földbirtok volt.
8) Mai értékben mintegy 9090 korona a mi pénzünkben.
9) Csorbadsi, ezredparancsnok.
,0) Evlia ezt tévesen írta, mert Lúgos a Temes folyó p a r t j á n van.
náddal, részint deszkával fedve. Mivel e várat újabban foglalták el, azért dsámija, fogadója, fürdője, boltja nincs.
Belső vára is négyszögalakú, kőépítkezésíi kis vár. külön árokkal. Kelet felé néző kapuja van. Ennek árka fölött is felvonóhíd van. E város körül mind a négy oldal szőlővel, kertekkel borított termékeny hely. Rájái mind oláhok.
Nevezetességei közül a szilva, alma és a fehér gyapjú híresek.
Tíz jük akcse ja x) Mekka és Medina vaJcuvja 2) s a próféta sírja részéről évenkint a kizlár aga3) embere eljön és a temesvári defterdártól a tíz jük akcset átvévén, elmegy.
Innen elindulván négy óra alatt Zsidóvár4) várához mentünk. Ezt is Köprüli foglalta el. A lugosi szandsákban, a Temes folyó partján hegyek közt fekvő négyszögalakú fa-palánka. Parancsnoka és őrsége van. Ú j hódítás levén, imáretje 5) nincs. Innen kelet felé két óra alatt Kevelábosra 6) mentünk. Ezt is Betlen Gábor király építtette. Mohammed szultán parancsára Köprüli vezír és Szidi Ahmed pasa hódították meg. A temesvári ejáletben szandsákbégi szék-hely. Bégjének javadalma 300.000 akcse. Ziámetje 15, tímárja 105. Alajbégje és más tisztjei vannak ; összes kato-nasága ezer emberből áll. Újonnan szervezett járás (kázá).
Három oda kapu-kulija,"') a tüzérség és dsebedsik szubasija, muhteszibja, vámfelügyelője, városi ketkliudája, adófelügye-lője van. Ennek az adójából is tíz jük megy Medinába.
Összes rájái mind oláhok.
Vára. A Temes folyó partján erős építkezésű, szép vár. Köriilete körülbelül 300 lépés. Mikor kijavították, a főépítőmestere meghalt. K é t kapuja van, árka nem mély.
A várban háromszáz deszkatetejű magyar ház van. Alacsony dsámija van, mely Ibráhim pasa defterdártól való. Igen alkalmas helyen épült és sokan látogatják. Keramitos, magas mináretű szép dsámi. Kapuja fölött ez a tárikli van : Meghallgatván jelességeit, Zári mondta tárilchját :
A szükségben levő emberek tekintetének központja e szép fekvésű dsámi.
0 Egy jük (teher) = 1000 akcse. Egy akcse mai értékben a piaszternek 120 része, a mi pénzünk szerint körülbelül Vie fillér.
2) Vákuf, kegyes alapítvány.
3) A Kizlár aga volt a mekkai kegyes alapítványok felügyelője.
*) Törökül: j l j ó j (Zsidóvár), melynek a romjai máig meg-vannak Krassó-Szörénymegyében.
5) Imáret, közintézet, középület, pl. mecset, népkonyha.
6) Törökül : j j X j J ^ S ^ ^ Ilyen néven egészen ismeretlen hely, de a leírásból nyilván kitűnik, hogy Kevelábos alatt Karánsebest kell érteni. Tehát Karánsebes neve máskép Kevelábos volt.
7) Kapu-kuli, a zsoldos csapatok egyik neme.
" M A G Y A R O R S Z Á G I U T A Z Á S A I . 65 A bástyafal közepén erős építkezésű, ötszögalakú, mere-dek, erős belső vár is yan. A parancsnokon kívül más tiszt nincsen benne. Telistele van hadiszerekkel s fényes magyar ágyúkkal. E belső várnak csakis egy északra néző kis kapuja van. E kapuhoz harmincz láb kőlépcsőn kell felmenni.
A fölötte levő lőrések között kődobó réslyukak s a kapu jobb és bal oldalán hengerítő lyukak vannak, ezért igen erős kapu. A külvárosában díszes csársija és bazárja van.
Vizének és levegőjének kellemes voltáért kedvelt, látogatott hely s emelkedőben van. Nevezetességei közül az alma, szilva és a tarka lópokrócz híresek. Sok szőlője és kertje van. Onnan 2 óra alatt D esz ne x) várához mentünk.
