Evlia Cselebi magyarországi utazásainak egyik érdekes részlete a Csáktornyán Zrinyi Miklósnál tett látogatása.
Mikor Nagyvárad elfoglalása után Evlia Cselebi nagy-bátyjához, Melek Ahmed pasához Boszniába ment, még ezen évi november havában f u t á r érkezett Konstantinápolyból Melek Ahmed pasához azzal a rendelettel, hogy a belikei 2) kapitányt, a ki Zrinyi Miklósnál fogságban volt, váltsa ki.
A szultáni rendelet szövegét is közli Evlia, mely fordítás-ban a következő: »Te, a ki Melek Lálám vagy, szolgámat, Behke várának kapitányát a hitetlen Zerin-oglu kezéből' száz Tàsze váltságdíjat is megadva szabadítsd ki. A vált-ságdíjat császári kincstáramból kapod meg. A kapitányt okvetetlen kiszabadítsd és Portámra küldjed, hogy azon végek ügyeire vonatkozólag némi megbeszélések történjenek.«3)
Melek Ahmed pasa e megbízatás elvégzésére legalkal-masabbnak látta öcscsét Evlia Csellóit. »Egyik napon
— írja Evlia — Melek ü h m e d pasa urunk engem magá-hoz hívatván így szólt : Evliám ! tudod, hogy a padişah azt a parancsolatot adta nekem, hogy a behkei kapitányt negy-venezer piaszterig is felmenve Zerin-oglu nevű rendbontó kezéből kiszabadítsam. Evliám ! tetszésed szerint való ügyes embereket adok melléd, a kedvemért tedd meg, készülődjél
Törökül : 1071. évi Rebi hónapban, a minek megfelel az 1660. november hava.
2) Törökül:
3) köt. 475. 1.
fel .« Evlia készségesen vállalkozott az utazásra. A vált-ságdíjul szolgáló temérdek sok ajándéktárgyat összecsoma-golták s »azokat tíz szerémi kocsira rakták fei«. »A pasa
— írja Evlia — liúsz válogatott emberét s a belikei kapi-tánynak negyven emberét adta mellém s Zerin-oglu számára egy levelet, egy kisebb szőnyeget, egy festett selyemszőnye-get s egy veres posztójú prémes bundát adott át ajándékul s miután mindenféle tárgy már nálam volt, a pasától kéz-csókolással elbúcsúztam s útiköltségül egy lcisze pénzt kaptam tőle.« 2)
Evlia Cselebi Banjalukából indult el Csáktornyára Zrínyi Miklóshoz.
A mai Horvát-Szlavonország nagyobb része ekkor török hódoltsági terület volt s a kalandos természetű Evlia.
mielőtt Csáktornyára ment volna, előbb meglátogatta a szlavóniai nevezetesebb várakat. Boszniából Jasenovácznál ment át Szlavóniába s azután ellátogatott Pakrácz, Csernik, Yelika, Pozsega és egyéb városokba, melyek akkor mind török uralom alatt voltak.
E követség alkalmából különösen részletesen leírja Zrínyi Miklósnál való fogadtatását, a behkei török kapi-tány kiváltását, továbbá Csáktornya és Légrád városokat.
Zrínyi Miklós nevét törökösen Zerin-oglu, vagyis Zerin-fi alakban írja Evlia.
') Y. köt. 508. 1.
3) ^ . w X ^ L ^ L w w L J . Í V. köt. 508. 1.
"MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI. 47
Zerin-oglu tartománya.1)
E határokon a vilájetet kirintiliknek 2) mondják. Zerin-oglu kirintije a Dráva folyótól a Száváig, vagyis északról délkeletre három napi útra terjed, melyet most évenkint megújít. Sem várhoz nem hasonlít, sem tábori sánczlioz.
A kirintiben levő égig érő fákat nem vágták le s így egész erdővé tették. Ezek magukra hagyva már 800 év óta meg-vannak, azért most évenkint néhány ezer ember ide összejön s százezernyi fát letördelve, az előző évben letördeltek fölé hegy módjára felhalmozzák és innen nevezték a tartományt kirintinek.'0)
Ilyen rendkívüli fákat, mint az itteniek, egy ország-ban sem láttam, csakis a boszniai Ravana4) hegyben és a Duna forrásánál levő Alámán hegyben.5) E fák vastagsága kitűnik a következőkből: A fejszések levágtak egy fát s az ágait és gallyait letördelvén a földre fektették, azután elda-rabolták s ebből a fából három kivájt hajót készítettek.
Legvastagabb a töve, melyből ezer font almát befogadó hajó került ki.
Zerin-oglu határszéli kirintijén belül egymástól egy ágyúlövésnyi -távolra a dombokon sorba állított vigyázó vagyis híradó tornyok vannak, mindegyik telides-tele
kato-nával. Bármely oldalról jöjjön az ellenség, az azon oldalon levő toronyból egy ágyút sütnek el. Például ha az oszmánlik érkeznek, a Mura, Dráva, Száva parjain levő háromszáz-hatvanhét vigyázó toronyból ágyúznak s mintha az egész Horvátország kigyuladt volna, abban az órában tengernyi ember áll készen. A végeken levő harczosok azonban
rava-1) Törökül: Vilajet. E részletet Evlia a . V. köt.
524—535. 1. í r j a le.
2) Kirintilik, magyarul : törmelék, torlasz.
3) Szójáték a kirmak (törni) és kirinti között.
*) aófJv (Ravana).
5) Alámán hegy, az Alpesek.
szul járnak el, mert egyik oldalon katonaságot mutatnak fel s a vészjelző ágyúkkal ott lődöznek, azalatt pedig másik oldalról bemennek és zsákmányolnak.
A régi időben a Zerin-oglu kezében volt Iszkender ]) koronája, de a német császár megkívánta e koronát, Zerin-oglu ellen támadott s elvette tőle. H a Allah engedi, majd elmondom, hogy Bécs várában miként láttam e koronát, Mióta Zerin-oglu kezéből kiesett e korona, nem maradt meg régi jogában, hanem csupán herczegi rangja van a határon. Azonban virágzó tartománya van.
Mikor a sánczokról és tornyokról meglátták fehér zászlóval érkező katonaságunkat, így szóltak : »Hej ! török ! hová mentek ennyi katonával« ? — Mi válaszoltuk : »Zerin-oglu királyotokhoz viszsziik e tárgyakat a belikei kapitányért.«
— »Hej kópé törökök ! — mondák — a maguk emberei-nek kiszabadítására hogyan eljönemberei-nek; bezzeg, ha mi vol-nánk, minket senki sem szabadít ki, hanem a gályán halunk meg.«
Egy napig észak felé menve Maszlobino2) várához értünk. Ez a szó latinul van s édes bort jelent. Mi azelőtt ide eleségért jöttünk. Ez a mi ejáletünkhöz tartozik s akkoriban csak csekély útiköltséget adtak nekem és midőn most ennyi katonával láttak, elbámultak. Az összes pod-gyászszal és kocsikkal a várba mentünk s a vár kapitányá-nál megszállva, a kapitányt faggatni kezdtem. Szerencsére ép abban az órában a jákovai 3) Ibráhim pasától száz juh, tíz kocsi kétszersült és ötszáz vitézzel egy boszniai kádi4) érkezett, a ki valóban mind kádi, mind gázi volt.
Azon napon egy gyönyörű frenk-záde5) ifjú érkezett oda, a ki így szólt : »A király üdvözöl benneteket, Reggel szerencsésen lépjetek be a tartományba« ; s egy kólikás íráshoz hasonló betűkkel megírt levelet hozott. Az ifjút
lakásunk szögletében elszállásolván, láttam, hogy a mosz-lovini kapitány otthon akar maradni. A kapitány így szólt :
»Ne foglalj mindent egybe. É n nem vagyok a boszniai ejálet hivatalnoka, A kanizsai váli, Szihráb Mohammed pasa urunktól s a jákovai Ibráhim pasától, Csernik és Ralio-vicssza szandsákok váraiból érkeznek emberek.« Erre én
Iszkender, Xagy Sándor. A törökök regéje a Zrínyieket is összeköttetésbe hozza a híres makedoniai királylyal.