Deszne vára. E vár Köprüli Mohammed pasa ten-gernyi hadserege rohamának ellen nem állhatott, a benne levők elfutottak s a pasa hétszáz iszlám katonát helyezett belé. A temesvári ejáletben a s eh esi szandsákhoz tartozik s a Temes folyó partján erdők és hegyek közt levő négy-szögű, rendezett vár, mely a sebesi kádiságban helyettes bírósági hely (niábet). Janicsár odak nincsenek benne, hanem csak parancsnok és sorkatonaság ; csársija és bazárja nincs.
E vártól három órányira megpihentünk. Innen 3 óra alatt Bőjük Tábur2) állomáshelyre értünk. I t t valamikor az oszmán seregnek nagy csatája volt a keresztény táborral;
a holtak csontjai még most is látszanak.3) Innen 3 óra alatt Eszki Tábur4) állomásra érkezvén, ^megállapodtunk.
Rákóczy király itt annak idején Szidi Ahmed pasával meg-ütközni akart s e régi tábor helyén új árkot ásatván, a harczra felkészülődött. Megtudván azonban Gáz i Szidi Ahmed pasának tengernyi sereggel való érkezését, Rákóczy meg-futamodott s a Vaskapun át befelé húzódván, félelmében ezt a tábort ásta. I t t tartózkodásunk alatt a felséges padisáh-tól egy khászeki aga5) levelet hozott, mely így szólt :
»Okvetetlen Erdélyországba menj és új királyt tégy. A ki gőgösen azt mondja : Kemény János 6) a királyom, azt meg
') Törökül: (Deszne). Ilyen nevű várnak ma semmi nyoma nincs azon a vidéken.
2) Bőjük Tábur = nagy tábor.
3) I t t volt Hunyady Jánosnak csatája a törökökkel 1443-ban
< )liaba-Bisztra falu mellett. Ez a csata a történelemben vaskapui ütközet néven ismeretes.
*) Eszki Tábur = régi tábor. A Vaskapu-szoros mellett volt.
5) Khászeki arja, az udvarnál belső szolgálatra alkalmazott tisztviselő.
6) Törökül : y X j i L ; (Kemin János).
TÖRÖK-MAGYAR EMLÉKEK. EVLIA CSELEBI UTAZÁSAI. 5
kell fenyíteni ; múlt évi adómat behajtsd s magas levelem szerint cselekedjél.«
Es.2M Tábur helyéről elindulván, 4 óra alatt Muszik dereszix) nevű helyre jöttünk. I t t egy Muszik nevű víz folyik, mely a Muszik hegyekből ered s a Temes folyóba ömlik.
Isten a megmondhatója, hogy ebben a völgyben mennyit szenvedtünk a záportól ; az egész sereg kétségbe esett vagyo-náról és életéről, mert sem fekvő, sem megálló hely nem maradt s a sereg gyötrelmére ez a zápor, mint egy elátko-zott eső uralkodott rajtunk. Innen 5 óráig ismét nyugati irányba2) menve Katia3) nevű állomáshelyre érkeztünk.
Befelé erdős réten van ez. I t t az eső kissé alább hagyott ; úgyis minden ruhánk, sátorunk már átnedvesedett. I t t egy magyar asszony hét alvó embert megölt a sátorban, reggel azonban a hitharczosok különféle kínzások között meg-ölték a gyilkost. E helyen százankint törtek el a szekerek, mert az út igen rögös volt. I t t tanácskozás tartatván, azon éjjel ötezer puskás vitéz a Vaskapuhoz küldetett s ezek les-lielyekre mentek. Ezen csapat nyomában Abáze Szári Húszéin pasa rendeltetett ki előcsapatul a temesvári ejálet-tel s utána Iszmáil pasa csárkhádsi is megindulván, a Vas-kapuhoz ment. Mikor híre jött, hogy a Vaskaput elfoglal-ták, a sereg egészen felvidult. Innen elindulván. 3 óra alatt az erdélyi híres Vaskapuhoz érkeztünk.
Magyar Vaskapu (Madsar demir kapuszii. A korábbi időben az egész földön páratlan erős védőfal volt, A magyar történetírók Iszkendernek tulajdonítják ennek a készítését,4) Abban az időben ettől a helytől, dél felé négy konaknyira 5) a hegyek között egész a Duna folyó Vaskapujáig három-szoros magas fal és háromhárom-szoros mély árok volt, az árkok maradványai még most is világosan megvannak ; e Vaskapu-tól észak felé húsz konaknyira egész a Tisza folyóig ismét háromszoros fal volt s az összes építkezés romjai láthatók, így Erdélyország nyugati és déli oldalát körülbástyázván, eme Vaskapu Magyarország és Erdélyország határpontján volt. Eme Vaskapu hegyei magas bérezek, melyek Erdélyt,
*) Muszik dereszi, annyit jelent : Muszik völgye. A sok apró hegyi p a t a k közül, mely Krassó-Szörénymegyében van, melyiket nevez-ték a törökök Musziknak, ez ma nem állapítható meg.