2) j-OjJLvcx1 (Moszlobino), Moszlovino város.
3) Jakova = Djakovár.
4) Kádi, biró.
5) Frenk-záde, frenk-íi vagyis keresztény ifju. A muszulmánek^"
minden európait frcnk vagy frenginek neveztek régente.
" M A G Y A R O R S Z Á G I U T A Z Á S A I . 49 sürgetve azt mondtam: » R a j t a ! siess! — Mire így szólt:
»Hát a várat kire bízzuk?« — »A várba most én ötszáz katonát helyezek« — válaszolám — és téged magammal viszlek és mihelyt Szihráb Mohammed pasától a határozatot megkapom, helyedre más kapitányt állítok.« E szavakra a kapitány egészen megzavarodott s a topcsikatJ) és dse-bedsiket2) felállítván, kijött a palotájából s még ötszáz magyar aranyat is tett az ölembe. Ibráhim pasa alaj-csausai3) a dobot verték s mi Moszlovinából csupán két órányira menve, Mert'inevű helynek kapujához érkeztünk.
E n itt a muszulmán liarczosoknak alaj-csaus gyanánt jelt adva így szóltam : »Figyeljetek vitézek ! az ellenség országa ez, a hová megyünk, tehát békében és nyugalomban legyetek. I t t az asszony és a bor megengedett dolog. H a azonban megtudom, hogy valamelyiteket az asszony, a bor vagy a pálinka feltüzelte és megrontotta, azt agyonverve megsüttetem s hasát felnyársaltatom. Megértettétek ?« E r r e valamennyien így szóltak : »Allah mentsen meg ! nincs miköz-tünk ilyen ember.« É n szegény azt válaszoltam: »Hej! az emberek fiai gonosz tejet szoptak. Az atya fiának, a fiú atyjának természetét nem ismerheti. Annyi podgyászszal és kincsesei jöttünk, hogy azon vitéz liarczost kiszabadítsuk s ha valami szégyenletes dolgot tesztek, az ellenség ürügyet talál, hogy a kapitányt ki ne adja s podgyászunkat is lefoglalja ; minket a legjobb esetben elkerget, ha pedig nem irgalmaz és kegyelmez, akkor összetör.« E r r e mind egyszerre így szóltak: »Szultánom!5) egyszeriben elvégezzük a szük-ségünket s azonnal jövünk s nem lesz rossz szagunk ha maradunk is.« »Mit értetek ez alatt a felelet alatt?« mon-dám nekik. »Allah bocsássa meg ! Szultánom! az erős igéret felelete ez.« Az od s áh agákat és kapitány ketkhudákat azonban mégis összehivattam s így szóltam nekik : »Ha ti egyenkint katonáitok megfékezésében és rendben tartásában erősek lesztek, úgy jöjjetek e tartományba ; ha az imádságot elhanyagoló, borivó, részeges embereitek vannak, azok érez-zék a fenyítést«, — ők mondák: »Becsületes embereink vannak« s megesküdtek, hogy elbánnak velük és
alantasaik-') Topcsi = tüzér.
2) Dsebedsi — vértes katona.
3) Alaj - csaus, a katonaság diszfelvonulásánál rendező, jelet adó tiszt.
*) (Merti), a határőrség valamely kis állomáshelye volt.
5) Szultánom, annyit jelent : uram. Megtisztelő czímül még ma is használatos, különösen Boszniában.
TÖRÖK-MAGYAR EMLÉKEK. EVLIA CSELEBI UTAZÁSAI. 4
nak parancsot és rendeletet adtak. Ezután a kirinti nyí-lásán bemen ve Zerin-oglu tartományába léptünk.
Azon napon utazván, Vászlon*) faluban aludtunk.
Ezer házból álló, városhoz hasonló falu ez csársival és bazárral. E faluból a bej czímű tisztátalan ifjút egy embe-rünkkel együtt két oka szultánkendővel és egy aranyszövetű selyemmel előreküldvén, kérelmező levelünket is elküldöttük mondván : »Reggel, inşallah !2) szerencsések leszünk előtte tisztelegni.« S tudósítás jött, hogy Zerin bán temploma közelében egy nagy palotát rendeztek be számunkra, A követ-kező nap vasárnap lett s mi nagy csapattal az erős Csák-tornya 3) várába mentünk.
Csáktornya vára. Ungürusz4) királyai építtették.
Uvriiba 5) nevű iszkenderi korona ezeknek ajándékoztatván, a királyságot igényelték. Sok év előtt az öreg Zerin e várat újra megalapította s azóta erős vár lett ; néhányszor ellen-ségek támadták meg, de eredménytelenül távoztak. Az osz-mánlik azonban nem ostromolták ezt, csupán a dsebedsik pusztították a külvárost.
Mikor a vár láthatóvá lett, fogadtatásunkra nagy számú katonaság s a város díszének megmutatása végett az egész lakosság fekete tömegekben jött ki s doboltak, trombitáltak ; midőn pedig a vár alá érkeztünk egy kanócz-czal kétezer ágyút sütöttek el s a környéket megrázkód-tatták.
Ezután Zerin bán temploma mellett levő palotába szálltunk meg. A következő nap ötszáznál több. különféle prémes kalpagos szolgálattevő nép jött értünk s e szegényt a királyhoz 6) hívták. Mi tehát szél gyorsaságú paripánkra ülve ez egész népet mind a háromszáz pár vitézzel együtt elénk rendeltük s lóháton menve a várost bejártuk és meg-néztük. Mikor Zerin-oglu palotájának udvarába mentünk a bán divánkhánejából7) gyalog kijött s erre én szegény is
') (Vászlon), ismeretlen falu.
2) Insallali, lia Isten akarja. Gyakran használt kifejezés a mohamedánoknál.
3) Törökül: ^ . b L ä s » (Csakaturna).
*) Üngürusz, a latin hungarus szó elferdítése. A régebbi török írók így nevezték Magyarországot.
B) Törökül: ez bizonyára másolási hiba e h e l y e t t : j j ^ ' i (korona).
6) Evlia Zrínyi Miklóst többnyire királynak nevezi.
7) Divánkháne = tanácsterem, nagy fogadóterem.
"MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI. 51 bátran leszálltam lovamról és a bánnal összecsókolóztunk s együtt a divánkháneba mentünk, hol egy-egy karszéknél megállapodtunk. Ezeknek divánkhánejuk nincs szőnyegekkel takarva, hanem mozaikkal és fényes márványnyal van fedve.
Az összes dívántagok székeiken ülnek. É n szegény meg-őrizve mohammedán bátorságomat s kiegyenesedetten lép-kedve, a bátor bánnak tisztátalan kezébe adtam a levelet és megállóttam. O a levelet átvévén megcsókolta s miután fejére t e t t el) a pelmáninak vagyis a tolmácsnak adta és lefordíttatta. A levél tartalmának megértése után így szólt :
»Hol vannak azok a tárgyak, melyeket én jegyzékemben kívántam ?« ; s míg ő állott, szolgáimnak én azonnal intet-tem s tizenkét szerémi kocsival való értékes tárgyakat hoztak elő, melyeket a lajstrom szerint mind egyenkint előtte meg-számláltak. Mikor a lajstromozás befejeződött, így szólt :
»Hol van a negyven ló, melyet a pasától kívántam?« — Mire én válaszoltam : »Bán lierczeg !2) a mi lovaink e hideg országban meg nem élhetnek ; megmaradt lovaink is a ber-ezeg lovai ; jobbak vannak azoknál neked. A lovak helyett íme ! öt prémes bundával többet küldöttek, mint a mennyi jegyzékedben volt.« — »Valóban úgy volt; — mondá ő — Melek pasát én nagyon szeretem.« — »Ha Melek pasát szereted, akkor minket gyorsan bocsáss el és a kapitányt add át«, válaszolám én. A vár kegyetlen kapitányát azonnal előhivatván: »Menj s a behkei kapitányt hozd elő«, mondá;
mire a kapitányt a divánkhánebe hozták. Azonban a lábán levő húsz oka súlyú vasat nem bírván el, nehezen jött. É n azonnal felugrottam s a kapitányt megölelvén, megcsókoltam.