3) Tévesen van nyugoti irány, e helyett : keleti irány.
3) Törökül : XAXÏ , egészen ismeretlen hely.
4) Ez csak a törökök regéje, kik szeretnek minden rendkívüli dolgot Nagy Sándorral (Iszkender) hozni összeköttetésbe.
Konak = egy napi járóföld. A régi török íróknál igen hasz-nálatos távolságmérték.
MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI. €7 Hajdúságot,'1) Szász-2) és Szekely országot3) körülfogják.
Csak négy főút vezet Erdélybe : Az egyik nyugati oldalon az oszmánlik felől s ez a Vaskapu, a mely nagy ú t ; a másik
•északon a Tisza folyó partján Felső-Magyarországba vezető Námin4) ú t j a ; a harmadik az észak-keletre hajló, Székely-országból 5) Lengyelországba6) vivő székely út ; a negyedik pedig keleten az Oláhországba vezető brassói7) út. Erdély-országba 'eme négy főúton kívül más főúton nem lehet bejutni, mert köröskörül eme Vaskaput képező hegyek kör-nyezik s ez az oka annak is, hogy Erdélyország liébe-korba az oszmánlik ellen fellázad. Vaskaputól nyugatra a temes-vári vilajet van, észak felől a még teljesen meg nem hódí-tott Jenős) és Várad várai, keletről az Oláh és Bogdán9) vilájetek környezik, melyek a Duna partján fekszenek s a Duna határolja őket. Oláhország és Bogdánnak északi és nyugati részei Erdély vilájetjei lettek. íme ! ilyen nagy ország ez az Erdély s lia Allah engedi, rajtam nem múlik, hogy tehetségem szerint azt leírjam.
Vaskapunál az egész hadsereg két napig pihent az erdőkben ; háromezer kocsi, ugyanannyi ezer igásló és tár-szekérszállító teve nehezen tudott átvonulni. Onnan keleti irányba fölfelé-lefelé szállva, 5 óra alatt Kuru kelisza10) állomáshelyre jöttünk. I t t egy nagy templom volt, melyet Grázi Szidi pasa, mikor először ide jött, lerombolt. E síkon az egész sereg hadi állapotba helyeztetett s az összes mir-i miránoklioz előőrsök rendeltettek. A harczosok éjjel-nappal felfegyverkezve készen állani kezdettek. Félóráig e végtelen síkon haladva Khászek 1á l l o m á s h e l y r e érkeztünk.
E sík réten felállíttatott az iszlám tábor, melyhez hasonló, mint a határszéli harczosok mondták, még nem volt.
Kihir-J o l i s . (Khajdusák) = Hajdúság.
8) JX.UJ (szekel).
^ j y o l i (Namin), Námény, Vásáros-Namény.
B) Szekel vilájet.
6) Leli vilájet.
7) Törökül : e helyett j á l j - i .
8) Jenő neve törökül Janova . a leírását 1. fönnebb.
9) Bogdán = Moldva.
10) Kuru Kelisza (magyarul : Száraz templom), ez a hunyad-megyei Várhely falu. I t t kezdődik a hátszegi sikság.
n) ^ L o l i . (Khászek) vagyis Hátszeg.
5 *
dették, liogy tíz napig fogunk itt tartózkodni s újra nagy őrségeket állítottak fel, mert Kemény János király mozgó-sításáról tudósítás érkezett, a tatár sereg pedig még nem jött meg. A hadsereg arcza nem vidult fel, mert Szidi pasa már nem volt vele. Szidi Ahmed pasa budai, egri, temesvári s kanizsai seregével íme ! e tágas síkon ütközött össze a
dették, liogy tíz napig fogunk itt tartózkodni s újra nagy őrségeket állítottak fel, mert Kemény János király mozgó-sításáról tudósítás érkezett, a tatár sereg pedig még nem jött meg. A hadsereg arcza nem vidult fel, mert Szidi pasa már nem volt vele. Szidi Ahmed pasa budai, egri, temesvári s kanizsai seregével íme ! e tágas síkon ütközött össze a