Embereim is a kapitányt megcsókolták és hátra húzódtak. — É n szegény így szóltam : »Bánom ! vegyék le most már a lábáról a vasat,« — A bán válaszolá : »Ha Mária anyára 3) megesküszik, hogy a mi tartományunkat nem fogja többé gyújtogatva, rabolva pusztítani, akkor nem tartom tovább fogságban. Máskülönben darabokra vagdalva megölöm.« — É n szegény erre azt mondám : »Ez a végvidék helyzete ; ti is az ő tartományukat, ők is a ti tartományotokat pusz-t í pusz-t j á k ; a világ szokása ilyen.« S a v a s a pusz-t a kapipusz-tány lábáról nehezen tudták levenni. Szegény bekhei kapitány nem volt
Török szokás szerint a tisztelet jele, valakinek levelét elolvasás előtt a homlokhoz érinteni.
2) Törökül : d L ^ í ö ^ L (Bán herszek).
3) Törökül : ^ L i f XJJLO. SZŰZ Máriát, Krisztus a n y j á t a mohamedánok is tiszteletben t a r t j á k , ezért kivánta Zrinyi a török kapitánytól, hogy M á r i á r a esküdjék.
képes járni s köszönő kézmozdulatot téve felém, nagy nehéz-séggel ,egy székre ült mellém.
E n ekkor így szóltam : »Bánom ! a béget ne bocsásd el ily meztelenül. A d j neki ruhát, egy lovat s ajándékozd neki a lábáról levett vasat.« Erre egy öltözet ruhát, egy prémes ruhát, egy lovat és a vasat neki adta. Nagy ven-dégség volt s ebéd alatt a behkei kapitányhoz szíves szavakat intézett. É n így szóltam : »Bánom ! a kapitányt az itt levő katonasággal küldjük el. Mi egy-két napig még beszélges-sünk együtt.« S az alaj-csausok a katonaságot azonnal összegyűjtötték s ebéd után a,kapitány a bántól engedélyt kapván, elbúcsúzott tőlünk. É n megmondtam neki, hogy míg velünk nem találkozik, ne menjen a pasához. Ok ezer-hatvan válogatott katonával eltávoztak. É n szegény vissza-maradtam négyszáz lovassal Csáktornya város megszem-lélésére.
Zerin-oglu alakja és jelleme. Okos, értelmes és éles-látású ember volt ; a behkei kapitányra vonatkozólag ezt mondta : »Dicséret Alláhnak ! a kapitány vitéz és bátor férfiú. Herczegségünkben egészségére ittak és nevét hét vers-gyűjteményben olvasták. Azonban ilyen a hadi állapot ; Alláhra ! derék dolog, hogy ő kezünkbe került. Amíg ő fogságba került, 8030 ember porba sújtatott. Köziilök negy-ven török meghalt és hetnegy-ven fogságba jutott. Amíg őt elfogták, öt derék kapitányomat saját kezével vágta le lován, végre a nehéz tusában lováról lefordulván leesett, Három-ezer katonám rohant köréje s tatár gyanánt néhány embere-met még összetörte. Utoljára azonban megkötözték s annyi éve már meglánezolt foglyom volt. Hála Isten ! most megszaba-dult a kezeimből s a másvilágon majd feleljen meg az általa megölt emberekről. «
»Bánom ! — mondám én — küldj a kapitánynak egy sólyomszárnyból készült forgót és szerezz róla értesülést, hogy miként mennek.« Szavaimra azonnal egy sólyomszárny forgót és egy prémes ruhát küldött a kapitány után s nekem szegénynek is egy prémes felsőruhát, egy öltözet ruhát és egy lovat adott.
É n szegény midőn kíséretemmel szállásunkra mentem, ötven juhot, száz tyúkot és tíz szakácsot küldöttek oda, Még ugyanabban az órában a Melek Ahmed pasa urunktól küldött művészi, selyemfestésű imaszőnyeget, a selyemfestésű, bámulatos divánszőnyeget *) és az ergavani posztóból készült prémes felsőruhát a berezegnek mi is átadtuk. Az összes
1) Diván = tanácsterem.
MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI. 53 divánbeli férfiak mind elbámultak azokon s én szegény azt mondva : »Ezek az ajándékok Melek vezír apádtól r) valók« ; a felsőruha gallérját megcsókoltam és saját kezemmel adtam fel a herczeg vállaira. Ekkor azonnal öt-hatszáz ágyút sütöt-tek el és vígság lett. Ezután három napig laktam még szállásunkon, mely idő alatt a várost megnézegettem.
Csáktornya vár földje es alakja. A Dráva folyótól egy állomásnyira, rétekkel borított, termékeny földön, ötszög-alakú, kőépületű erős vár ez, mely a királyok vágyódásának tárgya. Benn a várban tízezer kőépületű szép ház van, melyek mind különféle keramittal vannak fedve. Különösen a herczeg palotája és hét kapitány palotája érdemes a meg-tekintésre. Összes utczái sakktábla alakú széles u t a k ; két-ezer boltja van s negyven templomot számláltam meg benne ; vásárterei nagyon tágassak és tiszták. A vár egyik kapuja az északra néző Kanizsai-ka\>u, melynek útja a Dráva folyón keresztül a túlsó oldalon, Kanizsa földjén levő Keds-kivár2) nevű új várhoz vezet. Másik kapuja kelet felé a Moszlovinai-kapu, melyen bejöttünk.
Zerin-ogluval való vitatkozásom. Zerin-ogluval néhány-szor beszélgetésem és vitatkozásom volt. Egyik napon, épen mikor tanácskozva együtt üldögéltünk, a kanizsai Szihráb Mohammed pasa miatt panaszolkodó felek jöttek, kik így szóltak : »Királyom ! a kanizsai portyázok folyton a Mura folyó partján járnak és Peske 3) várából kétszáz keresztényt elfogtak, háromszázat pedig megöltek.« S még sok másféle panaszt tettek. — Zerin-oglu erre így szólt hozzám :
»Kóborló vezír, miért nem fékezi meg katonáit?« — E r r e én válaszoltam : »A német császár sem tudja megfékezni a ti katonáitokat, mert azok folyton Behke, Kopar, Odunia várakra törnek, pusztítanak, rabolnak és sok zsákmányt és foglyot elvisznek; a behkei kapitány is íme most sza-badult ki és távozott a fogságból ; császárod ebbe bele nem egyezett, de ti a békével ellenkező dolgokat cselekesz-tek; ezért a mi kanizsai embereink is Szihráb Mohammed pasával eljönnek s határaitokon a Rába4) folyót átlépik ') Törökül : Melek vezir babnniz. Melek vezir atyátok. A közép-korból fenmaradt azon szokás, hogy az egymással jó viszonyban levő egyének egymás közt az atya, illetve fiú czímezést használták, meg-volt a magyar és török főurak közt való érintkezésben is.
5) Törökül : (Kedskivár vagy Gedskivár). Evlia többször említi e várat. E néven ismeretlen hely ; talán Kis-Kővár (?)
3) xCcio (Peske), valószinűleg Pölöske, Zala megyében.
4) "
és egész Önvárváráig s Kemin-köse2) és Kemeszvár3) várakig eljővén, rabolnak, égetnek, dúlnak és foglyokat visznek el.« — A bán erre így szólt: »Hej kópé török!
igazad van; itt a határainkon sokat portyázva sokat rabol-tatok. de mi is megöltük Bojnu Egri Mohammed pasa, kanizsai vezírnek fiát és háromszáz emberét elfogtuk.« — E r r e mondám : »ime ! a kanizsaiak ama vezír fiának vérét megbőszülni jönnek népetekre és országotokra s ti arról panaszkodtok, hogy foglyaitokat elviszik.« — Zerin-oglu válaszolá: »Evlia aga! a végeken ilyen a helyzet;
erről nem lehet eleget beszélni« ; s ezt mondván elhallga-tott. A kanizsaiak, csernikiek és pozsegaiak miatt azonban nagyon panaszkodott.
A következő napon a herczeggel együtt valamennyien lóra ültünk s pocigyászunkat kocsikra rakatván Légrciddsik4) várába mentünk.
Légráddsilc vára. Ezt a 921. évben,5) mikor Szelim szultán Egyiptomot meghódította, az öreg Zerin újraépít-tette. Sík földön elterülő hatszögalakú épület ez, melynek mély árka van. Iszkender falához méltó hét bástyájáról Zerin-oglunak ezer ágyúval díszlövést tettek s az eget és földet megremegtették s a falakat mind piros prankoja posztóval díszítették fel. Valamennyi bástyáján hajógeren-dákra vitorlarudakat szegeztek fel s a vitorlarudakra tízezer piasztert érő lobogókat akasztottak és a várat különfélekép feldíszítették; valamennyi templom tornyában a harangok hangja nagy zajt ütött. Az egész katonaság kivonult a bán fogadtatására s mind mélyen meghajoltak, mintha imád-koztak volna. A közutakon az arany- és ezüstedényekben égő tömjén, ámbra és pézsma illata az emberek agyvelejét elkábította. A bán lierczeg a várban levő palotájába szállott s minket is egy palotában szállásoltak el, a honnan a város előkelői által adott vendégségre mentem. Ott mindenkinek olyan ebédet és annyi bort adtak, hogy egy sem maradt, a ki kezét-lábát össze tudta volna fogni, valamennyien meg-részegültek. E Légráddsiknak sok szőlleje és kertje van ; a város nagyon virágzó, díszes és tiszta. Tizenegy díszes
Légráddsilc vára. Ezt a 921. évben,5) mikor Szelim szultán Egyiptomot meghódította, az öreg Zerin újraépít-tette. Sík földön elterülő hatszögalakú épület ez, melynek mély árka van. Iszkender falához méltó hét bástyájáról Zerin-oglunak ezer ágyúval díszlövést tettek s az eget és földet megremegtették s a falakat mind piros prankoja posztóval díszítették fel. Valamennyi bástyáján hajógeren-dákra vitorlarudakat szegeztek fel s a vitorlarudakra tízezer piasztert érő lobogókat akasztottak és a várat különfélekép feldíszítették; valamennyi templom tornyában a harangok hangja nagy zajt ütött. Az egész katonaság kivonult a bán fogadtatására s mind mélyen meghajoltak, mintha imád-koztak volna. A közutakon az arany- és ezüstedényekben égő tömjén, ámbra és pézsma illata az emberek agyvelejét elkábította. A bán lierczeg a várban levő palotájába szállott s minket is egy palotában szállásoltak el, a honnan a város előkelői által adott vendégségre mentem. Ott mindenkinek olyan ebédet és annyi bort adtak, hogy egy sem maradt, a ki kezét-lábát össze tudta volna fogni, valamennyien meg-részegültek. E Légráddsiknak sok szőlleje és kertje van ; a város nagyon virágzó, díszes és tiszta. Tizenegy díszes